Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-22 / 45. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. FEBRUÁR 22., PÉNTEK 5 Képviselőnek nem jár választói adat Határozatban utasította el a Belügymi­nisztérium a napokban egy szocialista politikus kérését, aki - az Országimázs Központ példájára hivatkozva - vá­lasztókerülete polgárainak lakcíméhez szeretett volna hozzájutni. A képviselő arra hivatkozott, hogy tevékenységéről köteles választóinak tájékoztatást adni, és ennek a választók lakására küldött levél segítségével kíván eleget tenni. Lamperth Mónika MSZP-s képviselő még tavaly augusztusban kérte a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát, hogy bocsássa ren­delkezésére választókerülete polgárainak lakcímét. Arra hivatkozott, hogy képvise­lői tevékenységéről levélben kívánja tájékoztatni választóit. Beadványában Lamperth az Országimázs Központ pél­dájára utalt, amely­­ a Millenniumi Or­szágjáró postázásához - minden törvényi felhatalmazás nélkül jutott három és fél millió háztartás adataihoz. A hivatal tavaly szeptemberben meg­küldött válaszában arra hivatkozott, hogy lakcímadatok szolgáltatására csak a törvé­nyekben megszabott tájékoztatási kötele­zettség teljesítésének biztosításához van mód. Októberben a képviselő újabb leve­let kapott, amelyben a BM - az adatvédel­mi biztos állásfoglalására is figyelemmel - megerősíti: sem az alkotmány, sem a képviselők jogállásáról szóló törvény nem ír elő a képviselő számára olyan tájé­koztatási kötelezettséget, amely az adat­szolgáltatást megalapozná. Lamperth a döntés ellen novemberben fellebbezést nyújtott be. Kérését néhány napja a BM ismét elutasította, ám ezúttal más érvek alapján. A határozat szerint a választópolgárok nyilvántartása csak a választójog megállapítására szolgálhat, így abból törvényesen más célra adatokat senkinek nem szolgáltathatnak. A hivatal ugyanakkor felajánlotta: a képviselő tájé­koztatóját készséggel eljuttatják a válasz­tópolgároknak. - A belügyminiszterhez nyújtok be fel­lebbezést, hogy képes-e ennél megalapo­zottabb érvekkel előállni - mondta la­punknak Lamperth. A politikus álláspont­ja, hogy az Országimázs Központnak semmilyen jogcímen nem adhattak volna ki személyes adatokat, és a Millenniumi Országjáró közpénzen történő postázásá­ra sincs jogalap. A képviselőnek viszont kötelessége a választók tájékoztatása - ér­velt Lamperth, L.K. A választási eljárási törvény szerint a névjegyzékben szereplő választó­­polgárok adatait a jelölteknek, jelö­lőszervezeteknek díjfizetés ellené­ben a szavazás előtti 20. napot kö­vetően adhatják át. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. A közszemlére tett névjegyzék máso­latát a helyi választási iroda veze­tője a jelölt, jelölőszervezet által írásban bejelentett igény alapján, díjfizetés ellenében a szavazás előtti 20. napot követően a jelölt számára szintén átadhatja. Orbán: Magyarország jó hely Visszacsábítanák a rendőrségtől elvándorolt szakembereket A polgári kormány teljesítette vállalá­sát: irányítása alatt a rendőrségnek si­került véget vetnie a robbantásoknak, az 1998 előtti időszakhoz képest csök­kentette, és alacsonyan tartotta a bűn­­cselekmények számát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Bel­ügyminisztérium évértékelő vezetői ér­tekezletén.­ ­ A polgári kormány hivatalba lépése előtt már szinte mindennaposak voltak az országban a leszámolások. Éppen a mi­niszterelnöki eskütételem alatt követték el a fővárosban a legpusztítóbb robban­tást. Pintér Sándor belügyminiszter úrtól ezért azt kértem, változtassunk ezen. Ez megtörtént - hangsúlyozta a Belügymi­nisztérium csütörtöki évértékelő értekez­letén Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy négy éve pénztelenségtől szenvedett vala­mennyi rendvédelmi szervezet. 1994 és 1998 között legalább 1600 jól képzett szakember távozott a rendőrségtől anyagi okok miatt. Az egyik legfontosabb fel­adat visszacsábítani azokat, akik az akko­ri alacsony fizetések miatt távoztak a közszolgálatból - mondta Orbán. A pol­gári kormány jelentős technikai korszerű­sítést hajtott végre a rendőrségnél, a ha­tárőrségnél és a tűzoltóságnál is. Megszi­gorította a büntető jogszabályokat. A kor­mánynak meggyőződése - fogalmazott a miniszterelnök -, hogy a szabadság rend nélkül nem őrizhető meg. Nem fogadható el az a politika, amely megengedettnek tekinti a megélhetési bűnözést, és amely az áldozatok helyett a bűnözők pártjára áll - tette hozzá. A kormányfő kijelentette: egyáltalán nem zavarja, ha rács mögött lévő bűnö­zők szidják a belügyminisztert, és arra kérte a rendvédelmi szervezetek tagjait és vezetőit, hogy az elkövetkező hetekben elhangzó politikai támadásokat, bírálato­kat engedjék el a fülük mellett, végezzék tovább - a szakma szabályai szerint - a munkájukat. Abban ugyanis, hogy az el­múlt öt évben a legtöbb külföldi tőkét 2001-ben fektették be Magyarországon, jelentős szerepe volt a jó közbiztonság­nak - mondta Orbán, hozzátéve, hogy egy felmérés szerint ezért (is) szerepelt tavaly hazánk a 15. helyen azoknak az or­szágoknak a sorában, amelyek ,jó hely­nek számítanak” a világban. Pintér Sándor belügyminiszter az el­múlt három és fél évet értékelve emlékez­tetett arra, hogy hivatalba lépésekor mil­liárdos értékű elmaradt, évek óta haloga­tott fejlesztéseket, befejezetlen beruházá­sokat és munkaügyi perek sorát örökölte a tárca vezetése. Ennek ellenére sikerült elérni, hogy a korábbinál alacsonyabb szinten állandósuljon a bűncselekmények száma, megerősítették a határőrizetet, új, biztonságos okmányokat és hatékonyan működő okmányiroda-hálózatot építettek ki. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Pintér a mintegy 77 ezer ön­­kormányzati rendelet felülvizsgálatát tar­totta abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a hatályos törvényeknek és az Európai Unió követelményeinek. F. Gy. A. A belügyminiszter és a kormányfő az értekezlet előtt fotó: szabó Barnabás Kezeletlen magas vérnyomás Magyarországon minden negyedik ember tud arról, hogy magas vérnyo­másban szenved, ennek ellenére két­harmaduk mégsem szedi rendszere­sen gyógyszereit. Ez azért baj, mert a kezeletlen betegségnek súlyos kö­vetkezménye lehet a szívinfarktus, az agyvérzés, illetve a tartós veseká­rosodás. Meglepő eredménnyel járt a Szonda Ipsos minapi vizsgálata, amelyből kide­rült, hogy az eddiginél lényegesen fiata­labb korban és nagyobb arányban fordul elő a hazai lakosság körében a magas­­vérnyomás-betegség. Míg a korábbi adatok szerint ez a kór csak minden har­madik embert érintett, addig mára a 35 éven felüliek 39 százalékának orvosilag igazolt magas vérnyomása van. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy tartósan 140/90 higanymilliméter feletti értéket mutat a vérnyomásmérő. A betegség oka az esetek nagy több­ségében nem ismert, de bizonyítottan hajlamosítanak a kórra az örökletes tu­lajdonságok, a tartós stressz, az elhízás, a túlsúlyhoz társuló magas vérzsírszint (koleszterin), az érelmeszesedés, a moz­gásszegény életmód, de a túlzott sófo­gyasztás is. Több rizikófaktor együttes előfordulása pedig megsokszorozza az esélyt a súlyosabb keringési betegségek kialakulására. A magas vérnyomás alat­tomos kór, mert korai stádiumban nem okoz panaszokat. Amikor a betegség tü­netei először jelentkeznek - tarkótáji fájdalom, légszomj, látás- vagy hallás­zavar, heves szívdobogás -, akkorra az erek tartós terhelése miatt valamelyik szerv már károsodott. A kezeletlen be­tegség pedig megnöveli az agyvérzés, az infarktus és a vesekárosodás esélyét. Nagy Viktor, a Magyar Kardiológusok Társaságának vezetője elmondta: a most készült felmérésből az is kiderült, hogy a betegek 70 százaléka nem szedi rendszeresen az orvosságait, vagy előbb-utóbb el is hagyja azokat. Ez azzal magyarázható, hogy míg a betegségnek nincsenek tünetei, addig az orvosságok okozhatnak kellemetlen mellékhatá­sokat. Egy friss felmérésből az is kiderült, hogy lényegesen olcsóbb azoknak a magas rizikócsoportba tartozóknak a kezelése, akik megfogadják orvosaik tanácsát. A Misszió Egészségügyi Köz­pont vizsgálata szerint a szív- és ér­rendszeri betegséggel veszélyeztetettek közül, akik elfogadták az orvosi gondo­zást, azok megúszták évi 4,5 ezer forin­tos gyógyszerköltséggel, míg akik ezt elutasították, azoknak ötöde rövid időn belül kórházba került. Emellett ők is el­költöttek orvosságaikra csaknem négy­ezer forintot. Matejka Zsuzsa, a köz­pont igazgatója elmondta: felmérésük­ben csak kisszámú esetet, mindössze 100 beteg sorsát vizsgálták, ám ennek ellenére megállapítható, hogy a kerin­gési betegségek szűrése és gondozása rövid távon gazdasági és egészségha­szonnal is jár. Danó Anna Összekötik a mátrai és bükki ivóvízhálózatot TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Észak-Heves megyei települések vízellátásának távlati biztosítása és az ivóvíz minőségének javítása érdekében a mátrai és a bükki vízhálózat összekö­tését tervezi az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt. - az érintett községek polgármestereinek támogatá­sával. Erről tartottak tanácskozást teg­nap Sírokon. A tervek szerint a csaknem 30 kilo­méteres gerincvezetékkel köthetők ösz­­sze a Mátra és a Bükk hegységben lévő felszíni víztározók. A tanácskozáson el­hangzott: a kistelepüléseken lévő kutak vízhozama bizonytalan, a víztartalék biztosítása érdekében növelni kell az ivóvíz mennyiségét. Az ivóvíz pótlására ez a vezeték alkalmas lenne - hangsú­lyozták a jelenlévők. A vezeték tíz tele­pülést köt össze, köztük Pétervásárát, Bükkszéket, Sirokot. Az önkormányza­tok döntésétől függ, melyik település csatlakozik majd a megépülő vezetékre. Megállapodás született arról, hogy fél éven belül elkészül a több alternatívát is tartalmazó tanulmányterv. Ritter György, az Észak-magyarországi Regionális Víz­művek Rt. vezérigazgató-helyettese el­mondta: 200-300 millió forintból való­sítható meg a beruházás. A teljes egé­szében állami tulajdonú cég Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád me­gyében összesen 135 kistelepülés ivóvíz­­ellátását biztosítja. Üzemzavar a paksi atomerőműben Tavaly három hasonló eset volt Kisebb műszaki hiba történt február 16- án a paksi atomerőmű 3. számú blokkjá­ban. A hibát néhány óra alatt kijavították, a meghibásodás nukleáris szempontból nem jelentett veszélyt a környezetre és nem zavarta az üzembiztonságot sem. Kováts Balázs, az atomerőmű tájékozta­tó- és látogatóközpontjának vezetője la­punknak elmondta: a műszaki problémát az okozta, hogy az atomerőmű 3. számú blokkjánál egy fémlemezből álló levegő­csatorna egyik eleme megrepedt, emiatt szökött a levegő, így csökkent a szellő­zés, a léghűtés hatékonysága. Ennek kö­vetkeztében az erőművi blokk központi részét képező, vastag falú, nagy tömegű betonszerkezet néhány pontján a hőmér­séklet túllépte a szokásos üzemi hőfokot. Az ebben az acélszerkezetben elhelyez­kedő reaktor eközben minden biztonsági előírásnak megfelelően működött. Az esemény a nemzetközi nukleáris eseményskálán a legalacsonyabb, 1-es besorolást kapta - ez a besorolás az illeté­kes magyar nukleáris hatóságtól szárma­zik. A beton hűtését az üzemeltető, kar­bantartó személyzet néhány óra alatt helyreállította. Kováts Balázs kiemelte: az eseménynek nem volt nukleáris bizton­sági vagy környezetvédelmi hatása, az erőmű mind a négy blokkja teljes terhe­léssel, zavartalanul üzemel. Lapunk kér­désére, hogy miért vártak öt napot a beje­lentéssel, Kovács azt mondta, előbb elhá­rították a hibát, majd kivizsgálták a tör­ténteket. A nukleáris hatóság a rendelle­nességet szerda délután minősítette egyes kategóriájúnak. Az előírások szerint, amíg nincs meg a hivatalos besorolás, nem adhat ki közleményt az erőmű. Megtudtuk, tavaly az atomerőműben a négy blokkon összesen három olyan esemény történt, amely a nemzetközi skálán egyes minősítést kapott.­­Ilyen­nek minősítették azt az esetet, amikor egy tartalék berendezésből az előírtnál hosszabb időn át hiányzott egy alkat­rész. Ugyancsak egyes minősítést ka­pott, amikor az egyik hőcserélő eszköz­ben a nyomás meghaladta a megenge­dett mértéket. A harmadik eset nem kö­tődik üzemzavarhoz. Ekkor azt kifogá­solta a hazai nukleáris hatóság, hogy két, egymásnak ellentmondó utasítás vonatkozott ugyanazon műveletre.) Kováts Balázstól megtudtuk, egyesnél súlyosabb fokozatú rendellenesség nem alakult ki tavaly a paksi atomerőműben. A nemzetközi gyakorlatban egyébként egy blokkon évente egy egyes kategóriá­jú esemény az elfogadott. ­ Röviden ORTT-döntés a közös listáról A tematikus választási műsorokban a kö­zös listát állító pártok jelöltje akár annyi időt is beszélhet, amennyi az összefogás­ban részt vevő pártoknak külön-külön jár­na - lényegében ezt mondta ki csütörtö­kön az Országos Rádió és Televízió Testü­let (ORTT). Az ORTT a műsorszolgálta­tókra bízta, hogy miként járnak el ilyen helyzetben. A hatóság azt követően fogal­mazta meg az állásfoglalását, hogy a Ma­gyar Rádió elnöke, Kondor Katalin levél­ben kérte a közös listás jelöltek megszóla­lási lehetőségének tisztázását. Az Orszá­gos Választási Bizottság (OVB) február elején azt mondta ki, hogy a közös listát állító pártok az ajánlástól az eredmény megállapításáig egy jelölőszervezetnek minősülnek a jogosultságok és kötelezett­ségek szempontjából. (H. Z.) Nyereséges a TV 2 Álhíreknek nevezte a TV 2 tulajdonosi szerkezete esetleges változásáról felröp­pent értesüléseket Pintér Dezső, a keres­kedelmi televízió elnöke. Mint csütörtöki tájékoztatóján elmondta: a társaság a ter­vezett időpont előtt egy évvel, már tavaly nyereséget termelt. Közlése szerint 2001- ben kevéssel 18 milliárd forint alatti volt a nettó árbevétel, amelyet ez évre már 19 milliárd forint fölé terveznek. Az elmúlt időszakban romló nézettségű TV 2 a tava­lyi egész évet tekintve piacvezető volt 36,3 százalékos nézettségével. Korábbi bejelentésüknek megfelelően nem sugá­roznak majd fizetett politikai hirdetést, „korrekt, izgalmas választási műsort” ké­szítenek. (Munkatársunktól) Vizsgálják Deutsch beadványát A Legfőbb Ügyészség illetékes szakmai főosztálya vizsgálja Deutsch Tamás ifjú­sági és sportminiszter beadványát, hogy az tartalmánál fogva minek minősül. Fel­jelentésnek, bejelentésnek avagy más egyébnek-e. Az ügyészség ennek ismere­tében teszi meg a további lépéseket - tud­ta meg lapunk a Legfőbb Ügyészségen. A Fidesz alelnöke azért fordult a Legfőbb Ügyészséghez, mert tudomása szerint rá nézve rágalmazó fénymásolt szövegeket terjesztenek az újságírók körében. Laphí­rek szerint egy közjegyző által hitelesített nyilatkozatról van szó, amely, mint az In­dex internetes újság fogalmazott, különfé­le vádakat tartalmaz Deutsch ellen. (T. B.) Kósa és a per Egyelőre nincs hivatalos információ arról, hogy Kosa Lajos debreceni polgármester beperli-e a Blikk című napilapot. Mint is­meretes, az újság korábban azt írta, hogy Kosa Lajost a 4-es úton, az autójában raj­takapták egy prostituálttal. A polgármes­ter a cikk megjelenése után utalt arra, hogy jogi útra tereli az ügyet. Lövei Tün­détől, a debreceni önkormányzat sajtóre­ferensétől tegnap nem kaptunk választ ar­ra a kérdésünkre, hogy beperelte-e a Blik­ket. A sajtóreferens csupán annyit közölt: Kósa Lajos - amint azt a megyei lapnak adott interjújában kifejtette - nem laván az ügynek nagyobb jelentőséget adni az­zal, hogy személyes nyilatkozatban cáfol­ja a vele kapcsolatos híresztelést. (Debre­ceni tudósítónktól) Sevillai pavilon Tokajban? Lehet, hogy Makovecz Imre sevillai pavi­lonja nemsokára Tokajt díszíti. Legalább­is az észak-magyarországi város polgár­­mestere ezt szeretné, s a művész sem zár­kózik el műve „magyar letelepedésétől”. Az RTL Klub híradója szerint a világkiál­lítás magyar bemutatójának helyszíne ott lelne új otthonra, ahol a Bodrog eléri a Ti­szát. A pavilon felállítása mintegy félmil­­liárd forintba kerülne, s ezt Tokaj persze nem tudja kigazdálkodni. Állami támoga­tásra volna szükségük, a kulturális tárcá­nál azonban még nem hallottak az ajánlat­ról, így döntés sincs az ügyben. (Munka­társunktól) Táppénz nélkül húszezren Legalább húszezer beteg hetek óta nem jut hozzá a táppénzéhez. Lapunknak az érintettek közül többen is arról panasz­kodtak, hogy október óta gyakorlatilag szünetel a betegségi ellátások folyósítása, az illetékes hivatal, a Fővárosi és Pest Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár méltat­lankodó leveleikre sem válaszol. Kamenczky István, az OEP főigazgató­helyettese a jelenséget egy új informatikai rendszer telepítésével magyarázta. Mint mondta, a szokásos harmincnapos ügyin­tézési határidő emiatt jelentősen meg­hosszabbodott. A januárig leadott táppén­zes utalványokra legkésőbb február végé­ig postázzák a járandóságokat. A húsz­ezer ügyfél egyharmada azonban ennél is később juthat táppénzéhez, az ő esetük­ben további késedelmet okoz, hogy a be­érkezett nyomtatványokat hiányosan töl­tötték ki. (D. A. N.)

Next