Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-16 / 242. szám

6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. OKTÓBER 16., SZERDA Nincs happy end országimázsügyben A KEHI-jelentés szerint sok pénzbe került a „rendelkezésre állás” - Stumpf nem írt alá számlát Folytatás az 1. oldalról Megállapításuk szerint a nyersanyagár, az utómunkák, a produkciós költségek túltervezettek, esetenként felszámították ugyan őket, miközben munkavégzés nem történt. Az eseti szerződésekhez csatolt költségvetésekben szereplő árakat az OK nem vizsgálta meg, a jóváhagyások is el­maradtak. A filmek elkészültét és átvéte­lét tartalmazó teljesítésigazolások formá­lisak, egymondatosak. A szakvélemé­nyek szerint a szerződés szerinti feladatot csak részben teljesítette a vállalkozó, en­nek ellenére az OK részéről a teljesítések igazolását korlátozás nélkül aláírták, és kezdeményezték a kifizetést. (Informá­cióink szerint a Miniszterelnöki Hivatal­ban Stumpf István volt kancelláriaminisz­ternek, Bártfai Béla volt közigazgatási ál­lamtitkárnak, Borókai Gábor volt kor­mányszóvivőnek és Tóth István Zoltán­nak, az OK vezetőjének volt aláírási joga az országimázs ügyeiben.) Volt olyan kazetta, amely a címétől el­térő felvételeket tartalmazott. A jelentés gyanítja: a filmeket megtekintés nélkül vették át. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az Országimázs Központ 2000-ben kiegyenlítette kilenc, valójában el sem készült film számláját is. Igaz, ezt az összeget - kamat nélkül - a következő évben visszafizették. A szakértők amatőr szintűeknek nevezték az elkészült anya­gokat. Véleményük szerint a leadott ka­zetták kiegészítők híján nem tekinthetők dokumentációknak sem. A KEHI leszö­gezi: az OK az előnytelen szerződéskö­téssel az állami költségvetésnek jelentős anyagi hátrányt okozott, miközben a ma­gáncéget nagy profithoz juttatta. A kancellária az úgynevezett Doku­mentációs Tár működtetésével kapcsola­tos szabályozást nem tudott bemutatni. Az ellenőrzés vizsgálta volna a rendkívül költséges (többnyire a Happy End Kft. ál­tal számlázott) reklám- és sportfilmeket is, ilyeneket azonban nem talált - például hiába keresték a lakásépítés támogatásá­ról készített 55 másodperces, 39,5 millió forintos reklámot. A legnagyobb összegű vizsgált tétel a Happy End Kft.-vel a 2001. augusztus 20-i állami ünnepség megszervezésére és lebonyolítására kötött három eseti szer­ződés, melyre az OK 831,4 millió forintot fizetett ki. Az OK jegyzőkönyve szerint a teljesítést igazoló anyagokat mellékelték, ezeket azonban a KEHI nem találta. Az OK az ünnepség előre nem látható költ­ségeire 10,7 millió forintot fizetett ki a Happy Endnek. A KEHI szerint ugyan­akkor a megjelölt tételek, mint a kordo­nok, kötelek, zászlórúd bérlete, kábelőr­zés, a fellépő gyerekeknek adott pólók tervezhetőek voltak. ,Az olimpia gazdaságélénkítő hatása” kormányzati kommunikációjának meg­tervezésére és a célközönséghez való el­juttatására 2001-ben és 2002-ben össze­sen 356 millió forintos szerződést kötött az OK a Happy End Kft.-vel. A szerződés költségvetése 113,4 millió forint összeg­ben 21 reklámfilm gyártási költségeit is tartalmazta. A filmek a dokumentációs tárban nem fellelhetőek, holott a teljesí­tésigazolásról szóló jegyzőkönyv szerint azokat az OK átvette. Az ellenőrzés a fil­mek szakértői vizsgálatát végrehajtani nem tudta. A költségvetések elfogadását az OK nem igazolta. A jelentés szerint az olimpia rendezésének reklámozása - kor­rekt közgazdasági számítások, hatékony elemzés, megalapozott megvalósítható­sági tanulmányok nélkül - indokolatlan közpénzfelhasználásnak minősíthető. A Millenniumi Országjáró című kétha­vonta megjelenő kiadvány gyártásával az OK a Happy End Kft.-t bízta meg, ehhez egymilliárd 800 millió forintot biztosí­tott. A kéthavonta megjelent tájékoztató lap költsége a vizsgált időszakban a pos­tai terjesztéssel együtt kétmilliárd 360 millió forintot tett ki. Az igazolások alap­ján nem bizonyított a teljesítés megtör­ténte - állapítja meg a vizsgálat. A sydneyi olimpián megrendezett ma­gyar kulturális napok médiakampányára, valamint a rendezvény előkészítésére és lebonyolítására két szerződést kötöttek összesen 285,2 millió forint értékben a Happy End Kft.-vel. Az első szerződés­hez mellékelt költségvetés aláíratlan, jó­­váhagyatlan. A második szerződéshez az OK által jóváhagyott forgatókönyvet és Az Országimázs Központot (OK) az Orbán-kormány alapította 2000 ja­nuárjában. A költségvetés két és fél év alatt több mint 13 milliárd forin­tot biztosított „ egy olyan egységes Magyarország-kép megtalálására és folyamatos bemutatására, amely a magyarok számára kedvelt és elfo­gadható, a külföld felé pedig sikere­sen kommunikálható ”. A MeH kere­tei között működő szervezet felelt az állami és kormányzati ünnepségek megszervezéséért. Az országon be­lüli kommunikáció elősegítésére a Millenniumi Országjáró című lapot szánta. Utóbbi propagandisztikus­­nak mondott tartalmát az akkori el­lenzék, terjesztésének módját az adatvédelmi biztos kifogásolta, részletes költségszámítást, valamint a tel­jesítést egyértelműen igazoló dokumen­tumokat a vizsgálat nem talált. A millenniumi év megnyitására kiadott Magyarország mindannyiunké című rep­rezentatív kiadvány tervezésére és gyár­tására 2000-ben 150,9 millió forint érték­ben kötöttek szerződést a Happy End Kft.-vel. A szerződéshez aláírt és jóváha­gyott költségvetést nem csatoltak. A tel­jesítés megtörténte dokumentumokkal nem igazolt. Ugyanezek a megállapítá­sok érvényesek a Költségvetési füzet cí­mű reprezentatív kiadvány tervezésére és gyártására a Happy End Kft.-vel 2000- ben megkötött 297,5 millió forintos szer­ződéssel kapcsolatban. A jelentés szerint mindkét esetben felelősség terheli a szer­ződések aláíróit és ellenjegyzőjét. A Széchenyi-terv (melyre vonatkozó­an kormányhatározatot nem adtak ki) kormányzati kommunikációjára a Happy End Kft.-vel 2001-ben megkötött keret­­szerződés alapján tizenegy eseti szerző­dést kötöttek összesen 1,34 milliárd fo­rintért. Az ellenőrzés a kampány végre­hajtásához konkrét tervet nem talált. A szerződések mellékleteiből nem derül ki, hogy azokat melyik szerződéshez lehet A Happy End Kft.-t 1991 decembe­rében alapította Káéi Csaba és Wer­­mer András, a Fidesz meghatározó kommunikációs tanácsadója. Bár papíron 1996 decembere óta semmi közük a céghez, kettejük neve 1998 és 2002 között mégis eggyé forrt a Happy End kifejezéssel. Az OK pá­lyázatait rendre a cég nyerte: ők kaptak megbízást például Magyar­­ország arculatának megtervezésére. A Happy End szervezhette az állami és kormányzati ünnepségeket, köz­tük a 2000. augusztus 20-i tűzijáté­kot. A cég felelt a sydneyi olimpia alatt rendezett kulturális és gasztro­nómiai napok lebonyolításáért, és ők szervezték a Fidesz 1998-as és 2002-es kampányát, csatolni, ki és mikor készítette, illetve hagyta jóvá őket. Egyetlen azonosító adatként a költségek összege szolgál, mely minden esetben pontosan megegye­zik a szerződésben meghatározottakkal. A teljesítésigazolások formálisak. A hallgatói diákhitelrendszer és a Diákhitel Központ kormányzati kommu­nikációjának végrehajtására és a célkö­zönséghez való eljuttatására az OK négy eseti szerződésben bízta meg a Happy End Kft.-t, összesen 425,7 millió forin­tért. A szerződésekhez csatolt mellékle­tek nem hitelesek, nincsenek aláírva és lepecsételve. A tévés spotfilmeket bemu­tató közszolgálati és kereskedelmi televí­ziók, valamint a 49 kábeltelevízió sugár­zási műsortervét az elszámoláshoz nem mellékelték. Az OK iratai szerint a telje­sítést igazoló dokumentumokat a jegyző­könyvekhez mellékelték, azonban ezeket az ellenőrzés nem találta. Az ellenőrzés vizsgálta a millennium évében az augusztus 20-i, illetve szil­veszteri tűzijátékokra, állami ünnepsé­gekre kifizetett mintegy 460 millió forint felhasználását. Megállapítják, hogy a számlákból és a teljesítésigazolásokból nem lehet következtetni a tűzijátékra sor­ Az Ezüsthajó Produkció Kft. 1998 októberében alakult, fő tevékenysé­gi köre a film- és videogyártás. Leg­nagyobb feladatuk a Bánk bán című film elkészítése volt Káel Csaba ren­dezésével - ehhez 647 m­illió forintot folyósított a kulturális tárca. Az elő­ző kormány idején ők feleltek a kor­mányfő és a miniszterek program­jait megörökítő videofilmek elkészí­téséért és tárolásáért. Az Ezüsthajó jelentős megrendeléseket kapott a Magyar Televíziótól is, ők gyártot­ták például a Millenniumi Mesék, a Sikkes, a Nem jogerős és a Koffer cí­mű sorozatokat is. Az OK számára számtalan spotot, rövidfilmet készí­tettek, többek között a Széchenyi­­tervet népszerűsítő reklámot a­dított összeg nagyságára. A KEHI erről APEH-vizsgálatot kezdeményezett. A jelentés összefoglaló következtetés­ként kimondja: a vizsgált esetekben túl­nyomó részben jogszabályellenesen, a vállalkozások számára előnyt jelentő mó­don használták fel a közpénzeket. Ennek alapján állítható, hogy az OK gazdálko­dását folyamatos jogszabálysértés jel­lemzi, a szerződések teljesítéséről doku­mentumok nincsenek. Az Állami Szám­vevőszék javaslatára megbízott cég mun­kája formális volt, mert nem volt érdeke a szabálytalanságok feltárása. Stumpf István volt kancelláriaminisz­ter lapunknak elmondta: a MeH szerve­zeti és felelősségi rend alapján dolgo­zott. Ő miniszterként az OK egyetlen számláját sem írta alá. Az MTI úgy értesült, hogy a hivatal je­lenleg büntetőjogászokkal vizsgáltatja: hány és milyen jellegű feljelentést tegyen a vélt törvénysértések miatt. Gál J. Zol­tán kormányszóvivő lapunkkal közölte: amíg a kormány nem tárgyalja a doku­mentumot, és nem dönt ezekben a kérdé­sekben, addig nem kíván az üggyel kap­csolatban nyilatkozni. Haszán Zoltán-Kéri J. Tibor Tegyünk, e­gyütt a gyermek­ Sikerrel zárult a Danone szociális tárnál A gyermek daganatos betegségek számos esetben sajnálatosan végzetesek, de az esetek több mint 70%-ában szerencsére sikeresen és teljes mértékben gyógyíthatók. A gyermekek felépülését azonban számos testi és lelki megterhelés kíséri, amely csak szakemberek és megfelelő eszközrendszer segítségével dolgozható fel eredményesen A daganatos betegségből felépült gyermekek rehabilitációjának támogatása céljából a Danone tejtermék-és víz­gyártó vállalatai, Tegyünk együtt a gyermekekért“ elnevezésű programjuk részeként, szeptemberben országos szociális támogató programot szerveztek. A hónap folyamán megvásárolt minden egyes Danone tejtermék és ásványvíz után 1 forintot adományozott a két vállalat a daganatos beteg gyermekek rehabilitációjának támogatására A program kedvező fogadtatásának és mindenki által támogatandó céljainak köszönhetően összesen 23,3 millió forint gyűlt össze, amely összeget a Danone a daganatos gyermekbetegségek kezelésével foglalkozó 11 magyarországi - 5 budapesti, a miskolci, a debreceni, a szegedi, a pécsi, a szombathelyi, valamint a bakonyszűcsi­ onkológiai és rehabilitációs központoknak adományozott. 2000 daganatos gyermek Magyarországon Szomorú tény, hogy hazánkban évente kb. 100 gyermek fiatal életének elvesztéséért felelős daganatos és leukémiás betegség. Magyar­­országon jelenleg is mintegy 2 000 gyermek szenved különböző daganatos megbetege­désekben és az orvosok évről-évre 300 új meg­betegedést regisztrálnak. Köszönhetően azonban a fiatal szervezet életképességének, valamint a gyermekek lelki többleterejének, a daganatos gyermekbetegség az esetek több mint 70%-ában teljes mértékben gyógyítható. A felépülés és a rehabilitáció azonban nagyon lassú, néha évekig tartó folyamat, amely nemcsak a gyermekeket, de környezetüket és családjaikat is megviseli, hiszen számos lelki stresszel és fizikai igénybevétellel jár, amelyek ellátása, kezelése és feldolgozása többlet­figyelmet és erőforrásokat kíván. Akik munkáját segítettük A Danone a szeptemberben megvásárolt minden Danone tejtermék és ásványvíz után 1 forintot, de összesen legalább 20 millió forintot ajánlott fel Önökkel együtt 23 386 704 forinttal segítettük a daganatos gyermekek gyógyulását! Köszönjük! Magyarország 11 onkológiai és rehabilitációs központja számára, ahol a gyógyító orvosok mellett mindösszesen 12 gyermekpszichológus és az ő munkájukat támogató 40 szociális foglalkoztató, önkéntes segítő foglalkozik daganatos gyermek­betegségek rehabilitációjával. Ön is segített a rászorulókon! Kezdeményezésünk kedvező fogadtatásának köszönhetően összesen 23,3 millió forinttal segítettük a daganatos beteg gyermekek gyó­gyulását. Az adományból a központok 17,3 millió forint­ értékben életmentő orvosi eszközöket vásárolnak, 5 és fél millió forintból a gyermekek egészséges társaik közé való visszailleszkedését segítő szabadidős és szórakoztató programokat szerveznek. 500 ezer forintot pedig egy olyan internetes honlap elkészítésére fordítanak, amely a rehabilitációban részt vevő orvosok és a gyer­mekek családjai számára nyújt kapcsolattartási és információcsere-lehetőséget B­osszútól tartanak az APEH-esek Folytatás az 1. oldalról Ennek ellenére a dolgozók at­tól tartanak, hogy az APEH-et meg akarják büntetni. Az Orbán­­kormány alatt jelentősen meg­emelték a hivatal dologi költsé­geit, lehetőséget adtak a teljesít­ményét jelentősen megnövelő in­formatikai fejlesztésre, sőt 40 százalékos létszámfejlesztéssel járó új feladatokat kapott - a tb- és a nyomozó hatóság jogkörét. Mára viszont olyan helyzet ala­kult ki, hogy az informatikai fej­lesztés utolsó stádiumában igé­nyelt hárommilliárd forint helyett a költségvetésből csak 600 milli­óhoz jutottak, ami még a licenc­­díjakra sem elég. A dolgozók a mozgó bér megvonása miatt 30 százalékos nominális kereset­­csökkenésre számíthatnak, mi­közben köztisztviselőként reál­bérvesztéssel is számolhatnak. Nem lesz ugyanis bérfejlesztés, mert a jövő évi költségvetési tör­vénytervezetben nem szerepel a 33 ezer forintos köztisztviselői il­letményalap emelése, az adótáb­lák miatt a három-négy százalé­kos bérnövekedés ellenére is csökken a reálkeresetük, ugyan­akkor a készülő APEH-törvény megtiltja a hivatal finanszírozásá­nak a költségvetési többletbevé­telekhez kötését. A 13 ezer adóhi­vatali alkalmazott átlagos havi bruttó 121 700 forintos illetmé­nyét eddig a bevételi irányzatok túlteljesítéséből egészítették ki a mozgó bérrel, amely átlagosan havonta mintegy 78 ezer forint. (A hivatal elnökének jelenleg 445 ezer forint, a legalacsonyabb ka­tegóriába tartozó beosztottnak 67 ezer forint az illetménye.) A szakszervezet ilyen mértékű keresetcsökkenést nem tud tole­rálni akkor sem, ha fegyelmezett köztisztviselőként elismerik, hogy az ország nehéz helyzetben van, és minden törvényes eszközt felhasznál, hogy az adóhivatali dolgozók továbbra is megkapják a mozgó bérüket - fogalmazott Michalkó. Mint mondta, tisztá­ban vannak azzal, hogy a társa­dalom széles támogatására nem számíthatnak, a visszajelzések szerint azonban a társszakszerve­zetek sem állnak az adóhivatali dolgozók mellé. A Pénzügymi­nisztériumban ugyanakkor vol­tak, akik úgy reagáltak a mozgó bér megszüntetése elleni tiltako­zásukra, hogy „csak a régi rend áll vissza”. Kérdésünkre Michal­kó megerősítette, hogy sztrájkot nem kívánnak szervezni, de túl­órázni sem fognak azért, hogy meglegyenek a költségvetési elő­irányzatok. Mindazonáltal arra felhívta a figyelmet, hogy előbb­­utóbb elindul a kontraszelekció, a jelenlegi lojális, jó szakember­­gárda elhagyja az adóhivatalt, az­az e téren is visszaáll a régi rend, hiszen a fluktuáció az elmúlt év­ben 28 százalékról nyolc száza­lékra esett vissza. A felvetett problémákról meg­kérdeztük az APEH elnökét is, akit egy konferencia szünetében sikerült elérnünk. Király László György annyit mondott: még nincs elfogadott költségvetése 2003-ra a hivatalnak, ezért ér­demben nem tud reagálni. Mind­azonáltal a szakszervezet függet­len érdekvédő szervezet, és jogá­ban áll véleményt formálni a munkavállalókat foglalkoztató ügyekben. Az elnök meggyőző­dése szerint az APEH dolgozói a köztisztviselőktől elvárt módon dolgoznak a jövőben is. Kun J. Erzsébet AZ APEH-DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRE Év Bér 1998 77 860 1999 77 463 2000 88 941 2001 121 683 Forrás: APEH Z­sebszerződésper: első fokon elutasítva ZALAEGERSZEGI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Zalaegerszegi Városi Bíróság kedden első fokon, nem jogerősen elutasította Vörös Károly babos­­döbrétei nyugdíjas keresetét, amelyben egy 1996-ban általa el­adóként kötött földadásvételi szerződés semmissé nyilvánítását kérte, mivel állítása szerint a vevő becsapta őt, és tudtán kívül kül­földi állampolgárok kezére ját­szotta a húszhektáros termőföldet. Az országban mindeddig egyetlen zsebszerződésperként számon tartott bírósági eljárás so­rán a felperes azt kívánta bizonyí­tani, hogy az adásvételi szerző­désben vásárlóként feltüntetett za­laegerszegi hölgy fiktív vevő volt, a 960 ezer forintos vételárat való­jában azok az osztrák magánsze­mélyek fizették ki, akik ingyenes haszonélvezetet szereztek a húsz­­hektáros területre. Az elsőfokú ítéletben az áll, hogy a szóban forgó adásvételi szerződés nem számít zsebszerző­désnek. A bíróság indoklása sze­rint zsebszerződésnek csak olyan kiegészítő dokumentumok tekint­hetők, amelyek dátum megjelölé­se nélkül az adott termőföld tulaj­donjogának külföldi magánsze­mély részére történő átadását rög­zítik. Ilyen kiegészítő szerződés létezését azonban Vörös Károly nem tudta igazolni. Az ítélet sze­rint a felperes azt sem tudta bizo­nyítani, hogy az adásvételi szer­ződésben megjelölt zalaegerszegi hölgy fiktív vevő lett volna. Bánfalvi János, Vörös Károly jogi képviselője kérdésünkre el­mondta: álláspontjuk nem válto­zott meg, továbbra is zsebszerző­désnek tekintik a szerződést, emi­att fellebbeznek a döntés ellen.

Next