Népszabadság, 2003. július (61. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-26 / 173. szám
4 2003. JÚLIUS 26., SZOMBAT HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG CSÖKKEN A LÉTSZÁM A MEH-BEN A Miniszterelnöki Hivatalban foglalkoztatottak száma ugyan 46-tal nőtt, így 826-ra emelkedett, de a kormány előírta, hogy a hivatalt vezető miniszter szeptember 30-ig készítsen előterjesztést az engedélyezett köztisztviselői és munkavállalói létszám legalább 30 százalékos csökkentésére - áll a kormány hivatalos lapjában, a Határozatok Tárában. A létszámcsökkentés a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal és az Esélyegyenlőségi Hivatal önálló költségvetési szervként történő létrehozásához kapcsolódik. A határozat rendelkezik a minisztériumokban dolgozó köztisztviselők és munkavállalók összlétszámáról is, ami 207 fővel, 8 ezer 950-re nő a múlt év augusztusi kormányhatározatban foglaltakhoz képest. Az idei határozat vesztese a földművelésügyi tárca, ahol a létszámot 239-cel kell csökkenteni. Ezzel szemben a Külügyminisztérium létszáma 174 fővel emelkedett, míg a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál 66 fős létszámkeretnövekedést értek el, így az összlétszám a GM-nél 681 fő lehet. (MTI) BÉCSI PÜSPÖK A BAZILIKÁBAN Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek mond szentbeszédet augusztus 20-án, a hagyományos ünnepi szentmisén Budapesten - közölték a szervezők pénteken az MTI-vel. A szentmisét Erdő Péter prímás, esztergombudapesti érsek mutatja be a Szent István-bazilika előtt - mondta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense. Az ünnepség - amelyhez az idén nemzeti zarándoklat kapcsolódik - része a közép-európai katolikus találkozó júniusban kezdődött, egyéves eseménysorozatának. A szentmise és az azt követő Szent Jobb-körmenet részleteiről az érsekség a későbbiekben ad tájékoztatást. A tervek szerint az ünnepség előtti napokban tartják a megszépült Szent István-bazilika műszaki átadását. Az 1905-ben emelt székesegyház teljes műemléki rekonstrukciója mintegy 18 éve kezdődött meg. A bazilika 2001-ben került a Magyar Katolikus Egyház tulajdonába. (MTI) FEGYELMI A JEGYZŐNEK Szolnok város közgyűlése fegyelmi vizsgálatot indított köztisztviselői munkakörben elkövetett kötelezettségszegés gyanúja miatt dr. Krizsa Sándor jegyző és dr. Molnár Tibor aljegyző ellen - mondta tudósítónknak Radócz Zoltán alpolgármester. A tavalyi költségvetés elszámolása kapcsán ez év április 24-én jutott a közgyűlés tudomására, hogy az előző évi normatív állami támogatások túligénylése miatt 230 millió forint visszafizetési kötelezettség és 40 millió forint kamat terheli a várost. A kötelezettségszegés gyanújának kivizsgálása az alpolgármester szerint azért indokolt, mert az előre kiszámított állami támogatás összegét nem csökkentették év közben, holott a módosításra egy költségvetési évben három alkalommal is lehetőség van. Az ügyet jelenleg külső jogi szakértők vizsgálják. Ennek eredményétől függően fegyelmi eljárást vagy büntető feljelentést kezdeményeznek az érintett személyek ellen. (Tudósítónktól) TÖRTÉNELEM FŐUTCA Történelem Főutca címmel indult országjáró rendezvénysorozat tegnap Pécsett. A közéleti kulturális találkozók célja a jobboldali érzelmű emberek megszólítása - mondta nyitóbeszédében Schmitt Pál, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke. „Szervezőmunkából még mindig nem vizsgáztunk ötösre, ezért a jövőben az a feladat, hogy belépéskor már nem egy, hanem lehetőleg tíz embert vigyünk magunkkal" mondta. Schmitt felhívta a figyelmet arra, hogy négyévenként 400 ezer új választó járul az urnákhoz, az ő szavazataik is meghatározóak lesznek, ezért rájuk külön figyelmet kell fordítani. Az alelnök hangsúlyozta: nemcsak négyévente kell kijelölni a fő irányt, a választás döntését minden pillanatban vállalni kell. Az országjáró közéleti kulturális találkozó - különféle programokkal, művészek fellépésével, kirakodóvásárral járja végig a megyeszékhelyeket, a következő helyszín Zalaegerszeg lesz. (Tudósítónktól) Bácskai-interjú: adta meg nem is A K & H-bróker ügyvédjének közbelépésére mégis Bécsben marad Kulcsár Attila védője vonta vissza Bécsben a bróker hozzájárulását az egyszerűsített eljárásban történő kiadatásához. Bácskai János dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ felfüggesztett vezetője - ellene hivatali bűncselekmény gyanújával indított eljárást a katonai ügyészség - pénteken a Színes Mai Lapnak nyilatkozva azt állította, hogy az ellene indított eljárás hátterében Tóth András áll. „Szálka vagyok a polgári titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár szemében" - mondta -, „fideszesnek vagyok kikiáltva, engem tartanak a Fidesz utolsó bástyájának, mivel még az Orbánkormány idején kaptam a kinevezésemet" - fogalmazott. Bácskai a lapban elismerte, hogy kapcsolatban állt Kulcsár Attilával, de miután bűncselekményre utaló körülményeket vélt felfedezni a K & H Equities ma már milliárdos sikkasztással gyanúsított brókerének „dolgaiban", azonnal jelentett a feletteseinek. Szavaiból nem derül ki, kinek jelentette Kulcsár dolgait, miként az sem, hogy miről szerzett tudomást. Mindenesetre a Kulcsár sikkasztási ügyében, és az ahhoz köthető többi bűnügyben eljáró hatóságok névtelenül nyilatkozó illetékeseinek egyike sem tudott arról, hogy Bácskai jelentést írt a brókerről. Tehát, ha elkészült az említett jelentés, akkor az vagy eltűnt a bürokrácia útvesztőiben, vagy a felismerhetetlenségig átalakult. A felfüggesztett főigazgató azt állította: Tóth három telefonlehallgatási leiratot csatolt az ellene szóló ügyészségi feljelentéshez. Ez azért érdekes, mert Margl Zoltán, a Budapesti Katonai Ügyészség csoportvezető ügyésze már a Bácskai elleni nyomozás megindításáról szóló első nyilatkozatában is azt állította: az ügyészség saját hatáskörben indított büntetőeljárást a tábornok ellen. Ez azt jelenti, hogy nem feljelentés nyomán, hanem maga észlelte a vélt bűncselekményt. A tábornok állítólag látta az őrizetbe vételi parancsát, s hogy mégsem tartották fogva, azt a lapban leírtak szerint annak köszönheti, hogy elmondta kihallgatóinak, mivel foglalkozik és kinek jelentett, amitől azok „ledöbbentek". Lapunknak ügyészségi illetékesek azt állították: szó sem volt a tábornok őrizetbe vételéről. Az interjú legtöbb állítását péntek délután Bácskai közleményben cáfolta, azt visszavonta, illetve valótlanságnak minősítette. Csak azt a neki tulajdonított kijelentését tartotta fenn, hogy a híresztelésekkel szemben nem találkozott Bécsben Kulcsár Attilával a bróker kiadatási őrizetbe vétele előtt. A többi állításával összefüggésben azt közölte: „Nem felel meg a valóságnak, hogy készségesen álltam volna a lap rendelkezésére, ezzel szemben igaz az, hogy háttérbeszélgetést folytattam a cikk szerzőjével. Nem felel meg a valóságnak, hogy nekem az eljárás okait illetően kész teóriám van, amely szerint Tóth András államtitkár kezdeményezte volna személyes vagy politikai okokból az ellenem folyamatban lévő eljárást. Ilyet nem állítottam. Nem felel meg a valóságnak, hogy arra hivatkoztam volna, hogy lehallgatott telefonbeszélgetések jegyzőkönyveit csatolta volna az államtitkár az ügyészségi iratokhoz. A fentiekből következően az interjú ténye és a nekem tulajdonított fenti állítások nem felelnek meg a valóságnak. Feltételezem, szerkesztési tévedés folytán kerülhettek más információk olyan megvilágításba, mintha azokat én hoztam volna a lap tudomására." Bácskai végül elismeri, hogy büntetőeljárás folyik ellene, ám csakúgy, mint védője, nem kíván a részletekről nyilatkozni. A kérdéses interjúban leírt állításokat részben visszavonó, részben cáfoló nyilatkozatról megkérdeztük a Színes Mai Lap vezérigazgató-főszerkesztőjét, aki egyben a cikk szerzője is. L. Kelemen Gábor nem kívánt érdemben nyilatkozni, csak annyit mondott, hogy lapja „szó szerint lehozza" Bácskai közleményét. Bácskaitól is elhangzott az az állítás, hogy az ügyészség (vagy maga a legfőbb ügyész) államtitokká minősítette az ellene folyó eljárás teljes anyagát. Ezt Margl Zoltán kérdésünkre cáfolta. Más források szerint azonban nem zárható ki, hogy Bácskai ellen bűnpártolás mellett esetleg államtitoksértésért is eljárás indulhat, vagy már el is indult, így lehetséges, hogy az ügy iratainak egy részét mégis titkosan kezelik. Péntekre kiderült, miért nem siet haza Kulcsár Attila. Emlékeztetőül: Kulcsár bécsi tudósítónknak, Szászi Júliának azt mondta, mielőbb szeretne hazajönni, már alá is írta hozzájárulását az egyszerűsített kiadatásához, valamint, hogy tudja, kiknél van az elsikkasztott pénz, de azt csak a hatóságoknak árulja el. Friedrich Forsthuber, a bécsi tartományi bűnügyi bíróság szóvivője csütörtök este lapunkkal azt közölte: Kulcsár mégsem adta hozzájárulását a gyorsított eljárás lefolytatásához. Érdeklődésünkre pénteken a szóvivő közölte: a gyanúsított nyilatkozata, ha azzal védője nem ért egyet, nem érvényes. Márpedig Kulcsár magyar ügyvédje csütörtökön visszavonta védencének nyilatkozatát, amelyet még az ő megérkezése előtt tett. FEKETE GY. ATTILA Bácskai János ■ ÚJABB POLITIKAI SZÓCSATA A SIKKASZTÓ BRÓKER ÜGYÉBEN A Fidesz szerint Tóth Andrást, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő politikai államtitkárt és Lamperth Mónika belügyminisztert is felelősség terheli azért, hogy Kulcsár Attila hónapokra „kivonhatja magát" az ellene folyó büntetőeljárás alól - mondta tegnap Répássy Róbert, aki pártja nevében felszólította Tóthot és Lamperthet, hogy tisztázzák Kulcsárhoz fűződő kapcsolatukat, és haladéktalanul válaszoljanak a Fidesz kérdéseire. Például arra, hogy Tóth András mikor és milyen „jelzést kapott", továbbá a bróker meghallgatását miért nem a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai végezték. Mi indokolta, hogy Kulcsárt az államtitkár hallgassa meg?" A Fidesz szerint az ügyben tisztázandó László Csaba pénzügyminiszter kapcsolata a K & H bankcsoporttal, illetve Kulcsárral. Tisztázni kell azt is, hogy a pénzügyminiszter kinek tartozik, és mely pénzintézetektől, mekkora hiteleket vett fel." Tóth András reagálásában emlékeztetett rá: a cégnél legalább öt évig folyt a visszaélés-sorozat, s ezen időszak jelentős részében Demeter Ervin irányította a titkosszolgálatokat. Szerint Répássynak Demetert kellene kérdeznie. Máté Dániel, a PM szóvivője elmondta: László Csaba 2001 februárjától 2002 februárjáig a K & H bank integrációért felelős vezérigazgatóhelyettese volt, ez idő alatt egyetlen konkrét befektetést, értékpapír-ügyletet vagy ügyfélszámlát sem felügyelt. A K & H Equities sem az ő felügyelete alá tartozott. Ma is igénybe veszi azonban a K & H szolgáltatását, fizetését az ott vezetett számlájára utalják. A lakására bejegyzett jelzálog annak a hitelnek a biztosítéka, amit még K & H-vezetőként vett fel a banktól, majd távozásakor euróhitelre alakított át. Arról ő is csak nemrégiben szerzett tudomást, hogy a bejegyzett jelzálog összege a valós hitel tízszerese. Ennek korrigálását a bank már kezdeményezte a földhivatalnál. Diákot fogadhat a jászladányi alapítványi iskola Szeptember 1-jétől megkezdheti működését az elmúlt évben sok vitát kiváltott jászladányi alapítványi iskola, az Oktatási Minisztérium 2003. július 21-én kiadta ugyanis az intézmény OM-azonosítóját. Erről közleményben tájékoztatta tegnap lapunkat a tárca. Mint írják: a jogszabályok szerint mást nem tehettek, mert ha a kérelem formailag megfelelő, akkor a minisztériumnak nincs mérlegelési lehetősége. Az OM-azonosítóval rendelkező iskola normatív költségvetési támogatásban részesül, közoktatási intézménynek minősül, felvehet tanulót, és bizonyítványt adhat ki. Jászladányban heves viták forrása az alapítványi iskola felállítása. A falubeliek egyik csoportja szeretne az önkormányzati mellett egy alapítványi iskolát, hogy ott jobb feltételeket biztosítson a diákoknak. A helybeli romák viszont úgy vélekednek, egy elit intézmény létrehozásával hátrányba kerülnének azok a cigánygyerekek, akiknek a családja nem tud tandíjat fizetni. Tavaly a tárca nem adta ki az alapítványi iskola OM-azonosítóját. Akkor ezt azért tehette meg, mert a kérelem formailag hibás volt, hiszen a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal megsemmisítette az alapítványi iskola működési engedélyét. A közlemény szerint az Oktatási Minisztérium elvi álláspontja akkor az volt, hogy nem helyes olyan iskola létrehozása, amely közvetetten szegregációt eredményez. Ezt az elvi álláspontját azonban nem tudta volna érvényesíteni, ha tavaly formailag megfelelő kérelem érkezik. Ugyanakkor a romák szegregációja elleni küzdelem sikere nem múlhat azon, hogy az ilyen esetekben a minisztériumnak nincs tartalmi mérlegelési lehetősége - hangsúlyozzák. Az elfogadott új közoktatási törvénybe ezért bekerült az iskolai diszkrimináció minden formájának tiltása. A szeptembertől életbe lépő szabályozás alapján semmissé lehet nyilvánítani minden olyan döntést és intézkedést, amely a gyermekek, tanulók csoportját vagy akár egyetlen egy gyermeket, tanulót neme, kora, származása, családi helyzete miatt hátrányosan megkülönbözteti. Sajnálatosnak tartom, hogy a magyar állam engedélyt adott a szegregációs folyamatot elindító magániskola működéséhez - mondta lapunknak Kállai László, a jászladányi Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke. Félő, hogy a most induló folyamat nem áll meg Jászladányon, elképzelhető, hogy a környező települések is indítanak a következő években hasonló iskolákat, ahonnan kirekesztik a romákat. A 250 tanulóval működő alapítványi iskola feltehetően felvesz majd 10-20 roma gyereket, ennél többen azonban nem lesznek - tette hozzá. A roma polgárjogi szervezet több demonstráció megszervezését is tervezi az iskola ellen. V. A. D. Lasszóval fogják a tartalékost Folytatás az 1. oldalról Ez a szerződés első két évében egyhavi (77 ezertől 191 ezer forintig terjedő), majd kettő, illetve a hatodik évtől háromhavi illetmény. A szerződés idején pedig használhatják a sport- és kulturális létesítményeket, önköltségen pedig elő- és utószezonban a honvédségi üdülőket. A probléma akkor kezdődött, amikor a munkaadók kompenzálásáról érdeklődtünk arra az időre, amíg az önkéntesek egyenruhába bújnak. Ilyen ugyanis nincs. Annyit tudtak csak megígérni, hogy a kiképzés előtt még jó korán, vagyis három hónappal hamarabb értesítést küldenek. Szegeden ugyanakkor nem mentegetőztek a rendszer e komoly hiányossága miatt. A toborzótiszt a munkahelyi távolmaradásra vonatkozó aggályokra úgy reagált: az a jelentkező gondja. „Önnek azért fizet a hadsereg erre az időre, hogy tegye magát szabaddá. Nem kérjük ki a munkahelyéről. Vagy szabadságra megy, vagy csúsztatással oldja meg a hiányzást" - adott tanácsot. Székesfehérváron árnyalták a képet. Elmondták, hogy a honvédelmi törvény értelmében a munkaadóknak kötelességük elengedni alkalmazottjukat katonai feladataik ellátására. Arra viszont semmiféle garancia sincs, hogy ne bocsássák el a katonáskodásra kedvet kapó beosztottjukat. Különösen akkor, ha kiderül, hogy ez önkéntes feladat, amiért még pénzt is fizetnek. Azt is javasolták, hogy személyesen érdeklődjünk a további részletekről. Hogy Győrben mi a helyzet, azt nem sikerült megtudni. A hadkiegészítők telefonközpontosa, miután visszakérdezett, hogy miután is érdeklődünk, rossz helyre kapcsolt, ahonnan máshova irányítottak, majd miután ez is tévesnek, bizonyult, újabb számot kaptunk. Ez sem ott csörgött, ahol az önkéntes tartalékosokról tájékoztatást tudtak volna adni. Újabb melléket javasoltak, amelyről nem derült ki, hogy jó vagy sem - nem vették fel a telefont. Szombathelyen nem volt ennyire problémás az információkérés. Itt is hamar kiderült, hogy valóban, a rendszer gyenge pontja a munkaadók kompenzálásának hiánya. Kiderült az is, vannak persze más gondok is. Jelenleg ugyanis nem tudnak üres önkéntes tartalékos beosztást ajánlani. Hogy ez miként lehet, miközben országszerte 1400 hely üres, nem igazán derült ki. A toborzótiszt szerint mindenki arra vár, hogy változtassanak a rendszeren. Valamilyen megoldáson már dolgoznak, szó lehet például az önkéntes munkahelyének járó adókedvezményről. Addig is várólistára vehetnek, és ha lesz beosztás, értesítenek. A tervek szerint a tartalékosok alkotnák azt a jól kiképzett állományt, amely rövid idő alatt rendkívüli vagy katasztrófahelyzetben, esetleg NATO-gyakorlatra behívható. Vörös István ezredes, hadkiegészítési osztályvezető szerint érdeklődőből akad elég, a szerződést azonban már kevesen írják alá - féltik az állásukat. A jelenleg szerződésben lévők általában szabadságot vesznek ki, vagy ha azt a munkahelyük engedi, fizetés nélküli szabadságra mennek a gyakorlatok idejére. A jogszabályok módosításáról a HM tájékoztatása szerint tárgyalások kezdődtek a pénzügyi és a munkaügyi tárcával. Utóbbinál érdeklődve erre semmit sem tudtunk meg, több illetékes sem tudott a védelmi tárca kezdeményezéséről. Vörös István szerint a jelentős létszámhiány jelenleg nem okoz nagy gondot. A sorkötelezettség megszüntetése, azaz 2005 után már jelentősebb szerepük lennének az önkéntes tartalékosoknak. Ezért „kívánatosabb lenne az évenkénti tervezett létszámok megjelenése a haderőben". HASZÁN ZOLTÁN A kormány augusztus 6-i ülésén tárgyalja a védelmi felülvizsgálat koncepcióját - jelentette be Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára pénteken, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diplomaosztó ünnepségén. Közölte: az Országgyűlés honvédelmi bizottságát a jövő héten tájékoztatják a védelmi felülvizsgálatban megfogalmazódó elképzelésekről.