Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-30 / 253. szám
8 NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2001. OKTÓBER 30., KEDD Schlecht-ügy: egy ártatlanság története Végleg lezárult a Fidesz-közeli cégek eladása kapcsán indult nyomozás, miután a Fővárosi Főügyészség a Kaya Ibrahim nevével jelzett fantomcégügyben is elutasította a nyomozás megszüntetése ellen benyújtott panaszokat. A közel három évig tartó eljárás - melynek egyetlen gyanúsítottja Schlecht Csaba volt - azzal szűnt meg, hogy nem sikerült a vádemeléshez szükséges elegendő bizonyítékot beszerezni. Azaz sem a csődbűntett, sem az adócsalás, sem a közokirat-hamisítás nem bizonyítható - mondja a rendőrség és az ügyészség. Az úgynevezett fantomcégügyben, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 1998 októberében rendelt el nyomozást a Népszabadság cikkei nyomán ismeretlen tettes ellen közokirathamisítás gyanúja miatt. A cikkek azután láttak napvilágot, hogy az APEH elnöki székébe Simicska Lajos, a Fidesz egykori gazdasági igazgatója került. Simicskáról már korábban tudott volt, hogy számtalan Fidesz-közeli cég alapításában részt vett, több ilyenben tulajdonrészt is szerzett. Schlecht pedig Simicska közeli munkatársának számított, egyik legnagyobb üzleti vállalkozásuknál, a Mahirnál is. Schlecht a jelek szerint a Fidesz-vezetők szűk baráti köréhez tartozott, amit bizonyít, hogy Orbán Győző, Orbán Viktor miniszterelnök édesapja a Népszabadságnak nyilatkozva maga nevezte meg fia barátjaként. (Schlecht egyébként felügyelőbizottsági tagja volt Orbán Viktor édesapja vállalkozásának is.) Fidesz-közeli cégek Schlecht Csaba 1995. július 25-én tizenöt - többek között Simicska Lajos által alapított céget Fidesz-közelinek tartott vállalkozást adott el a magát Kaya Ibrahim, 1997. szeptember 17-én pedig kettőt a magát Josip Tot irataival igazoló férfinak. A vállalkozások után tetemes adósság, köztartozás maradt, amely még az eladás előtt keletkezett. A cégek vagyontalanul kerültek az új „tulajdonosok” birtokába, akik a Népszabadságnak nyilatkozva kategorikusan tagadták a cégvásárlást. Mindketten azt nyilatkozták lapunknak, ők maguk sosem kötöttek üzletet Magyarországon, útlevelüket ellopták, és valakik visszaéltek azzal. A cégeladások tehát vitathatatlanul megtörténtek, „csupán” az igazi vevő kiléte maradt ismeretlen. A vásárlásokat kezdjük a „kisebb tétellel”! Schlech 1997. szeptember 17-én az A-Reklám Kft.-t, valamint a Farkas és Társa Kft.-t adta el a magát egy férfinak, aki a horvát Josip Tot útlevelével igazolta magát. Schlecht bonyolult kereszttulajdonlásokkal, vásárlásokkal és eladásokkal „jutott odáig,” hogy 1995. augusztus 14-én már egyedüli tulajdonosa és vezetője volt ennek a két cégnek. Az A-Reklám Kft.-nek korábban igencsak illusztris személyiségek voltak hoszszabb-rövidebb ideig a tagjai: Tóth Béla vállalkozó, a Fidesz médiaügyeinek egykori intézője, Pusztai Zsuzsanna, a Fidesz volt gazdasági igazgatójának, a későbbi APEH-elnöknek, Simicska Lajosnak a felesége, Horváth Katalin, Gansperger Gyulának, az ÁPV Rt. későbbi elnökének a felesége, valamint Bakos Erika, aki Kövér László testvérének, Kövér Szilárdnak a felesége. S mi volt ebben az üzlet Josip Tótnak? Nos, az igazi Josip Tóttól biztosan nem tudjuk meg, mert nem ő volt a vevő. Ezt igazolta a tanúvallomása mellett az írásszakértői vélemény is. Schlecht mindvégig tanú volt az ügyben. Meghallgatásakor úgy nyilatkozott: a cégeket ügyvéd közreműködésével értékesítette az általa Josip Totként megismert személynek. A cégeladások kapcsán azt is vizsgálták, hogy Schlecht Csaba a cégek eladásával akart-e megszabadulni a köztartozások megfizetésétől. A nyomozáskor beszerzett okiratok alapján a rendőrség megállapította, hogy az A-Reklám Kft.nek 1 millió 830 ezer forint, a Farkas és Társa Kft.-nek pedig 5 millió 930 ezer forint társaságiadó-tartozása volt. Az AReklám ezen túl 110 millió forinttal tartozott a Postabanknak is. A tartozások azonban valamennyi esetben még Schlecht tulajdonszerzése, illetve ügyvezetősége előtt keletkeztek, így - a rendőrség szerint - vele szemben az adócsalás gyanúja fel sem merülhetett. Az adó és tb-járulék behajtásának késleltetésével, illetve megakadályozásával elkövetett adócsalás gyanúját pedig azért nem lehetett megállapítani, mert az APEH a tartozások behajtása iránt sem 1995-ben, sem 1996-ban, sem 1997-ben nem intézkedett - fogalmazott a nyomozást megszüntető határozat. Ami pedig a Postabank-kölcsönt illeti, a rendőrség szerint Schlecht felelőssége ez ügyben sem állapítható meg. Centum a középpontban Pez A-Reklám Kft. 1993-ban vett fel a pénzintézettől 190 milliós kölcsönt, amelyből 80 millió forintot 1994. június 21-ig visszafizetett. A cég ezután már nem törlesztett, de a Postabank sem tett semmit a hitel behajtásáért. A banki intézkedés hiánya miatt nem merült fel annak a gyanúja, hogy az A-Reklám Kft. eladásával akarták elkerülni a hitel viszszafizetését. A Németországban élő Kaya Ibrahim cégvásárlása már nagyobb falatnak bizonyult. A török vendégmunkás egyetlen napon, 1995. július 25-én tizenhárom, Fidesz-közelinek mondott vállalkozást vásárolt Schlecht Csabától, aki - megint csak - az eladásra került cégekben az adásvételt megelőző napokban, 1995. július 13-án lett egyedüli tulajdonos és ügyvezető. A cégek közül a legfigyelemreméltóbb a Centum Kft. volt, amelyet 1989 februárjában a fővárosi Bibó István Szakkollégium címére jegyeztek be, akkor még Századvég Kft. néven. Az alapítók között volt többek között Orbán Viktor, Kövér László, valamint Stumpf István, a mostani kancelláriaminiszter. A vállalkozás menete a cégiratokból 1993 augusztusáig követhető nyomon, ám addigra a fent említett alapítók közül már csak Stumpf volt a cég tagja. Időközben tulajdont szerzett a cégben Simicska Lajos és Schlecht Csaba, az ügyvezető pedig Kövér László testvére, Kövér Szilárd lett. Schlecht 1995 júliusában maradt magára Centum Kft.-ben, amit hamarosan el is adott. A cég után több tízmillió forint köztartozás maradt. A vevő, Kaya Ibrahim, a Németországban élő török vendégmunkás is tagadta, hogy vállalkozásokat vásárolt volna, s kitartott amellett, hogy ellopott útlevelével éltek vissza. Az írásszakértő azonban nyolcvan százalékban valószínűsítette, hogy valóban Kaya Ibrahim írta alá a cégvásárlásokról szóló dokumentumokat. Mivel Kaya Ibrahim tanúként szerepel az ügyben, a magyar hatóság nem kötelezhette arra, hogy szembesítés végett jelenjen meg Magyarországon. A közokirat-hamisítás tényét így Schlechttel szemben nem lehetett bizonyítani. A nyomozás egyébként már több mint két éve tartott, amikor a rendőrség - az ügyészség utasítására - gyanúsítottként idézte be a korábban csak tanúként meghallgatott Schlecht Csabát. Azt vizsgálták, hogy vannak-e gazdasági bűncselekmények a cégeladások mögött. A hoszszas eljárás végére csupán annyit sikerült megállapítani, hogy egy ismeretlen személy - Kaya Ibrahim nevének és adatainak felhasználásával - 13 társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot. A cégek ezután eltűntek a bejelentett székhelyükről, tartozásaik pedig behajthatatlanná váltak. A cégiratokból nem lehetett nyomon követni a gazdasági tevékenységüket. A vállalkozásokat hivatalból törölték. Noha egy kivétellel a felsorolt cégeknek egyaránt többmilliós adó- és járuléktartozásai voltak, a csődbűntett és az adócsalás gyanúja csak egy vállalkozás, a Centum Kft. kapcsán fogalmazódott meg. Ahhoz ugyanis, hogy a cégeladáskor csődbűntett miatt felmerüljön a személyi felelősség gyanúja, az kell, hogy az adásvételkor a cég ellen már meginduljon a felszámolási eljárás. A 13 cég közül az első körben négy ilyen is volt. Ahhoz azonban, hogy a gyanú be is igazolódjon, vagyonnal is rendelkeznie kell a cégnek. Ez pedig egy vállalkozásra, a Centum Kft.-re szűkítette le a kört. A csődbűntett ugyanis „arról szól”, hogy valaki a vagyont elrejti, avagy színlelt ügyletet köt, amellyel meghiúsítja a még meglévő cégvagyonból a hitelezők kielégítését. Az eljárás során azonban kiderült: a Centumnak nemhogy 1995-ben nem volt vagyona, de már 1994-ben is csak papíron létezett, így a rendőrség bizonyítottság hiányában szüntette meg a csődbűntett miatt elrendelt nyomozást Schlechttel szemben. Magyar a baráti jogról Az ügyben - a rendőrségi és az ügyészség határozat szerint is - az adócsalás tényét sem lehetett megállapítani. A nyomozás megszüntetése ellen többen - köztük az SZDSZ több képviselője is - panasszal éltek, ám a Fővárosi Főügyészség a fenti indokok alapján valamennyit elutasította. Magyar Bálint szabad demokrata politikus az igazságszolgáltatás szégyenének nevezte, hogy a Fidesz barátainak esetében a rendőrség és az ügyészség bűnüldözés helyett inkább bűnpártolással foglalkozik. Magyar leszögezte: ez az eljárás is azt bizonyítja, hogy folyik Orbán Viktor szennyesének a tisztára mosása. Úgy vélte: mindennek az az üzenete, hogy Magyarországon megszűnt a törvény előtti egyenlőség, mert ha valaki a Fidesz barátja, akkor jelentős köztartozással rendelkező cégeit következmények nélkül fantomizálhatja. Bánfai Tamara - Kéri J. Tibor Schlecht az egyetlen gyanúsított volt FOTÓ: KOVÁCS BENCE kamatozós KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 12002/111 Jegyzési időszak: 2001. október 29. - 2001. november 9. Futamidő: 1 év Kamat: 9,50% A Kamatozó Kincstárjegy fix kamatozású, kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, a lejárat után tovább nem kamatozik. A névérték és a kamat kifizetése a lejárat napjától esedékes. Elérhető maximális hozam mértéke: 9,39% (EHM) Jegyzési árfolyam: 2001. október 29. - 2001. november 6. között: 99,90% 2001. november 7. - 2001. november 9. között: 100,00% Jegyzési helyek: CIB Értékpapír Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., OTP Bank Rt., Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjai, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata. A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt korlátozás nélkül átruházható. ÁLLAMI GARANCIÁVAL Tökéletesen biztonságos, is lég Sümeg megyét vált? Zala felé kacsingat a Veszprém megyei város A Veszprém megyéhez tartozó, hétezer lakosú Sümeg Zala megyéhez csatlakozik, ha a veszprémiek nem támogatják a helyi gimnázium oktatási programjának bővítését, mondta lapunknak a sümegi polgármester. A Zala megyei közgyűlés elnöke úgy véli: a megyeváltás önmagában nem old meg semmit. Ha a megyegyűlés nem támogatja a sümegi Kisfaludy- Ramasetter iskola új szakképző tanfolyamainak megindítását, akkor a város fontolóra veszi, hogy megyét vált, és Zalához csatlakozik - jelentette ki Rátosi Ferenc sümegi polgármester néhány nappal azután, hogy Veszprém megye közgyűlése 15 igen, három nem szavazattal, 18 tartózkodással egyelőre elutasította a sümegi gimnázium alapító okiratának módosítását, ami elengedhetetlenül szükséges az új szakok beindításához. Az iskola egyik fenntartója a megyei önkormányzat. Rátosi Ferenc úgy véli: ez nem szakmai döntés volt, hanem politikai okok állnak a határozat mögött. A negyventagú megyei közgyűlés október 14-i ülésén a Fideszből, a kereszténydemokrata szövetségből, az MDF-ből és a Független Kisgazdapártból álló jobboldali koalíció huszonegy jelen lévő tagja közül csak hatan szavaztak a sümegi elképzelések mellett, tizenketten tartózkodtak, hárman nemmel szavaztak. Rátosi szerint ez csakis utasításra történhetett. A polgármester azt mondja: az összesen tíz új szak megindítása - köztük a logisztikai, szállítmányozási, idegenforgalmi vagy kertészeti képzés - elengedhetetlenül fontos nemcsak az 1270 diákot oktató iskola fennmaradása, hanem Sümeg fejlődése szempontjából is. A hétezer lakosú város és környéke ugyanis Veszprém megye leghátrányosabb helyzetű térsége, a munkanélküliség itt megközelíti tíz százalékot a hatszázalékos megyei átlaggal szemben. Rátosi Ferenc - aki a Torgyán-féle kisgazdapárt megyei elnöke is - nem állítja, hogy a szavazás eredményét befolyásolta volna párttagsága, de nem is zárta ki ennek lehetőségét. A városban egyébként meglenne a kellő támogatottság a megyeváltáshoz, mondta a polgármester. Stolár Mihály, a megyei közgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint egyértelműen szakmai okok miatt utasították el az alapító okirat kibővítését. A sümegi iskola ugyanis nem rendelkezett miniszteri engedéllyel a felsőfokú akkreditált szakképzések megindításához, továbbá nem mérték fel kellőképpen az igényeket az új szakokra. Stolár túlzásnak tartja, hogy egy iskola, mint a sümegi, egyszerre tíz új képzésbe kíván kezdeni, úgy, hogy nem méri fel, milyen tárgyi és személyi feltételekre lenne ehhez szükség. A sümegi polgármester viszont azt állítja, hogy ilyen felmérésre csak azután kerülhetne sor, hogy megkapták az engedélyt a képzésre. A megyei oktatási bizottság elnöke - aki a Sümeghez közeli Ajkán egy középiskola igazgatóhelyettese - tagadta, hogy ajkai érdekek befolyásolták volna a döntést. Ajkán nem képeznek szállítmányozási és idegenforgalmi szakembereket — mondta Stolár Mihály, aki kijelentette: a döntés mögött nem politikai, hanem szakmai okok húzódnak meg, ugyanis a sümegiek nem készítették elő kellően az új szakok indítását. Stolár túlzásnak tartja, hogy a sümegi gimnázium egyszerre tíz új szakot akar indítani, szerinte csak fokozatosan lenne szabad bővíteni az iskola oktatási kínálatát. Az esetleges megyeváltással kapcsolatban Talabér Márta, a Veszprém megyei közgyűlés fideszes alelnöke azt mondta: szerinte a Zalához való csatlakozás csak ötlet marad. A közgyűlés nem utasította el végleg a sümegiek elképzelését: a decemberi közgyűlésen újra tárgyalnak majd a dologról, ha addig az előterjesztők beszerzik a szükséges információkat és engedélyeket. Varga László, a Zala megyei közgyűlés szocialista elnöke tudósítónk kérdésére azt válaszolta: szívesen tárgyalnak Sümeggel is bármiféle együttműködésről, mint korábban több, Zalához csatlakozni kívánó somogyi, illetve Vas megyei település képviselőivel. Varga szerint azonban a megyeváltás önmagában nem jelent megoldást semmire. Zala nem rendelkezik olyan többletforrásokkal, hogy - úgymond - meghálálhatná a sümegieknek a csatlakozást. A megyeváltás nem a befejezése hanem a kezdete egy hosszú útnak - mondta Varga László. Pekarek János Forrás: Fekete és Fia Kft., Tiszacsege NÉPSZABADSÁG-grafika