Népszabadság, 2001. május (59. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁJUS 3­1., CSÜTÖRTÖK Százmilliókat veszíthet a főváros Százmilliós nagyságrendű összeget kell kifizetnie a fővárosi önkormányzatnak az 1914-ben kibocsátott székesfővárosi köt­vények után, ha a Fővárosi Bíróság má­sodfokon is megítéli a mintegy 30 felpe­res követelését. A Pesti Központi Kerüle­ti Bíróság (PKKB) több precedensértékű ítéletet hozott a kötvények ügyében. Elő­ször megállapította, hogy az 1924-es nép­­szövetségi államkötvényeken alapuló kö­vetelések nem évültek el. Ezek után az ál­lamnak kell fizetnie. Majd a napokban ki­mondták: az 1914-ben kibocsátott szé­kesfővárosi kötvények után a fővárosi önkormányzatnak kell helytállnia. A bí­róság álláspontja szerint a papírok legko­rábban 2004-ben évülnek el. Az utóbbi jogvitában a bíróság öt magánszemély­nek 1360 angol font vagy 16 320 holland forintnak megfelelő forintösszeg kifizeté­sét ítélte meg. Mint azt a felpereseket képviselő Patay Géza ügyvédtől megtud­tuk: az ügyvédi iroda által vitt perekben még további 400 kötvény sorsa dől el. Bár az elsőfokú bíróság elutasította, nem mondtak le a kötvények utáni kamatkö­vetelésükről sem, továbbá arról, hogy az 1927-es ún. aranykötvények után is helyt kelljen állnia a kibocsátónak akkor is, ha már nincs forgalomban a kötvény alapjá­ul szolgáló Egyesült Államok aranyér­méje. A főváros gazdasági ügyekért fele-­­lős főpolgármester-helyettese, Atkári Já­nos nem kívánt reagálni a történtekre. Az önkormányzat jogi ügyosztályvezetője, Bihari László úgy nyilatkozott, felleb­beznek az ítélet ellen. E. N. Gazdag történelmi, szegény művészfilmek A kormányzat programszerűen kí­­vánja finanszírozni történelmi filmek gyártását az elkövetkező években - derült ki Orbán Viktor tegnapi rádió­­nyilatkozatából és a kulturális tárca közleményéből. Orbán Viktor örül annak, hogy a kultu­rális tárca „a millennium okán kigondolt nagyszabású filmekre” fordított összeget nem ugyanabban a pályázati-kuratóriumi rendszerben költi el, mint a többi magyar filmre szánt pénzt. A miniszterelnök erről a szokásos szerda reggeli rádióműsorban nyilatkozott. - Én nem tagadom, hogy a művészfilmek is fontosak, hiszen ezek egy sajátos kifejezésformának a termékei, azokra is kell pénzt áldozni. Áldoz is a magyar költségvetés, de néha a nézőkkel is kell foglalkozni - jegyezte meg. Véle­ménye szerint a filmtámogatással kapcso­latos vita azért olyan heves, mert a kul­tusztárca úgy döntött, minden évben tá­mogat egy nagyjátékfilmet. A 2002-ben forgatandó és 2003-ban bemutatandó té­ma, amelyet Orbán tudomása szerint a minisztérium szervez, Mátyás királyról szólna, a 2004-es tervek szerint pedig Bethlen István miniszterelnökről és korá­ról kellene hogy szóljon - mondta. A kul­turális tárca tegnapi közleménye megerő­sítette a műsorban elhangzottakat, hozzá­téve: az alkotók sorából többen is javasol­tak már történelmi alakot megfilmesítésre a minisztériumnak. A sajtóiroda arra is utalt, hogy a történelmi nagyjátékfilmek gyártásával a magyar nézők érdekeit tart­ja szem előtt a tárca, mivel A kőszívű em­ber fiai, Az aranyember vagy az Egri csil­lagok óta nem készült hasonló nagyság­­rendű produkció. Az új forgatókönyvekre valószínűleg pályázatot írnak ki. Több filmszakember a nyilatkozatok kapcsán megjegyezte lapunknak: egyál­talán nem ellenzik történelmi filmek fi­nanszírozását, csupán azzal nem értenek egyet, hogy ez kormánymegrendelésre, pályázat nélkül történjen, továbbá ehhez képest aránytalanul kevés pénzt kapjon a hazai filmgyártás túlnyomó többségét je­lentő többi film. Alapításakor, 1991-ben a Magyar Mozgókép Közalapítvány évi 950 milliós támogatást kapott, az idén 1,1 milliárdot. A szakemberek szerint az inf­lálódást figyelembe véve manapság 5-6 milliárd lenne az az összeg, amely meg­őrzi a kezdeti állami mecenatúra értékét. Játékfilmekre most évi 400-500 millió forint jut. Ehhez képest az állam kétszer­­háromszor ennyit akar költeni egy-egy általa kiválasztott történelmi filmre. Mint a filmszemlék is mutatják, a mozgókép közalapítvány és más partnerek által tá­mogatott filmek jó része élénk közönség­visszhangot, tetszést vált ki, és számos rangos elismerést hoz külföldön a ma­gyar filmkultúrának. V.Gy. Gyors építkezés a Beregben A legsúlyosabb árvízi károkat szenve­dett beregi településeken már minde­nütt elkezdődött az új házak alapozá­sa, egyes községekben pedig már a fa­lakat és a tetőszerkezetet is felépítet­ték. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Közigazgatási Hivatal eddig mintegy 300 szerződést kötött meg az árvízkárosultakkal új házak építésére. DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A térségben eddig összesen 172 építési engedélyt adtak ki, a megkezdett építke­zések száma pedig 88 - tájékoztatta la­punkat Helmeczy László, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnö­ke, a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottság vezetője. Hozzátette: az építke­zés megkezdődött Gergelyiugornyán, Jándon, Gulácson, Tarpán, Csarodán, Tá­­koson és Vámosatyán. - Gyors ütemben folyik a helyreállítási szerződések megkötése is - tudtuk meg Török Józseftől, a megyei közigazgatási hivatal főosztályvezetőjétől, aki kifejtet­te: az összes helyreállítási szerződés szá­ma meg fogja haladni a kétezret. Hangsú­lyozta: az új házak építése kapcsán föl­merült tulajdonjogi problémák nagy ré­szét sikerült megoldani. Ma már a lehető legkevesebb azon ügyek száma, amelyek esetében még kérdéses, hogy ki a tulajdo­nosa egy-egy lebontásra ítélt ingatlannak. A főosztályvezető hozzátette: gyorsan halad az új házak építése, lakáson példá­ul már tető is van az ingatlanokon.­­ Jándon négy helyen kezdődött meg az építkezés - mondta lapunknak Csonka Sándor polgármester. A romák lakta Vi­rág utcában eddig 15 házat bontottak el, s valószínű, hogy ez a szám növekszik. A községben egyébként meghaladja a szá­zat az újonnan építendő házak száma.­­ Gulácson eddig negyven építési en­gedélyt adtak ki, és öt ház építése kezdő­dött el - tudtuk meg Siket Sándor polgár­­mestertől. A faluban 155 házat bontottak le, s valószínűleg ez a sors vár további 40-50 épületre. Tákoson 60 házat bontottak le, és 24 építési engedély adtak ki. Amint azt Né­meth Károly jegyző elmondta: az árvíz következtében penészedni kezdett a falu híres műemlék templomának több száz éves fapadozata, így elképzelhető, hogy a berendezés egy részét ki kell cserélni. Azt még nem tudni, hogy a munka mennyibe kerül, s mikorra fejeződik be. Ugyancsak súlyosan megsérült Vámosatya műemlék temploma. Szász József polgármester ki­fejtette: az épület megsüllyedt, tornya megdőlt. A helyreállítás több tízmillió fo­rintba kerül. A faluban eddig 12 építési engedélyt adtak ki és 172 károsulttal kö­töttek helyreállítási szerződést. Mint ismeretes, a közelmúltban 43 te­lepülésen megkezdődött a mezőgazdasá­gi károk bejelentése is. Rácz Ferenc főfalugazdász ezzel kapcsolatban el­mondta: a földművelésügyi minisztérium megyei hivatalához eddig 2300 kárigény­lés érkezett. Mivel az összesítést csak a május 31-i határidő után kezdik el, a pon­tos végösszeg még nem ismeretes. FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Alapozás Gulácson Mikola engedett a 4,4 milliárdból Folytatódnak a tárgyalások a patikai árrésről Nem egyeztek meg szerdán a gyógysze­részek képviselői és az egészségügyi mi­niszter a patikai árrés módosításáról. Erre a tárgyalásra azért került sor, mert a pati­kusok elutasították a patikai árrés módo­sításáról szóló miniszteri rendeletet, és annak visszavonását követelték. A bírált jogszabály júliustól 630 forintban hatá­rozza meg a 3500 forintnál drágább or­vosságok patikai hasznát. Az intézkedés 10 százalékos bevételüktől fosztja meg a gyógyszerészeket. Ez az érintettek szerint a patikák felét biztosan tönkreteszi. Mikola István egészségügyi miniszter az egyeztető tárgyalás után kijelentette: vissza nem vonja, de hajlandó módosíta­ni a patikusok ellenkezését kiváltó jog­szabályt. A módosításra többféle lehető­ség is szóba került, ám ezekről nem kí­vánt beszámolni. A miniszter hangsú­lyozta: olyan megoldásokat keres, ame­lyek a betegek terheit nem növelik. A miniszter nem, a Magyar Gyógysze­rész Kamara azonban bemutatta a sajtó­nak a tárca ajánlatát. E szerint tízezer fo­rintig két részletben 12 és 16 százalékos árrést érvényesíthetnének a patikusok az orvosságok árában. Tízezer forint felett pedig egységesen 1200 forintban rögzíte­nék a gyógyszertárakban maradó bevé­telt. A kamara a pénteki elnökségi ülésén dönt arról, hogy elfogadják-e a patikusok a korábbinál jóval kedvezőbb ajánlatot. Lapunkat szakértők arról tájékoztatták, hogy a miniszter új ajánlata a korábbi 4,4 milliárd helyett „csak” 2 milliárd forinttal csökkenti a patikák bevételét. A. D. Tíz nap múlva kerül a kormány elé az alapellátás privatizációs programja, amely­re 23 milliárd forintot kér az egészségügyi miniszter a költségvetésből - hangzott el szerdán az ágazat privatizációjáról szervezett tanácskozás után. Az értekezle­ten részt vett Michael Lake, az Európai Unió nagykövete is, aki szerint Magyar­­ország már a csatlakozás előtt is tagja lehetne a hatékonyabb betegségmegelőzés­re szerveződött uniós információs rendszernek. Kérdésre válaszolva elmondta: szerinte a magasan kvalifikált munkavállalókra, így az orvosokra, diplomás nő­vérekre nem vonatkozik majd a csatlakozást követő munkaerő-korlátozás. Nem csökken a „füstölgők” száma A tüdőrákosoknak csak tíz százaléka gyógyul meg A dohányzás önmagában több halál­esetért felelős, mint a túlzott alkoholfo­gyasztás, a fertőző betegségek (köztük az AIDS), a balesetek, az erőszakos bűncselekmények és a kábítószer-fo­gyasztás együttvéve. Magyarországon naponta átlagosan csaknem 100 ember hal meg a dohányzás okozta megbete­gedésben. Noha a magyar lakosság tisztában van a dohányzás hatásaival, mégsem csökken a rágyújtók száma. Magyarország felnőtt lakossága éven­te fejenként átlagosan 3000 cigarettát szív el. A Gallup Intézet közelmúltban készült felméréséből, amelyben a hazai és az amerikai dohányzási szokásokat hasonlították össze, kiderült: a magyar cigarettázók erősebben hódolnak szen­vedélyüknek, mint az amerikaiak. Míg a tengerentúliak 56 százaléka kevesebb mint egy doboz cigarettát szív naponta, addig a magyar dohányosoknak csak a 45 százaléka fogyaszt ugyanennyit. Manchin Róbert, az Országos Dohány­záselleni Egyesület (ODE) elnöke sze­rint a hazai vizsgálatból egyértelműen kiderült: a magyarok megfelelően tájé­kozottak a dohányzás kockázatairól, ám ennek ellenére az elmúlt öt évben nem csökkent a cigarettázók száma. A felnőtt népesség harmada aktív dohányos. S en­nek meg is van az egészségügyi követ­kezménye. Évente 35 ezren halnak meg csak a dohányzás okozta megbetegedé­sekben, emellett hét és fél ezer a frissen diagnosztizált tüdőrák. Ajkay Zoltán, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazga­tója lapunknak elmondta: bizonyított tény, hogy a tüdőrák 92-93 százalékának kialakulásáért a dohányzás a felelős. A statisztikák szerint a cigarettázóknak ti­zenháromszor nagyobb az esélyük, hogy megbetegszenek, mint a nem dohány­zóknak. A kór jellemző tünetei általában 50-60 éves korban jelentkeznek. A keze­lésben életmentő a tumor időben való felismerése és eltávolítása. A tüdőráko­soknak mindössze tíz százaléka gyógyul meg. Ajkay közölte: a dohányzás rák­keltő hatása nemcsak a tüdő, de a gyo­mor-, máj-, méhnyak-, hasnyálmirigy-, hólyag-, veserák esetében is bizonyított. Miközben a hazai dohánygyárak éven­te 3 milliárd forintot költenek a dohány­­termékek piaci pozícióinak javítására, az állam eddig két jogszabállyal próbálta korlátozni a dohányzást, illetve a dohány­füst terjedését. Az egyik az 1997-ben a nem dohányzók védelmében hozott tör­vény, amely közintézményekben kizáró­lag kijelölt helyen engedi a cigarettázást. A másik jogszabály július elsejétől meg­tiltja a közterületeken, illetve a nyomta­tott sajtóban a dohányreklámok közzété­telét. Az Európai Unióban, ahol szintén óriási probléma a dohányzás okozta halá­lozás, 2004-től tiltanák meg az úgyneve­zett erős cigaretták gyártását. Ettől az időponttól csak olyan dohánytermék ke­rülhetne kereskedelmi forgalomba, amely dobozfelületének 25 százalékán különböző figyelmeztetéseket tartalmaz. Ezek közül is a legfontosabb figyelmez­tetés, hogy a dohányzás halálos betegsé­get okozhat. A csatlakozásra aspiráló or­szágok közül Magyarország elsőként kért e szabályok alól átmeneti felmentést. Manchin Róbert, az ODE elnöke sze­rint egyelőre megoldatlan a már hatály­ban lévő törvény alkalmazásának ellen­őrzése. Az egyesület adatai szerint­ az el­múlt három évben az ÁNTSZ csak elvét­ve vizsgálódott a közintézményekben, s mindössze néhány alkalommal szabtak ki bírságot a nem dohányzók védelmé­nek megsértése miatt. Az ODE a jövő­ben monitoringrendszerrel segítené az ellenőrzést és az ode.hu webcímen vár­ják a visszaélésekkel kapcsolatos civil jelzéseket. Danó Anna Röviden Orbán-Solt találkozó Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanács elnö­ke a közeljövőben találkozik Orbán Vik­tor miniszterelnökkel - tudatta szerdán lapunkkal Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára. A megbeszélésre júni­us közepén kerülhet sor a Legfelsőbb Bíróságon. Lomniczi elmondta, a tavaly novemberi parlamenti konzultáció foly­tatására készülnek, akkor ugyanis Solt Pál és Orbán Viktor megállapodott ab­ban, hogy félévente áttekintik az aktuá­lis kérdéseket. A Legfelsőbb Bíróság el­nöke be szeretne számolni az ügyhátra­lék ledolgozásáról, a köztisztviselői tör­vény módosításának hatásáról, és egyez­tetni kíván a kormányfővel a Pest Me­gyei Bíróság épületének felújításáról. (Munkatársunktól) Schmuck könyve az MSZP-ről Június 6-án, szerdán az Átrium Hyatt Szállodában mutatja be Schmuck Andor Bal-Eseteim című könyvét. A könyv ajánlásában Schmuck azt írja: Kovács László szocialista pártelnöknek meg­ígérte, hogy a kötetet nem jelenteti meg. A pártelnök azonban Schmuck szerint megszegte adott szavát, ezért ő sem tart­ja magát a megállapodáshoz. „Schmucki­­ból” árad a szó: A Xénia Láz és a szocik; Kurta­ furcsa polgármester-jelöltsége Újpesten. Megaláztatásai és fegyelmijei. Önleleplező vallomás a rendszerválto­zás első évtizedéről — fogalmaz a könyv fülszövege. A könyvről szerettük volna megkérdezni Kovács László szocialista pártelnököt is, aki nem kívánt reagálni. (K. J. T.) Regnum Marianum-emlékmű Lezárult a meghívásos pályázat a Reg­num Marianum-emlékmű megtervezé­sére. A győztes munkát Nagy Tamás épí­tész készítette. A művész egy huszonegy méter magas emlékművet álmodott a budapesti Városligetbe, az 1950-ben le­rombolt templom helyének közelébe. A pályázat kiírását az Alapítvány a Kis Regnum Kápolnáért elnevezésű szerve­zet kezdeményezte és a Budapest Galé­ria bonyolította le. Az alapítvány kurató­riumának elnöke, Vincze János szerint az emlékmű elkészítésének költsége mintegy 50-100 millió forint. (MTI) FOTÓ: SOPRONYI GYULA Fegyelmi a debreceni kórházban Közbeszerzési és adminisztratív hiá­nyosságokat tárt föl egy ellenőrző vizs­gálat a debreceni Kenézy Gyula Megyei Kórház-Rendelőintézetben - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Virág László, a Hajdú-Bihar megyei önkor­mányzat alelnöke. Kifejtette: az intéz­mény az elmúlt másfél évben elmulasz­totta a közbeszerzési eljárások kiírását, a kórházban nem határozták meg a hivata­li hatásköröket, és számos esetben hiá­nyos a működés írásos dokumentálása is. A sajtótájékoztatón Berecz György kórházi főigazgató elmondta: a közbe­szerzési mulasztásoknak személyi kö­vetkezményei lesznek, a felelősség megállapítására vizsgálóbiztos vezeté­sével fegyelmi bizottságot hoztak létre. Hozzátette: az intézményt anyagi kár nem érte. (Debreceni tudósítónktól) Az első hídelem Esztergomnál Ma reggel helyezik fel az újjáépülő, Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal várhatóan októbertől ismét összekötő Mária Valéria híd pillérjeire azt a csak­nem ötszáz tonnányi acélszerkezetet, amelyet a Ganz gyártott. A 102 méter hosszú hídelemet az elmúlt napokban a párkányi papírgyár udvarán nagy szi­lárdságú feszített csavarokkal rögzítet­ték. Várhatóan három hét múlva újabb hídelemek kerülnek végleges helyükre. (Népszabadság) 5

Next