Népszabadság, 2001. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-13 / 61. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁRCIUS 13., KEDD Vonza András a miniszterjelölt Folytatás az 1. oldalról Torgyán József kisgazda pártelnök nem kommentálta Vonza András jelölését, de szűk körben úgy tudjuk jelezte: megnyugvással fogadja a döntést. Gyimóthy Géza, az FKGP alelnöke, aki visszalépett a miniszterjelöltségtől lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Dán János jelölésének is örült volna, de tudomásul veszi, hogy a miniszterelnök Vonza Andrást kívánja megbízni az agrártárca vezetésével, hiszen ő is rajta volt az FKGP-elnökség listáján. - Minden segítséget megadunk a munkájához - közölte Gyimóthy. A kisgazda frakció ugyanakkor megosztott Vonza András támogatását illetően. A polgári platformhoz tartozó kisgazda honatyák hétfőn sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az FVM átmeneti irányításával megbízott Boros Imrét tartották volna megfelelő agrárminiszternek. Horváth Béla úgy fogalmazott, hogy a kisgazda frakcióból kellett volna kiválasztania a „végleges” agrárminisztert, Bánk Attila volt frakcióvezető pedig leszögezte, hogy Boros Imrén kívül nem kívánnak más agrárminisztert támogatni. Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP frakcióvezetője lapunknak azt mondta: természetesnek tartja, hogy a kisgazda képviselők támogatják a parlamentben a kisgazda agrárminisztert. - Elképzelhetetlen számomra, hogy egy magára valamit is adó kisgazda képviselő fellépjen az agrárminiszterrel szemben - tette hozzá. Úgy tudjuk, az FKGP-ben arról még nem született döntés, hogy ki lesz az új agrárminiszter mellett az FVM politikai államtitkára. A pártelnökségben elképzelhetőnek tartják, hogy Dán János töltheti be ezt a tisztséget - akit Torgyán József első helyen ajánlott agrárminiszternek Orbán Viktor figyelmébe. Általában a miniszter joga, hogy kiválassza politikai államtitkárát. Cs. I. Hátterünk a 8. oldalon VONZA ANDRÁS 1955-ben született Nagykállón. 1973-78 között a budapesti állatorvostudományi egyetem hallgatója. Az egyetem után a nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezetben üzemi állatorvos. 1995-ben kerületi főállatorvos. 1998-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának külső tagja. 1998. december 1-jétől a nyíregyházi Megyei Állatorvosi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa. 2000 eleje óta a nagykállói református gyülekezet főgondnoka. Információink szerint Vonza 1989 óta tagja a Független Kisgazdapártnak. Felesége pedagógus. Ügyvivő testületet hoztak létre a polgári és a reformer kisgazdák MUNKATÁRSUNKTÓL Országos ügyvivői testületet hoztak létre az úgynevezett „reformkisgazda” és a polgári platformos kisgazda országgyűlési képviselők. Az előbbiek már elhagyták az FKGP frakcióját és a függetlenek közé ültek, utóbbiak a frakción belül politizálnak. Ezt Lányi Zsolt jelentette be egy hétfői sajtótájékoztatón. A testületnek Boros Imre PHARE-miniszter, Bánk Attila volt frakcióvezető, Horváth Béla, Zakó László, Hanó Miklós és Várhelyi András kisgazda, valamint Lányi Zsolt, Kiszely Katalin, Csúcs László és Pápai Mihály független országgyűlési képviselő a tagja. Bánk Attila elmondta: ha visszakapják a több mint nyolcszáz aláírást tartalmazó íveket a közjegyzőtől, a hitelesítés után felkérik majd Lányi Zsoltot, akit az FKGP „első” alelnökének tartanak a párt országos nagygyűlésének az összehívására. Mint mondta, nem kívánják Torgyán Józsefnek átadni a hitelesített aláírásokat, mivel szerintük ő nem jogosult a nagygyűlés összehívására, mert felfüggesztették párttagságát. Polgári és reformer kisgazdák egymás között FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Fordulatot sürgető szocialisták Vitányi Iván és Kiss Péter levelet írt a párt országos elnökségének Fordulatra van szükség a párt politikai tevékenységében, magatartásában, stílusában és kommunikációjában - tartalmazza az a levél, amelyet az MSZP szociáldemokrata platformja és baloldali tömörülése együttesen írt a párt országos elnökségének. Az MSZP vezető testülete mai tanácskozásán várhatóan tárgyal a levélben foglaltakról. A Vitányi Iván és Kiss Péter nevével fémjelzett párton belüli két platform levélben fordult az MSZP elnökségéhez, amelyben a párt politikájának megváltoztatását sürgeti. A Népszabadság birtokába került dokumentum kimondja: „Álláspontunk szerint politizálásunkon változtatni kell, mégpedig azonnal!”... „Azt gondoljuk, hogy miközben folyik a választási és a kormányzati program kidolgozása a szakmai kabinetekben, ezzel párhuzamosan fordulatra van szükség a párt politikai tevékenységében, magatartásában, stílusában és kommunikációjában”. A levél írói szerint a Fidesz vezette koalíció és személyesen a miniszterelnök valódi céljainak és tetteinek kritikája nem elég határozott, nem eléggé meggyőző. A szerzők szerint az MSZP céljait, törekvéseit sem fogalmazza meg eléggé markánsan, közérthetően és címre szólóan. ,,Amikor azt mondjuk, hogy a mi programunk a többség anyagi-társadalmi felemelkedése, a szegénység elleni küzdelem, a középrétegekhez tartozók számának a növelése, akkor elvben jó, vállalható célokat fogalmazunk meg. Ennyi azonban kevés! Nincs hírértéke, nem kelti fel az emberek figyelmét. Mindenkihez szól, és ezzel valójában senkihez” - fogalmaz a dokumentum. A levélírók fontosnak tartják, hogy a párt a nyilvánosság előtt ne „havi bontásban”, hanem inkább „sok szólamban” jelenjen meg. A kongresszuson választott vezetés tagjai, mindenekelőtt „az új arcok” minél szélesebb körben váljanak ismertté a közvélemény előtt. A dokumentum szerint a választási siker feltétele, hogy a párt elnöke és elnöksége az eddigieknél lényegesen határozottabban vezesse az MSZP-t. „Minden gyengíti a pártot, ami olyan benyomást kelt, hogy a vezetésben bizonytalanság van, az elnökségen kívülről jövő impulzusok a meghatározók. Ez óhatatlanul a lezárt személyi kérdések újra felnyitásához vezetne, ami viszont a választási vereséget készítené elő” - mondja Vitányi és Kiss az MSZP elnökségéhez írott levelükben. A testület mai ülésén várhatóan tárgyal a levélben foglaltakról. Kéri J. Tibor Ismét kikérik Székelyt a T. Háztól Nyomozást rendeltek el a képviselő feljelentésére Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn előterjesztést tett Áder János házelnöknek a vesztegetéssel gyanúsított Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselő mentelmi jogának ismételt felfüggesztése érdekében. A honatya mentelmi jogát ezúttal többrendbeli gondatlan államtitoksértés vétsége miatt kéri felfüggeszteni a legfőbb ügyész - tudta meg lapunk a Legfőbb Ügyészségen. Székely Zoltánt tavaly október 12-én a Gellért téren érték tetten az ügyészségi nyomozóhivatal munkatársai, amint húszmillió forint kenőpénzt vett át Balla Dániel csatornaépítési vállalkozótól. Miután a parlament kiadta Székely mentelmi jogát, kiderült: a honatya nemcsak Ballát zsarolta meg, hanem Emőd polgármesterét is. A megbeszélésről hangfelvétel készült, s a kazettát a polgármester eljuttatta az ügyészségre. Az Országgyűlés ezt követően ismét felfüggesztette Székely mentelmi jogát, akit eddig vesztegetéssel gyanúsítanak. Székely Zoltánt a bíróság tavaly december 15-én tartóztatta le két szakértő társával együtt. A szakértők a múlt héten szabadultak. Székely letartóztatását azonban az ügyészség újabb kilencven nappal kérte meghosszabbítani. A bíróságnak március 15-ig kell döntenie. A Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el Székely feljelentése nyomán ismeretlen tettes ellen környezetre veszélyes hulladék elhelyezése ügyében - tudta meg lapunk a főügyészségen. A gyanú szerint Szigetszentmiklóson a csatornaépítéskor a feltört aszfaltot a település használaton kívüli szennyvíztisztító telepén helyezték el. Az aszfalt pedig környezetre veszélyes termék. Ismeretes, Székely ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést különféle gazdasági és környezetvédelmi bűncselekmények miatt az emődi, a szigethalmi, a szigetszentmiklósi önkormányzatok és a Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. ügyletei miatt. Az ügyészség a gazdasági bűncselekmények ügyében megtagadta a nyomozást. Bánfai Tamara Visszatérés Strasbourgba Közéleti személyiségek köszönete Franciaországnak Esterházy Péter, Konrád György és más közéleti személyiségek levélben mondtak köszönetet a francia miniszterelnöknek, amiért Franciaország menedéket adott a zámolyi romáknak. A strasbourgi Francia-Magyar Társaság szóvivője viszont tiltakozik a döntés ellen. Lakatos Melinda - aki a közelmúltban hazatért Strasbourgból - gyermekeivel visszautazott Franciaországba. MUNKATÁRSAINKTÓL Magyar közéleti személyiségek nyitt levelet írtak Lionel Jospin francia miniszterelnöknek. Köszönetüket fejezik ki a zámolyi romákat támogató személyeknek és szervezeteknek, az egész francia nemzetnek, amely - az 1956-os forradalom leverését követő időszakhoz hasonlóan - ismét felkarolta azok ügyét, akik menekülni kényszerültek hazájukból. Elkeserítőnek tartják, hogy még mindig vannak Magyarországon emberek, akiknek megalapozottan kell tartaniuk attól, hogy származásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülnek, üldöztetés áldozatai le-hetnek. Az európai integráció folyamata nem zárulhat le addig, amíg a félmilliós roma népesség tagjai nem teljes értékű polgárai a társadalomnak, és amíg a mindenkori kormány nem tesz meg mindent egyenjogúságuk megteremtéséért. A levelet mintegy negyvenen írták alá, közöttük Ascher Tamás, Eörsi István, Esterházy Péter, Faludy György, Ferge Zsuzsa, Fischer Ádám, Gombár Csaba, Kőszeg Ferenc, Jancsó Miklós, Kende Péter, Kis János, Konrád György, Tamás Gáspár Miklós, Vásárhelyi Miklós. Párizsi tudósítónknak nyilatkozva Hegedűs László, a strasbourgi Francia-Magyar Társaság szóvivője ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Franciaország durván beavatkozott a magyar belügyekbe, antidemokratikus döntést hozott, amikor megadta a nyolc zámolyi romának a politikai menekült státust. Az elsősorban kulturális rendezvényeket szervező, de politikai ügyekben is megmozduló szervezetet 1989-ben hozták létre, az egyesületnek jelenleg kilencven tagja van. Az 1956 óta Elzászban élő és a francia szocialista pártban is aktív Hegedűs szerint a gazdag Franciaország saját 200 ezres roma kisebbségének helyzetét sem képes megoldani. — Nemcsak a menekültügyi hatóságnál tiltakozunk, hanem parlamenti interpellációért lobbizunk a körzet konzervatív nemzetgyűlési képviselőjénél - mondta Hegedűs. Az egyesület a párizsi döntésre válaszul nem vesz részt az idei franciaországi magyar kulturális évad eseményein. Veszprémi tudósítónk értesülése szerint elárverezik az egyik utolsó zámolyi roma család házát. Újvári József zámolyi polgármestertől megtudtuk: Lakatos József és kilenctagú családja otthonára az a székesfehérvári háztulajdonos kért bírósági végrehajtási eljárást, akitől Lakatosék nyolc éve megvették az épületet, de nem fizették ki a teljes vételárat. Újvári szerint a hét végén visszautazott Strasbourgba Lakatosék felnőtt lánya, Lakatos Melinda és három gyermeke. A fiatalasszony három hete tért haza, és akkor úgy nyilatkozott, hogy maradni kíván. Krasznai József, a zámolyi romák szószólója megerősítette, hogy Lakatos Melinda és gyerekei visszatértek Strasbourgba. Hétfőn Góman Ildikó és családja is átvette a menedékjogról szóló hivatalos papírokat. Furmann a diszkriminációról Magyarországon hónapokon keresztül lehet embereket előzetes letartóztatásban tartani úgy, hogy időközben nem folyik érdemi nyomozás az ügyben - kifogásolta a hatóságok eljárását Furmann Imre, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója a szervezet budapesti tájékoztatóján. A NEKI minden évben megjelenteti Fehér füzet című beszámolóját, a legújabb kiadványt hétfőn mutatták be a sajtónak. Elhangzott, hogy az irodát tavaly is sok százan keresték meg panaszukkal, közülük 169-en adtak meghatalmazást a jogvédő szervezetnek. A NEKI minden esetben részletes tényfeltárást végzett, és 39 alkalommal állapított meg etnikai diszkriminációt. Az esetek száma az előző évhez képest mintegy ötvenszázalékos emelkedést mutat. Ez részben azzal magyarázható, hogy — Furmann szerint — Magyarországon erősödött a diszkrimináció. A panaszok jelentős része az igazságszolgáltatással, tehát a rendőrség, ügyészség, bíróság tevékenységével kapcsolatos. A NEKI igazgatója úgy véli, az igazságszolgáltatás sok esetben alkalmatlan arra, hogy feltárja a romák sérelmére elkövetett bűncselekmények etnikai motivációit. Cz. G. Meghosszabbított nyomozás Kaya Ibrahim ügyében A Legfőbb Ügyészség meghosszabbította a nyomozást az úgynevezett Kaya Ibrahim-ügyben — tudta meg lapunk Dézsi Mihálytól, a BRFK szóvivőjétől. A fantomcégügyben 1998 óta nyomoz a BRFK ismeretlen tettes ellen közokirathamisítás gyanúja miatt. A Népszabadság cikke nyomán indult eljárás azon alapul, hogy Schlecht Csaba 1995. július 25- én tizennégy Fidesz közelinek mondott vállalkozást adott el egy magát Kaya Ibrahimként igazoló férfinak. Kaya egyébként török vendégmunkás Németországban. A férfit jogsegély-megkeresés keretében tanúként hallgatta meg a német hatóság. Kaya határozottan tagadta a cégvásárlást. Állította, hogy korábban ellopták az útlevelét. A rendőrség ezt követően írásszakértőt rendelt ki. A szakvélemény szerint azonban nagy valószínűséggel Kaya aláírása szerepel a cégvásárlás iratain. Ha valóban ő az aláíró, úgy Kayából akár gyanúsított is lehet. A BRFK a közelmúltban újabb három hónappal kérte meghosszabbítani a nyomozás március 9-én lejáró határidejét, amelynek az ügyészség eleget tett. T. B. Mádl szerint ma a sajtó szabad Magyarországon ma a sajtó szabad, nemcsak tudjuk és mondjuk, de érezzük és tapasztaljuk is ezt. ízlésünk, értékvilágunk szerint válogathatunk a különböző orgánumok között - mondta hétfőn Mádl Ferenc államfő a Sajtószakszervezet magyar sajtónapja alkalmából rendezett ünnepségén fotó: sopronyi gyula SZDSZ: lehetővé kell tenni a közszereplők nyilvános bírálatát MTI-JELENTÉS A szabad demokraták törvényjavaslatot nyújtottak be, és az Alkotmánybírósághoz fordultak a sajtó véleménynyilvánítási szabadságának védelme érdekében — jelentette be Pető Iván és Hack Péter országgyűlési képviselő hétfőn. Közölték: azt kérik, hogy a legfőbb bírói testület állapítsa meg: „nincs helye helyreigazítási kérelem előterjesztésének, ha a közlés, híresztelés, hamis színben való feltüntetés nyilvános eseményen közszereplőről elhangzott tényeknek pontos formában való tudósításával valósul meg”. Az objektív tudósítás önmagában nem alapozhatja meg a sajtó felelősségét — mondta Hack. A polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását is kezdeményezte az SZDSZ annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel összhangban a Ptk. is tegye lehetővé a közszereplők nyilvános bírálatát.