Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-31 / 254. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2002. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK 5 OÉT: nincs egyezség a bérajánlásról Emelkedik az étkezési hozzájárulás és az üdülési támogatás Nem született megállapodás a jövő évre vonatkozó bérajánlásról és a minimálbérről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén. Megállapodtak viszont a mindenkori minimálbér adómentességéről, az étkezési hozzájárulás kétezer, illetve négyezer forintra, az üdülési támogatás két és félszeresre emeléséről. Csaknem hétórás vita után sem sikerült egyezségre jutniuk a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek a versenyszférát érintő jövő évi országos bérajánlásról, sem a minimálbér összegéről az OÉT tegnapi plenáris ülésén. A szociális partnerek jottányit sem mozdultak el korábbi álláspontjukról: a kormány tartja a bruttó 3-4,5 százalékos bérajánlási javaslatát, a munkaadók a háromszázalékos mértéket tartják indokoltnak, a szakszervezetek ragaszkodnak a 6-10 százalékos bruttó béremelkedéshez. A kormány és a munkáltatók nem támogatták a legkisebb bér emelését, a munkavállalói oldal viszont továbbra is 54 ezer forintra növelné a jelenleg 50 ezer forintos összeget. Burány Sándor, a pénzügyi tárca politikai államtitkára azzal érvelt a kormány 3-4,5 százalékos ajánlása mellett, hogy az adókedvezmények viszonylag szerény bérkiáramlás esetén is biztosítják a reálbér-növekedést jövőre. Hozzátette: a vállalkozói szférában a munkáltatói oldalon is megkezdődtek az adómérséklések, a tételes egészségügyi hozzájárulás pedig első lépcsőben több mint ezer forinttal lesz kevesebb. A munkavállalói oldal szóvivője, Wittich Tamás bejelentette: a dolgozók nettó pozícióit javító csomagot terjesztettek elő. Ennek része, hogy a középső adósáv felső határát legalább egymillió-ötszázezer forintra kell emelni. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az átlagkeresetek a legmagasabb adósávba tartozzanak. Az érdekvédők kifogásolják, hogy - a kormány szándékai szerint - jövőre az átlagkereset két és félszeresére növekedne a nyugdíjjárulék-befizetés alapjának felső határa. A dolgozók életminőségének javításához kapcsolódó szakszervezeti javaslatként fogalmazták meg az üdülési csekkek értékhatárának a minimálbér összegére történő emelését, valamint az étkezési hozzájárulás emelését. Szorgalmazták az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezményének 30 százalékról 50 százalékra történő növelését is. Dávid Ferenc, a munkaadók szóvivője „Szálljunk le a földre, uraim!” — felkiáltással próbálta önmérsékletre inteni a munkavállalók képviselőit. Hangsúlyozta: a megállapodás szándékával ültek tárgyalóasztalhoz, de fontosnak tartják, hogy a bérmegállapodás ne veszélyeztesse a jövő évi gazdasági stabilitást, az ország versenyképességét. Márpedig szerinte a szakszervezeti követelés ezt tenné, mert elszakad a teljesítményektől. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára a felvetésekre reagálva leszögezte: támogatják, hogy az átlagjövedelem ne adózzon a legmagasabb sávban, de ezt csak fokozatosan tervezik bevezetni. Megegyeztek abban is, hogy az étkezési hozzájárulás kétezer, illetve négyezer forintra emelkedjék. Egyetértenek azzal, hogy a minimálbérhez igazodjon az üdülési csekk adómentes összege, s elfogadhatónak tartják, hogy a nyugdíjba vonuláskor kapott ajándék tíz helyett 15 ezer forintig adómentes legyen. Hasonló a kormány álláspontja arról, hogy az iskoláztatási támogatásnál szeptember 30-ig kitolódjon az elszámolás határideje, s további kedvezmény, hogy mindkét szülő igényelheti. Csizmár közölte: a kormány kész arra, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a heti 38 órás - tehát az eddiginél két órával rövidebb - törvényes munkaidő bevezetésének lehetőségéről, amit az érdekvédők javasoltak az ülésen. A munkavállalói oldal kezdeményezésére mintegy másfél órás külön egyeztetést folytattak a bérajánlásról és a minimálbérről a szakszervezetek és a munkaadók, a különalku azonban eredménytelenül végződött. Mivel a szakszervezetek megerősítették, hogy a két kérdést csak együtt hajlandók tárgyalni, az egyezkedést egy későbbi időpontban folytatják. Kun J. Erzsébet A tárgyalások még folytatódnak fotó: gárdi balázs Bárándy Péter a kisebbségi törvény módosításáról TUDÓSÍTÓNKTÓL A Magyarországon hatályos kisebbségi törvény módosításra szorul - egyebek között ezt mondta tegnap egy gyulai sajtótájékoztatón Rodica Stanoiu román igazságügy-miniszter, aki kijelentette: a magyarországi román kisebbségi önkormányzatokba bekerülhetnek olyan személyek is, akik nem tagjai az adott közösségnek. Vélekedése szerint a Magyarországon hatályos kisebbségi törvény módosításra szorul. A román miniszter megjegyezte: egyesek a törvény biztosította előnyöket kihasználva, anyagi haszonszerzés miatt kezdeményezik olyan településeken vagy kerületekben román kisebbségi önkormányzatok megalakítását, ahol valójában nem élnek magyarországi románok. Ehhez kapcsolódva Bárándy Péter magyar igazságügy-miniszter elmondta: a gyulai tárgyalásukon szóba került a téma, és mindketten egyetértettek abban, hogy megoldást kell keresni a felmerült problémákra. A honi nemzeti kisebbségek esetleges regisztrációja a rossz történelmi tapasztalatok miatt aggályos, ám ennek hiányában olyanok is bejutnak a kisebbségi önkormányzatokba, akik nem tartoznak az autentikus közösséghez - fogalmazott Bárándy, aki emlékeztetett arra, hogy Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman e témakörben több megoldási javaslatot tett. Ugyanakkor Bárándy nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mikorra várható a kisebbségi törvény módosítása. A Magyarországi Román Kisebbségi Önkormányzat vezetésének a román igazságügy-miniszterrel is ismertetett javaslattervezete szerint meg kell fontolni, milyen szűrőket szükséges beépíteni a rendszerbe, hogy a jövőben illetéktelenek ne kerülhessenek be a kisebbségi szervezetekbe. A honi románság vezetői egy olyan bizottság felállítását szorgalmazzák, amelyben az országos önkormányzat képviselői mellett az egyház és a civil szervezetek delegáltjai állapítanák meg - nyelvismeret, egyházi keresztlevél és az adott közösséghez tartozás más dokumentumai segítségével —, hogy kik indulhatnak kisebbségi választásokon képviselőjelöltként. Megalakult a romaügyi tanács Medgyessy Péter miniszterelnök vezetésével az Országházban megalakult a romaügyi tanács. A testület munkájában neves nem cigány értelmiségiek mellett olyan roma vezetők - például Farkas Flórián és Horváth Aladár - is részt vesznek, akik a közélet más színterein gyakran vitatkoznak egymással. Az MSZP és az SZDSZ korábbi kormányzása idején, 1998 előtt Horn Gyula miniszterelnök vezetésével jött létre - igaz, csak néhány alkalommal ült össze - a roma program bizottság. Medgyessy Péter a második magyar kormányfő, aki szükségét érezte annak, hogy életre hívjon egy cigánypolitikai fórumot: a romaügyi tanács szerda délután alakult meg a Parlamentben. A testület elnöke Medgyessy Péter, alelnöke Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős politikai államtitkára. A huszonegy fős tanácsban cigány és nem cigány szakértők kapnak helyet: közöttük Csongor Anna, az Autonómia Alapítvány igazgatója, Eperjesi Tamás jogász, Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat és a Lungo Drom elnöke, fideszes képviselő, Gelsei Gábor katolikus pap, Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Jóka Daróczi János, az MTV Cigány Magazinjának szerkesztője, Kolompár Orbán, a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának elnöke, Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő, Kozma Blanka, a Közéleti Roma Nők Egyesületének elnöke, Ladányi János szociológus, Orsós László Jakab újságíró, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, az írószövetség volt vezetője, Zsigó Jenő, a fővárosi önkormányzat cigány módszertani központjának igazgatója, a Roma Parlament elnöke. A tanács ülésein megfigyelőként részt vesz Benga Oláh Tibor, a Roma Parlament alelnöke és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője, a miniszterelnök tanácsadója is. A kormányfő megfogalmazása szerint a cigány embereknek azt kell érezniük, hogy nem a hónuk alá nyúltak, hanem átkarolták őket. Medgyessy Péter együttműködésre kérte a társadalmat, hangsúlyozva, hogy mindenkinek joga van a jóléthez és a felemelkedéshez. Farkas Flórián megnyugtatónak nevezte a kormányfő szavait, míg Zsigó Jenő egyebek mellett a választójogi törvény módosítását sürgette. Kijelentette, hogy akkor léteznek kisebbségi jogok, ha a kisebbségiek választják meg a kisebbségek képviselőit. Cz. G. Levél a jászladányi iskolaügyben SZOLNOKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Medgyessy Péter miniszterelnökhöz fordult segítségért tegnap elküldött levelében Kállai László, a jászladányi cigány kisebbségi önkormányzat korábbi elnöke. A roma vezető azt kérte a miniszterelnöktől: adjon lehetőséget számára egy négyszemközti beszélgetésre, ismerje meg közelebbről a Jászladányban kialakult helyzetet, azokat a sajátos körülményeket, amelyek a helyi kisebbségi önkormányzat megválasztásához vezettek. Kállai László tegnap tudósítónknak elmondta: levelében leírta, hogy a jászladányi kisebbségi önkormányzati választáson négy nem roma - de magát a választások előtt mégis cigánynak valló - jelölt nagy fölényet nyert. Mint arról lapunkban hírt adtunk, a győztesek között van a jászladányi polgármester felesége, Dankó Istvánné Makai Gabriella ügyvéd, valamint Nagy Gellértné, a jászladányi magániskolát létrehozó alapítvány elnökhelyettese is. Kállai szerint Jászladányban a választási törvény anomáliáit jelesül, hogy a kisebbségi jelöltnek nem kell feltétlenül a kisebbséghez tartoznia, illetve, hogy a település valamennyi választópolgára dönthet a kisebbségi önkormányzatról - ügyesen használták ki a jelöltek. A roma vezető szerint a jászladányi eset példát teremthet majd más települések számára is, s így a cigányok jogai, érdekképviseleti lehetőségei még tovább szűkülhetnek. Információink szerint hamarosan sor kerül Jászladányban Hitler István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Dankó István, a falu újraválasztott polgármestere megbeszélésére. Ezen az alapítványi iskola további sorsáról is szót ejtenek. A tárca sajtóosztályán közölték: a találkozó időpontját még nem tűzték ki. Jászladány polgármestere az ügyben nem kívánt lapunknak nyilatkozni. Keveset költ kutatás-fejlesztésre a magánszféra Az Európai Unióban csak megújulásra alkalmas gazdasággal szerepelhetünk sikeresen, ezért fontos, hogy a Magyarországon gyártott termékekbe már most is minél nagyobb százalékban épüljön be szellemi tőke - hangoztatta Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke tegnap, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának akadémiai ülésén. A professzor szerint az EU-csatlakozás időszakában különösen fontos, hogy a 38 önálló kutatóintézettel és tízezer nem akadémikus köztestületi taggal rendelkező MTA a tudományt érintő kérdésekben minél erőteljesebben mondja el véleményét. A kutatásra és fejlesztésre (K+F) jutó hazai támogatások összege 1996-ra a nemzeti jövedelem 0,67 százalékára csökkent, azóta viszont emelkedett, 2002-ben az arány 1,1 százalék körül alakul. Ez a mutató az EU-ban jelenleg átlagosan 1,8 százalék - Svédországban és Finnországban azonban meghaladja a 3,5 százalékot. Brüsszel a kutatási támogatások GDP-hez viszonyított arányát 2010-re három százalékra szeretné emelni, ami akkor már Magyarországra is vonatkozik. Vizi professzor reményei szerint a jövő évi költségvetésben a kutatásra fordított kiadások nem maradnak el az ideitől. Gondot jelent viszont, hogy Magyarországon a magánszféra aránylag keveset költ kutatás-fejlesztésre, emiatt a költségvetés a nyugat-európai arányokat jóval meghaladó összeggel támogatja ezt a területet. A hazai tudományos élet legnagyobb gondjainak egyike, hogy kevés fiatal választja a kutatói életformát. Ezt igazolja, hogy az akadémiai kutatóintézetekben dolgozóknak mindössze tizenkét százaléka harminc év alatti. Hátrányt jelent az is, hogy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva nálunk kevés kutató dolgozik. A versenyképesség megőrzése miatt a tudósok létszámának további csökkentése elképzelhetetlen, sokkal inkább az emelésen kell gondolkodni. Az előző kormányzat alatt indított nemzeti kutatási-fejlesztési programot az MTA-elnök sikertörténetnek nevezte. Ö. Z. Röviden Medgyessy a frakció előtt értékelt Az MSZP parlamenti frakciója előtt tegnap az önkormányzati választások eredményeit értékelte Medgyessy Péter miniszterelnök. Ennek során úgy fogalmazott: „Idén a második választást nyertük meg, de nyerni is méltósággal kell”. Szerinte a győzelem a kormány eddigi munkájának elismerése és felkérés a folytatásra. A miniszterelnök ugyanakkor felszólította a szocialista képviselőket, véssék a fejükbe, hogy nincs ok a nagyképűségre és az elbizakodottságra, dolgozni kell. Hangsúlyozta: a kormány tudja, mit akar, van jövőképe, ami nem más, mint a sikeres európai Magyarország. A cél eléréséhez tartós stílusváltásra, társadalmi békére és párbeszédre van szerinte szükség. Mindamellett, mint hangoztatta, a kormánynak a jövőben is szavatartónak kell bizonyulnia, s a jóléti fordulatot végre kell hajtania. (Cs. I.) Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon A Magyar Business Leaders Fórum és az Amerikai, a Brit, a Kanadai Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség és a Magyar-Japán Gazdasági Klub Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon címmel konferenciát tartott a szerdán Budaörsön. Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta: manapság 400 ezer fogyatékos ember él hazánkban, és csupán 16 százalékuknak van munkahelye. A nők helyzetével kapcsolatban megemlítette: hazánkban a nők hat százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg ez a szám Nyugat-Európában 35-40 százalék. Jürgen Koppen, az Európai Unió magyarországi delegációjának vezetője elmondta: Magyarország készen áll arra, hogy 2004-ben tagja legyen az EU-nak, de addig is és azután is sokat kell tennie még a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása érdekében. A nagykövet szerint kulcsfontosságú, hogy a roma fiatalok ne maradjanak ki az iskolákból, akik azonban kiesnek, azokat visszaintegrálják az iskolapadokba. (J. B.) Tízéves a Bethesda gyermekkórház Mádi Ferenc államfő szerint a budapesti Bethesda gyermekkórház nemcsak nagyszerű munkájára lehet büszke, hanem keresztény hitvallásából fakadó humanitására, a gyógyítás közösségi megélésére is. A köztársasági elnök a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza fennállásának tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségén beszélt szerdán Budapesten. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának épületében megrendezett ünnepségen részt vett Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Paskai László esztergomi érsek is. (MTI) Tehetséggondozó program Az Arany János Tehetséggondozó Programba ezentúl bármelyik önkormányzat és kisebbségi önkormányzat is jelölhet diákokat, a képviselő-testületek a megítélt ötezer forintos havi támogatást közvetlenül fizetik majd ki a tanulóknak - jelentette be Sípos János közoktatási helyettes államtitkár szerdai tájékoztatóján. A döntést azzal indokolta, hogy az önkormányzatok 40 százaléka nem fizette be a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány számlájára az előzetesen vállalt kötelezettségét. A programban 2002 szeptemberétől 1630 diák tanul. Idén 669-en kapcsolódtak be a képzésbe. (MTI) Károli Gáspár-díjak Károli Gáspár-díjakat adott át Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára szerdán Budapesten. A tárca elismerését az idén Baranyi József kommunikációs szakember, Tőkés István nyugalmazott kolozsvári teológiai professzor és Visky András, Kolozsvárott élő író, költő, kiadóvezető, dramaturg vehette át. Az 1996-ban alapított minisztériumi díj azoknak adományozható, akik a biblikus tanulmányokban kimagasló eredményeket értek el, vagy kiemelkedőt alkottak a magyar líra és próza nyelvi megújítása területén. (MTI) Mádl Ferenc