Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-01 / 127. szám
NÉPSZABADSÁG PIACGAZDASÁG 2001. JÚNIUS 1., PÉNTEK 13 Hitel Európa bankjától Együttműködési megállapodást írt alá tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter Wolfgang Rothtal, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével. A megállapodás az átlagosnál hosszabb futamidejű, négy-húsz éves, kedvező kamatfeltételű évi 300 millió eurós (mai árfolyamon mintegy 76 milliárd forintos) hitelkeretet tartalmaz. A kölcsönt az EU- csatlakozáshoz szükséges környezetvédelmi, infrastrukturális, informatikai beruházásokra lehet felvenni. A pénzügyminiszter és az alelnök közötti - az aláírást megelőző - megbeszélésen szóba került a tavaszi tiszai árvízkárok helyreállításának fedezésére az EIB által felajánlott hitellehetőség is. Varga Mihály elmondta: a kormány élni kíván a lehetőséggel, 50 millió eurót kíván a kabinet refinanszírozási hitelként felvenni. Wolfgang Roth és Varga Mihály FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Az unió elfogadja négy kérelmünket BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az egyik legkényesebb magyar csatlakozási fejezet, a környezetvédelem kérdésköre ma várhatóan lezárható lesz az EU-s főtárgyalói fordulón. Értesülések szerint az unió elfogadja a megmaradt négy kérelmet, átmenetileg mentesítve hazánkat néhány előírás betartásától (hulladékégetés, csomagolóanyagok újrahasznosítása, erőművek légszennyezése, települési szennyvíztisztítás). Feltehetően lezárható lesz a vámuniós fejezet is. Napirendre kerül még két nehéz téma: a személyek, illetve a tőke szabad áramlása. Az elsőben körvonalazódik a megoldás a munkavállalás korlátozásáról, a másodikban pedig végre kialakult a közös uniós álláspont. E szerint az EU elfogadja, hogy a csatlakozás után hét évig külföldi ne vehessen termőföldet Magyarországon (Budapest tízéves mentességet kért, csak ma reggelre dől el, hogy elfogadjuk-e a hétesztendős ajánlatot). Uniós források jelzik: valós szándékuk a csatlakozási tárgyalások nehéz kérdéseinek érdemi tárgyalása, a Nizzában elfogadott bővítési útiterv betartása. Az utóbbi időszak fejleményei igazolni látszanak ezt: egyes tagállamok újrakezdő, időhúzó törekvéseit a többiek megakadályozták. Nehéz kérdés maradt viszont a szolgáltatások szabadságának fejezete. Ezt hazánk már ideiglenesen lezárta, de német részről újra akarják nyitni, néhány évre megtiltva mintegy 50 szolgáltatási szakmában (például építőipar, fodrászat, takarítás) az új tagországok polgárainak munkavállalását és cégalapítását az unióban. Füzes Oszkár Húsárstop garanciák nélkül MUNKATÁRSAINKTÓL Egyfajta árstopról döntöttek a sertéstartók és a -feldolgozók. Mint ismeretes, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) szerdai elnökségi ülésén befagyasztották az árakat az élőállat- és a nagybani húspiacon. A döntést kommentálva Hegedűs Géza, a VHT elnöke munkatársunknak elmondta, hogy a piac 85 százalékán garantálni tudják, hogy szeptemberig a jelenlegi szerződéses árakat nem emelik. Általánosságban elmondható, hogy a legjobb minőségű élő sertésért kilónként 360 forintos lesz az árszint, és a legfontosabb vágóhídi félkész terméknek, az úgynevezett lehúzott félsertésnek az átadási árát nem emelik kilónként 760-780 forintnál magasabbra. Az elnök hozzátette, hogy a 23 tagú elnökség 20 támogató szavazattal döntött arról is, hogy a készítmények árának emelését sem kezdeményezi az ipar. A szakemberek úgy vélik, hogy a gazdák és a feldolgozók ezzel mindent megtettek a közelmúltban mintegy 30 százalékos áremelkedés megállítására. Zádori László, a VHT titkára munkatársunknak elmondta azt is, hogy a két hete meghirdetett önkéntes árkorlátozó intézkedésük is megtette a hatását, mert a korábbi, kilónkénti 15-30 forintos heti áremelkedés gyakorlatilag megállt. Arra azonban nincs garancia, hogy a fogyasztói kosárban 1,8 százalékkal részesedő sertéshús bolti ára nem emelkedik. Ez a döntés a kereskedők kezében van. A Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium az infláció mérséklésének előmozdítására eredetileg azt javasolta, hogy a sertés exporttámogatását - amelyet 2001-re 4,8 milliárd forintban határozott meg a Kereskedelmi Világszövetség (WTO) — függesszék föl, ezáltal a belső piacon túlkínálatot teremtenek, és a fogyasztói árak csökkennek. Az elgondolás ellen élénken tiltakozott a sertéságazat szinte minden résztvevője, mert a támogatás elmaradása az exportpiacok elvesztésével járhat. A kormány a múlt héten úgy döntött, hogy marad az exporttámogatás, ám a VHT-nak garanciát kell adnia arra, hogy a tenyésztők nem emelik áraikat. Matolcsy György gazdasági miniszter a Népszabadság kérdésére tegnap azzal indokolta az exporttámogatás megszüntetésére vonatkozó javaslatot, hogy a hazai vállalkozások nagy áldozatot hoztak az infláció megfékezéséért, elszenvedik a forint felértékelődését és azt, hogy a hatósági árak csak az inflációnál szerényebb mértékben emelkedhetnek. Ezeket az infláció letörése érdekében hozott áldozatokat veszélyezteti néhány területen az elszabaduló ár, ilyen a sertéshús drágulása. A magyar összkivitelnek csak az 5,8 százalékát adja a teljes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export, ennek pedig csupán az egyharmadát a sertéshús kivitele. Ebből az következik, hogy nem fűződik olyan nagy gazdaságpolitikai érdek a sertéshús kivitelének támogatásához, mint az infláció megfékezéséhez - mondta Matolcsy. IRODAHÁZ ELADÓ Budapest XI. kerület, Hauszmann u. 520 m2 alapterület két szinten 2035 m2 telekterület •Újszerű állapot (építés éve 1998) •Légkondicionált •Modern, igényes belső kialakítás •Rugalmasan alakítható belső terek •Bővítési lehetőség (100 m2 iroda) •30 db szabadtéri parkolóhely További információ: CBIS Richard Ellis Tel.: 250-8454 Ár: nettó 170 millió forint Adómentességet kérnek a borászok Súlyos válságban van a magyar borászat - állapították meg tegnap a szakma képviselői közös sajtótájékoztatójukon. Évről évre csökkenő mennyiséget és egyre olcsóbban tudnak csak külföldön értékesíteni. Állításuk szerint a hazai borpiac 70 százaléka hat beszerzési társulás kezén van, s a borászok képtelenek érdekeiket érvényesíteni. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta, a magyar társadalomban kettős kép él a borászokról. Az egyik szerint - és ezt bizonyítja számos nemzetközi elismerés - sikeres szakemberek nagyon jó minőségű borokat érlelnek. Sajnos ez csak a felszín, az ágazat alig öt százalékát jellemzi. A többiek napi gondokkal bajlódnak. Ezért mindenekelőtt - fogalmazott Sümegi József, a Magyar Borgazdaság Szövetség elnöke - szükség volna a jövedéki adminisztráció csökkentésére. A szőlőre és borra ugyanolyan adminisztrációs szabályok vonatkoznak, mint a dohány- és szeszipari termékekre vagy az üzemanyagokra. Sümegi József úgy véli, ha a parlament nem dönt gyorsan a szőlőpincekönyv megszüntetéséről és a borpincekönyv egyszerűsítéséről, akkor az idei szüret nem lesz mentes a botrányoktól. Ezenkívül szeretnék, ha a bor forgalmi adóját a jelenlegi 25 százalékról 12 százalékra csökkentenék, és eltörölnék a jövedéki adót is. Mindez lehetőséget adna a borpiac megújulására, hiszen hosszabb távon a közvetlen exporttámogatások megszűnésére kell számítani. A parlament tegnapi ülésén megkezdődött a borászokat érintő jövedéki törvény módosító indítványainak vitája. Zsikla Győző (FKGP) azt javasolja, hogy azoknak a szőlősgazdáknak, akik egy év alatt az adómentes mennyiség alatt termelnek, ne kelljen vezetniük a szőlőpincekönyvet. Kékkői Zoltán, az agrártárca államtitkára elmondta: a tárca a szőlőtermelők érdekében támogatja a módosítást, szakemberek szerint ez az árak csökkenéséhez vezethet. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke úgy véli, hogy a kül- és belpiaci értékesítés javítása érdekében újra kellene gondolni az imázsépítést, és ennek érdekében saját ágazati alapot is létre kellene hozni. Megtudtuk, hogy tavaly az Agrármarketing Centrum összesen 183 millió forintot fordított a bormarketing támogatására. Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint az elvonások csökkentésére is szükség volna, mert az ültetvények elöregedtek, 60 százalékuk megérett a cserére. Ha marad a jelenlegi évi ezer hektár - a szakmailag indokolt ötödék telepítés, rövid időn belül megfeleződik, 40-50 ezer hektárra csökken a termő szőlőterület. Az elnök hozzátette, senkinek ne legyen kétsége, az ültetvényfelújítást és a jelenlegi 90 ezer hektárnyi termőterület minimális növelését most kell elvégezni, mert az uniós csatlakozást követően erre már nem kapnak a magyarok Brüsszeltől engedélyt. Czauner Péter • Bp. HL, Szépvölgyi út 49 - 61. • 7 házban 4 szinten 76 lakás • Lakásméretek: 35 -114 m1 • Teremgarázsok, lift, panoráma • Biztonsági és portaszolgálat • Tervezett átadás: 2002. II. negyedév • Egyedi finanszírozási lehetőségek • Lakásárak: 390.000,-Ft/m*-től Értékesítő: sas Arculat és kommunikáció: Értékesítés: 1052 Budapest, Régiposta u, i2. Tel.; 4113000, Fax: 2661489 E-mail: lasiesta@lasiesta.hu Honlap: www.lasiesta.hu