Népszabadság, 2002. június (60. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-22 / 144. szám
28 NÉPSZABADSÁG HÉTVÉGE 2002. JÚNIUS 22., SZOMBAT Műhold a környezetért (l) AATSR (Advanced Along Track Scanning Radiometer) Pásztázó radiométer, föld- és vízfelszíni hőmérsékletet mér (5) ASAR (Advanced Synthetic Aperture Radar) A Föld felszínéről nagy felbontású képeket adó radarrendszer (3) DORIS (DopplerOrbltography and Radlopositioning Integrated by Satellite) A földkéreg mozgásának megfigyelésére, vulkánok, gleccserek tanulmányozására szolgál (6) SCIAMACHY (Scanning Imaging Absorption Spectrometer fór Atmospheric Cartography) Pásztázó abszorciós spektrométer a légkör feltérképezésére, (4) MERIS (Medium Range Imaging Spectrometer) Képalkotó spektrométer, az óceánok színét méri (5) RA-2 (Radar Altimeter-2) Nagy pontosságú radar magasságmérő az üvegházhatást kiváltó gázok vizsgálatára Forrás: Die Zeit NÉPSZABADSÁG-grafika Március 1-jén egy Ariane-5 rakéta emelte a magasba az Európai Űrügynökség Envisat (ENVironmental SATellite) környezetvizsgáló műholdját. Ez az Európában eddig épített legösszetettebb, legsokoldalúbb műhold. Az Envisat a bolygónk jövőjét befolyásoló változásokról gyűjt adatokat: globális felmelegedés, klímaváltozás, szennyezések, katasztrófák. Nem értjük még eléggé a környezetünkben lezajló folyamatokat, több megbízható mérési adatra van szükség. Kétségtelen, hogy az emberiség korábban sohasem látott mértékben képes befolyásolni környezetét. A klíma azonban emberi beavatkozás nélkül is változik, alig kétszáz éve ért véget egy kis „jégkorszak”. Hogyan hatnak egymásra a tőlünk független és az általunk okozott változások? Az ember beavatkozásai valóban hosszú távú következményekkel járnak? Reálisak az apokaliptikus jóslatok? A műhold adatai alapján a jelenleginél pontosabb, megbízhatóbb válaszokat remélhetünk ezekre a súlyos kérdésekre. Az Envisat műhold fedélzetén tíz bonyolult mérőberendezés gyűjti az adatokat a légkör, az óceán, a sarki jégsapkák, a növényzet és az emberi tevékenység felszíni kölcsönhatásairól. A változásokat bolygónk bármely pontján képesek észlelni és rögzíteni. Az érdemi adatgyűjtés ősszel kezdődik majd, fél évre van szükség a beállításhoz, az ellenőrző mérések elvégzéséhez. Az első hetekben valamennyi műszer a tervezettnek megfelelően működött, az ASAR és MERIS a vártnál is élesebb, jobb felbontású képeket küldött. A kamionnyi méretű, 8 tonnás műhold építésében 50 cég vett részt, a költségek, ötéves működtetéssel számolva 2,3 milliárd euróra rúgtak. A program tervezése 1988-ban indult. Az adatokat svédországi és olaszországi földi állomáson rögzítik. Amikor a műhold nincs a földi állomások vevőkörzetében, akkor a 36 ezer kilométer magasban, geostacionárius pályán mozgó Artemis műhold veszi át az adatokat. Az Envisat naponta 14-szer kerüli meg a Földet, 35 naponként áll pontosan ugyanarra a pályára. Három nap alatt végez a teljes földgömb egyszeri feltérképezésével, végigmérésével. A SCHIAMY nevű műszeregyüttes a légkörben csak nyomokban előforduló gázok, köztük az ózon koncentrációjának, továbbá a levegőben lebegő porrészecskék számának térbeli és időbeli változásait követi nyomon. Adatokat gyűjt a felhők, a légkör vízpáratartalmáról. Különböző magasságokban mért adataival feltárulnak a folyamatok részletei, pl. hogyan oszlik el egy vulkánkitörés anyaga a légkörben, merre mozognak az ipari szennyezések stb. Nyomon követi az üvegházhatást előidéző gázok atmoszférán belüli áramlásait is. Mérik a tengervíz felszíni hőmérsékletét. A globális klímában döntő szerepe van az óceáni áramlásoknak, ezek megváltozása súlyos következményekkel járhat. Tíz hullámhossztartományban mérik a tenger színének változásait, ebből vissza lehet következtetni a klorofillkoncentrációra, a vízbeli életre. A színmérésekkel követni tudják a planktonok mennyiségét, mozgását, ez az adathalmaz olyan gyakorlati célokat is szolgál, mint a halászati kvóták engedélyezése. Az algák megkötik a szén-dioxidot, a pontos mennyiségi adatok ismerete elengedhetetlen az üvegházhatás, a klímaváltozás előrejelzéséhez. A széndioxid szerepéről nincs vita a szakemberek között, a mennyiségéről annál inkább. Nem tudjuk elég pontosan, hogy mennyi szén-dioxidot nyeltek el a tengerek, mennyit kötöttek meg az erdők. A műhold a változások nyomon követésével alkalmas lesz áradások, sár- és hólavinák, nagy viharok előrejelzésére. Méri a sarki jég és az óceán vízszintjének magasságát. Adataiból jó előre következtetni lehet majd az El Nino-jelenség várható jelentkezésére is. A jégtakaró kiterjedésének változásával változik a Föld sugárzás-visszaverő képessége, ez pedig fontos szerepet játszik a Föld energiamérlegében. A műhold fellövéséig 700 európai tudós jelezte, hogy érdeklik az adatok, részt vennének azok feldolgozásában. A felvételek kereskedelmi forgalomban is megvásárolhatók lesznek. A gyors hozzáférést az internet biztosítja. A részletes adatok alapján ellenőrizni és pontosítani lehet a modellszámításokat. A környezetvédelmi világkonferenciákon pontosabb adatok alapján dönthetnek a politikusok a megteendő intézkedésekről, kvótákról. A megfigyelések az eddigi megállapodásokban, pl. a kiotói egyezményben vállaltak teljesítésének ellenőrzésére is felhasználhatók. Jéki László Szövetség a murénával Alábecsült intelligenciájú halak Bár a halak a gerincesek törzsfájának az alján helyezkednek el, meglepően nagy viselkedésbeli gazdagságot mutatnak, amelyet semmiképpen nem tekinthetünk csupán öröklött ösztöntevékenységnek. Különösen a bölcsőszájú halaknál és egy sor szirtlakó halfajnál találhatunk megdöbbentő képességeket. Szaporodásbiológiájuk - ideértve az ivadékgondozást és a szájköltést valamint egymás közötti és egyes gerinctelen állatokhoz fűződő társas kapcsolataik rendkívüli gazdagságot mutatnak. Az, hogy az állatok megismerő tevékenységére irányuló kutatások a halakra is kiterjedtek, jórészt a Cambridge-i Egyetem egyik zoológusának és a Max Planck Intézet két etológusának köszönhető. (Hazánkban Csányi Vilmos ért el már korábban jelentős eredményeket paradicsomhalakkal végzett kísérleteivel, amelyek nagy nemzetközi visszhangot kaptak.) A három kutató megállapította, hogy egyes halak szellemi működése a főemlősökének megfelelő, vagy legalábbis ahhoz hasonló megismerő teljesítményre teszi őket képessé. Egyikük már évekkel ezelőtt észrevette, hogy a bölcsőszájú halak viselkedési repertoárja a másik félrevezetését vagy megnyugtatását is magában foglalja. A szirtek körüli vizeket benépesítő halakkal végzett kísérleteik pedig arra az eredményre vezettek, hogy számos faj mutat olyan egyedi viselkedésformákat, melyek során nem öröklött automatikus reakciókról van szó, hanem tanult folyamatokról. Egyes íjhalak például eltanulják az ajakoshalaktól, hogyan kell zsákmányul ejteni a tengeri sünt. Az említett kutatók véleménye szerint a halak egyfajta társas intelligenciával bírnak, amely emlékező- és tanulási képességet is magában foglal. Például az egy fajba tartozó állatok felismerik csoporttársaikat, és ennek megfelelően viselkednek velük. Ezt korallhalaknál és egyes bölcsőszájú halaknál figyelték meg. A társas intelligencia a csoportos vadászatban is megnyilvánul, melynek során minden egyes állatnak egyedi szerepe van. Ilyen stratégiát nemcsak azonos fajokon belül, mint például a szardíniafajokat üldöző makréláknál tapasztaltak, de különböző fajok egyedei között is. Alkalmanként például megfigyelhető, hogy a fűrészes sügér murénával szövetkezik. A halak egyes szellemi képességei az agyuk felépítésében fellelhető különbségek ellenére sok vonatkozásban a magasabb rendű emlősök viselkedésspektrumára emlékeztetnek. Ugyanakkor egy német agykutató már a XIX. században megállapította, hogy a halak agya a náluk magasabb törzsfejlődési szintet képviselő kétéltűek és hüllők agyánál jelentősen bonyolultabb, és inkább a madarakéra emlékeztet.Oravecz Elvira Az agyuk a madarakéra emlékeztet • Milliárd éves csúszómászó? Az „álmoskönyv” szerint állatnak minősülő lények néhány százmillió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön - semmiképp sem egymilliárd évvel korábban, mint arra az Ausztráliában 10 éve talált, őslényeknek tulajdonított nyomok utalnak. A vélhetően valamilyen araszoló őskori csúszómászó által a tengerfenék finom iszapjában hagyott barázdák szélessége csaknem egy milliméter, és egymástól mintegy húsz milliméterre ismétlődnek. Amikor a geológusok annak idején a furcsa leletre rábukkantak, azt feltételezték, hogy bizonyára az 550-600 millió évvel korábbi Ediachara-korból származik - ekkortól datálja ugyanis az általánosan elfogadott tudományos nézet az első ősállatok megjelenését a bolygón. Birger Rasmussen, a Nyugat-ausztráliai Egyetem munkatársa azonban, amikor egy új, nem vulkanikus eredetű őslénymaradványok korának megállapítására kidolgozott módszerrel vette vizsgálat alá a különös nyomokat, meglepve tapasztalta, hogy keletkezésük időpontja 1,2-2 milliárd évvel ezelőttre tehető. Márpedig az állati eredetű lények génjeinek eltéréseit vizsgáló tudományos módszer szerint ezek az eltérések 700-1500 millió évvel ezelőtt kezdtek kialakulni. A paleontológusok azonban rendszerint szkeptikusan fogadják e megállapítást, hiszen ilyen idős őslénymaradványokat még nem is találtak a Földön. E nézeteltérés húzódhat meg amögött is, hogy Stefan Bengston, a stockholmi Svéd Természettörténeti Múzeum szakértője a leleteket megvizsgálva szintén egy féregszerű, testét előrenyújtva, majd hátsó részét összehúzva előrehaladó organizmusnak tulajdonította azokat. Mivel azonban a féregszerű lények kialakulását mindmáig a 600 millió évvel ezelőtti időkre valószínűsíti a tudomány, Bengston szerint „óvakodnunk kell attól, hogy e lényeket állatoknak minősítsük”. A laikusban méltán vetődhet fel a kérdés: talán nem is élőlény, hanem földönkívüliek által ideküldött automata „földjáró” adta fel a tudósoknak „a leckét” — e változatot azonban utóbbiak természetesen nem is említik a szóba jöhető lehetőségek között.Balog Károly Miniegér Tenyésztéssel létrehozott törpe növésű egerek ugyan már régóta léteznek, most viszont náluk is kisebb testméretű „miniegereket” kreáltak a Harvard Medical School kutatói. Ezúttal az új egyedeknél a sejtek méreteit szabályozó fehérjét úgy módosították, hogy az egyébként teljesen arányos méretekkel megszülető egér jóval kisebb legyen a normálisnál. A sejtszintű szabályozás tehát kihat az új élőlény szervezetének minden sejtjére - e felismerés alapján akár nagyobb testű tenyészállatok is létrehozhatók, de új módszerek születhetnek számos kór kezelésére is. A Jeff Settleman vezette csoport a sejtek alakját és burjánzását szabályozó Rho GTPáz nevű enzim működését gátló fehérje eltávolításával jutott a „miniegérhez”. Az így született egerek azonban agyi és tüdőkárosodottak voltak, és csak rövid ideig maradtak életben. E kóros elváltozások hasonlóak voltak azokhoz, amelyeket egy másik fehérje, a CREB kapcsán már tapasztaltak a kutatók - ami arra utal, hogy mindkét fehérje szerepet játszik a normális fejlődésben. Hogy milyen konkrét mechanizmus révén, ez még nem világos, de a miniegerek révén következtetni tudnak az abnormális sejtméretek okozta gyógyászati problémák jellegére is. B. B. K. Az élete is rövidebb fotó: new scientist Otthon könnyebb nyerni Részrehajlók a játékvezetők Újabb kutatások szerint a játékvezetők valamelyest elfogultak a vitás helyzetek megítélésekor, bár nem tudatosan. A hangos tömeg befolyásolja a döntésüket, és így kétszer is meggondolják, hogy a hazai csapatot megbüntessék-e. A statisztikák az mutatják, hogy a hazai pálya komoly előnyt jelent az otthoni csapatnak. Az angol első ligás eredmények szerint hazai pályán kétszer olyan gyakori a győzelem, mint a vereség. Erre több magyarázat is van: talán az utazás nem zökkenti ki a hazai csapatot, vagy a játékosok jobban ismerik a megszokott terepet. Egy másik kutatás szerint az otthon játszó csapat tagjainak a mérkőzés előtt magasabb a tesztoszteronszintje, mint az ellenfél játékosainak. A közönségnek is lehet szerepe: a magyarázatok legtöbbször azt hangsúlyozták, hogy a szurkolói tömegnek közvetlen hatása van a játékosokra, és ez felfokozza a hazai együttes teljesítményét. Alan Nevill a Wolverhamptoni Egyetemről azonban más következtetésre jutott. Vizsgálatában képzett játékvezetőknek mutatott 47 videofelvétel-részletet, amelyen szerelést láthattak. A bíróknak azt kellett eldönteniük, hogy a látott jelenet szabálytalanság volt-e vagy sem. A vizsgálatban részt vevő 40 játékvezetőt két csoportba osztották: az egyik fele a képek közben hallotta a tömeg zúgását, míg a másik csoport a jelenetet hang nélkül figyelhette meg. Természetesen egyik csoport sem láthatta az eredeti, hivatalos döntést. Az eredmények szerint a bírókat befolyásolta a tömeg reakciója, ami - Nevill szerint - a fő oka lehet az otthoni jó szereplésnek. Elég csak arra gondolnunk, hogy például golfban nem jelent előnyt a hazai pálya, hiszen ott nincs lelkendező, kiabáló szurkolótábor. A játékvezetők persze nem azért ítélnek gyakortabb a hazai csapat javára, mert félnek a tömegtől, hanem egyszerűen a felhördülő tömeg tudattalanul is hatással van a döntésükre. Az idei világbajnokságon is fontos lehet tehát, hogy az adott nemzet csapatát hány hazai szurkoló biztatja a lelátókról.Krajcsi Attila Befolyásolt reakciók FOTÓ: REUTERS - JASON REED