Népszabadság, 2003. július (61. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-26 / 173. szám

4 2003. JÚLIUS 26., SZOMBAT HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG CSÖKKEN A LÉTSZÁM A MEH-BEN A Miniszterelnöki Hivatalban foglal­koztatottak száma ugyan 46-tal nőtt, így 826-ra emelkedett, de a kormány előírta, hogy a hivatalt vezető mi­niszter szeptember 30-ig készítsen előterjesztést az engedélyezett köz­­tisztviselői és munkavállalói létszám legalább 30 százalékos csökkentésére - áll a kormány hivatalos lapjában, a Határozatok Tárában. A létszám­­csökkentés a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal és az Esélyegyenlőségi Hivatal önálló költségvetési szervként történő létre­hozásához kapcsolódik. A határozat rendelkezik a minisztériumokban dolgozó köztisztviselők és munka­­vállalók összlétszámáról is, ami 207 fővel, 8 ezer 950-re nő a múlt év au­gusztusi kormányhatározatban fog­laltakhoz képest. Az idei határozat vesztese a földművelésügyi tárca, ahol a létszámot 239-cel kell csökken­teni. Ezzel szemben a Külügyminisz­térium létszáma 174 fővel emelke­dett, míg a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál 66 fős létszámkeret­növekedést értek el, így az összlét­­szám a GM-nél 681 fő lehet. (MTI) BÉCSI PÜSPÖK A BAZILIKÁBAN Christoph Schönborn bíboros, bécsi ér­sek mond szentbeszédet augusztus 20-án, a hagyományos ünnepi szent­misén Budapesten - közölték a szer­vezők pénteken az MTI-vel. A szent­misét Erdő Péter prímás, esztergom­­budapesti érsek mutatja be a Szent István-bazilika előtt - mondta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense. Az ünnepség - amelyhez az idén nem­zeti zarándoklat kapcsolódik - része a közép-európai katolikus találkozó júniusban kezdődött, egyéves ese­ménysorozatának. A szentmise és az azt követő Szent Jobb-körmenet rész­leteiről az érsekség a későbbiekben ad tájékoztatást. A tervek szerint az ünnepség előtti napokban tartják a megszépült Szent István-bazilika műszaki átadását. Az 1905-ben emelt székesegyház teljes műemléki re­konstrukciója mintegy 18 éve kezdő­dött meg. A bazilika 2001-ben került a Magyar Katolikus Egyház tulajdo­nába. (MTI) FEGYELMI A JEGYZŐNEK Szolnok város közgyűlése fegyelmi vizsgálatot indított köztisztviselői munkakörben elkövetett kötelezett­ségszegés gyanúja miatt dr. Krizsa Sándor jegyző és dr. Molnár Tibor al­jegyző ellen - mondta tudósítónk­nak Radócz Zoltán alpolgármester. A tavalyi költségvetés elszámolása kapcsán ez év április 24-én jutott a közgyűlés tudomására, hogy az elő­ző évi normatív állami támogatások túligénylése miatt 230 millió forint visszafizetési kötelezettség és 40 mil­lió forint kamat terheli a várost. A kötelezettségszegés gyanújának ki­vizsgálása az alpolgármester szerint azért indokolt, mert az előre kiszá­mított állami támogatás összegét nem csökkentették év közben, holott a módosításra egy költségvetési év­ben három alkalommal is lehetőség van. Az ügyet jelenleg külső jogi szakértők vizsgálják. Ennek eredmé­nyétől függően fegyelmi eljárást vagy büntető feljelentést kezdemé­nyeznek az érintett személyek ellen. (Tudósítónktól) TÖRTÉNELEM FŐUTCA Történelem Főutca címmel indult or­szágjáró rendezvénysorozat tegnap Pécsett. A közéleti kulturális találko­zók célja a jobboldali érzelmű embe­rek megszólítása - mondta nyitóbe­szédében Schmitt Pál, a Fidesz Ma­gyar­­ Polgári Szövetség alelnöke. „Szervezőmunkából még mindig nem vizsgáztunk ötösre, ezért a jö­vőben az a feladat, hogy belépéskor már nem egy, hanem lehetőleg tíz embert vigyünk magunkkal" mondta. Schmitt felhívta a figyelmet arra, hogy négyévenként 400 ezer új választó járul az urnákhoz, az ő sza­vazataik is meghatározóak lesznek, ezért rájuk külön figyelmet kell for­dítani. Az alelnök hangsúlyozta: nemcsak négyévente kell kijelölni a fő irányt, a választás döntését min­den pillanatban vállalni kell. Az or­szágjáró közéleti kulturális találkozó - különféle programokkal, művé­szek fellépésével, kirakodóvásárral­­ járja végig a megyeszékhelyeket, a következő helyszín Zalaegerszeg lesz. (Tudósítónktól) Bácskai-interjú: adta meg nem is A K & H-bróker ügyvédjének közbelépésére mégis Bécsben marad Kulcsár Attila védője vonta vissza Bécsben a bróker hozzájárulását az egyszerűsített eljárásban történő kiadatásához. Bácskai János dandártábornok, a Szerve­zett Bűnözés Elleni Koordinációs Köz­pont felfüggesztett vezetője - ellene hi­vatali bűncselekmény gyanújával indí­tott eljárást a katonai ügyészség - pén­teken a Színes Mai Lapnak nyilatkozva azt állította, hogy az ellene indított eljá­rás hátterében Tóth András áll. „Szálka vagyok a polgári titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár szemé­ben" - mondta -, „fideszesnek vagyok kikiáltva, engem tartanak a Fidesz utol­só bástyájának, mivel még az Orbán­­kormány idején kaptam a kinevezése­met" - fogalmazott. Bácskai a lapban elismerte, hogy kapcsolatban állt Kul­csár Attilával, de miután bűncselek­ményre utaló körülményeket vélt felfe­dezni a K & H Equities ma már milliár­dos sikkasztással gyanúsított brókeré­nek „dolgaiban", azonnal jelentett a fe­letteseinek. Szavaiból nem derül ki, ki­nek jelentette Kulcsár dolgait, miként az sem, hogy miről szerzett tudomást. Mindenesetre a Kulcsár sikkasztási ügyében, és az ahhoz köthető többi bűnügyben eljáró hatóságok névtelenül nyilatkozó illetékeseinek egyike sem tudott arról, hogy Bácskai jelentést írt a brókerről. Tehát, ha elkészült az emlí­tett jelentés, akkor az vagy eltűnt a bü­rokrácia útvesztőiben, vagy a felismer­­hetetlenségig átalakult. A felfüggesztett főigazgató azt állí­totta: Tóth három telefonlehallgatási le­iratot csatolt az ellene szóló ügyészségi feljelentéshez. Ez azért érdekes, mert Margl Zoltán, a Budapesti Katonai Ügyészség csoportvezető ügyésze már a Bácskai elleni nyomozás megindításá­ról szóló első nyilatkozatában is azt állí­totta: az ügyészség saját hatáskörben indított büntetőeljárást a tábornok el­len. Ez azt jelenti, hogy nem feljelentés nyomán, hanem maga észlelte a vélt bűncselekményt. A tábornok állítólag látta az őrizetbe vételi parancsát, s hogy mégsem tartották fogva, azt a lapban leírtak szerint annak köszönheti, hogy elmondta kihallgatóinak, mivel foglal­kozik és kinek jelentett, amitől azok „le­döbbentek". Lapunknak ügyészségi il­letékesek azt állították: szó sem volt a tábornok őrizetbe vételéről. Az interjú legtöbb állítását péntek délután Bácskai közleményben cáfolta, azt visszavonta, illetve valótlanságnak minősítette. Csak azt a neki tulajdonított kijelentését tar­totta fenn, hogy a híresztelé­sekkel szemben nem találko­zott Bécsben Kulcsár Attilá­val a bróker kiadatási őrizet­be vétele előtt. A többi állítá­sával összefüggésben azt közölte: „Nem felel meg a valóságnak, hogy készsége­sen álltam volna a lap ren­delkezésére, ezzel szemben igaz az, hogy háttérbeszél­getést folytattam a cikk szer­zőjével. Nem felel meg a valóságnak, hogy nekem az eljárás okait illetően kész teóriám van, amely szerint Tóth András államtitkár kezdeményezte vol­na személyes vagy politikai okokból az ellenem folyamatban lévő eljárást. Ilyet nem állítottam. Nem felel meg a való­ságnak, hogy arra hivatkoztam volna, hogy lehallgatott telefonbeszélgetések jegyzőkönyveit csatolta volna az állam­titkár az ügyészségi iratokhoz. A fenti­ekből következően az interjú ténye és a nekem tulajdonított fenti állítások nem felelnek meg a valóságnak. Feltétele­zem, szerkesztési tévedés folytán kerül­hettek más információk olyan megvilá­gításba, mintha azokat én hoztam volna a lap tudomására." Bácskai végül elismeri, hogy bünte­tőeljárás folyik ellene, ám csakúgy, mint védője, nem kíván a részletekről nyilat­kozni. A kérdéses interjúban leírt állítá­sokat részben visszavonó, részben cáfo­ló nyilatkozatról megkérdeztük a Szí­nes Mai Lap vezérigazgató-főszerkesz­tőjét, aki egyben a cikk szerzője is. L. Kelemen Gábor nem kívánt érdemben nyilatkozni, csak annyit mondott, hogy lapja „szó szerint lehozza" Bácskai köz­leményét. Bácskaitól is elhangzott az az állítás, hogy az ügyészség (vagy maga a leg­főbb ügyész) államtitokká minősítette az ellene folyó eljárás teljes anyagát. Ezt Margl Zoltán kérdésünkre cáfolta. Más források szerint azonban nem zárható ki, hogy Bács­kai ellen bűnpártolás mel­lett esetleg államtitoksérté­sért is eljárás indulhat, vagy már el is indult, így lehetsé­ges, hogy az ügy iratainak egy részét mégis titkosan kezelik. Péntekre kiderült, miért nem siet haza Kulcsár Atti­la. Emlékeztetőül: Kulcsár bécsi tudósítónknak, Szászi Jú­liának azt mondta, mielőbb szeretne hazajönni, már alá is írta hoz­zájárulását az egyszerűsített kiadatásá­hoz, valamint, hogy tudja, kiknél van az elsikkasztott pénz, de azt csak a ha­tóságoknak árulja el. Friedrich Forsthuber, a bécsi tartomá­nyi bűnügyi bíróság szóvivője csütör­tök este lapunkkal azt közölte: Kulcsár mégsem adta hozzájárulását a gyorsí­tott eljárás lefolytatásához. Érdeklődé­sünkre pénteken a szóvivő közölte: a gyanúsított nyilatkozata, ha azzal vé­dője nem ért egyet, nem érvényes. Már­pedig Kulcsár magyar ügyvédje csütör­tökön visszavonta védencének nyilat­kozatát, amelyet még az ő megérkezése előtt tett. FEKETE GY. ATTILA Bácskai János ■ ÚJABB POLITIKAI SZÓCSATA A SIKKASZTÓ BRÓKER ÜGYÉBEN A Fidesz szerint Tóth Andrást, a nemzetbiztonsági szolgála­tokat felügyelő politikai ál­lamtitkárt és Lamperth Móni­ka belügyminisztert is felelős­ség terheli azért, hogy Kulcsár Attila hónapokra „kivonhatja magát" az ellene folyó bünte­tőeljárás alól - mondta teg­nap Répássy Róbert, aki párt­ja nevében felszólította Tóthot és Lamperthet, hogy tisztázzák Kulcsárhoz fűződő kapcsolatukat, és haladéktala­nul válaszoljanak a Fidesz kérdéseire. Például arra, hogy Tóth András mikor és milyen „jelzést kapott", továbbá a bróker meghallgatását miért nem a Nemzetbiztonsági Hi­vatal munkatársai végezték. Mi indokolta, hogy Kulcsárt az államtitkár hallgassa meg?" A Fidesz szerint az ügyben tisz­tázandó László Csaba pénz­ügyminiszter kapcsolata a K & H bankcsoporttal, illetve Kulcsárral. Tisztázni kell azt is, hogy a pénzügyminiszter ki­nek tartozik, és mely pénzinté­zetektől, mekkora hiteleket vett fel." Tóth András reagálá­sában emlékeztetett rá: a cég­nél legalább öt évig folyt a visszaélés-sorozat, s ezen idő­szak jelentős részében Deme­ter Ervin irányította a titkos­­szolgálatokat. Szerint Répássynak Demetert kellene kérdeznie. Máté Dániel, a PM szóvivője elmondta: László Csaba 2001 februárjától 2002 februárjáig a K & H bank integ­rációért felelős vezérigazgató­helyettese volt, ez idő alatt egyetlen konkrét befektetést, értékpapír-ügyletet vagy ügy­félszámlát sem felügyelt. A K & H Equities sem az ő fel­ügyelete alá tartozott. Ma is igénybe veszi azonban a K & H szolgáltatását, fizetését az ott vezetett számlájára utalják. A lakására bejegyzett jelzálog annak a hitelnek a biztosítéka, amit még K & H-vezetőként vett fel a banktól, majd távozá­sakor euróhitelre alakított át. Arról ő is csak nemrégiben szerzett tudomást, hogy a be­jegyzett jelzálog összege a va­lós hitel tízszerese. Ennek kor­rigálását a bank már kezde­ményezte a földhivatalnál. Diákot fogadhat a jászladányi alapítványi iskola Szeptember 1-jétől megkezdheti műkö­dését az elmúlt évben sok vitát kiváltott jászladányi alapítványi iskola, az Oktatá­si Minisztérium 2003. július 21-én kiadta ugyanis az intézmény OM-azonosítóját. Erről közleményben tájékoztatta tegnap lapunkat a tárca. Mint írják: a jogsza­bályok szerint mást nem tehettek, mert ha a kérelem formailag megfelelő, akkor a minisztériumnak nincs mérlegelési le­hetősége. Az OM-azonosítóval rendelke­ző iskola normatív költségvetési támoga­tásban részesül, közoktatási intézmény­nek minősül, felvehet tanulót, és bizo­nyítványt adhat ki. Jászladányban heves viták forrása az alapítványi iskola felállítása. A falubeliek egyik csoportja szeretne az önkormány­zati mellett egy alapítványi iskolát, hogy ott jobb feltételeket biztosítson a diákok­nak. A helybeli romák viszont úgy véle­kednek, egy elit intézmény létrehozásá­val hátrányba kerülnének azok a cigány­­gyerekek, akiknek a családja nem tud tandíjat fizetni. Tavaly a tárca nem adta ki az alapítványi iskola OM-azonosítóját. Akkor ezt azért tehette meg, mert a kére­lem formailag hibás volt, hiszen a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal megsemmisítette az alapítványi iskola működési engedélyét. A közlemény szerint az Oktatási Mi­nisztérium elvi álláspontja akkor az volt, hogy nem helyes olyan iskola létrehozá­sa, amely közvetetten szegregációt ered­ményez. Ezt az elvi álláspontját azonban nem tudta volna érvényesíteni, ha tavaly formailag megfelelő kérelem érkezik. Ugyanakkor a romák szegregációja elleni küzdelem sikere nem múlhat azon, hogy az ilyen esetekben a minisztériumnak nincs tartalmi mérlegelési lehetősége - hangsúlyozzák. Az elfogadott új közok­tatási törvénybe ezért bekerült az iskolai diszkrimináció minden formájának tiltá­sa. A szeptembertől életbe lépő szabályo­zás alapján semmissé lehet nyilvánítani minden olyan döntést és intézkedést, amely a gyermekek, tanulók csoportját vagy akár egyetlen egy gyermeket, tanu­lót neme, kora, származása, családi hely­zete miatt hátrányosan megkülönbözteti. Sajnálatosnak tartom, hogy a magyar állam engedélyt adott a szegregációs fo­lyamatot elindító magániskola működé­séhez - mondta lapunknak Kállai László, a jászladányi Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke. Félő, hogy a most indu­ló folyamat nem áll meg Jászladányon, elképzelhető, hogy a környező települé­sek is indítanak a következő években ha­sonló iskolákat, ahonnan kirekesztik a ro­mákat. A 250 tanulóval működő alapítvá­nyi iskola feltehetően felvesz majd 10-20 roma gyereket, ennél többen azonban nem lesznek - tette hozzá. A roma pol­gárjogi szervezet több demonstráció megszervezését is tervezi az iskola ellen. V. A. D. Lasszóval fogják a tartalékost Folytatás az 1. oldalról Ez a szerződés első két évében egyha­vi (77 ezertől 191 ezer forintig terjedő), majd kettő, illetve a hatodik évtől három­havi illetmény. A szerződés idején pedig használhatják a sport- és kulturális léte­sítményeket, önköltségen pedig elő- és utószezonban a honvédségi üdülőket. A probléma akkor kezdődött, amikor a munkaadók kompenzálásáról érdek­lődtünk arra az időre, amíg az önkénte­sek egyenruhába bújnak. Ilyen ugyanis nincs. Annyit tudtak csak megígérni, hogy a kiképzés előtt még jó korán, vagyis három hónappal hamarabb érte­sítést küldenek. Szegeden ugyanakkor nem mentege­tőztek a rendszer e komoly hiányossága miatt. A toborzótiszt a munkahelyi távol­­maradásra vonatkozó aggályokra úgy reagált: az a jelentkező gondja. „Önnek azért fizet a hadsereg erre az időre, hogy tegye magát szabaddá. Nem kérjük ki a munkahelyéről. Vagy szabadságra megy, vagy csúsztatással oldja meg a hiány­zást" - adott tanácsot. Székesfehérváron árnyalták a képet. Elmondták, hogy a honvédelmi törvény értelmében a mun­kaadóknak kötelességük elengedni al­kalmazottjukat katonai feladataik ellátá­sára. Arra viszont semmiféle garancia sincs, hogy ne bocsássák el a katonásko­dásra kedvet kapó beosztottjukat. Külö­nösen akkor, ha kiderül, hogy ez önkén­tes feladat, amiért még pénzt is fizetnek. Azt is javasolták, hogy személyesen ér­deklődjünk a további részletekről. Hogy Győrben mi a helyzet, azt nem sikerült megtudni. A hadkiegészítők telefonköz­pontosa, miután visszakérdezett, hogy mi­után is érdeklődünk, rossz helyre kapcsolt, ahonnan máshova irányítottak, majd miután ez is tévesnek, bizonyult, újabb számot kaptunk. Ez sem ott csör­gött, ahol az önkéntes tartalékosokról tá­jékoztatást tudtak volna adni. Újabb mel­léket javasoltak, amelyről nem derült ki, hogy jó vagy sem - nem vették fel a tele­font. Szombathelyen nem volt ennyire problémás az információkérés. Itt is ha­mar kiderült, hogy valóban, a rendszer gyenge pontja a munkaadók kompenzá­lásának hiánya. Kiderült az is, vannak persze más gondok is. Jelenleg ugyanis nem tudnak üres önkéntes tartalékos be­osztást ajánlani. Hogy ez miként lehet, miközben országszerte 1400 hely üres, nem igazán derült ki. A toborzótiszt sze­rint mindenki arra vár, hogy változtassa­nak a rendszeren. Valamilyen megoldá­son már dolgoznak, szó lehet például az önkéntes munkahelyének járó adóked­vezményről. Addig is várólistára vehet­nek, és ha lesz beosztás, értesítenek. A tervek szerint a tartalékosok alkot­nák azt a jól kiképzett állományt, amely rövid idő alatt rendkívüli vagy kataszt­rófahelyzetben, esetleg NATO-gyakor­­latra behívható. Vörös István ezredes, hadkiegészítési osztályvezető szerint ér­deklődőből akad elég, a szerződést azonban már kevesen írják alá - féltik az állásukat. A jelenleg szerződésben lévők általában szabadságot vesznek ki, vagy ha azt a munkahelyük engedi, fizetés nélküli szabadságra mennek a gyakorla­tok idejére. A jogszabályok módosításá­ról a HM tájékoztatása szerint tárgyalá­sok kezdődtek a pénzügyi és a munka­ügyi tárcával. Utóbbinál érdeklődve erre semmit sem tudtunk meg, több illetékes sem tudott a védelmi tárca kezdeménye­zéséről. Vörös István szerint a jelentős lét­számhiány jelenleg nem okoz nagy gon­dot. A sorkötelezettség megszüntetése, azaz 2005 után már jelentősebb szerepük lennének az önkéntes tartalékosoknak. Ezért „kívánatosabb lenne az évenkénti tervezett létszámok megjelenése a had­erőben". HASZÁN ZOLTÁN A kormány augusztus 6-i ülésén tárgyalja a védelmi felülvizsgálat koncepcióját - jelentette be Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára pénteken, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diplomaosztó ünnepségén. Közölte: az Országgyűlés honvédelmi bizottságát a jövő héten tájékoztatják a védelmi felülvizsgálatban megfogalmazódó elképzelésekről.

Next