Népszabadság, 2003. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-19 / 115. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Drága takarékoskodás a KGI-nél A zöldtárca Környezetgazdálkodási Inté­zetére (KGI) hamarosan fölkerülhet az „átalakítás miatt zárva" tábla. Ha a ter­veknek megfelelően az intézmény Aga utcai telephelyét elköltöztetik, akkor az ott kiépített laboratóriumok hosszú hó­napokra hozzáférhetetlenek lesznek. Nem ez az első költözködés az intézet életében: az 1998-as kormányváltás után Torgyán József akkori agrárminiszter az FVM-nek követelte a KGI frissen moder­nizált Alkotmány utcai székházát. Azóta a tudományos műhely a főváros öt pont­ján lévő telephelyeken működik. Az Aga utcai laborkomplexumhoz azonban ak­kor nem nyúltak hozzá. A környezetvédelmi tárca jelenlegi ve­zetősége a minisztérium átszervezése, a környezetvédelmi és a vízügyi ágazat összevonása miatt kíván beavatkozni a sok vihart látott intézet életébe: tavaly ősszel bejelentették, hogy a környezetvé­delmi és a vízügyi kutatási kapacitást is egyesíteni kell, mégpedig a Vízügyi Tu­dományos Kutató Rt. (Vituki) Kvassay úti, jelenleg részben kihasználatlan épü­letében. Ezekről a tervekről a közelmúlt­ban igazgatói értekezleten is tájékoztat­ták a KGI illetékeseit. Lapunk úgy tudja, az érintettek ennek nyomán komolyan aggódni kezdtek az intézet jövője miatt. A KGI „lelke" az Aga utcai laborrend­ A költözés becslések szerint fél évig tartana, az összköltség megközelítheti a kétmilliárd forintot. szer, amely ezen a téren az ország legkor­szerűbb létesítménye. Egyebek mellett itt hitelesítik a Magyarországon használt légszennyezésmérő műszereket, itt mű­ködik a szaktárca dioxin-, vízszennyezés- és „bűz"-laboratóriuma. Az itt használt berendezések akkreditációja egyenként is hónapokat vett igénybe, és ha a bázist el­költöztetik, az akkreditációt újból el kell végezni. A költözés becslések szerint fél évig tartana, az összköltség megközelít­heti a kétmilliárd forintot. Ennyi pénzt biztosan nem lehet megtakarítani az inté­zet-összevonással, s az sem biztos, hogy a tárca finanszírozni tudja a költséges át­szervezést. H. M. Közgáz-tanszék a János kórházban? Együttműködési keretmegállapodást ír alá május 26-án a Budapesti Közgazda­ság-tudományi és Államigazgatási Egye­tem (BKÁE) a Szent János Kórházzal, amelynek értelmében a két intézmény közös kutatási programokat indít, és együttműködik az egyetemen már évek óta folyó egészségügyimenedzser-kép­­zésben. Chikán Attila, a BKÁE rektora ér­deklődésünkre elmondta: elképzelhető, hogy kihelyezett tanszéket hoznak létre a kórházban, így a képzés részben ott foly­hat majd, a kórháznak pedig beleszólása lesz a vizsgáztatásba. Megjegyezte: a keretmegállapodás részleteit a tanszékek dolgozzák majd ki. Információink szerint azt tervezik, hogy a kórház és az egyetem közös pályázatokat nyújt be kutatási-fej­lesztési támogatások elnyerésére. A Közgáz hamarosan három új karral is bővül: hétfői ülésén az egyetemi tanács úgy döntött, hogy a BKAE befogadja a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem (SZIE) három budai karát. Chikán szerint az új felállású intézmény a tervek szerint július 1-jével alakulhat meg, miután a SZIE egyetemi tanácsa egyhangúlag meg­szavazta a három budai kar kiválását. A gödöllői egyetem budai karai régóta fontolgatják a kiválásukat. Előbb két má­sik, azóta az ötlettől visszalépő karral együtt kívántak egy új intézményt létre­hozni Corvinus Egyetem néven. Miután kiderült, hogy a minisztérium nem támo­gatja egy új egyetem létrehozását - a ko­rábban a BKAE-val már megkezdett in­formális tárgyalások hivatalos folytatása mellett döntöttek. Ahhoz, hogy a budai karok csatlakozhassanak a BKAE-hez, nincs szükség a felsőoktatási törvény mó­dosítására, a szervezeti változtatást kor­mányrendeletben kell rögzíteni. Úgy tud­juk, a károk átcsoportosításáról szóló ter­vezet még májusban a kabinet elé kerül. V. A. D. Pápa megmenekült, de üres Nagy változások előtt a hadsereg „Ott tartunk, hogy a rekord költségvetésből a hadsereg napi finanszírozási gondokkal küzd." A honvédelmi miniszter friss helyzetértékelése a tárca honlapján olvasható. Juhász Ferenc - finanszírozási okokra is hi­vatkozva - védelmi felülvizsgálatot hir­detett. Ez alapvetően meghatározza a honvédség következő tíz évét, és fő célja a „bármennyi pénzt felélni képes rossz költségvetési struktúra" megváltoztatá­sa. Ennél sokkal több egyelőre nem tud­ható a haderőreformról. A tavaly nyár vé­gén meghirdetett felülvizsgálatnak már­cius végén kellett volna befejeződnie, de még ma is tart. Az Iváncsik Imre államtit­kár által vezetett testület gyorsan egyet­értésre jutott az elvi keretekről, ám a gya­korlati döntések súlyos érdekütközések­kel járnak, ezért nehezen születnek meg, így van ez például az előző ciklusban már megrostált honvédségi helyőrségek ügyében. Egy minisztériumi forrás sze­rint egyértelmű, hogy logikusabban kell elhelyezni az alakulatokat. Légvédelmi alakulat kettő is van az országban, egy Győrben és egy Nagyorosziban. Ezeket például össze kell vonni. Kérdés, hogy melyik rovására. Arról már megegyezés született, hogy öt repülőterét a honvédség nem képes fenntartani, ám mindegyik meg­tartása mellett szólnak érvek. Az egyik opció szerint a helikopteresek elhagyják Szentkirályszabadját, és a bázis civil re­pülőtér lesz. De kérdéses az előző kor­mány által bezárásra ítélt pápai repülő­tér sorsa is, amely egyelőre megmene­kült, de üres. Ám egy jóval korábban el­nyert NATO-beruházás az ország leg­korszerűbb katonai repterévé teheti. Csakhogy amikor a felszámolásról szóló döntés született, a honvédség kivonult a városból, eladta a lakásait. Ennek az inf­rastruktúrának az újbóli megteremtése milliárdokba kerülne. A bezárással fe­nyegetett laktanyák listája sem ismert, így azt sem tudni, hogy a sorkatonák le­szerelése után az eddig a bevonulók fel­készítését szolgáló három kiképzőköz­pontból melyiket zárják be. A legfontosabb változás az lesz, hogy területvédelem helyett gyorsan mozgat­ható, jól felszerelt, úgynevezett gépesí­tett lövészalakulatokra helyezik a hang­súlyt, amelyek képesek részt venni nem­zetközi feladatokban is. Ez azzal jár, hogy radikálisan csökkentik a harckocsi­zók és a nehéztüzérek számát. Szintén keresik azokat a képességeket, amelyek­kel nem, vagy csak alig rendelkezik a NATO. Az ilyen egységekkel is nemzet­közi missziókban vállalhatnánk szere­pet, mint például a csehek teszik vegy­védelmi alakulatukkal. Juhász Ferenc lapunk kérdésére meg­erősítette a kormány azon szándékát, hogy fokozza a magyar katonák külföl­di szerepvállalását. Az eredeti elképze­lés az volt, hogy egy NATO-zászlóalj­­nyi, azaz legfeljebb 700-800 magyar ka­tona szolgáljon egy időben különböző nemzetközi missziókban. Jelenleg is több mint 700 katona teljesít szolgálatot különböző missziókban, ez évente 12 milliárd forintba kerül. Az elmúlt egy évben kiderült, hogy ennél több ember­re volna szükség. Egyszersmind át kell gondolni a részvételünket a mérsékelt politikai, illetve gazdasági haszonnal já­ró missziókban. Juhász szerint a kivo­nulás lehetőségét Cipruson és a Sínai­­félszigeten vizsgálja a tárca, amelynek viszont eltökélt szándéka 300 katona ki­küldése Irakba. A késésben lévő, a legfontosabb kér­déseket továbbra is nyitva hagyó felül­vizsgálatban Juhász mondja majd ki a végső szót. A minisztériumból származó információnk szerint ez a jövő hónap elejéig megtörténik. HASZÁN ZOLTÁN Magyar lopakodó Szentkirályszabadján Nincs engedély őssejtgyűjtésre Magyarországon csak négy intézményben gyűjthetnek őssejteket. Ha nem az arra feljogosított intézmény­ben veszik le a köldökzsinórvérből az ős­sejtet, akkor azt később sem szabad fel­használni - közölte Kereszty Éva, az egészségügyi, szociális és családügyi tár­ca főosztályvezetője. Lapunk szerdai számában beszámoltunk róla, hogy megegyezett a kórházzal, ezért elállt a pereskedéstől az a házaspár, amelynek korábban nem engedték, hogy hamaro­san megszületendő gyermekük köldök­zsinórvérét levetessék. Ígéretet kaptak rá, hogy az orvosok elvégzik a művele­tet. Kereszty Éva elmondta: Magyaror­szágon csak a fővárosi Szent László Kór­háznak, a miskolci megyei kórháznak, az Országos Gyógyító Intézeti Központnak és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Transzplantációs Központjának van jo­gosítványa őssejtnyerésre és -tárolásra. Ők sem vállalkozhatnak azonban ma­gáncélú megőrzésre. (Cikkünkből nem derült ki, melyik kórházzal állapodott meg a házaspár.) Európa más országai­ban sem használhatnak fel transzplantá­ciós centrumok olyan őssejtet, amelyet nem minősített intézményben vettek le, illetve tároltak a felhasználásig. A főosz­tályvezető közölte azt is, hogy a kórház­zal kötött egyezség még nem menti fel a szülőket, hogy engedélyt kérjenek a sej­tek külföldre szállítására. Miután márciusban kiderült, hogy a pénzért erre vállalkozó Sejtbank Kft.-nek nincs engedélye arra, hogy őssejtet gyűjt­sön és külföldre juttasson, az egészség­■ AZ EGÉSZSÉGÜGYI TUDOMÁ­NYOS TANÁCS (ETT) titkára, dr. Mandl József egyetemi tanár la­punknak elmondta: a testület az őssejtgyűjtéssel kapcsolatos állás­­foglalását, levelezését teljes terje­delmében közzétette honlapján a www.ett.hu címen. ügyi tárca vizsgálatot rendelt el a hazai egészségügyi intézményekben. Kiderült, hogy néhány kivételével valamennyi megye szülészeti osztályain végeztek az orvosok ilyen beavatkozást. Kovács Atti­la, az ÁNTSZ helyettes tiszti főorvosa el­mondta: a vizsgálat hírére az ÁNTSZ til­tása nélkül függesztették fel a szülészfő­orvosok az őssejtlevételét, ami engedély­­köteles. Az ÁNTSZ vizsgálja, hogy a te­vékenységhez megvannak-e a szakmai feltételek. Kovács Attila elmondta: még nem dőlt el, hogy melyik szakma jogo­sult őssejt-levételre. A hematológiai, illet­ve szülészeti szakmai kollégiumnak kell egyezségre jutnia az ügyben. Kereszty Éva hozzátette: Magyarorszá­gon továbbra sincs olyan egészségügyi szolgáltató, amely engedélyt kért volna köldökvér őssejt gyűjtésére vagy feldolgo­zására. De olyan sincs, amely magyar in­tézménnyel együttműködve külföldön végezhetne ilyen munkát. A gyűjtött min­ta meghatározott célra, például csak saját gyógykezelésre vihető ki az országból. D. A. N. Tévés turné egy gödöllői bt.-vel Házigazda a kormányfő nevelt lánya Kilencállomásos turnét indít a Magyar Televízió a nyáron. Az összefoglalókban képer­nyőre is kerülő roadshow tel­jes költsége értesülésünk sze­rint meghaladja az ötvenmil­lió forintot. Vadas Mihály, az MTV szórakoztató főosztá­lyának vezetője érdeklő­désünkre a részletekről nem kívánt felvilágosítást adni, mert azokról még tárgyalnak. Tudomásunk szerint ugyan­akkor már szinte mindenben megállapodott a tévé a road­show készítőivel. A turnét Galambos Lajos és Hajdú Péter, a Névshowrt ké­szítő Happy Film tulajdonosa szervezi. Ebben a cégben volt érdekelt tavaly év végéig Tornóczky Anita, a miniszterel­nök nevelt lánya, aki műsor­vezetője is a kéthetente vasár­nap látható produkciónak. Tornóczky egyébként tavaly a roadshow házigazdája volt - és az idén is a színpadon lesz. Hajdú Péter lapunknak el­mondta: ő is hallotta azokat a pletykákat, hogy az ő cége ké­szíti a roadshow-t, de ez nem igaz, mert csak fő szervezőnek kérték őt fel Galambos Lajos mellett, ráadásul magát a szervezést is főként Lagzi Laj­csi végzi. A tévétől a munkára az a Dominó Média Bt. kapott megbízást, amelyet csak az idén februárban jegyeztek be. Ennek ellenére alig néhány héttel megalakulása után már kilencmilliós szerződést kö­tött az MTV-vel a Zámbó Jimmy emlékkoncert szállítá­sára, majd a Budapestre láto­gató Chris Normannel készí­tett riportot adott el a tévének kétmillióért. Utóbbiban a mű­sorvezető szintén Tornóczky Anita volt. A frissen és 80 ezer forintos jegyzett tőkével ala­kult gödöllői betéti társaság - beltag Stefkó Zoltán, a kültag Stefkó édesanyja - megbízásai akkor derültek ki, amikor az MTV saját üvegzsebprogram­­ját meghirdetve nyilvánosság­ra hozott néhány szerződést. Nem lehet tudni, milyen más megállapodásokat kötött a Dominó Média a köztévével, az MTV ugyanis ígérete elle­nére nem bővíti az interneten hozzáférhető szerződéseket az újabbakkal. H. Z. 2003. MÁJUS 19., HÉTFŐ 5 Bírópénzek: amit a büdzsé enged Ha sikerül az Országos Igazságszolgálta­tási Tanáccsal (OIT) megegyezésre jutni, akkor reális esély van arra, hogy még az idén döntés születhet a bírák javadalma­zásáról és egyéb juttatásairól szóló tör­vénytervezetről - közölte a Népszabadság kérdésére Bárándy Péter igazságügy-mi­niszter. Bárándy elmondta: a testület által kidolgozott javaslatot egyelőre olyan vi­taalapnak tekintik, amelynek ki kell szá­molni a költségvetésre gyakorolt hatását, és csak azt követően alakíthatnak ki érde­mi kormányzati álláspontot. A miniszter szerint az OIT-nek mindenképpen figye­lemmel kell lennie az ország pénzügyi le­hetőségeire, ezért az igényeket csak a rea­litásokból kiindulva lehet meghatározni. Bárándy úgy véli, további megbeszélé­sekre van még szükség. A formálódó kompromisszumos megoldás egyik fon­tos elemének nevezte, hogy az új javadal­mazási rendszert és más juttatásokat üte­mezetten vezessék be, így jövőre a bírák csupán az infláció mértékével azonos béremelésre számíthatnak, míg más jut­tatásaik egyelőre nem változnának. Az OIT tervezete a pénzromlás ütemét meghaladó bérautomatizmust tartalmaz, az illetménytábla módosításával pedig lehetővé tenné, hogy az általános nyug­díjkorhatárt, vagyis a 62 évet elért bírák fizetését még emelni lehessen. A javaslat a nyugdíjrendszerre is kiterjed: külföldi példák alapján azt szeretnék elérni, hogy a 70. életévük betöltésekor nyugállo­mányba vonuló bírák az utolsó fizetésük­kel összemérhető ellátásban részesülje­nek, mert ma az illetménynek legfeljebb felét-harmadát kapják meg. L. K. A világörökség része lett a Fertő-táj Jachtkikötő Fertőrákoson GYŐRI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ausztria és Magyarország közös kezde­ményezésére a Fertő-táj a világörökség része lett. Az UNESCO döntését doku­mentáló díszoklevelet tegnap adták át a Fertő tó osztrák oldalán, Parnhagenben. Bernd von Droste, az UNESCO Világ­­örökség Központ igazgatója szerint a Fertő-vidék kultúrtáj, ahol harmóniában élhet egymással a gazdálkodó és a kirán­duló ember, valamint a megőrzött ter­mészet. A határon átnyúló térség szimbolikus politikai jelentőségét méltatta Elisabeth Gehrer osztrák kulturális miniszter. Hangsúlyozta: újra egyesül Közép-Eu­­rópa, s a megosztottság megszüntetését példázza a Fertő tó vidékén élő emberek közös, felelős gondolkodása. Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök pedig azt emelte ki, hogy ebben a régióban az utóbbi időben jelentősen javult az élet­minőség. A díszoklevelet a tartományfőnök vette át a Világörökség Központ igazga­tójától.

Next