Népszabadság, 2001. május (59. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-31 / 126. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK Százmilliókat veszíthet a főváros Százmilliós nagyságrendű összeget kell kifizetnie a fővárosi önkormányzatnak az 1914-ben kibocsátott székesfővárosi kötvények után, ha a Fővárosi Bíróság másodfokon is megítéli a mintegy 30 felperes követelését. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) több precedensértékű ítéletet hozott a kötvények ügyében. Először megállapította, hogy az 1924-es népszövetségi államkötvényeken alapuló követelések nem évültek el. Ezek után az államnak kell fizetnie. Majd a napokban kimondták: az 1914-ben kibocsátott székesfővárosi kötvények után a fővárosi önkormányzatnak kell helytállnia. A bíróság álláspontja szerint a papírok legkorábban 2004-ben évülnek el. Az utóbbi jogvitában a bíróság öt magánszemélynek 1360 angol font vagy 16 320 holland forintnak megfelelő forintösszeg kifizetését ítélte meg. Mint azt a felpereseket képviselő Patay Géza ügyvédtől megtudtuk: az ügyvédi iroda által vitt perekben még további 400 kötvény sorsa dől el. Bár az elsőfokú bíróság elutasította, nem mondtak le a kötvények utáni kamatkövetelésükről sem, továbbá arról, hogy az 1927-es ún. aranykötvények után is helyt kelljen állnia a kibocsátónak akkor is, ha már nincs forgalomban a kötvény alapjául szolgáló Egyesült Államok aranyérméje. A főváros gazdasági ügyekért fele-lős főpolgármester-helyettese, Atkári János nem kívánt reagálni a történtekre. Az önkormányzat jogi ügyosztályvezetője, Bihari László úgy nyilatkozott, fellebbeznek az ítélet ellen. E. N. Gazdag történelmi, szegény művészfilmek A kormányzat programszerűen kívánja finanszírozni történelmi filmek gyártását az elkövetkező években - derült ki Orbán Viktor tegnapi rádiónyilatkozatából és a kulturális tárca közleményéből. Orbán Viktor örül annak, hogy a kulturális tárca „a millennium okán kigondolt nagyszabású filmekre” fordított összeget nem ugyanabban a pályázati-kuratóriumi rendszerben költi el, mint a többi magyar filmre szánt pénzt. A miniszterelnök erről a szokásos szerda reggeli rádióműsorban nyilatkozott. - Én nem tagadom, hogy a művészfilmek is fontosak, hiszen ezek egy sajátos kifejezésformának a termékei, azokra is kell pénzt áldozni. Áldoz is a magyar költségvetés, de néha a nézőkkel is kell foglalkozni - jegyezte meg. Véleménye szerint a filmtámogatással kapcsolatos vita azért olyan heves, mert a kultusztárca úgy döntött, minden évben támogat egy nagyjátékfilmet. A 2002-ben forgatandó és 2003-ban bemutatandó téma, amelyet Orbán tudomása szerint a minisztérium szervez, Mátyás királyról szólna, a 2004-es tervek szerint pedig Bethlen István miniszterelnökről és koráról kellene hogy szóljon - mondta. A kulturális tárca tegnapi közleménye megerősítette a műsorban elhangzottakat, hozzátéve: az alkotók sorából többen is javasoltak már történelmi alakot megfilmesítésre a minisztériumnak. A sajtóiroda arra is utalt, hogy a történelmi nagyjátékfilmek gyártásával a magyar nézők érdekeit tartja szem előtt a tárca, mivel A kőszívű ember fiai, Az aranyember vagy az Egri csillagok óta nem készült hasonló nagyságrendű produkció. Az új forgatókönyvekre valószínűleg pályázatot írnak ki. Több filmszakember a nyilatkozatok kapcsán megjegyezte lapunknak: egyáltalán nem ellenzik történelmi filmek finanszírozását, csupán azzal nem értenek egyet, hogy ez kormánymegrendelésre, pályázat nélkül történjen, továbbá ehhez képest aránytalanul kevés pénzt kapjon a hazai filmgyártás túlnyomó többségét jelentő többi film. Alapításakor, 1991-ben a Magyar Mozgókép Közalapítvány évi 950 milliós támogatást kapott, az idén 1,1 milliárdot. A szakemberek szerint az inflálódást figyelembe véve manapság 5-6 milliárd lenne az az összeg, amely megőrzi a kezdeti állami mecenatúra értékét. Játékfilmekre most évi 400-500 millió forint jut. Ehhez képest az állam kétszerháromszor ennyit akar költeni egy-egy általa kiválasztott történelmi filmre. Mint a filmszemlék is mutatják, a mozgókép közalapítvány és más partnerek által támogatott filmek jó része élénk közönségvisszhangot, tetszést vált ki, és számos rangos elismerést hoz külföldön a magyar filmkultúrának. V.Gy. Gyors építkezés a Beregben A legsúlyosabb árvízi károkat szenvedett beregi településeken már mindenütt elkezdődött az új házak alapozása, egyes községekben pedig már a falakat és a tetőszerkezetet is felépítették. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal eddig mintegy 300 szerződést kötött meg az árvízkárosultakkal új házak építésére. DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A térségben eddig összesen 172 építési engedélyt adtak ki, a megkezdett építkezések száma pedig 88 - tájékoztatta lapunkat Helmeczy László, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottság vezetője. Hozzátette: az építkezés megkezdődött Gergelyiugornyán, Jándon, Gulácson, Tarpán, Csarodán, Tákoson és Vámosatyán. - Gyors ütemben folyik a helyreállítási szerződések megkötése is - tudtuk meg Török Józseftől, a megyei közigazgatási hivatal főosztályvezetőjétől, aki kifejtette: az összes helyreállítási szerződés száma meg fogja haladni a kétezret. Hangsúlyozta: az új házak építése kapcsán fölmerült tulajdonjogi problémák nagy részét sikerült megoldani. Ma már a lehető legkevesebb azon ügyek száma, amelyek esetében még kérdéses, hogy ki a tulajdonosa egy-egy lebontásra ítélt ingatlannak. A főosztályvezető hozzátette: gyorsan halad az új házak építése, lakáson például már tető is van az ingatlanokon. Jándon négy helyen kezdődött meg az építkezés - mondta lapunknak Csonka Sándor polgármester. A romák lakta Virág utcában eddig 15 házat bontottak el, s valószínű, hogy ez a szám növekszik. A községben egyébként meghaladja a százat az újonnan építendő házak száma. Gulácson eddig negyven építési engedélyt adtak ki, és öt ház építése kezdődött el - tudtuk meg Siket Sándor polgármestertől. A faluban 155 házat bontottak le, s valószínűleg ez a sors vár további 40-50 épületre. Tákoson 60 házat bontottak le, és 24 építési engedély adtak ki. Amint azt Németh Károly jegyző elmondta: az árvíz következtében penészedni kezdett a falu híres műemlék templomának több száz éves fapadozata, így elképzelhető, hogy a berendezés egy részét ki kell cserélni. Azt még nem tudni, hogy a munka mennyibe kerül, s mikorra fejeződik be. Ugyancsak súlyosan megsérült Vámosatya műemlék temploma. Szász József polgármester kifejtette: az épület megsüllyedt, tornya megdőlt. A helyreállítás több tízmillió forintba kerül. A faluban eddig 12 építési engedélyt adtak ki és 172 károsulttal kötöttek helyreállítási szerződést. Mint ismeretes, a közelmúltban 43 településen megkezdődött a mezőgazdasági károk bejelentése is. Rácz Ferenc főfalugazdász ezzel kapcsolatban elmondta: a földművelésügyi minisztérium megyei hivatalához eddig 2300 kárigénylés érkezett. Mivel az összesítést csak a május 31-i határidő után kezdik el, a pontos végösszeg még nem ismeretes. FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Alapozás Gulácson Mikola engedett a 4,4 milliárdból Folytatódnak a tárgyalások a patikai árrésről Nem egyeztek meg szerdán a gyógyszerészek képviselői és az egészségügyi miniszter a patikai árrés módosításáról. Erre a tárgyalásra azért került sor, mert a patikusok elutasították a patikai árrés módosításáról szóló miniszteri rendeletet, és annak visszavonását követelték. A bírált jogszabály júliustól 630 forintban határozza meg a 3500 forintnál drágább orvosságok patikai hasznát. Az intézkedés 10 százalékos bevételüktől fosztja meg a gyógyszerészeket. Ez az érintettek szerint a patikák felét biztosan tönkreteszi. Mikola István egészségügyi miniszter az egyeztető tárgyalás után kijelentette: vissza nem vonja, de hajlandó módosítani a patikusok ellenkezését kiváltó jogszabályt. A módosításra többféle lehetőség is szóba került, ám ezekről nem kívánt beszámolni. A miniszter hangsúlyozta: olyan megoldásokat keres, amelyek a betegek terheit nem növelik. A miniszter nem, a Magyar Gyógyszerész Kamara azonban bemutatta a sajtónak a tárca ajánlatát. E szerint tízezer forintig két részletben 12 és 16 százalékos árrést érvényesíthetnének a patikusok az orvosságok árában. Tízezer forint felett pedig egységesen 1200 forintban rögzítenék a gyógyszertárakban maradó bevételt. A kamara a pénteki elnökségi ülésén dönt arról, hogy elfogadják-e a patikusok a korábbinál jóval kedvezőbb ajánlatot. Lapunkat szakértők arról tájékoztatták, hogy a miniszter új ajánlata a korábbi 4,4 milliárd helyett „csak” 2 milliárd forinttal csökkenti a patikák bevételét. A. D. Tíz nap múlva kerül a kormány elé az alapellátás privatizációs programja, amelyre 23 milliárd forintot kér az egészségügyi miniszter a költségvetésből - hangzott el szerdán az ágazat privatizációjáról szervezett tanácskozás után. Az értekezleten részt vett Michael Lake, az Európai Unió nagykövete is, aki szerint Magyarország már a csatlakozás előtt is tagja lehetne a hatékonyabb betegségmegelőzésre szerveződött uniós információs rendszernek. Kérdésre válaszolva elmondta: szerinte a magasan kvalifikált munkavállalókra, így az orvosokra, diplomás nővérekre nem vonatkozik majd a csatlakozást követő munkaerő-korlátozás. Nem csökken a „füstölgők” száma A tüdőrákosoknak csak tíz százaléka gyógyul meg A dohányzás önmagában több halálesetért felelős, mint a túlzott alkoholfogyasztás, a fertőző betegségek (köztük az AIDS), a balesetek, az erőszakos bűncselekmények és a kábítószer-fogyasztás együttvéve. Magyarországon naponta átlagosan csaknem 100 ember hal meg a dohányzás okozta megbetegedésben. Noha a magyar lakosság tisztában van a dohányzás hatásaival, mégsem csökken a rágyújtók száma. Magyarország felnőtt lakossága évente fejenként átlagosan 3000 cigarettát szív el. A Gallup Intézet közelmúltban készült felméréséből, amelyben a hazai és az amerikai dohányzási szokásokat hasonlították össze, kiderült: a magyar cigarettázók erősebben hódolnak szenvedélyüknek, mint az amerikaiak. Míg a tengerentúliak 56 százaléka kevesebb mint egy doboz cigarettát szív naponta, addig a magyar dohányosoknak csak a 45 százaléka fogyaszt ugyanennyit. Manchin Róbert, az Országos Dohányzáselleni Egyesület (ODE) elnöke szerint a hazai vizsgálatból egyértelműen kiderült: a magyarok megfelelően tájékozottak a dohányzás kockázatairól, ám ennek ellenére az elmúlt öt évben nem csökkent a cigarettázók száma. A felnőtt népesség harmada aktív dohányos. S ennek meg is van az egészségügyi következménye. Évente 35 ezren halnak meg csak a dohányzás okozta megbetegedésekben, emellett hét és fél ezer a frissen diagnosztizált tüdőrák. Ajkay Zoltán, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója lapunknak elmondta: bizonyított tény, hogy a tüdőrák 92-93 százalékának kialakulásáért a dohányzás a felelős. A statisztikák szerint a cigarettázóknak tizenháromszor nagyobb az esélyük, hogy megbetegszenek, mint a nem dohányzóknak. A kór jellemző tünetei általában 50-60 éves korban jelentkeznek. A kezelésben életmentő a tumor időben való felismerése és eltávolítása. A tüdőrákosoknak mindössze tíz százaléka gyógyul meg. Ajkay közölte: a dohányzás rákkeltő hatása nemcsak a tüdő, de a gyomor-, máj-, méhnyak-, hasnyálmirigy-, hólyag-, veserák esetében is bizonyított. Miközben a hazai dohánygyárak évente 3 milliárd forintot költenek a dohánytermékek piaci pozícióinak javítására, az állam eddig két jogszabállyal próbálta korlátozni a dohányzást, illetve a dohányfüst terjedését. Az egyik az 1997-ben a nem dohányzók védelmében hozott törvény, amely közintézményekben kizárólag kijelölt helyen engedi a cigarettázást. A másik jogszabály július elsejétől megtiltja a közterületeken, illetve a nyomtatott sajtóban a dohányreklámok közzétételét. Az Európai Unióban, ahol szintén óriási probléma a dohányzás okozta halálozás, 2004-től tiltanák meg az úgynevezett erős cigaretták gyártását. Ettől az időponttól csak olyan dohánytermék kerülhetne kereskedelmi forgalomba, amely dobozfelületének 25 százalékán különböző figyelmeztetéseket tartalmaz. Ezek közül is a legfontosabb figyelmeztetés, hogy a dohányzás halálos betegséget okozhat. A csatlakozásra aspiráló országok közül Magyarország elsőként kért e szabályok alól átmeneti felmentést. Manchin Róbert, az ODE elnöke szerint egyelőre megoldatlan a már hatályban lévő törvény alkalmazásának ellenőrzése. Az egyesület adatai szerint az elmúlt három évben az ÁNTSZ csak elvétve vizsgálódott a közintézményekben, s mindössze néhány alkalommal szabtak ki bírságot a nem dohányzók védelmének megsértése miatt. Az ODE a jövőben monitoringrendszerrel segítené az ellenőrzést és az ode.hu webcímen várják a visszaélésekkel kapcsolatos civil jelzéseket. Danó Anna Röviden Orbán-Solt találkozó Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a közeljövőben találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel - tudatta szerdán lapunkkal Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára. A megbeszélésre június közepén kerülhet sor a Legfelsőbb Bíróságon. Lomniczi elmondta, a tavaly novemberi parlamenti konzultáció folytatására készülnek, akkor ugyanis Solt Pál és Orbán Viktor megállapodott abban, hogy félévente áttekintik az aktuális kérdéseket. A Legfelsőbb Bíróság elnöke be szeretne számolni az ügyhátralék ledolgozásáról, a köztisztviselői törvény módosításának hatásáról, és egyeztetni kíván a kormányfővel a Pest Megyei Bíróság épületének felújításáról. (Munkatársunktól) Schmuck könyve az MSZP-ről Június 6-án, szerdán az Átrium Hyatt Szállodában mutatja be Schmuck Andor Bal-Eseteim című könyvét. A könyv ajánlásában Schmuck azt írja: Kovács László szocialista pártelnöknek megígérte, hogy a kötetet nem jelenteti meg. A pártelnök azonban Schmuck szerint megszegte adott szavát, ezért ő sem tartja magát a megállapodáshoz. „Schmuckiból” árad a szó: A Xénia Láz és a szocik; Kurta furcsa polgármester-jelöltsége Újpesten. Megaláztatásai és fegyelmijei. Önleleplező vallomás a rendszerváltozás első évtizedéről — fogalmaz a könyv fülszövege. A könyvről szerettük volna megkérdezni Kovács László szocialista pártelnököt is, aki nem kívánt reagálni. (K. J. T.) Regnum Marianum-emlékmű Lezárult a meghívásos pályázat a Regnum Marianum-emlékmű megtervezésére. A győztes munkát Nagy Tamás építész készítette. A művész egy huszonegy méter magas emlékművet álmodott a budapesti Városligetbe, az 1950-ben lerombolt templom helyének közelébe. A pályázat kiírását az Alapítvány a Kis Regnum Kápolnáért elnevezésű szervezet kezdeményezte és a Budapest Galéria bonyolította le. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Vincze János szerint az emlékmű elkészítésének költsége mintegy 50-100 millió forint. (MTI) FOTÓ: SOPRONYI GYULA Fegyelmi a debreceni kórházban Közbeszerzési és adminisztratív hiányosságokat tárt föl egy ellenőrző vizsgálat a debreceni Kenézy Gyula Megyei Kórház-Rendelőintézetben - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Virág László, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat alelnöke. Kifejtette: az intézmény az elmúlt másfél évben elmulasztotta a közbeszerzési eljárások kiírását, a kórházban nem határozták meg a hivatali hatásköröket, és számos esetben hiányos a működés írásos dokumentálása is. A sajtótájékoztatón Berecz György kórházi főigazgató elmondta: a közbeszerzési mulasztásoknak személyi következményei lesznek, a felelősség megállapítására vizsgálóbiztos vezetésével fegyelmi bizottságot hoztak létre. Hozzátette: az intézményt anyagi kár nem érte. (Debreceni tudósítónktól) Az első hídelem Esztergomnál Ma reggel helyezik fel az újjáépülő, Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal várhatóan októbertől ismét összekötő Mária Valéria híd pillérjeire azt a csaknem ötszáz tonnányi acélszerkezetet, amelyet a Ganz gyártott. A 102 méter hosszú hídelemet az elmúlt napokban a párkányi papírgyár udvarán nagy szilárdságú feszített csavarokkal rögzítették. Várhatóan három hét múlva újabb hídelemek kerülnek végleges helyükre. (Népszabadság) 5