Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-06 / 81. szám

BSE-mentes gyógyszerek Biztonságosnak ítélte az országos tiszti főgyógyszerész és az Országos Gyógy­szerészeti Intézet közös vizsgálata a szarvasmarha eredetű alapanyagokból készült gyógyszereket. Mint arról la­punkban beszámoltunk, a vizsgálatot Balázsné Molnár Borbála tiszti fő­gyógyszerész két héttel ezelőtt kezdemé­nyezte a közvélemény megnyugtatása érdekében. A szakhatóságok azokat a dokumentumokat nézték át, amelyeket a gyártók a szarvasmarha-alapanyagból készült gyógyszerek engedélyeztetésé­hez nyújtottak be. Magyarországon 12- 13 olyan gyógyszer van, amely marhafe­hérjéből, illetve csontlisztből készül. Ezeket az alapanyagokat használják pél­dául a zselatin plazmapótló szerek előál­lításához. Borjútüdőből enzimkészítmé­nyeket, illetve a csecsemők légzészava­rainak enyhítésére használatos terméke­ket gyártanak. A gyógyszerek említett vizsgálatával kapcsolatban az egészség­­ügyi tárca közleményt is kiadott. Ebben a minisztérium azt állítja: a szarvasmarhá­ból származó ható- vagy segédanyagot tartalmazó gyógyszer fogyasztása kap­csán szivacsos agyvelősorvadás - mint felismert eset - a világon eddig nem for­dult elő. Ennek ellenére a magyar törzs­könyvezési hatóság, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) a kerge­­marhakórt kiváltó úgynevezett prionfer­­tőzés megelőzése érdekében az 1990-es évek óta megköveteli, hogy­ a gyógysze­rek csak hat hónapnál fiatalabb állatok­ból készülhessenek. Emellett a cégeknek hitelesen kell dokumentálniuk, hogy azok az állatok, amelyekből orvosság is készül, nem kaptak kockázatot jelentő takarmányt. A szabályok szigorításaként a gyógyszerforgalmazónak ismét meg kell újítaniuk nyilatkozataikat arról, hogy termékük előállításakor használ­tak-e kockázatot jelentő alapanyagot. A. D. Vasárnapi Újság nyomtatásban is? Pénzt gyűjt a Kossuth rádión jelentkező Vasárnapi Újság nyomtatott kiadására és televíziós műsorok készítésére a Nemzeti Sajtóért Alapítvány. Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság főszer­kesztője lapunknak elmondta: az alapít­ványnak négy deklarált célja között szere­pel a hétvégenként jelentkező műsor írott, kibővített változatának a megjelentetése, díj átadása, az internetes oldalak gondo­zása és a rászoruló újságírók támogatása. Lakatos nem árulta el, hogy mennyi pénz­re lenne szükségük - becslések szerint több tízmillióra­­, és azt sem, hogy eddig mennyit sikerült összegyűjteniük. A főszerkesztő nem árulta el, hogy mi­kor indul a szintén a terveikben szereplő, várhatóan Pannon Tv nevű csatornájuk. A televíziózás költségei nagyságrendek­kel magasabbak, mint a lapkiadásé, en­nek ellenére értesülésünk szerint Laka­tosék előrehaladott tárgyalásokat folytat­nak a Zenit Tv-vel. A csatorna korábban a fővárosban és környékén fogható AM- mikrón volt látható, ám tavaly az Anten­na Hungária kivette a csomagból. Úgy tudjuk, hogy az alapítvány kábeltévékkel tárgyal majd arról, hogy a műholdon ter­jesztett műsorokat továbbítsák. Lakatos nem kívánt reagálni arra az értesülésünk­re, hogy a tévéműsor készítésében számí­tanak Chrudinák Alajos, Pálfy G. István és Franko Tibor segítségére is. Haszán Zoltán NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. ÁPRILIS 6., PÉNTEK 5 Nem igazít helyre A Hét Nem igazítja helyre a Magyar Televízió A Hét című műsora az Amnesty Interna­tional (AI) szlovéniai kampányáról szóló múlt heti tudósítását, amely az RTL Klub kifogása szerint a kereskedelmi tévét kapcsolatba hozta a magyar rendőri bru­talitásokról szóló újabb hirdetéssel. Sikló­si Beatrix, a közéleti magazin főszerkesz­tője lapunknak elmondta: nem kapta meg az RTL Klub helyreigazítási kérelmét, ám annak egyébként sem tennének ele­get. A műsor ugyanis csak idézte a nem­zetközi szervezet tavalyi évkönyvének azt a mondatát, amely megbízható forrás­ként tünteti fel a Fókusz című műsort. Szabó Stein Imre, a kereskedelmi tévé szóvivője szerint a szövegkörnyezet al­kalmas volt a nézők megtévesztésére, rá­adásul A Hét jogtalanul használta fel a Fókusz főcímét. (Siklósi szerint erre a szerzői jogvédelemről szóló törvény le­hetőséget adott.) Szabó Stein szerint az AI jelentése a Fókusznak arra a tudósítá­sára vonatkozott, amelyben bemutattak szolgálaton kívüli, romákat verő rendőrö­ket. Ám ezt soha nem általánosították. H. Z. Közmunkaprogram romáknak Válságstáb alakult Komlón önkormányzati, kisebbségi szakemberekből MUNKATÁRSAINKTÓL A Szociális és Családügyi Minisztérium rendkívüli közmunkaprogramot indít a cigányság életkörülményeinek javítása érdekében - jelentette be Harrach Péter miniszter csütörtökön, Budapesten. Olyan feladatokról van szó, amelyeket eddig is főként romák végeztek, például csapadékvíz-csatorna építéséről, háztar­tási hulladékok elszállításáról, közterü­letek parkosításáról. A program 1500 embert érint. A tárca e célra 500 millió forintot különített el, egy pályázó legfel­jebb 40 milliót kaphat. A munkások ki­választásában helyi cigány önkormány­zatok is közreműködnek, az ellenőrzés­be az Országos Cigány Önkormányzatot is bevonják. A szociális minisztérium az idén összesen hárommilliárd forintot fordít közmunkaprogramokra, a közle­kedési tárca a keretet 450 millió forinttal egészítette ki. A napokban több komlói munkáltató is jelezte, hogy alkalmazna állástalan ro­mákat - tudta meg pécsi tudósítónk a Baranya Megyei Munkaügyi Központ komlói kirendeltségének vezetőjétől, Stégerné Milassin Erikától. Tíz-tizenkét komlói roma család azt fontolgatta, hogy kivándorol Strasbourgba, mert a családfenntartók régóta nem jutnak munkához. A héten önkormányzati, ki­sebbségi, munkaügyi szakemberekből válságstáb alakult, a családok egyelőre letettek kiutazási szándékukról. A mun­kaügyi központ mind a hét baranyai ki­­rendeltségén alkalmazni akar egy-egy roma munkatársat, akihez a cigányok re­mélhetőleg nagyobb bizalommal fordul­nak majd. A komlói kirendeltségen 98 állásajánlatot tartanak nyilván, a regiszt­rált munkanélküliek száma a városban és környékén eléri a 3800-at. Győrött is megpróbálnak több romát munkához juttatni - jelentette győri tu­dósítónk. A Győri Kommunális Szolgál­tató Kft. a kisebbségi önkormányzat és a munkaügyi központ közreműködésével parkgondozó szakmunkásokat képez. A programra a vállalat 17,7 millió forintot fordít az idén. A tanfolyam elvégzése után legalább két évig foglalkoztatják a romákat, a fizetés körülbelül havi hat­vanezer forint bruttó lesz. A munkaügyi központ munkaruhával, bértámogatással segíti a programot, átvállalja a közterhe­ket és az oktatás költségeit. Rövidesen a győri Állami Közútkezelő Kht. hasonló konstrukcióban teremt munkalehetősé­get a romáknak. A korábbiaknál milliárdokkal több jut az idén a romák életkörülményeinek javítására. A pontos összegről a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság áprilisi ülé­sén dönt - hangzott el csütörtökön egy szombathelyi konferencián, ahol a he­lyi roma önkormányzatok vezetői kaptak tájékoztatást a kormány kisebbségi politikájáról. Zsákné Asztalos Emőke, a kisebbségi hivatal főosztályvezetője elmondta: a kormány még áprilisban elfogadja a hosszú távú cigánypolitikai stratégiát, amelyet társadalmi vitára bocsát. Az Országos Cigány Önkor­mányzat erre az évre 300 millió forintot kap a gazdasági tárcától egy modell­értékű lakásprogram megvalósítására: a szociálpolitikai kedvezmények igénybevételével több mint 200 lakást építenek fel. Lebontják a lelkészlakást DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az árvíz sújtotta térségben 300-400 millió forintra becsülhető a református egyház ingatlanjait ért kár. Összesen 23 épület, templom, lelkészlak károsodott, közülük az életveszélyessé vált jándi parókiát már lebontották, és hasonló sorsra jut a rákosi lelkészlakás is — mondotta sajtótájékoztatóján Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egy­házmegye püspöke tegnap Debrecen­ben. Hozzátette: az épületeket helyreál­lítják, a felújításokat részint a biztosító­tól kapott pénzből, részint állami támo­gatásból és a református egyház hozzá­járulásából végzik el. Az egyház 50 millió forintos központi tartalékalapjá­ból 10 millió forintot különítettek el er­re a célra. A továbbiakban gyűjtést rendeznek a hívek körében, mintegy 50 millió fo­rint bevételre számítanak. A püspök közölte: az átadás idején a külföldi testvéregyházaktól eddig 100 ezer dol­lár és 100 ezer márka segély érkezett, amelyből a Kárpátalján élőknek is jut­tattak. Szigorúan őrzött szántók Dóc község közelében a Magyar Honvédség lőteret működtet, ami sok problé­mát jelent a környékbeli gazdálkodóknak, mert éleslövészetekkor lezárják az oda vezető utakat, így előfordul, hogy egy évben 60-80 napig sem tudnak ki­menni földjeikre. Jelenleg egyeztetés folyik a minisztérium és a földjeiken dol­gozni szándékozó gazdák között a probléma megoldásának lehetőségeiről. A képen: Belovai Pált, a település polgármesterét sem engedik a lőtér biztonsági őrei a földjére fotó: mti - Németh györgy Szeretjük az ásványvizet A margitszigeti és a Gellért-hegyi vezet Az egészséges életmód terjedésével, a természetes táplálkozás térhódításá­val magyarázzák az ásványvíz-for­galmazók a piac évenkénti húsz-har­minc százalékos bővülését. Tavaly fe­jenként 39,2 liternyi buborékos és szénsavmentes ásványvizet fogyasz­tottunk. Tíz évvel ezelőtt még az európai me­zőny sereghajtói közé tartoztunk az egy főre eső hazai ásványvízfogyasztásban, időközben azonban a megtízszerező­dött eladásnak köszönhetően a konti­nens középmezőnyébe küzdöttük fel magunkat. A hajdani 2,3 literes fejen­kénti fogyasztás tavaly 39,2 literre emelkedett. A piacon jártas szakembe­rek szerint néhány éven belül további ötvenszázalékos bővülés várható. A ta­valy eladott 392 millió liternyi ásvány­vízből csaknem 20 milliárdos bevételt ér el az ágazat mintegy huszonöt cége. A palackozók döntő többsége külföldi érdekeltségű. Harmincszázalékos ré­szesedésével a margitszigeti és a Gel­lért-hegyi ásványvizet forgalmazó Fő­városi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. ve­zeti a piacot, őt a 25 százalék körüli ré­szesedésű Kékkúti Ásványvíz Rt. köve­ti. A harmadik helyen az Apenta, a ne­gyediken a Buszesz Rt. áll. Hazánkban 75 kút és forrás szolgáltat ásványvizet. A hazai előírások szerint a kémiai összetétel alapján ásványvíznek nevez­hető minden olyan forrás- vagy kútvíz, amelyben literenként 1000 mg oldott szilárd anyag van. Ásványvíz az is, amelyben ez az érték kisebb, de ritkán előforduló, biológiailag aktív elemeket jól meghatározható mennyiségben tar­talmaz. Az ásványvízzel szemben elő­írás, hogy nem kezelhetik kémiai anya­gokkal, legfeljebb szén-dioxiddal dú­síthatják. A dinamikus bővülés ellenére még elmaradunk a Nyugaton szokásos 100- 120 literes vízfogyasztástól — tájékoz­tatta lapunkat a tizenkilenc céget képvi­selő Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ás­ványvíz Szövetség és Terméktanács tit­kára. Megtudtuk, egy-egy márka ma már szénsavban dús, csökkentett tartal­mú, illetve szénsavmentes változatban is forgalomba kerül, emellett ízesített márkák is kaphatók az egyébként telí­tett piacon. A legtöbben a szénsavas változatot kedvelik. A másfél literes palackok átlagára 60 forint körül van. Ásványvizet csak védett, szennye­zéstől mentes vízadó rétegből nyerhet­nek a palackozók, a kutakból csak a vízügyi szakemberek által engedélye­zett mennyiség termelhető ki. A hatósá­gok szigorúan ellenőrzik a víz összeté­telének minőségét, elvétve fordul elő, hogy minőségi vizet hirdető felségjelű palackba csapvizet töltenek. ÁSVÁNYVÍZFOGYASZTÁS Forrás: Ásványvíz Terméktanács NÉPSZABADSÁG-grafika Keresztény húsvét, zsidó pészach MUNKATÁRSUNKTÓL Április 8-án kezdődik és 15-én ér véget a pészach, a zsidóság egyik legnagyobb vallási ünnepe - tájékoztatta lapunkat Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója. A zsidó húsvétnak vagy pász­­kaünnepnek is nevezett esemény az egyiptomi szolgaságból való szabadulás­ra emlékeztet. Zoltai Gusztáv elmondása szerint az ünnep alkalmából csaknem negyven fővárosi és vidéki helyszínen szerveznek közösségi rendezvényeket, amelyekre összesen mintegy tízezer résztvevőt várnak. Juhász Judit, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar szóvivője elmondta, hogy hús­­vétkor minden templomnál feltámadási körmenetet rendeznek. A húsvéti ünne­pek alkalmából meghirdetett lelkigyakor­latok, templomi szertartások, liturgikus rendezvények mellett országszerte hang­versenyeket, képzőművészeti kiállításo­kat, játszóházakat és más, nemcsak a hí­vek érdeklődésére számot tartó esemé­nyeket szerveznek a katolikusok. Merétey Sándor, a református zsinati iroda vezetője kérdésünkre tudatta, hogy Jézus keresztre feszítésének napján min­den gyülekezetben délelőtt és este is is­tentiszteletet tartanak. Ugyancsak két is­tentiszteletet rendeznek húsvétvasárnap és­­hétfőn is. Hafenscher Károly, az evangélikus egyház irodaigazgatója elmondta: egyhá­zában az utóbbi hat-nyolc évben mindin­kább jellemzővé vált, hogy húsvét hajnal­ban, még sötétben nagyszabású istentisz­teleteket szerveznek. Az evangélikus li­turgikus naptár szerint a nagyhét ünnep­napjai közül különösképpen fontos a csü­törtök, a péntek és a vasárnap - tehát az úrvacsora, Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának napja. Röviden Szeged repteret kap Térítésmentesen adja vissza az ÁPV Rt. Szeged önkormányzatának a város hatá­rában lévő repteret — jelentette be tegnap Bartha László szegedi polgármester. A város számára kedvező döntés feltétele az volt, hogy a területet Szegednek a jö­vőben is repülőtérként kell hasznosíta­nia, s öt évig nem lehet elidegeníteni. A polgármester közölte: már tanulmá­nyozzák a reptér fejlesztésének lehető­ségeit. (Tudósítónktól) Horn-vizit Torgyánnál Horn Gyula exkormányfő, az MSZP volt elnöke csütörtökön betegágyánál látogat­ta meg Torgyán Józsefet, a kisgazdapárt elnökét. Horn lapunknak elmondta: bár ti­zenkét éve politikai ellenfelek, nincs ab­ban semmi kivetnivaló, ha valaki meglá­togatja betegeskedő politikustársát. Horn közölte: több mint egy órán át beszélget­tek Torgyán egészségi állapotáról, pártja helyzetéről és az ország dolgairól. A TV 2 hírműsorának értesülése szerint Torgyán József ma elhagyja a kórházat. (K. J. T.) Könyvhéttől könyvhétig olvasás éve Az idei ünnepi könyvhéttől a jövő évi könyvheti rendezvényig tart majd az ol­vasás éve programsorozat — derül ki az oktatási és a kulturális minisztérium kö­zös közleményéből. A kormány a leg­utóbbi ülésén fogadta el a témában ké­szült előterjesztést: a rendezvénysoro­zatra védnöki testület alakul. Az olvasás éve alatt a kormány támogatni kívánja az iskolai és közkönyvtárak korszerűsí­tését, könyvállományuk gyarapítását, az intézmények közötti információs háló­zat fejlesztését, a határon túli magyar könyvakciók népszerűsítését, valamint az olvasási nehézséggel küzdő diákok felzárkóztatását. (MTI) Iskola-összevonás Vásárhelyen Két-két általános iskolát, továbbá kollé­giumokat vonnak össze Hódmezővásár­helyen - egyebek között ez a téma szere­pelt a hódmezővásárhelyi képviselő-tes­tület tegnapi ülésén. Rapcsák András, az újjáválasztott polgármester az összevo­nást részben a csökkenő gyermeklét­számmal, részben pedig az előző képvi­selő-testület állítólagos felelőtlen gaz­dálkodása miatti forráshiánnyal indokol­ta. Az érintett iskolák szakszervezetei az önkormányzathoz benyújtott beadvá­nyukban tiltakoznak a tervezett összevo­nás ellen, mivel véleményük szerint nem történt meg az ilyen esetben kötelező egyeztetés. Az iskola-összevonásról esti lapzártánkig nem született képviselő-tes­tületi döntés. (Tudósítónktól) Új színház Veszprém megyében Megalakult a Pannon Várszínház Színmű­­vészet-fejlesztési Közhasznú Társaság, mely a közép-dunántúli régió kulturális életében kíván szerepet vállalni - jelentet­te be Vándorfi László, a társaság ügyveze­tő igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. A veszprémi Petőfi Színház tavaly levál­tott igazgatója elmondta: egy betéti társa­sággal és a nagyvázsonyi, valamint a vár­palotai önkormányzattal együtt alakítot­ták meg a kht.-t. Működési költségeiket pályázatokon nyert támogatásból, szpon­zorok segítségével és rendezvényeik be­vételéből akarják előteremteni. A színház­nak nincs állandó társulata, a színészek szerepekre szerződnek. (Tudósítónktól) Francia egészségpolitikusok segítsége A francia egészségpolitikusok konkrét segítséget nyújtanának Magyarországnak - közölte a Népszabadsággal Kökény Mi­hály (MSZP), aki az Országgyűlés egész­ségügyi és szociális bizottságának négy­tagú delegációjával csütörtökön érkezett haza Párizsból. A politikus elmondta: a franciák szerint hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz közegészségügyi szem­pontból nem jelent veszélyt, így támogat­nák tagságunkat. Ennek keretében a fran­cia egészségügyi minisztérium egyéves ösztöndíjjal segítené a rezidensképzést. Emellett, ha a magyar társtárca elfogadja, átadnák tapasztalataikat a francia ellátó­­rendszer működtetéséről, finanszírozásá­ról. (Munkatársunktól) NÉPSZABADSÁG-grafika

Next