Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-07 / 286. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Tv-beszélgetések Orbánnal Orbán Viktor miniszterelnökkel ezentúl minden hónapban egyszer félórás, exkluzív beszélgetést sugároz a Magyar Televízió. A riporter minden alkalommal Baló György lesz, miután Vitray Tamás már korábban nem vállalta az erre vonatkozó felkérést - tudtuk meg Bende Gyöngyitől, az MTV kommunikációs igazgatójától, aki mostantól egyben a tévéelnök kabinetfőnökének tisztét is betölti. Az eddigi kabinetfőnök, Szulyovszky Csaba elnöki tanácsadóként dolgozik tovább. A miniszterelnökkel készített keddi, első beszélgetés az MTV aznapi harmadik legnézettebb műsorának bizonyult. Míg Orbán Viktor korábbi tévés szereplései csak néhány százalékos nézettséget vonzottak, a kedd este sugárzott félórás interjúja az éppen akkor televíziót nézők 13 százalékát vonzotta - összesen 617 ezer nézőt ami az MTV számára kiemelkedő eredménynek számít. Ezt a műsort az MTV-ben kedden csak az Önök kérték és a Sport előzte meg. Az adatok szerint a TV 2-n a Walker, a texasi kopó (47,2 százalék), illetve az RTL Klubon a Vészhelyzet (30,2 százalék) című film három-négyszer annyi néző érdeklődését vívta ki, mint a kormányfővel folytatott beszélgetés, és az interjú nézettsége akkor emelkedett, amikor a filmek véget értek. Sz. L. Filmszemle Debrecenben? A filmszakma érdekképviselete egyelőre nem tartja jó ötletnek, hogy jövő februárban Debrecenben rendezzék meg a filmszemlét - derült ki a Magyar Film és TV- művészek Szövetsége játékfilmes szakosztályának keddi, estébe nyúló ülésén. A kulturális tárca politikai államtitkárának erről a javaslatáról azonban még folynak az egyeztetések. Várhegyi Attila a filmszakma képviselői előtt nemrégiben fölvetette: jövőre Debrecenben rendezhetnék meg a filmszemlét. Kedden a filmművészszövetség játékfilmes szakosztálya megbeszélésén több érv is elhangzott, amelyek miatt az idén mégsem javasolják a budapesti helyszín megváltoztatását. Fölvetődött ugyanis, a szemle egyik fő célja, hogy a filmszakma alkotói találkozhassanak, ami télen a nagy távolság miatt nehezen volna megvalósítható Debrecenben. Ráadásul mintegy négyszáz alkotást neveztek be a szemlére, ezek közül hetven-nyolcvan indul a versenyprogramban. E filmek alkotóit meg kellene hívni, ami jelentősen növelné a költségeket. Gondot okoz az is, hogy a februári filmszemle megrendezéséig már kevés az idő. A filmesek nemzárkóznak el attól, hogy a későbbiekben vidéki városban, akár Debrecenben tartsák az éves magyar filmtermés szemléjét. Elképzelhető az is - tudtuk meg szakmai körökből hogy Debrecenben nem a teljes szemlét, hanem annak egy részét rendeznék meg. V.Gy. Reformok az óvodai nevelésben Országos kutatás indult az egy éve működő óvodai nevelési alapprogram eredményességének vizsgálatára. Az új, személyiségcentrikus program az iskolák nemzeti alaptantervének (NAT) párja, és alapvető változásokat hoz a nevelésben az ország mintegy 5000 óvodájában - tájékoztatta lapunkat Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Környei kiemelte, hogy a vonatkozó kormányrendelet már 1996-ban megszületett, végrehajtását tavaly szeptemberben kezdték meg. A program sikerességét hivatott vizsgálni a most induló egyéves, 19 millió forintos költségvetésű országos kutatás, melyet az Országos Közoktatási Értékelési Vizsgaközpont vezetésével tíz Országos Közoktatási Intézet és az Oktatáskutató Intézet közösen végez. Baróczi Judit, az Országos Óvodapedagógiai Egyesület képviselője elmondta, hogy a reformok bevezetése nem kötelező minden óvodai csoportban. Az óvodai pedagógusok jónak tartják a helyi programok bevezetését, mert ily módon minden intézmény a helyi viszonyoknak megfelelő nevelési módszereket honosíthat meg. A reform óta az óvodák nem csak az iskolára készítik fel a gyerekeket: az értelmi nevelés mellett az érzelmi és az egészséges életmódra való nevelésre is nagy figyelmet fordítanak - mondta el Baróczi Judit. Margit Patrícia Paralimpiai ajándék Mádl Ferenc köztársasági elnök szerdán a Parlamentben fogadta a sydneyi paralimpián sikerrel szerepelt sportolók képviselőit. Szekeres Pál kétszeres paralimpiai bajnok vívó, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldy László, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke, valamint Beliczay Sándor, az MPB edzői bizottságának vezetője köszönte meg a szurkolást az államfőnek - jelentette az MTI. Az ünnepségen a paralimpiai aranyérem kicsinyített mását, valamint egy tőrt adtak át Mádl Ferencnek. Szekeres Pál tőrt ajándékozott az államfőnek fotó: Kovács bence 5 Nagygyűlések és kisebb sztrájkok Három napig tiltakozó akciók az egészségügyben Csütörtöktől háromnapos demonstrációt szervez az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, így a hét végén az orvosi rendelőkben, illetve a szakrendeléseken egy-két órás figyelmeztető sztrájkra számíthatnak a betegek. Ma három órakor a miskolci Petőfi téren nagygyűléssel veszi kezdetét az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szervezete (EDDSZ) által meghirdetett háromnapos demonstráció. Az egészségügyi intézményekben december 7-én, 8-án és 9-én, mindenütt másmás időpontban 15 percestől akár kétórás időtartamig terjedő figyelmeztető sztrájkra számíthatnak a betegek. A demonstráció szombat délelőtt tíz órakor a Parlament előtti tüntetéssel zárul. Lapunk úgy tudja, hogy Szombathelyen a megyei rendelőintézetben péntek reggel fél nyolctól fél kilencig nem fogadják a betegeket. Baranyában péntektől kezdve háromszor kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést terveznek. Somogy megyében a kaposvári, a siófoki és a nagyatádi kórházban péntek reggel nyolctól két órán át csak a sürgős kezelésre szoruló betegeket látják el. A szakdolgozók már csütörtökön kék szalagot tűznek ki, és a betegeket plakátokon tájékoztatják a figyelmeztető sztrájk okairól. Cser Ágnes, a szakszervezet elnöke lapunknak elmondta: a rendezvénysorozattal az ágazat vészhelyzetére szeretnék felhívni a figyelmet. Az évek óta tartó forráskivonás miatt az ápolók és az orvosok már nem képesek betartani a szakmai szabályokat. Jelenleg az ország 164 kórházából hatvannyolcban csődbiztos irányítja a gazdálkodást. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának minap befejezett vizsgálata szerint egy atkári férfi azért halt meg, mert a beteget hosszú órákig utaztatták a mentőautóban, a baleset helyszínéhez legközelebb lévő gyöngyösi kórházban ugyanis nem volt traumatológiai osztály. Hatvanban pedig a traumatológián a pontos diagnózis megállapításához nem volt megfelelő eszköz. Egerben ugyan volt ilyen részleg és speciális röntgengép is, de nem volt idegsebész, aki elláthatta volna a sérülést. Ilyen szakembert a miskolci kórházban találtak, de mire a beteggel ideértek, már nem lehetett segíteni rajta. Cser szerint ez az eset is mutatja, hogy milyen tragikusan rossz a betegellátás feltételrendszere. Kökény Mihály (MSZP), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint nem engedhető meg, hogy a pénzhiány miatt a kórházvezetők kerüljenek szembe a szakdolgozókkal. Márpedig ez következik be, ha nem jut többletforráshoz a készülő költségvetésben az ágazat. Egyelőre a jövőre ígért 20 százalékos béremelés fedezete sincs benne a gyógyításra fordítható keretben. A. D. Cser Ágnes: Az évek óta tartó forráskivonás miatt az ápolók és az orvosok már nem képesek betartani a szabályokat. Nyit a Hagyományok Háza Miniszteri biztos vezetésével januártól új kulturális intézmény, a Hagyományok Háza létrehozását kezdi meg 400 millió forintos költséggel a kulturális tárca — jelentette be tegnap Rockenbauer Zoltán miniszter. Egy éve formálódik az elképzelés a Hagyományok Háza megalapításáról a volt pesti expótelken kialakítandó városrészben, a Nemzeti Színházzal és a tervezett modern művészeti múzeummal együtt - mondta a miniszter. Hozzátette: az új intézmények azért is fontosak, hogy ne váljon lélektelen bevásárlóközponttá a negyed, továbbá segítsék elő az oda elképzelt konferenciaturizmust. Mint megtudtuk, a tárca tárgyal Demján Sándorral, és a beruházást megvalósító Trigránit Rt. vezetőivel arról, hogy - a tervezett múzeumhoz hasonlóan - megépítenék, és átadnák az épületet a minisztériumnak, amely letörlesztené a költségeket. A nemzeti kulturális örökség minisztere bemutatta a Hagyományok Háza megszervezésének miniszteri biztosát, Kelemen László zeneszerzőt, népzenegyűjtőt, aki Erdélyből származik, korábban a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője volt, jelenleg a Fonó Budai Zeneházban irányítja a népzenei gyűjtést. Az új miniszteri biztos elmondta: a Hagyományok Háza ötlete Sebő Ferenctől, a Magyar Állami Népi Együttes jelenlegi művészeti vezetőjétől származik, de annak kialakításában maga is részt vett. Az új intézmény felállítására 400 milliót szán jövőre a kulturális tárca. A már működő Hagyományok Háza fenntartásához ennél többre lesz szükség — jegyezte meg a miniszter. Lapunk kérdésére elhangzott: a Sebőék által már létrehozott műhelyek továbbra is működnek. A későbbiekben a Magyar Művelődési Intézet egyik osztálya is csatlakozik a Hagyományok Házához. Az Állami Népi Együttes és az intézet által jelenleg használt Budai Vigadó épületét a tárca a régizene központjának szánja. V.Gy. Kelemen László A tűzoltók Strasbourgtól remélnek döntést A strasbourgi bírósághoz fordulnak a magyar tűzoltók, ha továbbra sem jutnak hozzá a bíróság által megítélt pótlékokhoz. Erről csütörtökön dönt a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. Budapest tűzoltói kézhez kapják a három éve elmaradt pótlékokat, a főváros megelőlegezi a 673 millió forintot. A Városháza és a szakértők szerint a központi költségvetésnek kell állnia a számlát, a BM és a pénzügyi tárca viszont elzárkózik ettől. A Városháza átutalta a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság számlájára a tűzoltók 1997-től elmaradt délutáni és éjszakai pótlékát és késedelmi kamatait. A mintegy 1800 érintettnek 673 millió forinttal tartoztak, az összeget a fővárosi önkormányzat előlegezte meg. A tűzoltók a fejenként körülbelül nettó háromszázezer forintot egy-két napon belül kapják kézhez - tudtuk meg Brieber Istvántól, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság helyettes vezetőjétől. A tűzoltók bíróság által megítélt pótlékai országosan mintegy hatmilliárd forintra rúgnak, és ezt az érintett települések szerint a költségvetésnek kell állnia, a BM azonban ennek az ellenkezőjét állítja. Budapest a konfliktus feloldására tárgyalásokat kezdeményezett, és a feleknek februárig meg kellene állapodniuk, mert a decemberi pótlékokat február 4-ig ki kell fizetni. Ha nem születik kompromisszum, az önkormányzat bírósághoz fordul. A BM és a három érintett reprezentatív szakszervezet, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, valamint a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete nemrégiben három szakértőt - egy ügyvédet, egy egyetemi oktatót, illetve Kaposvár jegyzőjét kért fel annak megállapítására, hogy kinek kell fizetnie. Mindhárman egybehangzóan úgy vélekednek, hogy a központi költségvetést terhelik a pótlékok - tájékoztatta lapunkat Liszka Zoltán, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezetének elnöke. Kéky Zoltán, Kaposvár jegyzője kérdésünkre elmondta: az önkormányzati, a szolgálati és a költségvetési törvény, valamint a tűzvédelmi törvény rendelkezései alapján is erre a következtetésre kellett jutnia. Ezzel szemben a belügyi tárca illetékesei azt állítják: mivel az önkormányzati hivatásos tűzoltók munkáltatói az önkormányzatok, a pótlékok kifizetésének terhe is rájuk hárul. Egyébként a jövő évi költségvetés tervezetében egyetlen fillért sem különítettek el erre a célra, és a PM határozottan elzárkózott attól, hogy a tűzoltók elmaradt járandóságait a büdzsé állja. A BM közleménye szerint ennek ellenére tárgyalnak a tűzoltók érdekképviseleteivel, illetve az önkormányzati szövetségekkel. A tárgyalások már több hónapja megszakadtak, vagyis a belügyminiszter félrevezeti a közvéleményt - jelentette ki lapunknak Gálos Imre, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnök-ügyvivője. Az ügyben levelet intéztek a köztársasági elnökhöz, a házelnökhöz és a kormányfőhöz is, választ azonban sehonnan nem kaptak. Gálos hangsúlyozta: továbbra is a tárgyalásos megoldás hívei, ám - mivel a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek - kénytelenek lesznek a nemzetközi fórumokhoz fordulni. Az országos választmány csütörtökön dönt erről. Még megvárják a költségvetési törvény végszavazását, és ha a büdzsében a pótlékok nem jelennek meg, a strasbourgi bírósághoz fordulnak. L. K.-V. M. P. Röviden Székely Zoltán vallomása Vallomást tett a fővárosi ügyészségen Székely Zoltán volt kisgazda, jelenleg független országgyűlési képviselő - erről a politikus adott tájékoztatást szerdán. Elmondása szerint az ügyész kizárólag Balla Dániel szigethalmi vállalkozó feljelentése kapcsán tett fel kérdéseket, és ő sem beszélt más ügyről. A képviselő ellen azért indult eljárást, mert az ügyészség húszmillió forint kenőpénz átvétele közben tetten érte. Székely szerint kedvezően áll büntetőügye, mivel - mint mondta - Balla állításait nemcsak ő, hanem több tanú is cáfolta. Ügyészségi források ezt nem erősítették meg, de az ügy pillanatnyi állásáról részleteket nem árultak el. (MTI) Német érettségi Baján Baján, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjában ma este írják alá azt az egyezményt, amely módot ad arra, hogy 2002-től magyar diákok az érettségi bizonyítvány megszerzése mellett német érettségi vizsgát is tegyenek. A közös vizsga eredményeként a diákok megkapják a magyarországi nemzetiségi gimnáziumok kétnyelvű érettségi bizonyítványát, amellyel hazai felsőoktatási intézményekben tanulhatnak, valamint a német érettségi bizonyítványt, amely feljogosítja őket arra, hogy németországi egyetemeken vagy főiskolákon tanulhassanak. (Munkatársunktól) Finn kitüntetés Pozsgay Imrének A finn-magyar kapcsolatok ápolása terén végzett kiemelkedő munkájáért a Finn Fehér Rózsa lovagrend parancsnoki érmét adományozta Finnország budapesti nagykövete Pozsgay Imre professzornak szerdán, a finn függetlenség napján Budapesten. Hannu Halinen nagykövet beszédében szólt arról, hogy a politikusnak fontos szerepe volt a magyar rendszerváltás békés megvalósításában. (MTI) Vissza kell venni Kóthyt A Fővárosi Bíróság tegnap jogerősen is kimondta, hogy a Magyar Televíziónak vissza kell helyeznie eredeti, kiemelt szerkesztői munkakörébe Kóthy Juditot, az időközben megszüntetett Mélyvíz és Álompolgárok című műsorok felelős szerkesztőjét, akit egy éve egy sajtónyilatkozata miatt bocsátott el rendkívüli felmondással a tévéelnök. Kóthy tavaly szeptemberben azt követően nyilatkozott - A destrukció nem vezet sehová címmel - a Magyar Hírlapnak, hogy több száz munkatársával együtt megkapta az elbocsátásáról szóló értesítést és megszüntették műsorait. Felmondását az elnök ezután azzal indokolta, hogy valótlan kijelentéseivel súlyosan veszélyeztette az MTV gazdasági érdekeit. A bíróság szerint viszont nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait. (Sz. L.) FOTÓ: MTI - KOSZTICSÁK SZILÁRD