Népszabadság, 2001. július (59. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-28 / 175. szám

4 Feljelentették a MIÉP alelnökét Hétfőn dönt az ügyészség az eljárás megindításáról MUNKATÁRSAINKTÓL Egy magánszemély feljelentése nyomán ügyészségi vizsgálat indult Bognár László MIÉP-alelnök szerdai nyilatkoza­ta miatt. Bognár nemzetellenes tranzakci­ónak nevezte, hogy az MTK tulajdonosa, a Fotex vásárolta meg a Fradit működtető céget. Szavai szerint „miután a minden­kor a tehetős pesti zsidó polgársághoz kapcsolt MTK-t a Békési László által, te­hát az úgynevezett reformkommunizmus és SZDSZ-liberalizmus által létrehozott és több szálon tulajdonolt Fotex Rt. birto­kolja, a Fradi népe be van csapva”. Büntetőjogászok szerint Bognár sajtó­ban megjelent kijelentései alkalmasak lehetnek a közösség elleni izgatás gyanú­jának megfogalmazására, ezért az ügyészségnek hivatalból el kellett volna járnia az alelnökkel szemben. A Legfőbb Ügyészség szóvivője azonban lapunk csütörtöki számában nyilatkozva a „fel­jelentések” hiányával magyarázta, hogy az ügyészség nem tett semmit az ügyben. Jogi szakértők szerint azonban a konkrét esetben egy hivatalból üldözendő bűn­­cselekmény gyanúja merült fel. Pénteken a Legfőbb Ügyészség szóvi­vője érdeklődésünkre közölte: egy ma­gánszemély feljelentette Bognárt. Az ille­tékesek hétfőn döntenek arról, hogy a fel­jelentés nyomán elindítják-e a büntető­­eljárást, vagy a feljelentés kiegészítését rendelik el. Közleményben tiltakozott Bognár ki­jelentései ellen az MSZP országos el­nöksége. Mint fogalmaztak: július 25-én fordulóponthoz érkezett a magyarorszá­gi demokrácia, mert a MIÉP alelnöke a magyarországi zsidóság ellen gyűlöletet keltő érveléssel támadta a Ferencváros labdarúgócsapatának eladását. Ez nem­csak a zsidóságot sérti, hanem az egész magyar népet, amelyre a MIÉP nyilatko­zata szégyent hoz — tették hozzá a szo­cialisták. Az MSZP felszólította a kor­mányt és a kormánypártokat a MIÉP-ál­­lásfoglalástól való elhatárolódásra. Há­rom éven keresztül maradtak érdemi kormányzati válasz nélkül Csurka Ist­ván és politikustársai idegengyűlöletet keltő, antiszemita és cigányellenes meg­szólalásai - szólt az MSZP közleménye. A kormány nevében a szerdai tájékoz­tatón és azt követően a sajtóban megjelent MIÉP-es állásfoglalásoktól is elhatároló­dott az ifjúsági tárca politikai államtitkára. B­ognár az 1912-es felfogást idézi vissza Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartal­mainak történelmi vizsgálatához címmel jelent meg 1995-ben a Replikában az a tanulmány, melynek mon­datait a MIÉP felhasználta a Fradi-Fotex-ügy kapcsán érvelése alátámasztására. Bognár László, a MIÉP alel­nöke szerdai tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy miért nemzetellenes a ferencvárosi labdarúgócsapat eladása, egy szociológusra hivatkozva kifejtette: az önmagát magyarnak érző kispolgár - „rendes magyar ember” - identitása áll szemben az MTK-t pártoló „üzleties szel­lemű, idegengyökerű” nagypolgárral. A szerző, Hadas Miklós visszautasítja, hogy a klub eladását elítélő MIÉP-nyilatkozathoz felhasználták Karády Viktorral közösen írt tanulmányát. A MIÉP- alelnök a dolgozat antiszemita olvasatát adta — fogal­mazott lapunknak a szociológus. Hozzátette, az a mon­dat, amelyet szövegkörnyezetéből kiragadva Bognár idézett, a Fradi-drukkerek 1912-es felfogásáról szólt, nem pedig arról, hogy valójában szemben állt-e egymás­sal a két tábor, az MTK és az FTC. A tanulmány történeti munka, amely hosszan elemzi a futballcsapatok körül kialakuló táborok szociológiai jellemzőit, a tömeg­sport mítoszát, és magyarázatot keres a klubokkal való szurkolói azonosulásra. Hadas Miklós NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚLIUS 28., SZOMBAT Az elmúlt években több eljárást is kezdeményeztek közösség elleni izgatás gyanúja miatt, ám azokból kevés jutott el a vádemelésig, s még kevesebb került a bíróság elé. E bűncselekmény bizonyítása ugyanis igen nehéz. A közösség el­leni izgatás bűntettét az követi el, aki valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít. Legutóbb a békéscsabai és gyulai középületekre mázolt gyalázkodó szlovákellenes feliratok miatt rendel­tek el nyomozást. Ezt megelőzően a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét kiadók el­len javasoltak vádemelést. E bűncselekmény három évig terjedő szabadság­­vesztéssel büntetendő. Ismereteink szerint emiatt még senkit nem ítéltek letöl­tendő szabadságvesztésre. A legsúlyosabb büntetést mindeddig Szabó Albert, a Magyar Népjóléti Szövetség volt vezetője kapta. Egy év börtönbüntetést, há­rom év próbaidőre felfüggesztve. Mindezt amiatt, mert 1996. október 23-án a budapesti Szabadság téren idegen ország érdekeit képviselő kisebbségnek ne­vezte a magyar zsidóságot. Szabó 1999-ben Ausztráliába települt. (T. B.) Kisgazda egységkísérlet A különböző kisgazda csoportosulások összefogására tesz kísérletet a Torgyán­­ellenes Független Kisgazdák Demokrati­kus Szövetsége és a Kisgazda Szövetség. A két szervezet ugyanis azt kezdeménye­zi, hogy a kisgazda erők - köztük a Lányi Zsolt által irányított reformerek és a Tor­gyán József vezette FKGP is - vezető személyiségei üljenek tárgyalóasztalhoz, és segítsék elő az egységesülést. Cseh Sándor, a Kisgazda Szövetség elnöke szerint az FKGP elnökségének is be kell látnia, hogy ilyen helyzetben a kisgazdapárt nem lesz parlamenti erő 2002-ben. Szerinte, ha az általuk kezde­ményezett egységből kimarad az FKGP, akkor még a többi, összefogó kisgazda erőnek van esélye bejutni a parlamentbe. Megjegyezte ugyanakkor, hogy hivata­losan nem kapott választ egyetlen leve­lére sem, amelyben egyeztetést kezde­ményezett az FKGP-vel. A Liebmann Katalin által létrehozott Reform Kisgaz­dapártot Cseh Sándor elvetélt kezdemé­nyezésnek tartja. Lányi Zsolt, a kisgazda reformer kép­viselők vezetője lapunknak nyilatkozva támogatásáról biztosította a kezdeménye­zést. Mint mondta, minden olyan egyez­tetésen részt kíván venni, amely elősegít­heti a kisgazda egység megteremtését. Pallag László, a Független Kisgazda­­párt alelnöke nevetségesnek minősítette a kezdeményezést. Mint mondta, az FKGP szétverésére törekvő személyekkel nem ülnek tárgyalóasztalhoz. Közölte: az anyapárt önállóan indul a 2002-es válasz­tásokon, és az 1990-es évek elejéhez ha­sonló megtisztulás után a vidék akaratá­ból újra bejut az Országgyűlésbe. I. B. M­edgyessy a kétkamarás parlamentről A kétkamarás parlament visszaállítá­sát tartaná szükségesnek Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelölt­je, és erről tárgyalásokat kezdeményez Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel is. Az SZDSZ elutasította a felvetést. Medgyessy szerint a társadalomban van igény arra, hogy a képviselők visz­­szahívhatók legyenek. MUNKATÁRSUNKTÓL A jelenlegi közjogi rendszer átalakítását tartaná szükségesnek Medgyessy Péter - derül ki az MSZP miniszterelnök-jelölt­jének legutóbbi nyilatkozataiból. Med­gyessy a TV 2 kereskedelmi csatornában a kétkamarás parlament visszaállítását szorgalmazta. Szerinte a jelenlegi parla­ment létszáma aránytalan az ország lélek­­számához képest. Mint mondta: úgy kel­lene módosítani az alkotmányt, hogy a je­lenlegi 386 politikusnál kevesebb üljön az alsó- és felsőházban összesen. Szerin­te a civil szférán kívül az egyházaknak, a régióknak, a kisebbségeknek és a szak­­szervezeteknek is helyet kell biztosítani a parlamentben. Jóllehet az MSZP képvi­selőinek többsége az elmúlt 12 évben nem támogatta a kétkamarás parlamentet, Medgyessy tárgyalt a szocialisták meg­határozó személyiségeivel, akik szerinte nem utasították el a javaslatot. A kétka­marás parlament felállítása érdekében tárgyalásokat kezdeményez Kulcsár Kál­mán és Vastagh Pál egykori és Dávid Ibo­lya jelenlegi igazságügy-miniszterrel. Az SZDSZ közleményben utasította el Medgyessynek a kétkamarás parlament visszaállítására irányuló kezdeményezé­sét. Fodor Gábor képviselő megismételte az SZDSZ alakulása óta vallott álláspont­ját: a párt senkinek nem partnere a ma­gyar alkotmányos rendszer szétzilálásá­ban. Az SZDSZ bízik abban, az MSZP kellő időben újraértékeli ezt az ötletet. A kétkamarás parlament visszaállítá­sához az alkotmány módosítására, a par­lamenti képviselők kétharmadának támo­gatására lenne szükség. Az elmúlt 12 év­ben a parlamenti pártok közül a leghatá­rozottabban az FKGP követelte a kétka­marás parlament felállítását. Ezt azonban a többi párt - köztük az MSZP - az előző ciklusban megkezdett és azután kudarcba fulladt alkotmányozási folyamatban el­utasította. Emlékezetes, az alkotmányo­zási folyamat során ugyancsak elutasítás­ra talált az a kisgazda felvetés, hogy állít­sák vissza a parlamenti képviselők visz­­szahívhatóságának intézményét is. Med­gyessy a Demokrata című hetilapnak adott interjújában ugyanakkor mint régi magyar közjogi hagyományt, felveti a visszahívhatóság szükségességét. Szerin­te a társadalomban van igény arra, hogy a képviselők felelőssége ne csak négy­­évenként kerüljön terítékre. F­egyvervásárlásért ellentételezés Augusztus végére készül el a vadászrepü­lőgépek cseréjére a héten véglegesített amerikai, illetve svéd ajánlat összehason­lítása - közölte Szabó János védelmi mi­niszter. A tárca vezetője államtitokra hi­vatkozva részleteket nem árult el a HM- ben folytatott tárgyalásokról. Értesülé­sünk szerint a hét elején érkezett ameri­kaiakat váltó svédek pénteken magyar szakértők előtt a vadászrepülő-csere 200 milliárd forintos költségének gazdasági ellentételezésére helyezték a hangsúlyt. A fegyvervásárlásoknál bevett ellenté­telezés szerint az eladónak magyarországi befektetéseket, vásárlásokat, itt gyártott termékek többletexportját kell vállalnia. Ezt mindkét érdeklődő százszázalékosan, vállalta. A korábbi ajánlatok alapján ápri­lisban elkészített összehasonlításban a szakértők az amerikai F-16-os bérlését ja­vasolták a brit-svéd fejlesztésű Gripennel szemben. A dokumentumban mindkét tí­pusnál csaknem egyező számúak az elő­nyök és hátrányok. A legnagyobb kritika a Gripennel szemben az volt, hogy a gép­hez rendszeresített amerikai fegyverekhez nem sikerült megszerezni az exportenge­délyt. Ezzel kapcsolatban a svédek közöl­ték: „minden megoldás rendben van”. H. Z. Duna TV: kuratóriumi bírálat Rendkívül elmarasztaló megállapításokat tartalmaz Sára Sándor elnökségének utol­só időszakáról a Duna TV kuratóriumá­nak, a Hungáriának éves parlamenti be­számolója. A tavaly nyáron vezetőváltás mellett döntő testület szerint hiába kapta meg a Duna 1999-ben a legjobb kulturális televíziónak járó UNESCO-díjat, nem­csak Magyarországon, hanem a határon túli magyarok körében is csökkent a tévé nézettsége. A kuratórium korábbi és az időközben megválasztott csonka elnöksé­gének értékelése szerint a Duna TV nem válaszolt megfelelően a médiapiac kihí­vásaira. A médiatörvényben előírt köz­­szolgálati követelményeket az intézmény nem mindenben tartotta meg: lényeges el­maradások voltak az ifjúsági, a szórakoz­tató és az ismeretterjesztő területen. A filmkínálatról elismerően szól a testület, bár megjegyzi, hogy a volt elnök alkotá­saiból sorozat készült, igaz, azok is érté­kesek. A dokumentum szerint a közszol­­gálatiság követelményeinek nem minden­ben feleltek meg a hír- és politikai műso­rok, amelyek konfliktuskerülésükkel idilli képet mutattak az egyébként „konfliktu­sos” hazai és határon túli politikai életről. Ebben az új elnök, Pekár István megvá­lasztása óta pozitív elmozdulást lát a kura­tórium, és elismerően szól arról is, hogy a határon túli hírek túlsúlyát felváltották a belpolitikai beszámolók, hiszen „a Duna óhatatlanul a magyarországi médiapiac és -verseny részese, a hazai nézettség meg­tartása, de főleg jelentős növelése nélkül képtelen fennmaradni. Az életképesség bizonyítása azért is fontos, mert folyama­tosan újjáélednek az M 2 és a Duna TV összevonásával kapcsolatos elképzelé­sek” - áll a beszámolóban. Az új elnök tevékenysége alatt megin­dult szemléletváltást dicséri a kurató­rium, de megemlíti a pályázatban szerep­lő izgalmas vetélkedők és műsorvezető személyiségek hiányát, a határon túli hí­rek erőteljes Erdély-centrikusságának megmaradását, és a kudarcos kabaré-, il­letve szórakoztatóműsor-kísérleteket. Haszán Zoltán V­ezetőváltás a Vasárnapi Újságnál MUNKATÁRSUNKTÓL Távozik Lakatos Pál a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című magazinjának éléről. A műsor felelős szerkesztőjének a hónap végén lejáró szerződését ezúttal már nem hosszabbította meg Kondor Katalin, a rádió elnöke. Az 1998-as választásokon a MIÉP színeiben indult, a pártot a távirati iroda tanácsadó testületében képviselő Laka­tost egyszer - 1995-ben - már leváltot­ták a műsor éléről, ám a munkaügyi bí­róság többéves pereskedés után vissza­helyezte posztjára. Megbízását az elmúlt egy évben Kondor a munkáltatói jogot gyakorló adófőszerkesztőként rendsze­resen meghosszabbította, mondván, hogy Lakatosról döntsön az intézmény új vezetője. A váltásról az elnökséget augusztustól megkezdő Kondor még adófőszerkesztőként döntött. Lakatos a rádió munkatársa marad, az új vezető Haeffler András, a magazin eddigi szer­kesztője lesz. Kondor a lépést azzal indokolta, hogy sem a belpolitikai főszerkesztőség veze­tője, a Vasárnapi Újságtól érkezett Stif­­ner Gábor, sem az új adófőszerkesztő, Perjés Klára nem kívánt „műsorfelelősi minőségben” együttműködni Lakatos­sal, és ő egyetértett a két vezetővel. Lakatos szerint őt összehangolt táma­dás eredményeként váltották le. Ennek részei az SZDSZ-es Haraszti Miklós közleménye „egy ötven éve nem tapasz­talt zsidózást” tartalmazó jegyzetről, az ORTT elmarasztaló vizsgálata és saját könyvei, amelyekben a „nemzeti va­gyon kiárusítását” leplezi le. Az említett ORTT-vizsgálat szerint a műsor egészé­nek hangvétele, szellemisége sérti a mé­diatörvényt, „időnként nyíltan, némely esetben pedig burkolt formában diszkri­minatív az általa pellengérre állítani kí­vánt kisebbséggel szemben.” Afrika-Ázsia nemzetközi fesztivál Koncertekkel, népviselet- és táncbemutatókkal kezdetét vette az első Afrika-Ázsia nemzetközi fesztivál pénteken Budapes­ten, az Orczy-kertben - jelentette az MTI. A kéthetes rendez­vényt szervező Afrika-Ázsia Fórum Egyesület elnöke, Frederick O. Odorige köszöntőjében történelmi jelentőségű­nek nevezte az eseményt, hiszen - mint mondta - Magyaror­szágon még sohasem mutatkozott be ennyi afrikai és ázsiai or­szág egy helyen. Hozzátette: tavaly áprilisban alakult egyesü­letük célja az, hogy a mostanihoz hasonló kulturális rendezvé­nyekkel segítsék elő a Magyarországon élő afrikai és ázsiai populáció integrációját. A fesztivál fő helyszíne a VIII. kerü­leti Orczy-kert, ahol augusztus 10-ig tánctanítással, afrikai do­bolással, hajfonással, vásárral és vidámparkkal várják az ér­deklődőket. A fesztivál keretében július 28. és augusztus 5. között Multikulturalizmus Magyarországon - Az új millen­nium címmel konferenciát rendeznek az Orczy-kert főépüle­tében, ahol 24 afrikai és ázsiai állam nagykövetségének képvi­selői mutatják be országaikat. Hajfonás az Orczy-kertben FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Demszky újra indul Főpolgármester-jelöltként való indulá­somat a 2002. évi önkormányzati vá­lasztásokon nem befolyásolja az elmúlt néhány napban megjelent, azt ellenző vagy cáfoló, bármilyen hitelérvényű pártnyilatkozat az MSZP részéről - nyi­latkozta lapunknak Demszky Gábor. A főpolgármester ezt válaszként szánta ar­ra az MSZP-ben megfogalmazódott óhajra, hogy nélküle hatékonyabban és eredményesebben szerepelne a baloldal Budapesten. A Juhász Ferenc alelnök által hangoztatott álláspontot Kovács László pártelnök hamis hírnek nevezte.­­ Emlékeztetek minden érdekeltet arra - mondta -, hogy a ’94. évi önkormányza­ti választásokon meggyőző többséggel kerültem a jobboldal és az MSZP jelölt­je előtt tisztségembe. Négy évvel később pedig, amikor egyértelművé vált győzel­mem, a szocialisták visszaléptették je­löltjüket, Katona Bélát. Világossá kell tehát tennem - folytat­ta érvelését -, hogy Budapesten a hata­lomgyakorlás lehetőségét én biztosítot­tam és biztosítom az MSZP számára és nem fordítva. A főpolgármester megerő­sítette: feltett szándéka, hogy a 2002-es választásokon mindenképpen indul. Úgy vélte: Budapest jövője szempontjá­ból létfontosságú, hogy megfontolt, hosszú távra előretekintő várospolitika valósuljon meg, amilyet szerinte ő is képvisel. - Ehhez partnereket keresek - mondta -, olyanokat, akik mindenkor szembeszegülnek a rövid távú pártérde­kekkel, bármelyikéről legyen is szó. Mindebből az következik - összegezte hogy mindazok támogatását várom és elfogadom az újraválasztásomhoz, akik az ilyen irányultságú várospolitikával értenek egyet. Németh Éva

Next