Népszabadság, 2004. március (62. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-30 / 75. szám
4 2004. MÁRCIUS 30., KEDD HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG RÖVIDEN PÉNZBÍRSÁG A KORDONON ÁTMÁSZÓKNAK Rendzavarás szabálysértése miatt ötvenezer, valamint harmincezer forintos pénzbírsággal sújtott a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) hétfőn két férfit, akik egy hétfős csoport tagjaként Budapesten, a Szabadság téri szovjet emlékmű köré állított kordonon átmásztak. A bíró az indoklás során kifejtette: az adott helyzetben, szombat délelőtt jelentős turistaforgalom és kiemelt rendőri biztosítás közepette kihívóan közösségellenes, riadalom és megbotránkozás keltésére alkalmas volt a két férfi cselekménye. Mindkettőjük fellebbezett a gyorsított eljárásban hozott végzés ellen, így másodfokon a Fővárosi Bíróságon folytatódik az ügy. A tárgyalás végén a bíróság szabadlábra helyezte a szabálysértőket. (MTI) DEMSZKY SZTÁLIN DÍSZPOLGÁRSÁGÁRÓL Demszky Gábor főpolgármester felkérte Tiba Zsolt főjegyzőt, keressen jogi megoldást annak kifejezésére, hogy a fővárosi önkormányzat elhatárolódik Sztálin 57 évvel ezelőtti, korábbi rendszerben kapott díszpolgárságától - erről hétfőn tájékoztatott a Főpolgármesteri Hivatal. Az önkormányzat a kérdésben azért nem illetékes, mert az 1947-ben díszpolgárságot adományozó testület - több jogi vélemény szerint - nem tekinthető jogelődjének - tartalmazza a tájékoztató. A közlemény szerint „sem a Fővárosi Tanács, sem a Fővárosi Önkormányzat nem jogutódja a Sztálint díszpolgárrá fogadó testületnek". (MTI) SZIGORÚBB ELLENŐRZÉS A HATÁRON A nemzetbiztonsági kabinet által bevezetett, a határőrizetet szigorító intézkedések alapvetően „bizonyos országok állampolgáraira" vonatkoznak - mondta hétfőn Benitek József, a magyar határőrség parancsnoka. A vezérőrnagy ugyan nem kívánta megnevezni ezeket az országokat, annyit azonban közölt: a madridi és a New York-i terrorcselekmények elkövetőiből „nagyjából az a kör belőhető", amely országok polgárait szigorúbban ellenőrzik. Hozzátette: a terrorizmussal gyanúsított személyek tartózkodási helyei miatt nem csak arab országokról van szó. Elmondta, hogy folynak azok az ellenőrzések, amelyek a Magyarországon tartózkodó külföldiek tartózkodásának a legalitását vizsgálják. (MTI) TITKOSÍTOTT POLITIKAI TANÁCSADÓK Jelenleg nyolcvanhat politikai tanácsadó, illetve főtanácsadó segíti a minisztériumok munkáját, körülbelül havi bruttó 400 ezer forintért - derül ki a Miniszterelnöki Hivatal az Index kérésére készített összesítéséből. Bár az adatvédelmi ombudsman szerint közérdekű adat, hogy név szerint kik dolgoznak politikai tanácsadóként vagy főtanács- Péterfalvi Attila adóként az államigazgatásban, a kancellária addig nem közli ezeket az adatokat, amíg Péterfalvi Attila nem adja írásba állásfoglalását. A legtöbb tárca azt sem árulta el, hogy mivel foglalkozik politikai tanácsadójuk. ROMA SZEMÉLYISÉGI JOGI PER Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Bíróság hétfőn első fokon ítéletet hirdetett abban a személyiségi jogi perben, amelyet Horváth Aladár, az Országos Cigány Önkormányzat vitatott körülmények között leváltott elnöke indított Kolompár Orbán, a testület jelenlegi vezetője ellen. Horváth szerette volna elérni: a bíróság állapítsa meg, hogy Kolompárt nem jogszerűen választották elnökké. A bíróság ezt elutasította, de bocsánatkérésre kötelezte Kolompár Orbánt, aki a Nap TV egyik adásában sértő kijelentéseket tett Horváth Aladárról. Kolompár viszontkeresettel élt, amit a bíróság elutasított. Lapunknak Horváth Aladár és Kolompár Orbán is úgy nyilatkozott, hogy az írásba foglalt ítélet kézhezvétele után dönt arról, élni kíván-e a fellebbezés lehetőségével. (Munkatársunktól) Az államfőt bírálják a szocialisták A kormányfő a Fidesz kérése ellenére sem írja alá a nemzeti petíciót Az MSZP a köztársasági elnököt támadta a „PSZÁF- törvény" miatt tegnap a T. Házban, míg a Fidesz a kormányt bírálta Szász Károly tervezett leváltása miatt, felemlegetve a K & H-botrányt. Elvesztegetett időnek nevezte a szocialisták frakcióvezető-helyettese azt az öt hónapot, amennyit a befektetők és betétesek védelméről szóló törvény életbelépése késett, miután Mádl Ferenc államfő normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. „Nem lehet büszke a köztársasági elnök úr, hiszen nem tudott ellenállni az őt közjogi pozícióba juttató Fidesz nyomásának. Nem az emberek érdekeit tartotta szem előtt, hanem - immár nem első alkalommal - részt vállalt az ellenzék politikai hecckampányában" - jelentette ki napirend előtt Katona Béla. Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint „sem elnöki, sem jogászi tekintélyének nem tett jót, hogy az általa benyújtott kifogásokat az Alkotmánybíróság jogilag megalapozatlannak ítélte, és egytől egyig elutasította. Kíváncsi vagyok, emlékirataiban mivel fogja magyarázni, hogy egy elvbarátja kedvéért kockáztatta hatmillió kisbefektető érdekét" - fogalmazott. Katona Béla bízik abban, hogy „a köztársasági elnök úr kinevezései jogával visszaélve nem fogja újabb hónapokig hátráltatni a törvény életbelépését". A felszólalást Áder János (Fidesz) folyamatos, hangos kommentárjai kísérték. Répássy Róbert azonnali kérdésével is kiállt Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke mellett, akit az ellenzéki képviselők szerint azért akarnak elmozdítani, mert lerántotta a leplet a K & H- ügyről, amelynek szálai a szocialistákig vezetnek. Bárándy Péter a kormány nevében az alkotmány, illetve az alkotmánybírósági határozat ismételt átolvasását ajánlotta a képviselőnek, mondván: tévesen hivatkozik azokra Répássy Róbert ebben az ügyben. A visszaküldött törvényről várhatóan a jövő héten tárgyal és határoz a parlament. Az előterjesztés szerint a jövőben szakmai testület és főigazgató irányítaná a PSZÁF-ot, tehát megszűnik Szász Károly megbízatása. Áder János napirend előtt üdvözölte az MSZP javaslatát, miszerint a nyugdíjasok a jövőben májusban kapják meg a 13. havi nyugdíj felét. Megjegyezte: vajon megfogalmazódott volna a javaslat, ha nincsenek választások júniusban? Egyúttal indítványozta: már az áprilisi nyugdíjjal együtt kézbesítsék az átlag 15 ezer forintot. A Fidesz frakcióvezetője a közalkalmazottak és köztisztviselők, valamint bírák, ügyészek és rendvédelmi dolgozók 13. havi fizetésének felét is kifizettetné az első fél évben a kormánnyal. Áder János megismételte Orbán Viktor hétvégi javaslatait a privatizáció leállítása, az ■ A MINISZTERELNÖK nem írja alá a Fidesz nemzeti petícióját - nyilatkozott lapunknak Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő szerint „hazug megközelítése a politikának, hogy az ellenzék a kiadásokért, a kormánypártok pedig a bevételekért felelnek. A Fidesz javaslatai felelőtlenek, adóemeléssel vagy az államadósság növelésével járnának, romba döntve ezzel a gazdaságot, újabb terheket róva az emberekre" - mondta a kormányszóvivő. otthonteremtési támogatás visszaállítása, gazdák támogatása, gyógyszerárcsökkentés, öt százalék alatti energiaár-emelés, és kérte Medgyessy Pétert, hogy írja alá az erről szóló nemzeti petíciót. A politikus a távollévő miniszterelnök asztalára tette az ívet, amelyet később Juhos Katalin frakcióigazgató személyesen is átadott a kormányfőnek. Reagálásában Kovács László külügyminiszter a nemzeti összefogásról beszélt, nem említve a nyugdíjkérdést és az egyéb javaslatokat. Kuncze Gábor viszont élesen bírálta Orbán Viktor kezdeményezéseit. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint a Fidesz balról próbálja megelőzni a koalíciót olyan „átkaroló hadművelet" részeként, amellyel „a szélsőjobbon már jól megfordultak". A javaslatok vagy nagyobb költségvetési hiányt idéznek elő, vagy jelentős adóemelések szükségesek teljesítésükhöz - hangoztatta Kuncze Gábor, aki ezért mindenkit lebeszél az aláírásról. A petíció egyik célja a címjegyzék összegyűjtése, hiszen az íven is szerepel, hogy az adatokat a jövőben időbeli korlátozás nélkül felhasználhatja a párt - mondta a frakcióvezető, aki szerint a másik cél: szavazatokat szerezni bármi áron. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA Eredményes négypárti egyeztetés után van esély arra, hogy a T. Ház április végéig törvényt fogadjon el a kormány európai uniós tevékenységének parlamenti felügyeletéről. A kormányjavaslat sürgős tárgyalását mindegyik frakció támogatja. Vastagh Pál, Szájer József, Herényi Károly és Szent-Iványi István a megbeszélésen ■ „ELVÉRZETT" A KÖTELEZŐ KISTÉRSÉG MÁJUSTÓL SZEMÉLYI IGAZOLVÁNNYAL AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBA Az Országgyűlés tegnap az Országos Rádió és Televízió Testület elnökévé választotta Kovács Györgyöt, az ORTT irodájának eddigi főigazgatóját. Kovács Györgyöt hosszú egyeztetési procedúrát követően Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök közösen jelölte az elnöki posztra. A T. Ház megválasztotta az ORTT tagjait is, Ladvánszky Györgyöt az MSZP, Szalai Annamáriát a Fidesz, Wéber Jánost az MDF, Tímár Jánost pedig az SZDSZ delegálta a médiatestületbe. Újhelyi István szocialista képviselő aggasztónak nevezte, hogy a jobboldal, a Fidesz és az MDF képviselői nem szavazták meg Kovács György megválasztását annak ellenére sem, hogy két magas közjogi méltóság jelölte az ORTT elnökének. A szavazási lista szerint a Fidesz-képviselők a voksoláson „tartózkodtak", közülük pusztán Tölgyessy Péter szavazott igennel, Turi-Kovács Béla pedig nemmel. Az MDF-honatyák közül nyolcan voksoltak igennel, mások elutasították Kovács György megválasztását. A kormány elképzeléseivel szemben a jövőben nem lesznek kötelező, többcélú kistérségi társulások, az ellenzék ugyanis elutasította az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást, illetve az önkormányzati törvény korrekcióját is. A szabad demokrata képviselők tartózkodtak, azaz udvarias nemmel voksoltak a szavazáson. Mivel az alkotmánymódosításhoz kétharmados támogatásra van szükség, a kormánypártoknak a Fidesz nélkül nincs lehetőségük a változtatásra. A magyar állampolgárok az EU-csatlakozást követően, azaz 2004. május 1 -je után útlevél nélkül, személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak az európai gazdasági térség országaiba. Erről tegnap döntött az Országgyűlés. Az elfogadott törvény szerint a személyigazolvány úti okmányként szolgálhat, és 90 napos tartózkodásra jogosít minden EU-országban, valamint Norvégiában, Izladon és Lichtensteinben is. Megalakul az M5-ös autópálya kivásárlási szerződésének körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság - a T. Ház ugyanis tegnap zöld jelzést adott a Fidesz ezen javaslatának. A vizsgálóbizottság személyi összetételéről viszont a jövő héten szavaznak. Május elején lejár a mandátuma a brókerbotrányt vizsgáló parlamenti bizottságnak, a T. Ház ügyrendi bizottsága ugyanis hétfőn nem hosszabbította meg a testület mandátumát. A hosszabbítást a Fidesz-frakció kezdeményezte. (Cs. I.) A nemzeti petíció a Fidesz választási főpróbája A nemzeti petíció a Fidesz szervezettségének főpróbája lesz az európai parlamenti választás előtt - erről Révész Máriusz, a Fideszszóvivője nyilatkozott tegnap lapunknak annak kapcsán, hogy Orbán Viktor a hét végén a Fidesz első szövetségi gyűlésén a Budapest Sportarénában bejelentette: egymillió aláírással erősítik meg a költségvetés módosítására tett javaslataikat. A petíciót, azaz az ötpontos aláírásgyűjtő ívet a szövetségi gyűlés után már osztották az Arénában a résztvevőknek és a sajtó képviselőinek is. Révész Máriusz elmondta: Budapesten a nagyvárosok terein, közlekedési csomópontjain, standokon, a Fidesz-irodákban is hozzájutnak majd a választópolgárok a petícióhoz. Ma délelőtt a budapesti Nyugati téren Schmitt Pál kezdi meg az aláírásgyűjtést. De le lehet tölteni az ívet a Fidesz honlapjáról is. Emellett a Fideszaktivisták házról házra járva juttatják el az emberekhez a petíciót. - Reményeink szerint a választópolgárok mindenhol belebotlanak majd az aláírásgyűjtő ívekbe - hangoztatta Révész Máriusz. Szerinte sem „kis szám" az egymillió aláírás, de „egy jó hónapon belül" már értékelhető eredményre számítanak, az EP-választásokra pedig szerintük meglesz az egymillió szignó. Lapunk úgy tudja, hogy a petíciós aláírásgyűjtésben számít a Fidesz a polgári körök segítségére, és reményeik szerint a Szabad Európa hírnökei (akik Orbán Viktor felhívására vállalkoznak a mozgósításra) szintén hozzájárulnak az akció sikeréhez. A Fidesz tervei szerint bejelenti majd a 100 ezres, illetve a félmilliós eredményt is. A szövetségben azt sem tartják kizártnak, hogy az egymilliomodik aláírás május 9-én, a Fidesz hivatalos EP-kampánya nyitányának napján kerül a nemzeti petícióra. CS.l. Csalódott roma önkormányzatok Az Országos Cigány Önkormányzat csalódott, amiért az MSZP uniós választási listáján szereplő roma jelöltnek csak az esélytelen 18. helyet ajánlotta fel a szocialista párt. A magyarországi romák számára ez olyan látszatot kelthet, mintha a baloldal nem venné komolyan a cigányság érdekeinek képviseletét - állapítja meg lapunkhoz eljuttatott közleményében az OCÖ. A szocialisták eredetileg Kóczé Angéla szociológusnak, a brüsszeli Európai Roma Információs Iroda igazgatójának szánták a helyet a listán, de ő - méltatlannak ítélve, hogy a „futottak még" kategóriába sorolták - visszautasította a felkérést. Helyére Bán Imre, az erzsébetvárosi önkormányzat szocialista frakciójának vezetője került. Az SZDSZ-nél Mohácsi Viktória, az oktatási tárca miniszteri biztosa az előkelő harmadik helyen található, de a liberális párt támogatottságának ismeretében neki sincs reménye arra, hogy európai képviselővé váljon. Biztos befutó viszont - nyolcadik a listán - a Fidesz jelöltje, Járóka Lívia antropológus. Vele kapcsolatban az OCÖ-nek az a kifogása, hogy „tapasztalataink szerint maguk a képviseltek sem ismerik a jelöltet és annak korábbi, romaügyben végzett munkáját". Az OCÖ a közeljövőben szeretné különkülön meghallgatni a pártok roma jelöltjeit: a testület elsősorban arra kíváncsi, milyen koncepcióval rendelkeznek arra vonatkozólag, hogyan lehetne elősegíteni európai szinten a cigányság társadalmi integrációját. Az érintettek lapunktól tudták meg, hogy az országos önkormányzat szeretné meghallgatni őket. Bán Imre, Járóka Lívia és Mohácsi Viktória kérdésünkre egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy - amennyiben hivatalos felkérést kapnak - készek megismertetni elképzeléseiket az OCÖ képviselőivel. CZ. G. Kósáné kritizálja a Vatikánt MUNKATÁRSUNKTÓL Rendkívül erős a törekvés arra, hogy az egységes Európa - úgy is, mint geopolitikai, politikai, nemzetvédelmi, gazdasági egység - egy intézményesült keresztény egyház befolyása alá kerüljön. Egyebek mellett ezt állította a Hit Gyülekezetéhez kötődő Hetek című hetilap március 12-i számában Kósáné Kovács Magda, a parlament emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának volt elnöke, jelenlegi tagja. A szocialista politikus, aki az MSZP uniós választási listáján a biztos mandátumot jelentő ötödik helyen szerepel, azt is kijelentette, hogy a „Vatikán Brüsszel hivatalain, plenáris és bizottsági ülésein keresztül, Prodistul és Strasbourgostul egész Európát le akarja nyúlni, és be akarja kebelezni. Méghozzá elképesztő gyorsasággal és agresszivitással". Veres András katolikus püspök, a katolikus püspöki kar titkára a Magyar Nemzet tegnapi számában az egyház és a Vatikán elleni súlyos támadásnak minősítette Kósáné szavait. A püspök reményét fejezte ki, hogy ez csak elszigetelt megnyilvánulás, és az MSZP elnézést kér a kijelentések miatt. Kósáné Kovács Magdát nem értük el. Az MSZP szóvivője szerint a párt álláspontja változatlan.