Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-04 / 29. szám
Napok alatt elvezetik a belvizet Az FVM 30-35 milliárdos rekonstrukciós programja hat-hét évig tart A vízügyes szakemberek bíznak abban, hogy a belvizek az idén nem keserítik meg a gazdák életét. Az elmúlt két-három évben rendbe tették a belvízvédelmi létesítmények zömét, s már 75 vízitársulat is őrködik régiója vízgazdálkodásán. Megtudtuk, hogy a korábban belvizes helyeken tavaly már a bővebb záporok sem hagytak maradandó nyomot. 1998 novemberében tízéves száraz periódus ért véget, s kiderült, hogy a meglévő, ám elhanyagolt vízelvezető rendszerek alkalmatlanok a szántóföldön felesleges víz biztonságos elvezetésére. A folyók áradásai és a heves esőzések után jelentős nagyságú, több százezer hektáros mezőgazdasági terület került hosszabb-rövidebb ideig víz alá. Az utóbbi három évben az adófizetőknek több mint 260 milliárd forintjába került az ár- és belvízi védekezés és kárenyhítés. Annak ellenére, hogy a belvíz elvezetését szolgáló létesítmények megvoltak. Csak nem tartották karban a vízelvezető árkokat, átereszeket, zsilipeket, mert évtizedekig nem a sok víz, hanem a szárazság okozott gondot. A kisgazda agrárkormányzat - állítják a vízügyesek - a mezőgazdasági vízgazdálkodásra viszonylag nagy figyelmet fordít, miután a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz került a mezőgazdasági területek vízügyi felügyelete. A legutóbbi időkben a mezőgazdaság vízgazdálkodása szempontjából fontos létesítmények felújítására, karbantartására a korábbiaknál nagyságrendekkel több pénzt költöttek - mondta a Népszabadságnak Kolossváry Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Az FVM - miután a mezőgazdasági vízgazdálkodás feladatai 1998 őszétől a tárcához kerültek - 30-35 milliárd forintos állami költségvállalással hat-hét évre tervezett rekonstrukciós programot indított, amelynek keretében hozzákezdtek a tiszai holtágak rehabilitációjához is. Elsődleges célként a mezőgazdasági területeken megjelenő vizek biztonságos levezetését határozták meg. A szakember elmondta azt is, hogy a program eredményeként az általában tízévente egyszer előforduló nyári belvizet a tenyészidőszakban háromöt nap, máskor legfeljebb két hét alatt képesek lesznek elvezetni. Közben ugyanez a létesítményrendszer alkalmas a vízpótlás és általában a mezőgazdasági termelést és a települések biztonságát garantáló vízszint tartására is. Az FVM mintegy 35 800 kilométer hosszúságú sík- és dombvidéki mezőgazdasági célú vízgazdálkodási létesítményt felügyel. E művek hivatottak az úgynevezett belvíz-védekezési, vízkárelhárítási feladatok ellátásra. (A vízügyesek szakzsargonjában „műként” jelölik a nem természetes létesítményeket, gátakat, töltéseket, csatornákat. A „műtárgy” viszont az a mesterséges létesítmény, amely egy bizonyos helyhez kötődik, például ilyen a zsilip, áteresz, szivattyútelep, stb.) Emlékezetes, hogy a három évvel ezelőtt a tavaszi belvizek még fel sem száradtak egészen, amikor a Medárd-napi özönvízszerű esőzés a tavaszinál is nagyobb belvízelöntést hozott, és 430 ezer hektár került víz alá. A szakemberek szerint ez nem volt véletlen, hiszen az elmúlt 20-25 évben a vízelvezető művek sokat romlottak. Magánkézbe kerültek és felaprózódtak a korábbi nagy táblák. Az új tulajdonosoknak a száraz időszakban nem sok gondot okoztak a belvizek, ezért nem is törődtek a parcellák között kanyargó száraz árkok tisztításával. De nemcsak emiatt maradt a víz a földeken. A látszólag költségtakarékos, szántás nélküli, illetőleg a mélyebb talajművelés nélküli agrotechnika megváltozatta a talaj víztározó képességét. A rendszeres felszíni, alig 20-30 centiméter mélységű talajművelés viszonylag kis költséggel megvalósítható, ám ilyenkor a felszíni víz nem szivárog a mélyebb rétegekbe. 1998 novembere óta a folyamatos ár- és belvízvédekezésben tevékenyen közreműködik a 75 — állami, önkormányzati és magánpénzekből gazdálkodó — vízitársulat is. A vízügyesek, mérőszámai szerint az állami támogatással végrehajtott rekonstrukció nyomán 25 százalékról 47 százalékra növekedett a csatornák vízelvezető képessége. Látványos eredményeket értek el Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében. Tavaly már a 30-50 milliméter vizet hozó nyári záporok után sem maradtak belvizes területek, amelyek korábban jelentős károkat okoztak. Ezért bizakodóak: az idén már nem ismétlődhetnek meg a három éve történtek. Kolossváry Gábor elmondta azt is, hogy a hétéves program részeként nemcsak a belvizesedés, hanem a vízhiány problémáját kell megoldani, most készül a tárca aszálystratégiája. Czauner Péter AZ ALFÖLD BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉGE Forrás: FVM 1, 111 Közepesen és erősen veszélyeztetett területek NÉPSZABADSÁG-grafika Az önszerveződésen alapuló vízitársulatok Magyarországon 1870 óta működnek. A mai társulatok érdekeltségi körébe közel nyolcmillió hektár tartozik. Egy-egy társulathoz 24—255 ezer hektár tartozik. A társulatok átlagos dolgozói létszáma 26 fő. Piac Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ Vegyes kilátások Gyenge első fél év után fellendülés kezdődik A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az első fél évben folytatódnak az elmúlt év második félévének tendenciái. Tovább csökken a gazdaság - különösen az ipar és az export - növekedése, emelkedik a fogyasztás, érezhetően mérséklődik az infláció. Az év második felében viszont lassan megkezdődik a fellendülés, de a nyári - már bejelentett áremelések - hatására megtorpan az árcsökkenés. A magyar gazdaság növekedése már lassan két éve negyedévről negyedévre lassul, s 2001 harmadik negyedévében négy százalékkal csökkent. Idén az első negyedévben három százalék alá is mérséklődhet, s éves átlagban sem lesz sokkal három százalék felett. Az ipari termelés 2001 novemberében már kisebb volt az egy évvel korábbinál, s ez a tendencia az idei első hónapokban is folytatódhat. A tavalyi szerény ipari növekedés kizárólag az exportnak köszönhető, így az idei élénkülés is csak az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan képzelhető el. Az első félévinél mérsékeltebben emelkedik a fogyasztás, viszont erőteljesebben a beruházás. A tavalyihoz hasonlóan gyors növekedés várható az építőiparban - főleg az út- és lakásépítések hatására -, a távközlésben, a kereskedelemben és számos szolgáltatásban. A munkanélküliségi ráta - nyolcévi csökkenés után - némileg emelkedik, mivel a csökkenő külső kereslet, a minimálbérek emelése és az erős forint rontja a foglalkoztatási lehetőségeket. A külkereskedelem dinamikája tovább lassul. Ebben az évben a behozatal már várhatóan gyorsabban fog emelkedni a kivitelnél, mivel a gyorsan növekvő fogyasztás, a konjunktúra javulásával megkezdődő készletfeltöltés és a lassan, de élénkülő beruházási tevékenység ezt kikényszeríti. Az idegenforgalmi bevételek - mivel tavalyi megugrásukban átmeneti tényezőknek, főleg az euró bevezetése miatti devizabeváltásnak is szerepe volt — legjobb esetben is stagnálni fognak, így a folyó fizetési mérleg hiánya kétmilliárd euró körül várható. A keresetek és nyugdíjak reálértéke 2001-ben mintegy hét százalékkal emelkedett, s 2002-ben is hasonlóan magas ütem várható. Folytatódik az infláció lassulása, nyár elejére az öt százalék körüli mérték is elérhetőnek látszik. Az év közepére jelzett áremelések - például gáz, benzin - hatására azonban a decemberi áremelkedés az éves átlaghoz hasonló, 5,7 százalék körül lesz. A jelenleg rendkívül erős forint a választások előtt kissé gyengülhet, majd a második fél évben ismét erősödhet. A külső egyensúly a rendkívül kedvező tavalyi helyzethez képest romlik. A GKI PROGNÓZISA A MAGYAR NEMZETGAZDASÁG IDEI FOLYAMATAIRÓL Tény GKI Rt. 2000. 2001. január-november 2001. (becslés) 2002. (előrejelzés) A GDP volumenindexe (%) 105,2 104,03 103,8 103,2 Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %) 118,3 104,7 104,0 103,5 A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, %) 130,0 112,9 112,0 108 A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróban, %) 132,5 109,4 109,0 110,0 A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 4,3 3,0 3,7 4,5 A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 1,6 0,3 1,0 2,0 Az államháztartás hiánya (milliárd forint)0 449 480° 480 (750)° 550(700)° Fogyasztói árindex 109,8 109,2b 109,2b 105,7 Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hó - 100) 110,1 106,8b 106,8b 105,7 3 i-ill. negyedév;b Éves tény, illetve előzetes adat:0 Helyi önkormányzatok nélkül ' Forrás: KSH, GM, MNB, PM Autókereskedelmi reformterv az Európai Unióban Az autókereskedők és a szerelők több jogot kapnának a gyártókkal szemben, ha megvalósulna az Európai Unió piaci reformja az ágazatban. A részleges liberalizáció készülő terve azonban egyelőre senkinek sem tetszik. Az árak csökkenését eleve kizártnak tartják a konstruktőrök. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL________ Még el sem készült, máris bírálatok kereszttüzébe került az Európai Unió „kormányának”, a bizottságnak a tervezete az autókereskedelem részleges liberalizálásáról. Mario Monti versenyügyi főbiztos javaslata mentesítené a dílereket attól, hogy maguk gondoskodjanak a garanciális szervizelésről, ezt kiadhatnák alvállalkozóknak. A nagykereskedők a gyártó külön engedélye nélkül nyithatnak értékesítőhelyeket, és ugyanabban a bemutatóteremben több gyár autóit is kínálhatnák. Nemcsak nagyobb piaci szabadságot, hanem erősebb jogi védelmet is kapnának: a gyártók kevesebb előírást alkalmazhatnak, és nehezebben bonthatnak szerződést a kereskedőkkel. Ennél is nagyobb anyagi tétje van a javítások körüli reformnak. A terv szerint a kereskedők és a szervizek nemcsak a gyártótól vagy az általa kijelölt cégtől, hanem bárkitől vásárolhatnak alkatrészeket, amelyekre előállítóik rátehetik saját cégjelüket. Az eddigiekkel ellentétben a gyártók kötelesek a szükséges műszaki dokumentációt az alkatrészesek rendelkezésére bocsátani. A szupermarketek elvben lehetőséget kapnának autók árusítására is, igaz, a gyártók megtagadhatják, hogy nagyáruházaknak adjanak el kocsit további értékesítésre. Ugyanez vonatkozna a kizárólag interneten áruló cégekre is. Erről azonban még a bizottságon belül is eltérnek a vélemények. Az autógyártók európai szövetségének elnöke, Jean-Martin Folz szerint a dílerek és az autószerelők „felszabadítása” nem vezetne árcsökkenéshez, mert „már most is alig van haszon egy autón”. Európa viszont hátrányba kerülne Japánnal és Amerikával szemben — állítja, miközben azért megnyugodva elismeri, hogy az uniós versenyszabályok következetes érvényesítése esetén „még keményebb reformok is lehettek volna”. Az európai fogyasztóvédők ebben az egyben egyetértenek vele: ők azért bírálják Montit, mert szerintük lényegében fennmarad a gyártók kényekedvének teret adó piaci szabályozás. A Monti-tervet kedden hozzák nyilvánosságra, és az őszig tartó uniós vitákban dől el, mennyi és miként valósul meg belőle. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a német és a francia kormány „több szempontból” ellenezni fogja. Füzes Oszkár Viszik az új autókat a Dunán FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Röviden Bírság illegális szemétlerakásért A települések jegyzői is kivethetik a hulladékgazdálkodási bírságot egy év elejétől hatályos kormányrendelet szerint. A jegyzők akkor szabhatnak ki bírságot, ha az ingatlantulajdonos megszegi a települési hulladékok gyűjtésére, átadására vonatkozó kötelezettségeket. A bírságolással meg kívánják akadályozni, hogy a települési hulladékot a szervezett közszolgáltatás mellőzésével helyezzék el közterületre vagy más ingatlanon. (MTI) Fellendülő környezetvédelmi ipar A magyar környezetvédelmi ipar 2001- ben 120-130 milliárd forint árbevételt ért el a megelőző évi mintegy 100 milliárddal szemben. A környezetvédelem piacán jelenleg 2000-2200 vállalkozás tevékenykedik. Becslések szerint mintegy 2500 milliárd forint beruházásra van szükség a magyar környezetvédelem EU- hoz való felzárkóztatására. A külföldi cégek egyre szívesebben ruháznak be magyarországi környezetvédelmi projektekbe - mutatott rá Székely Anna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője. (MTI) Tárgyalást sürgetnek a békési libások A Békés megyei libatömők érdekvédelmi szervezetének tíztagú vezetősége tegnap rendkívüli ülést tartott Eleken, és arról döntött: azonnali tárgyalásokat kezdeményez a dél-alföldi térség 40 legnagyobb integrátorával és öt feldolgozó cégével. A libatömők az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig át akarják tekinteni az ágazatban felvetődő gondokat. A libatömők újfent hangoztatták: keveslik a visszavásárolt libák kilónkénti vételárát, valamint a májprémium összegét. (Tudósítónktól) Milliárdos forgalom lóversenyből A Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. az idei évre bruttó egymilliárd forintos fogadási forgalmat tervez, szemben a 2001-ben elért 935 millióval. A cég 2000-ben és 2001-ben 400-500 milliós veszteséggel zárt. Az ÁPV Rt. tulajdonában lévő társaság 2002. január 1-jétől megemelte az alaptétet 20 forintról 100- ra, így januárban 40,8 millió forintot vettek fel a fogadók (2001. januárban 29,5 milliót). Az árbevétel a megjátszott öszszeg 30 százaléka. (MTI) Újra eladó a Váltó-4 Libra A Váltó-4 Libra megvásárlására csütörtökön kell benyújtaniuk ajánlataikat a pályázóknak - áll az ÁPV Rt. pályázati felhívásában. A privatizációs szervezet másodszor próbálja meg értékesíteni a társaság jegyzett tőkéjének száz százalékát kitevő, 150 darab, egyenként 50 millió forint névértékű, névre szóló törzsrészvényét. A tavaly novemberi pályázatra egyetlen ajánlat sem érkezett. (MTI) Kekszre és tisztítószerre költöttünk a legtöbbet A napi fogyasztási cikkek tavalyi forgalma 1800 milliárd forintra tehető, ami a GfK Hungária adatai szerint 12 százalékkal haladja meg az előző évit. Az intézet legfrissebb felmérése szerint a háztartások 2001-ben 16 százalékkal többet költöttek ilyen jellegű termékekre, mint 2000-ben. A GfK 22 cikkcsoport - élelmiszerek és kozmetikai cikkek - forgalmát külön is megvizsgálta. Ebből kiderül, hogy a háztartások édes kekszre a tavalyelőttinél 30 százalékkal, tisztítószerekre 22 százalékkal többet költöttek. Mennyiségben e cikkek forgalomnövekedése 13, illetve tízszázalékos volt. Az átlag körüli mértékben, 13-15 százalékkal emelkedett az az összeg, amit a háztartások sajtra, ásványvízre, fogkrémre, személyes higiéniai termékekre, mosogatószerekre fordítottak. Az ásványvíz és a fogkrém forgalma mennyiségben vizsgálva is 11 százalékos növekedést mutatott. A GfK felmérése szerint hat-tíz százalék közötti mértékben visszaesett a háztartások tej-, sör-, felvágott- és gyümölcsléfogyasztása, tésztából is 6 százalékkal kevesebbet vásároltak, mint az előző évben. A mennyiségbeli visszaesés ellenére a tejfogyasztás értékben kilenc százalékkal nőtt. A felvágottak esetében 13, a tésztáknál hatszázalékos növekedést mértek. A sör- és a gyümölcslévásárlások viszont értékben is csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva két, illetve három százalékkal.