Népszabadság, 2001. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-13 / 61. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁRCIUS 13., KEDD Vonza András a miniszter­jelölt Folytatás az 1. oldalról Torgyán József kisgazda pártelnök nem kommentálta Vonza András jelölé­sét, de szűk körben úgy tudjuk jelezte: megnyugvással fogadja a döntést. Gyimóthy Géza, az FKGP alelnöke, aki visszalépett a miniszterjelöltségtől la­punknak úgy nyilatkozott, hogy Dán Já­nos jelölésének is örült volna, de tudo­másul veszi, hogy a miniszterelnök Vonza Andrást kívánja megbízni az ag­rártárca vezetésével, hiszen ő is rajta volt az FKGP-elnökség listáján. - Min­den segítséget megadunk a munkájához - közölte Gyimóthy. A kisgazda frakció ugyanakkor meg­osztott Vonza András támogatását illető­en. A polgári platformhoz tartozó kis­gazda honatyák hétfőn sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az FVM átmeneti irányításával megbízott Boros Imrét tar­tották volna megfelelő agrárminiszter­nek. Horváth Béla úgy fogalmazott, hogy a kisgazda frakcióból kellett volna kiválasztania a „végleges” agrárminisz­tert, Bánk Attila volt frakcióvezető pedig leszögezte, hogy Boros Imrén kívül nem kívánnak más agrárminisztert támogatni. Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP frak­cióvezetője lapunknak azt mondta: ter­mészetesnek tartja, hogy a kisgazda kép­viselők támogatják a parlamentben a kis­gazda agrárminisztert. - Elképzelhetet­len számomra, hogy egy magára valamit is adó kisgazda képviselő fellépjen az agrárminiszterrel szemben - tette hozzá. Úgy tudjuk, az FKGP-ben arról még nem született döntés, hogy ki lesz az új agrárminiszter mellett az FVM politikai államtitkára. A pártelnökségben elkép­zelhetőnek tartják, hogy Dán János tölt­heti be ezt a tisztséget - akit Torgyán Jó­zsef első helyen ajánlott agrárminiszter­nek Orbán Viktor figyelmébe. Általában a miniszter joga, hogy kiválassza politi­kai államtitkárát. Cs. I. Hátterünk a 8. oldalon VONZA ANDRÁS 1955-ben született Nagykállón. 1973-78 között a budapesti állat­orvostudományi egyetem hallgató­ja. Az egyetem után a nagy­kállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet­ben üzemi állatorvos. 1995-ben kerületi főállatorvos. 1998-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának külső tagja. 1998. december 1-jétől a nyíregy­házi Megyei Állatorvosi és Élelmi­szer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa. 2000 eleje óta a nagykállói reformá­tus gyülekezet főgondnoka. Információink szerint Vonza 1989 óta tagja a Független Kisgaz­dapártnak. Felesége pedagógus. Ügyvivő testületet hoztak létre a polgári és a reformer kisgazdák MUNKATÁRSUNKTÓL Országos ügyvivői testületet hoztak lét­re az úgynevezett „reformkisgazda” és a polgári platformos kisgazda ország­­gyűlési képviselők. Az előbbiek már el­hagyták az FKGP frakcióját és a füg­getlenek közé ültek, utóbbiak a frak­ción belül politizálnak. Ezt Lányi Zsolt jelentette be egy hét­fői sajtótájékoztatón. A testületnek Bo­ros Imre PHARE-miniszter, Bánk Atti­la volt frakcióvezető, Horváth Béla, Zakó László, Hanó Miklós és Várhelyi András kisgazda, valamint Lányi Zsolt, Kiszely Katalin, Csúcs László és Pápai Mihály független országgyűlési képvi­selő a tagja. Bánk Attila elmondta: ha visszakap­ják a több mint nyolcszáz aláírást tartal­mazó íveket a közjegyzőtől, a hitelesítés után felkérik majd Lányi Zsoltot, akit az FKGP „első” alelnökének tartanak a párt országos nagygyűlésének az össze­hívására. Mint mondta, nem kívánják Torgyán Józsefnek átadni a hitelesített aláírásokat, mivel szerintük ő nem jogo­sult a nagygyűlés összehívására, mert felfüggesztették párttagságát. Polgári és reformer kisgazdák egymás között FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Fordulatot sürgető szocialisták Vitányi Iván és Kiss Péter levelet írt a párt országos elnökségének Fordulatra van szükség a párt politikai tevékenységében, magatartásában, stí­lusában és kommunikációjában - tar­talmazza az a levél, amelyet az MSZP szociáldemokrata platformja és balol­dali tömörülése együttesen írt a párt országos elnökségének. Az MSZP ve­zető testülete mai tanácskozásán vár­hatóan tárgyal a levélben foglaltakról. A Vitányi Iván és Kiss Péter nevével fémjelzett párton belüli két platform le­vélben fordult az MSZP elnökségéhez, amelyben a párt politikájának megváltoz­tatását sürgeti. A Népszabadság birtoká­ba került dokumentum kimondja: „Állás­pontunk szerint politizálásunkon változ­tatni kell, mégpedig azonnal!”... „Azt gondoljuk, hogy miközben folyik a vá­lasztási és a kormányzati program kidol­gozása a szakmai kabinetekben, ezzel párhuzamosan fordulatra van szükség a párt politikai tevékenységében, magatar­tásában, stílusában és kommunikációjá­ban”. A levél írói szerint a Fidesz vezette koalíció és személyesen a miniszterelnök valódi céljainak és tetteinek kritikája nem elég határozott, nem eléggé meggyőző. A szerzők szerint az MSZP céljait, tö­rekvéseit sem fogalmazza meg eléggé markánsan, közérthetően és címre szóló­an. ,,Amikor azt mondjuk, hogy a mi programunk a többség anyagi-társadalmi felemelkedése, a szegénység elleni küz­delem, a középrétegekhez tartozók szá­mának a növelése, akkor elvben jó, vál­lalható célokat fogalmazunk meg. Ennyi azonban kevés! Nincs hírértéke, nem kel­ti fel az emberek figyelmét. Mindenkihez szól, és ezzel valójában senkihez” - fo­galmaz a dokumentum. A levélírók fontosnak tartják, hogy a párt a nyilvánosság előtt ne „havi bontás­ban”, hanem inkább „sok szólamban” je­lenjen meg. A kongresszuson választott vezetés tagjai, mindenekelőtt „az új ar­cok” minél szélesebb körben váljanak is­mertté a közvélemény előtt. A dokumentum szerint a választási si­ker feltétele, hogy a párt elnöke és elnök­sége az eddigieknél lényegesen határo­zottabban vezesse az MSZP-t. „Minden gyengíti a pártot, ami olyan benyomást kelt, hogy a vezetésben bizonytalanság van, az elnökségen kívülről jövő impul­zusok a meghatározók. Ez óhatatlanul a lezárt személyi kérdések újra felnyitásá­hoz vezetne, ami viszont a választási ve­reséget készítené elő” - mondja Vitányi és Kiss az MSZP elnökségéhez írott leve­lükben. A testület mai ülésén várhatóan tárgyal a levélben foglaltakról. Kéri J. Tibor Ismét kikérik Székelyt a T. Háztól Nyomozást rendeltek el a képviselő feljelentésére Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn előter­jesztést tett Áder János házelnöknek a vesztegetéssel gyanúsított Székely Zol­tán volt kisgazda országgyűlési képvise­lő mentelmi jogának ismételt felfüg­gesztése érdekében. A honatya mentel­mi jogát ezúttal többrendbeli gondatlan államtitoksértés vétsége miatt kéri fel­függeszteni a legfőbb ügyész - tudta meg lapunk a Legfőbb Ügyészségen. Székely Zoltánt tavaly október 12-én a Gellért téren érték tetten az ügyészségi nyomozóhivatal munkatársai, amint húszmillió forint kenőpénzt vett át Balla Dániel csatornaépítési vállalkozótól. Miután a parlament kiadta Székely men­telmi jogát, kiderült: a honatya nemcsak Ballát zsarolta meg, hanem Em­őd pol­gármesterét is. A megbeszélésről hang­­felvétel készült, s a kazettát a polgár­­mester eljuttatta az ügyészségre. Az Or­szággyűlés ezt követően ismét felfüg­gesztette Székely mentelmi jogát, akit eddig vesztegetéssel gyanúsítanak. Székely Zoltánt a bíróság tavaly de­cember 15-én tartóztatta le két szakértő társával együtt. A szakértők a múlt héten szabadultak. Székely letartóztatását azonban az ügyészség újabb kilencven nappal kérte meghosszabbítani. A bíró­ságnak március 15-ig kell döntenie. A Pest Megyei Főügyészség nyomo­zást rendelt el Székely feljelentése nyo­mán ismeretlen tettes ellen környezetre veszélyes hulladék elhelyezése ügyében - tudta meg lapunk a főügyészségen. A gyanú szerint Szigetszentmiklóson a csa­tornaépítéskor a feltört aszfaltot a telepü­lés használaton kívüli szennyvíztisztító telepén helyezték el. Az aszfalt pedig környezetre veszélyes termék. Ismeretes, Székely ismeretlen tettesek ellen tett fel­jelentést különféle gazdasági és környe­zetvédelmi bűncselekmények miatt az emődi, a szigethalmi, a szigetszentmik­­lósi önkormányzatok és a Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. ügyletei miatt. Az ügyészség a gazdasági bűncselekmé­nyek ügyében megtagadta a nyomozást. Bánfai Tamara Visszatérés Strasbourgba Közéleti személyiségek köszönete Franciaországnak Esterházy Péter, Konrád György és más közéleti személyiségek levélben mondtak köszönetet a francia minisz­terelnöknek, amiért Franciaország me­nedéket adott a zámolyi romáknak. A strasbourgi Francia-Magyar Társaság szóvivője viszont tiltakozik a döntés el­len. Lakatos Melinda - aki a közelmúlt­ban hazatért Strasbourgból - gyerme­keivel visszautazott Franciaországba. MUNKATÁRSAINKTÓL Magyar közéleti személyiségek nyitt le­velet írtak Lionel Jospin francia minisz­terelnöknek. Köszönetüket fejezik ki a zámolyi romákat támogató személyek­nek és szervezeteknek, az egész francia nemzetnek, amely - az 1956-os forrada­lom leverését követő időszakhoz hason­lóan - ismét felkarolta azok ügyét, akik menekülni kényszerültek hazájukból. El­keserítőnek tartják, hogy még mindig vannak Magyarországon emberek, akik­nek megalapozottan kell tartaniuk attól, hogy származásuk miatt hátrányos hely­zetbe kerülnek, üldöztetés áldozatai le-­­hetnek. Az európai integráció folyamata nem zárulhat le addig, amíg a félmilliós roma népesség tagjai nem teljes értékű polgárai a társadalomnak, és amíg a min­denkori kormány nem tesz meg mindent egyenjogúságuk megteremtéséért. A levelet mintegy negyvenen írták alá, közöttük Ascher Tamás, Eörsi István, Es­terházy Péter, Faludy György, Ferge Zsu­zsa, Fischer Ádám, Gombár Csaba, Kő­szeg Ferenc, Jancsó Miklós, Kende Péter, Kis János, Konrád György, Tamás Gás­pár Miklós, Vásárhelyi Miklós. Párizsi tudósítónknak nyilatkozva He­gedűs László, a strasbourgi Francia-Magyar Társaság szóvivője ezzel szem­ben azt hangoztatta, hogy Franciaország durván beavatkozott a magyar belügyek­­be, antidemokratikus döntést hozott, ami­kor megadta a nyolc zámolyi romának a politikai menekült státust. Az elsősorban kulturális rendezvényeket szervező, de politikai ügyekben is megmozduló szer­vezetet 1989-ben hozták létre, az egyesü­letnek jelenleg kilencven tagja van. Az 1956 óta Elzászban élő és a francia szo­cialista pártban is aktív Hegedűs szerint a gazdag Franciaország saját 200 ezres ro­ma kisebbségének helyzetét sem képes megoldani. — Nemcsak a menekültügyi hatóságnál tiltakozunk, hanem parlamen­ti interpellációért lobbizunk a körzet kon­zervatív nemzetgyűlési képviselőjénél - mondta Hegedűs. Az egyesület a párizsi döntésre válaszul nem vesz részt az idei franciaországi magyar kulturális évad eseményein. Veszprémi tudósítónk értesülése szerint elárverezik az egyik utolsó zámolyi roma család házát. Újvári József zámolyi pol­gármestertől megtudtuk: Lakatos József és kilenctagú családja otthonára az a szé­kesfehérvári háztulajdonos kért bírósági végrehajtási eljárást, akitől Lakatosék nyolc éve megvették az épületet, de nem fizették ki a teljes vételárat. Újvári szerint a hét végén visszautazott Strasbourgba Lakatosék felnőtt lánya, Lakatos Melinda és három gyermeke. A fiatalasszony há­rom hete tért haza, és akkor úgy nyilatko­zott, hogy maradni kíván. Krasznai József, a zámolyi romák szó­szólója megerősítette, hogy Lakatos Me­linda és gyerekei visszatértek Strasbourg­ba. Hétfőn Góman Ildikó és családja is át­vette a menedékjogról szóló hivatalos pa­pírokat. Furmann a diszkriminációról Magyarországon hónapokon keresztül lehet embereket előzetes letartóztatás­ban tartani úgy, hogy időközben nem fo­lyik érdemi nyomozás az ügyben - kifo­gásolta a hatóságok eljárását Furmann Imre, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója a szer­vezet budapesti tájékoztatóján. A NEKI minden évben megjelenteti Fehér füzet című beszámolóját, a leg­újabb kiadványt hétfőn mutatták be a sajtónak. Elhangzott, hogy az irodát ta­valy is sok százan keresték meg pana­szukkal, közülük 169-en adtak megha­talmazást a jogvédő szervezetnek. A NEKI minden esetben részletes tényfel­tárást végzett, és 39 alkalommal állapí­tott meg etnikai diszkriminációt. Az ese­tek száma az előző évhez képest mint­egy ötvenszázalékos emelkedést mutat. Ez részben azzal magyarázható, hogy — Furmann szerint — Magyarországon erő­södött a diszkrimináció. A panaszok jelentős része az igazság­szolgáltatással, tehát a rendőrség, ügyészség, bíróság tevékenységével kapcsolatos. A NEKI igazgatója úgy vé­li, az igazságszolgáltatás sok esetben al­kalmatlan arra, hogy feltárja a romák sé­relmére elkövetett bűncselekmények et­nikai motivációit. Cz. G. Meghosszabbított nyomozás Kaya Ibrahim ügyében A Legfőbb Ügyészség meghosszabbí­totta a nyomozást az úgynevezett Kaya Ibrahim-ügyben — tudta meg lapunk Dézsi Mihálytól, a BRFK szóvivőjétől. A fantomcégügyben 1998 óta nyomoz a BRFK ismeretlen tettes ellen közokirat­hamisítás gyanúja miatt. A Népszabad­ság cikke nyomán indult eljárás azon ala­pul, hogy Schlecht Csaba 1995. július 25- én tizennégy Fidesz közelinek mondott vállalkozást adott el egy magát Kaya Ib­rahimként igazoló férfinak. Kaya egyéb­ként török vendégmunkás Németország­ban. A férfit jogsegély-megkeresés kere­tében tanúként hallgatta meg a német ha­tóság. Kaya határozottan tagadta a cégvá­sárlást. Állította, hogy korábban ellopták az útlevelét. A rendőrség ezt követően írásszakértőt rendelt ki. A szakvélemény szerint azonban nagy valószínűséggel Kaya aláírása szerepel a cégvásárlás ira­tain. Ha valóban ő az aláíró, úgy Kayából akár gyanúsított is lehet. A BRFK a közelmúltban újabb három hónappal kérte meghosszabbítani a nyo­mozás március 9-én lejáró határidejét, amelynek az ügyészség eleget tett. T. B. Mádl szerint ma a sajtó szabad Magyarországon ma a sajtó szabad, nemcsak tudjuk és mondjuk, de érezzük és tapasztaljuk is ezt. ízlésünk, értékvilágunk szerint válogathatunk a különböző orgánumok között - mondta hétfőn Mádl Ferenc államfő a Sajtószakszervezet magyar sajtó­napja alkalmából rendezett ünnepségén fotó: sopronyi gyula SZDSZ: lehetővé kell tenni a közszereplők nyilvános bírálatát MTI-JELENTÉS A szabad demokraták törvényjavaslatot nyújtottak be, és az Alkotmánybíróság­hoz fordultak a sajtó véleménynyilvání­tási szabadságának védelme érdekében — jelentette be Pető Iván és Hack Péter országgyűlési képviselő hétfőn. Közöl­ték: azt kérik, hogy a legfőbb bírói testü­let állapítsa meg: „nincs helye helyre­­igazítási kérelem előterjesztésének, ha a közlés, híresztelés, hamis színben való feltüntetés nyilvános eseményen köz­szereplőről elhangzott tényeknek pontos formában való tudósításával valósul meg”.­­ Az objektív tudósítás önmagá­ban nem alapozhatja meg a sajtó felelős­ségét — mondta Hack. A polgári törvénykönyv (Ptk.) módo­sítását is kezdeményezte az SZDSZ an­nak érdekében, hogy az Alkotmánybíró­ság korábbi döntéseivel összhangban a Ptk. is tegye lehetővé a közszereplők nyilvános bírálatát.

Next