Népszabadság, 2004. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám

4 2004. MÁRCIUS 30., KEDD HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG RÖVIDEN PÉNZBÍRSÁG A KORDONON ÁTMÁSZÓKNAK Rendzavarás szabálysértése miatt öt­venezer, valamint harmincezer forin­tos pénzbírsággal sújtott a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság (PKKB) hétfőn két férfit, akik egy hétfős csoport tag­jaként Budapesten, a Szabadság téri szovjet emlékmű köré állított kordo­non átmásztak. A bíró az indoklás so­rán kifejtette: az adott helyzetben, szombat délelőtt jelentős turistafor­galom és kiemelt rendőri biztosítás közepette kihívóan közösségellenes, riadalom és megbotránkozás keltésé­re alkalmas volt a két férfi cselekmé­nye. Mindkettőjük fellebbezett a gyorsított eljárásban hozott végzés ellen, így másodfokon a Fővárosi Bí­róságon folytatódik az ügy. A tárgya­lás végén a bíróság szabadlábra he­lyezte a szabálysértőket. (MTI) DEMSZKY SZTÁLIN DÍSZPOLGÁRSÁGÁRÓL Demszky Gábor főpolgármester fel­kérte Tiba Zsolt főjegyzőt, keressen jo­gi megoldást annak kifejezésére, hogy a fővárosi önkormányzat elha­tárolódik Sztálin 57 évvel ezelőtti, korábbi rendszerben kapott díszpol­gárságától - erről hétfőn tájékozta­tott a Főpolgármesteri Hivatal. Az önkormányzat a kérdésben azért nem illetékes, mert az 1947-ben dísz­polgárságot adományozó testület - több jogi vélemény szerint - nem te­kinthető jogelődjének - tartalmazza a tájékoztató. A közlemény szerint „sem a Fővárosi Tanács, sem a Fővá­rosi Önkormányzat nem jogutódja a Sztálint díszpolgárrá fogadó testület­nek". (MTI) SZIGORÚBB ELLENŐRZÉS A HATÁRON A nemzetbiztonsági kabinet által be­vezetett, a határőrizetet szigorító in­tézkedések alapvetően „bizonyos or­szágok állampolgáraira" vonatkoz­nak - mondta hétfőn Benitek József, a magyar határőrség parancsnoka. A vezérőrnagy ugyan nem kívánta megnevezni ezeket az országokat, annyit azonban közölt: a madridi és a New York-i terrorcselekmények el­követőiből „nagyjából az a kör belő­hető", amely országok polgárait szi­gorúbban ellenőrzik. Hozzátette: a terrorizmussal gyanúsított szemé­lyek tartózkodási helyei miatt nem csak arab országokról van szó. El­mondta, hogy folynak azok az ellen­őrzések, amelyek a Magyarországon tartózkodó külföldiek tartózkodásá­nak a legalitását vizsgálják. (MTI) TITKOSÍTOTT POLITIKAI TANÁCSADÓK Jelenleg nyolcvanhat politikai ta­nácsadó, illetve főtanácsadó segíti a minisztériumok munkáját, körülbe­lül havi bruttó 400 ezer forintért - de­rül ki a Miniszterelnöki Hivatal az Index kérésére készített összesí­téséből. Bár az adatvédelmi ombudsman sze­rint közérdekű adat, hogy név szerint kik dol­goznak politikai tanácsadóként vagy főtanács- Péterfalvi Attila adóként az ál­lamigazgatás­ban, a kancellária addig nem közli ezeket az adatokat, amíg Péterfalvi Attila nem adja írásba állásfoglalását. A legtöbb tárca azt sem árulta el, hogy mivel foglalkozik politikai ta­nácsadójuk. ROMA SZEMÉLYISÉGI JOGI PER Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Bíróság hétfőn első fokon ítéletet hir­detett abban a személyiségi jogi per­ben, amelyet Horváth Aladár, az Or­szágos Cigány Önkormányzat vita­tott körülmények között leváltott el­nöke indított Kolompár Orbán, a testü­let jelenlegi vezetője ellen. Horváth szerette volna elérni: a bíróság állapít­sa meg, hogy Kolompárt nem jogsze­rűen választották elnökké. A bíróság ezt elutasította, de bocsánatkérésre kötelezte Kolompár Orbánt, aki a Nap TV egyik adásában sértő kijelen­téseket tett Horváth Aladárról. Ko­lompár viszontkeresettel élt, amit a bíróság elutasított. Lapunknak Hor­váth Aladár és Kolompár Orbán is úgy nyilatkozott, hogy az írásba fog­lalt ítélet kézhezvétele után dönt ar­ról, élni kíván-e a fellebbezés lehető­ségével. (Munkatársunktól) Az államfőt bírálják a szocialisták A kormányfő a Fidesz kérése ellenére sem írja alá a nemzeti petíciót Az MSZP a köztársasági elnö­köt támadta a „PSZÁF- törvény" miatt tegnap a T. Házban, míg a Fidesz a kor­mányt bírálta Szász Károly tervezett leváltása miatt, fel­emlegetve a K & H-botrányt. Elvesztegetett időnek nevezte a szocialis­ták frakcióvezető-helyettese azt az öt hó­napot, amennyit a befektetők és betétesek védelméről szóló törvény életbelépése késett, miután Mádl Ferenc államfő nor­makontrollt kért az Alkotmánybíróság­tól. „Nem lehet büszke a köztársasági el­nök úr, hiszen nem tudott ellenállni az őt közjogi pozícióba juttató Fidesz nyomá­sának. Nem az emberek érdekeit tartotta szem előtt, hanem - immár nem első al­kalommal - részt vállalt az ellenzék poli­tikai hecckampányában" - jelentette ki napirend előtt Katona Béla. Az MSZP frak­cióvezető-helyettese szerint „sem elnöki, sem jogászi tekintélyének nem tett jót, hogy az általa benyújtott kifogásokat az Alkotmánybíróság jogilag megalapozat­lannak ítélte, és egytől egyig elutasította. Kíváncsi vagyok, emlékirataiban mivel fogja magyarázni, hogy egy elvbarátja kedvéért kockáztatta hatmillió kisbefek­tető érdekét" - fogalmazott. Katona Béla bízik abban, hogy „a köztársasági elnök úr kinevezései jogával visszaélve nem fogja újabb hónapokig hátráltatni a tör­vény életbelépését". A felszólalást Áder János (Fidesz) folyamatos, hangos kom­mentárjai kísérték. Répássy Róbert azon­nali kérdésével is kiállt Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele­tének elnöke mellett, akit az ellenzéki képviselők szerint azért akarnak elmoz­dítani, mert lerántotta a leplet a K & H- ügyről, amelynek szálai a szocialistákig vezetnek. Bárándy Péter a kormány nevé­ben az alkotmány, illetve az alkotmánybí­rósági határozat ismételt átolvasását ajánlotta a képviselőnek, mondván: téve­sen hivatkozik azokra Répássy Róbert ebben az ügyben. A visszaküldött törvényről várhatóan a jövő héten tárgyal és határoz a parla­ment. Az előterjesztés szerint a jövőben szakmai testület és főigazgató irányítaná a PSZÁF-ot, tehát megszűnik Szász Ká­roly megbízatása. Áder János napirend előtt üdvözölte az MSZP javaslatát, miszerint a nyugdíja­sok a jövőben májusban kapják meg a 13. havi nyugdíj felét. Megjegyezte: vajon megfogalmazódott volna a javaslat, ha­ nincsenek választások júniusban? Egyút­tal indítványozta: már az áprilisi nyugdíj­jal együtt kézbesítsék az átlag 15 ezer fo­rintot. A Fidesz frakcióvezetője a közal­kalmazottak és köztisztviselők, valamint bírák, ügyészek és rendvédelmi dolgo­zók 13. havi fizetésének felét is kifizettet­né az első fél évben a kormánnyal. Áder János megismételte Orbán Viktor hétvégi javaslatait­­ a privatizáció leállítása, az ■ A MINISZTERELNÖK nem írja alá a Fidesz nemzeti petícióját - nyilatkozott lapunknak Gál J. Zol­tán. A kormányszóvivő szerint „ha­zug megközelítése a politikának, hogy az ellenzék a kiadásokért, a­­ kormánypártok pedig a bevétele­kért felelnek. A Fidesz javaslatai fe­lelőtlenek, adóemeléssel vagy az államadósság növelésével járná­nak, romba döntve ezzel a gazda­ságot, újabb terheket róva az em­berekre" - mondta a kormányszó­vivő. otthonteremtési támogatás visszaállítása, gazdák támogatása, gyógyszerárcsök­kentés, öt százalék alatti energiaár-eme­lés­­, és kérte Medgyessy Pétert, hogy írja alá az erről szóló nemzeti petíciót. A poli­tikus a távollévő miniszterelnök asztalára tette az ívet, amelyet később Juhos Katalin frakcióigazgató személyesen is átadott a kormányfőnek. Reagálásában Kovács László külügymi­niszter a nemzeti összefogásról beszélt, nem említve a nyugdíjkérdést és az egyéb javaslatokat. Kuncze Gábor viszont élesen bírálta Orbán Viktor kezdeményezéseit. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint a Fi­desz balról próbálja megelőzni a koalíciót olyan „átkaroló hadművelet" részeként, amellyel „a szélsőjobbon már jól megfor­dultak". A javaslatok vagy nagyobb költ­ségvetési hiányt idéznek elő, vagy jelen­tős adóemelések szükségesek teljesíté­sükhöz - hangoztatta Kuncze Gábor, aki ezért mindenkit lebeszél az aláírásról. A petíció egyik célja a címjegyzék össze­gyűjtése, hiszen az íven is szerepel, hogy az adatokat a jövőben időbeli korlátozás nélkül felhasználhatja a párt - mondta a frakcióvezető, aki szerint a másik cél: sza­vazatokat szerezni bármi áron. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA Eredményes négypárti egyeztetés után van esély arra, hogy a T. Ház április végéig törvényt fogadjon el a kormány európai uniós tevékenységének parlamenti felügyeletéről. A kormányjavaslat sürgős tárgyalását mindegyik frakció támogatja. Vastagh Pál, Szájer József, Herényi Károly és Szent-Iványi István a megbeszélésen ■ „ELVÉRZETT" A KÖTELEZŐ KISTÉRSÉG­­ MÁJUSTÓL SZEMÉLYI IGAZOLVÁNNYAL AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBA Az Országgyűlés tegnap az Or­szágos Rádió és Televízió Testü­let elnökévé választotta Kovács Györgyöt, az ORTT irodájának eddigi főigazgatóját. Kovács Györgyöt hosszú egyeztetési pro­cedúrát követően Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök közösen je­lölte az elnöki posztra. A T. Ház megválasztotta az ORTT tagjait is, Ladvánszky Györgyöt az MSZP, Szalai Annamáriát a Fidesz, Wéber Jánost az MDF, Tímár Já­nost pedig az SZDSZ delegálta a médiatestületbe. Újhelyi István szocialista képviselő aggasztónak nevezte, hogy a jobboldal, a Fi­desz és az MDF képviselői nem szavazták meg Kovács György megválasztását annak ellenére sem, hogy két magas közjogi méltóság jelölte az ORTT elnöké­nek. A szavazási lista szerint a Fi­­desz-képviselők a voksoláson „tartózkodtak", közülük pusztán Tölgyessy Péter szavazott igen­nel, Turi-Kovács Béla pedig nem­mel. Az MDF-honatyák közül nyolcan voksoltak igennel, má­sok elutasították Kovács György megválasztását. A kormány el­képzeléseivel szemben a jövő­ben nem lesznek kötelező, több­célú kistérségi társulások, az el­lenzék ugyanis elutasította az ez­zel kapcsolatos alkotmánymódo­sítást, illetve az önkormányzati törvény korrekcióját is. A szabad demokrata képviselők tartózkod­tak, azaz udvarias nemmel vok­soltak a szavazáson. Mivel az al­kotmánymódosításhoz kéthar­mados támogatásra van szükség, a kormánypártoknak a Fidesz nélkül nincs lehetőségük a vál­toztatásra. A magyar állampol­gárok az EU-csatlakozást követő­en, azaz 2004. május 1 -je után útlevél nélkül, személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak az európai gazdasági térség orszá­gaiba. Erről tegnap döntött az Országgyűlés. Az elfogadott tör­vény szerint a személyigazolvány úti okmányként szolgálhat, és 90 napos tartózkodásra jogosít min­den EU-országban, valamint Nor­végiában, Izladon és Lichten­­steinben is. Megalakul az M5-ös autópálya kivásárlási szerződésé­nek körülményeit vizsgáló parla­menti bizottság - a T. Ház ugyan­is tegnap zöld jelzést adott a Fi­desz ezen javaslatának. A vizsgá­lóbizottság személyi összetételé­ről viszont a jövő héten szavaz­nak. Május elején lejár a mandá­tuma a brókerbotrányt vizsgáló parlamenti bizottságnak, a T. Ház ügyrendi bizottsága ugyanis hét­főn nem hosszabbította meg a testület mandátumát. A hosszab­bítást a Fidesz-frakció kezdemé­nyezte. (Cs. I.) A nemzeti petíció a Fidesz választási főpróbája A nemzeti petíció a Fidesz szervezettségének főpróbája lesz az európai parlamenti választás előtt - erről Révész Máriusz, a Fidesz­­szóvivője nyilatkozott tegnap lapunk­nak annak kapcsán, hogy Orbán Viktor a hét végén a Fi­desz első szövetségi gyűlé­sén a Budapest Sportaréná­ban bejelentette: egymillió aláírással erősítik meg a költ­ségvetés módosítására tett javaslataikat. A petíciót, azaz az ötpontos aláírásgyűjtő ívet a szövetségi gyűlés után már osztották az Arénában a résztvevőknek és a sajtó kép­viselőinek is. Révész Mári­usz elmondta: Budapesten a nagyvárosok terein, közleke­dési csomópontjain, stando­kon, a Fidesz-irodákban is hozzájutnak majd a válasz­tópolgárok a petícióhoz. Ma délelőtt a budapesti Nyugati téren Schmitt Pál kezdi meg az aláírásgyűjtést. De le lehet tölteni az ívet a Fidesz hon­lapjáról is. Emellett a Fidesz­­aktivisták házról házra járva juttatják el az emberekhez a petíciót. - Reményeink sze­rint a választópolgárok min­denhol belebotlanak majd az aláírásgyűjtő ívekbe - han­goztatta Révész Máriusz. Szerinte sem „kis szám" az egymillió aláírás, de „egy jó hónapon belül" már értékel­hető eredményre számíta­nak, az EP-választásokra pe­dig szerintük meglesz az egymillió szignó. Lapunk úgy tudja, hogy a petíciós aláírásgyűjtésben számít a Fidesz a polgári kö­rök segítségére, és reménye­ik szerint a Szabad Európa hírnökei (akik Orbán Viktor felhívására vállalkoznak a mozgósításra) szintén hoz­zájárulnak az akció sikeré­hez. A Fidesz tervei szerint bejelenti majd a 100 ezres, il­letve a félmilliós eredményt is. A szövetségben azt sem tartják kizártnak, hogy az egymilliomodik aláírás má­jus 9-én, a Fidesz hivatalos EP-kampánya nyitányának napján kerül a nemzeti petí­cióra. CS.l. Csalódott roma önkormányzatok Az Országos Cigány Önkor­mányzat csalódott, amiért az MSZP uniós választási listá­ján szereplő roma jelöltnek csak az esélytelen 18. helyet ajánlotta fel a szocialista párt. A magyarországi romák szá­mára ez olyan látszatot kelt­het, mintha a baloldal nem venné komolyan a cigányság érdekeinek képviseletét - ál­lapítja meg lapunkhoz eljut­tatott közleményében az OCÖ. A szocialisták eredetileg Kóczé Angéla szociológusnak, a brüsszeli Európai Roma In­formációs Iroda igazgatójá­nak szánták a helyet a listán, de ő - méltatlannak ítélve, hogy a „futottak még" kate­góriába sorolták - visszauta­sította a felkérést. Helyére Bán Imre, az erzsébetvárosi önkormányzat szocialista frakciójának vezetője került. Az SZDSZ-nél Mohácsi Viktó­ria, az oktatási tárca miniszte­ri biztosa az előkelő harma­dik helyen található, de a li­berális párt támogatottságá­nak ismeretében neki sincs reménye arra, hogy európai képviselővé váljon. Biztos be­futó viszont - nyolcadik a lis­tán - a Fidesz jelöltje, Járóka Lívia antropológus. Vele kap­csolatban az OCÖ-nek az a kifogása, hogy „tapasztalata­ink szerint maguk a képvisel­tek sem ismerik a jelöltet és annak korábbi, romaügyben végzett munkáját". Az OCÖ a közeljövőben szeretné külön­­külön meghallgatni a pártok roma jelöltjeit: a testület első­sorban arra kíváncsi, milyen koncepcióval rendelkeznek arra vonatkozólag, hogyan lehetne elősegíteni európai szinten a cigányság társadal­mi integrációját. Az érintettek lapunktól tudták meg, hogy az országos önkormányzat szeretné meghallgatni őket. Bán Imre, Járóka Lívia és Mohácsi Viktória kérdésünk­re egybehangzóan úgy nyi­latkozott, hogy - amennyi­ben hivatalos felkérést kap­nak - készek megismertetni elképzeléseiket az OCÖ kép­viselőivel. CZ. G. Kósáné kritizálja a Vatikánt MUNKATÁRSUNKTÓL Rendkívül erős a törekvés arra, hogy az egységes Európa - úgy is, mint geopoliti­kai, politikai, nemzetvédelmi, gazdasági egység - egy intézményesült keresztény egyház befolyása alá kerüljön. Egyebek mellett ezt állította a Hit Gyülekezetéhez kötődő Hetek című hetilap március 12-i számában Kósáné Kovács Magda, a parla­ment emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának volt elnöke, jelenlegi tagja. A szocialista politikus, aki az MSZP uniós választási listáján a biztos mandátumot jelentő ötödik helyen szerepel, azt is kije­lentette, hogy a „Vatikán Brüsszel hivata­lain, plenáris és bizottsági ülésein keresz­tül, Prodistul és Strasbourgostul egész Európát le akarja nyúlni, és be akarja ke­­belezni. Méghozzá elképesztő gyorsaság­gal és agresszivitással". Veres András katolikus püspök, a kato­likus püspöki kar titkára a Magyar Nemzet tegnapi számában az egyház és a Vatikán elleni súlyos támadásnak minősítette Kósáné szavait. A püspök reményét fejez­te ki, hogy ez csak elszigetelt megnyilvá­nulás, és az MSZP elnézést kér a kijelen­tések miatt. Kósáné Kovács Magdát nem értük el. Az MSZP szóvivője szerint a párt álláspontja változatlan.

Next