Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-16 / 242. szám
6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. OKTÓBER 16., SZERDA Nincs happy end országimázsügyben A KEHI-jelentés szerint sok pénzbe került a „rendelkezésre állás” - Stumpf nem írt alá számlát Folytatás az 1. oldalról Megállapításuk szerint a nyersanyagár, az utómunkák, a produkciós költségek túltervezettek, esetenként felszámították ugyan őket, miközben munkavégzés nem történt. Az eseti szerződésekhez csatolt költségvetésekben szereplő árakat az OK nem vizsgálta meg, a jóváhagyások is elmaradtak. A filmek elkészültét és átvételét tartalmazó teljesítésigazolások formálisak, egymondatosak. A szakvélemények szerint a szerződés szerinti feladatot csak részben teljesítette a vállalkozó, ennek ellenére az OK részéről a teljesítések igazolását korlátozás nélkül aláírták, és kezdeményezték a kifizetést. (Információink szerint a Miniszterelnöki Hivatalban Stumpf István volt kancelláriaminiszternek, Bártfai Béla volt közigazgatási államtitkárnak, Borókai Gábor volt kormányszóvivőnek és Tóth István Zoltánnak, az OK vezetőjének volt aláírási joga az országimázs ügyeiben.) Volt olyan kazetta, amely a címétől eltérő felvételeket tartalmazott. A jelentés gyanítja: a filmeket megtekintés nélkül vették át. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az Országimázs Központ 2000-ben kiegyenlítette kilenc, valójában el sem készült film számláját is. Igaz, ezt az összeget - kamat nélkül - a következő évben visszafizették. A szakértők amatőr szintűeknek nevezték az elkészült anyagokat. Véleményük szerint a leadott kazetták kiegészítők híján nem tekinthetők dokumentációknak sem. A KEHI leszögezi: az OK az előnytelen szerződéskötéssel az állami költségvetésnek jelentős anyagi hátrányt okozott, miközben a magáncéget nagy profithoz juttatta. A kancellária az úgynevezett Dokumentációs Tár működtetésével kapcsolatos szabályozást nem tudott bemutatni. Az ellenőrzés vizsgálta volna a rendkívül költséges (többnyire a Happy End Kft. által számlázott) reklám- és sportfilmeket is, ilyeneket azonban nem talált - például hiába keresték a lakásépítés támogatásáról készített 55 másodperces, 39,5 millió forintos reklámot. A legnagyobb összegű vizsgált tétel a Happy End Kft.-vel a 2001. augusztus 20-i állami ünnepség megszervezésére és lebonyolítására kötött három eseti szerződés, melyre az OK 831,4 millió forintot fizetett ki. Az OK jegyzőkönyve szerint a teljesítést igazoló anyagokat mellékelték, ezeket azonban a KEHI nem találta. Az OK az ünnepség előre nem látható költségeire 10,7 millió forintot fizetett ki a Happy Endnek. A KEHI szerint ugyanakkor a megjelölt tételek, mint a kordonok, kötelek, zászlórúd bérlete, kábelőrzés, a fellépő gyerekeknek adott pólók tervezhetőek voltak. ,Az olimpia gazdaságélénkítő hatása” kormányzati kommunikációjának megtervezésére és a célközönséghez való eljuttatására 2001-ben és 2002-ben összesen 356 millió forintos szerződést kötött az OK a Happy End Kft.-vel. A szerződés költségvetése 113,4 millió forint összegben 21 reklámfilm gyártási költségeit is tartalmazta. A filmek a dokumentációs tárban nem fellelhetőek, holott a teljesítésigazolásról szóló jegyzőkönyv szerint azokat az OK átvette. Az ellenőrzés a filmek szakértői vizsgálatát végrehajtani nem tudta. A költségvetések elfogadását az OK nem igazolta. A jelentés szerint az olimpia rendezésének reklámozása - korrekt közgazdasági számítások, hatékony elemzés, megalapozott megvalósíthatósági tanulmányok nélkül - indokolatlan közpénzfelhasználásnak minősíthető. A Millenniumi Országjáró című kéthavonta megjelenő kiadvány gyártásával az OK a Happy End Kft.-t bízta meg, ehhez egymilliárd 800 millió forintot biztosított. A kéthavonta megjelent tájékoztató lap költsége a vizsgált időszakban a postai terjesztéssel együtt kétmilliárd 360 millió forintot tett ki. Az igazolások alapján nem bizonyított a teljesítés megtörténte - állapítja meg a vizsgálat. A sydneyi olimpián megrendezett magyar kulturális napok médiakampányára, valamint a rendezvény előkészítésére és lebonyolítására két szerződést kötöttek összesen 285,2 millió forint értékben a Happy End Kft.-vel. Az első szerződéshez mellékelt költségvetés aláíratlan, jóváhagyatlan. A második szerződéshez az OK által jóváhagyott forgatókönyvet és Az Országimázs Központot (OK) az Orbán-kormány alapította 2000 januárjában. A költségvetés két és fél év alatt több mint 13 milliárd forintot biztosított „ egy olyan egységes Magyarország-kép megtalálására és folyamatos bemutatására, amely a magyarok számára kedvelt és elfogadható, a külföld felé pedig sikeresen kommunikálható ”. A MeH keretei között működő szervezet felelt az állami és kormányzati ünnepségek megszervezéséért. Az országon belüli kommunikáció elősegítésére a Millenniumi Országjáró című lapot szánta. Utóbbi propagandisztikusnak mondott tartalmát az akkori ellenzék, terjesztésének módját az adatvédelmi biztos kifogásolta, részletes költségszámítást, valamint a teljesítést egyértelműen igazoló dokumentumokat a vizsgálat nem talált. A millenniumi év megnyitására kiadott Magyarország mindannyiunké című reprezentatív kiadvány tervezésére és gyártására 2000-ben 150,9 millió forint értékben kötöttek szerződést a Happy End Kft.-vel. A szerződéshez aláírt és jóváhagyott költségvetést nem csatoltak. A teljesítés megtörténte dokumentumokkal nem igazolt. Ugyanezek a megállapítások érvényesek a Költségvetési füzet című reprezentatív kiadvány tervezésére és gyártására a Happy End Kft.-vel 2000- ben megkötött 297,5 millió forintos szerződéssel kapcsolatban. A jelentés szerint mindkét esetben felelősség terheli a szerződések aláíróit és ellenjegyzőjét. A Széchenyi-terv (melyre vonatkozóan kormányhatározatot nem adtak ki) kormányzati kommunikációjára a Happy End Kft.-vel 2001-ben megkötött keretszerződés alapján tizenegy eseti szerződést kötöttek összesen 1,34 milliárd forintért. Az ellenőrzés a kampány végrehajtásához konkrét tervet nem talált. A szerződések mellékleteiből nem derül ki, hogy azokat melyik szerződéshez lehet A Happy End Kft.-t 1991 decemberében alapította Káéi Csaba és Wermer András, a Fidesz meghatározó kommunikációs tanácsadója. Bár papíron 1996 decembere óta semmi közük a céghez, kettejük neve 1998 és 2002 között mégis eggyé forrt a Happy End kifejezéssel. Az OK pályázatait rendre a cég nyerte: ők kaptak megbízást például Magyarország arculatának megtervezésére. A Happy End szervezhette az állami és kormányzati ünnepségeket, köztük a 2000. augusztus 20-i tűzijátékot. A cég felelt a sydneyi olimpia alatt rendezett kulturális és gasztronómiai napok lebonyolításáért, és ők szervezték a Fidesz 1998-as és 2002-es kampányát, csatolni, ki és mikor készítette, illetve hagyta jóvá őket. Egyetlen azonosító adatként a költségek összege szolgál, mely minden esetben pontosan megegyezik a szerződésben meghatározottakkal. A teljesítésigazolások formálisak. A hallgatói diákhitelrendszer és a Diákhitel Központ kormányzati kommunikációjának végrehajtására és a célközönséghez való eljuttatására az OK négy eseti szerződésben bízta meg a Happy End Kft.-t, összesen 425,7 millió forintért. A szerződésekhez csatolt mellékletek nem hitelesek, nincsenek aláírva és lepecsételve. A tévés spotfilmeket bemutató közszolgálati és kereskedelmi televíziók, valamint a 49 kábeltelevízió sugárzási műsortervét az elszámoláshoz nem mellékelték. Az OK iratai szerint a teljesítést igazoló dokumentumokat a jegyzőkönyvekhez mellékelték, azonban ezeket az ellenőrzés nem találta. Az ellenőrzés vizsgálta a millennium évében az augusztus 20-i, illetve szilveszteri tűzijátékokra, állami ünnepségekre kifizetett mintegy 460 millió forint felhasználását. Megállapítják, hogy a számlákból és a teljesítésigazolásokból nem lehet következtetni a tűzijátékra sor Az Ezüsthajó Produkció Kft. 1998 októberében alakult, fő tevékenységi köre a film- és videogyártás. Legnagyobb feladatuk a Bánk bán című film elkészítése volt Káel Csaba rendezésével - ehhez 647 millió forintot folyósított a kulturális tárca. Az előző kormány idején ők feleltek a kormányfő és a miniszterek programjait megörökítő videofilmek elkészítéséért és tárolásáért. Az Ezüsthajó jelentős megrendeléseket kapott a Magyar Televíziótól is, ők gyártották például a Millenniumi Mesék, a Sikkes, a Nem jogerős és a Koffer című sorozatokat is. Az OK számára számtalan spotot, rövidfilmet készítettek, többek között a Széchenyitervet népszerűsítő reklámot adított összeg nagyságára. A KEHI erről APEH-vizsgálatot kezdeményezett. A jelentés összefoglaló következtetésként kimondja: a vizsgált esetekben túlnyomó részben jogszabályellenesen, a vállalkozások számára előnyt jelentő módon használták fel a közpénzeket. Ennek alapján állítható, hogy az OK gazdálkodását folyamatos jogszabálysértés jellemzi, a szerződések teljesítéséről dokumentumok nincsenek. Az Állami Számvevőszék javaslatára megbízott cég munkája formális volt, mert nem volt érdeke a szabálytalanságok feltárása. Stumpf István volt kancelláriaminiszter lapunknak elmondta: a MeH szervezeti és felelősségi rend alapján dolgozott. Ő miniszterként az OK egyetlen számláját sem írta alá. Az MTI úgy értesült, hogy a hivatal jelenleg büntetőjogászokkal vizsgáltatja: hány és milyen jellegű feljelentést tegyen a vélt törvénysértések miatt. Gál J. Zoltán kormányszóvivő lapunkkal közölte: amíg a kormány nem tárgyalja a dokumentumot, és nem dönt ezekben a kérdésekben, addig nem kíván az üggyel kapcsolatban nyilatkozni. Haszán Zoltán-Kéri J. Tibor Tegyünk, együtt a gyermek Sikerrel zárult a Danone szociális tárnál A gyermek daganatos betegségek számos esetben sajnálatosan végzetesek, de az esetek több mint 70%-ában szerencsére sikeresen és teljes mértékben gyógyíthatók. A gyermekek felépülését azonban számos testi és lelki megterhelés kíséri, amely csak szakemberek és megfelelő eszközrendszer segítségével dolgozható fel eredményesen A daganatos betegségből felépült gyermekek rehabilitációjának támogatása céljából a Danone tejtermék-és vízgyártó vállalatai, Tegyünk együtt a gyermekekért“ elnevezésű programjuk részeként, szeptemberben országos szociális támogató programot szerveztek. A hónap folyamán megvásárolt minden egyes Danone tejtermék és ásványvíz után 1 forintot adományozott a két vállalat a daganatos beteg gyermekek rehabilitációjának támogatására A program kedvező fogadtatásának és mindenki által támogatandó céljainak köszönhetően összesen 23,3 millió forint gyűlt össze, amely összeget a Danone a daganatos gyermekbetegségek kezelésével foglalkozó 11 magyarországi - 5 budapesti, a miskolci, a debreceni, a szegedi, a pécsi, a szombathelyi, valamint a bakonyszűcsi onkológiai és rehabilitációs központoknak adományozott. 2000 daganatos gyermek Magyarországon Szomorú tény, hogy hazánkban évente kb. 100 gyermek fiatal életének elvesztéséért felelős daganatos és leukémiás betegség. Magyarországon jelenleg is mintegy 2 000 gyermek szenved különböző daganatos megbetegedésekben és az orvosok évről-évre 300 új megbetegedést regisztrálnak. Köszönhetően azonban a fiatal szervezet életképességének, valamint a gyermekek lelki többleterejének, a daganatos gyermekbetegség az esetek több mint 70%-ában teljes mértékben gyógyítható. A felépülés és a rehabilitáció azonban nagyon lassú, néha évekig tartó folyamat, amely nemcsak a gyermekeket, de környezetüket és családjaikat is megviseli, hiszen számos lelki stresszel és fizikai igénybevétellel jár, amelyek ellátása, kezelése és feldolgozása többletfigyelmet és erőforrásokat kíván. Akik munkáját segítettük A Danone a szeptemberben megvásárolt minden Danone tejtermék és ásványvíz után 1 forintot, de összesen legalább 20 millió forintot ajánlott fel Önökkel együtt 23 386 704 forinttal segítettük a daganatos gyermekek gyógyulását! Köszönjük! Magyarország 11 onkológiai és rehabilitációs központja számára, ahol a gyógyító orvosok mellett mindösszesen 12 gyermekpszichológus és az ő munkájukat támogató 40 szociális foglalkoztató, önkéntes segítő foglalkozik daganatos gyermekbetegségek rehabilitációjával. Ön is segített a rászorulókon! Kezdeményezésünk kedvező fogadtatásának köszönhetően összesen 23,3 millió forinttal segítettük a daganatos beteg gyermekek gyógyulását. Az adományból a központok 17,3 millió forint értékben életmentő orvosi eszközöket vásárolnak, 5 és fél millió forintból a gyermekek egészséges társaik közé való visszailleszkedését segítő szabadidős és szórakoztató programokat szerveznek. 500 ezer forintot pedig egy olyan internetes honlap elkészítésére fordítanak, amely a rehabilitációban részt vevő orvosok és a gyermekek családjai számára nyújt kapcsolattartási és információcsere-lehetőséget Bosszútól tartanak az APEH-esek Folytatás az 1. oldalról Ennek ellenére a dolgozók attól tartanak, hogy az APEH-et meg akarják büntetni. Az Orbánkormány alatt jelentősen megemelték a hivatal dologi költségeit, lehetőséget adtak a teljesítményét jelentősen megnövelő informatikai fejlesztésre, sőt 40 százalékos létszámfejlesztéssel járó új feladatokat kapott - a tb- és a nyomozó hatóság jogkörét. Mára viszont olyan helyzet alakult ki, hogy az informatikai fejlesztés utolsó stádiumában igényelt hárommilliárd forint helyett a költségvetésből csak 600 millióhoz jutottak, ami még a licencdíjakra sem elég. A dolgozók a mozgó bér megvonása miatt 30 százalékos nominális keresetcsökkenésre számíthatnak, miközben köztisztviselőként reálbérvesztéssel is számolhatnak. Nem lesz ugyanis bérfejlesztés, mert a jövő évi költségvetési törvénytervezetben nem szerepel a 33 ezer forintos köztisztviselői illetményalap emelése, az adótáblák miatt a három-négy százalékos bérnövekedés ellenére is csökken a reálkeresetük, ugyanakkor a készülő APEH-törvény megtiltja a hivatal finanszírozásának a költségvetési többletbevételekhez kötését. A 13 ezer adóhivatali alkalmazott átlagos havi bruttó 121 700 forintos illetményét eddig a bevételi irányzatok túlteljesítéséből egészítették ki a mozgó bérrel, amely átlagosan havonta mintegy 78 ezer forint. (A hivatal elnökének jelenleg 445 ezer forint, a legalacsonyabb kategóriába tartozó beosztottnak 67 ezer forint az illetménye.) A szakszervezet ilyen mértékű keresetcsökkenést nem tud tolerálni akkor sem, ha fegyelmezett köztisztviselőként elismerik, hogy az ország nehéz helyzetben van, és minden törvényes eszközt felhasznál, hogy az adóhivatali dolgozók továbbra is megkapják a mozgó bérüket - fogalmazott Michalkó. Mint mondta, tisztában vannak azzal, hogy a társadalom széles támogatására nem számíthatnak, a visszajelzések szerint azonban a társszakszervezetek sem állnak az adóhivatali dolgozók mellé. A Pénzügyminisztériumban ugyanakkor voltak, akik úgy reagáltak a mozgó bér megszüntetése elleni tiltakozásukra, hogy „csak a régi rend áll vissza”. Kérdésünkre Michalkó megerősítette, hogy sztrájkot nem kívánnak szervezni, de túlórázni sem fognak azért, hogy meglegyenek a költségvetési előirányzatok. Mindazonáltal arra felhívta a figyelmet, hogy előbbutóbb elindul a kontraszelekció, a jelenlegi lojális, jó szakembergárda elhagyja az adóhivatalt, azaz e téren is visszaáll a régi rend, hiszen a fluktuáció az elmúlt évben 28 százalékról nyolc százalékra esett vissza. A felvetett problémákról megkérdeztük az APEH elnökét is, akit egy konferencia szünetében sikerült elérnünk. Király László György annyit mondott: még nincs elfogadott költségvetése 2003-ra a hivatalnak, ezért érdemben nem tud reagálni. Mindazonáltal a szakszervezet független érdekvédő szervezet, és jogában áll véleményt formálni a munkavállalókat foglalkoztató ügyekben. Az elnök meggyőződése szerint az APEH dolgozói a köztisztviselőktől elvárt módon dolgoznak a jövőben is. Kun J. Erzsébet AZ APEH-DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRE Év Bér 1998 77 860 1999 77 463 2000 88 941 2001 121 683 Forrás: APEH Zsebszerződésper: első fokon elutasítva ZALAEGERSZEGI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Zalaegerszegi Városi Bíróság kedden első fokon, nem jogerősen elutasította Vörös Károly babosdöbrétei nyugdíjas keresetét, amelyben egy 1996-ban általa eladóként kötött földadásvételi szerződés semmissé nyilvánítását kérte, mivel állítása szerint a vevő becsapta őt, és tudtán kívül külföldi állampolgárok kezére játszotta a húszhektáros termőföldet. Az országban mindeddig egyetlen zsebszerződésperként számon tartott bírósági eljárás során a felperes azt kívánta bizonyítani, hogy az adásvételi szerződésben vásárlóként feltüntetett zalaegerszegi hölgy fiktív vevő volt, a 960 ezer forintos vételárat valójában azok az osztrák magánszemélyek fizették ki, akik ingyenes haszonélvezetet szereztek a húszhektáros területre. Az elsőfokú ítéletben az áll, hogy a szóban forgó adásvételi szerződés nem számít zsebszerződésnek. A bíróság indoklása szerint zsebszerződésnek csak olyan kiegészítő dokumentumok tekinthetők, amelyek dátum megjelölése nélkül az adott termőföld tulajdonjogának külföldi magánszemély részére történő átadását rögzítik. Ilyen kiegészítő szerződés létezését azonban Vörös Károly nem tudta igazolni. Az ítélet szerint a felperes azt sem tudta bizonyítani, hogy az adásvételi szerződésben megjelölt zalaegerszegi hölgy fiktív vevő lett volna. Bánfalvi János, Vörös Károly jogi képviselője kérdésünkre elmondta: álláspontjuk nem változott meg, továbbra is zsebszerződésnek tekintik a szerződést, emiatt fellebbeznek a döntés ellen.