Népszabadság, 2004. július (62. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-01 / 152. szám
2 2004. július- csütörtök NÉPSZABADSÁG Szaddám iraki fennhatóság alatt Halál vár a bukott diktátorra Horváth Gábor washingtoni tudósítónk Tegnap hivatalosan iraki őrizetbe került át Szaddám Huszein és közvetlen környezetének tizenegy tagja. A volt iraki elnökkel és társaival hivatalosan meg nem nevezett helyszínen - minden valószínűség szerint a bagdadi nemzetközi repülőtéren kialakított amerikai börtönben - közölték a tényt. Azt is elmondták nekik, hogy joguk van ügyvédet fogadni, illetve az iraki állam biztosít nekik jogi segítséget, de önmagukat is védhetik. A teremben a volt elnök mellett állt többek között Tárik Aziz egykori miniszterelnök-helyettes, a kurdok elleni gáztámadás miatt csak Vegyész Aliként ismert Ali Hasszán el- Madzsid, Szaddám Huszein két féltestvére, titkára és egyben testőrparancsnoka, alelnöke, valamint védelmi minisztere. A lefogyott, és a szemtanúk szerint zavartan viselkedő Szaddám Huszein megpróbált kérdéseket feltenni, de azt a választ kapta, hogy erre majd holnap, a hivatalos eljárás megkezdésekor lesz módja. A vád az emberiesség elleni és háborús bűntettek, illetve népirtás lesz. A bírósági eljárást a bagdadi Óratoronyban fogják lefolytatni. Az épület korábban Szaddám Huszein dicsőségének múzeuma volt. Biztonsági okokból azonban elképzelhető, hogy egyelőre a bíró megy a vádlottakhoz, és csak a jövőre várható nyilvános tárgyalást rendezik Bagdad belvárosában. A foglyok fizikai őrzése továbbra is az amerikaiak kezében marad. Szaddám esetleges szökése vagy meggyilkolása egyaránt óriási csapás lenne az új iraki vezetés és a megszálló amerikaiak számára, mert mindenképpen az ellenállás erősödéséhez vezetne. A kifejezetten e perekre létrehozott különleges bíróság élén álló Szálem Csalabi szerint nemcsak a vádlottak, hanem a bírák és a jogászok biztonsága is gondot okoz. Egy brit kormányzati forrás szerint Londonban biztosra veszik Szaddám Huszein kivégzését. Tony Blair brit kormányfő elvi okokból ellenzi a halálbüntetést, de nincs beleszólása az ügybe. - Néha az emberek véglegesen le akarnak zárni egy fejezetet, ahogyan Romániában tették - utalt egy névtelenül nyilatkozó brit politikus az 1989 decemberében megbuktatott román diktátor, Nicolae Ceausescu rögtönítélő bírósági elítélésére és gyors kivégzésére. Az amerikaiak otthon a legtöbb államban és a szövetségi ügyekben is alkalmazzák a halálbüntetést, de Irakban a megszállás kezdetén eltörölték a büntető törvénykönyv erre vonatkozó passzusait. Az új iraki vezetés tagjai korábban kllátásba helyezték, hogy visszaállítják a halálbüntetést, de az nem világos, hogy erre a januárra tervezett választások előtt vagy után kerül sor. Kikopott Szaddám-portré egy bagdadi katonai bázis falán KÉT ISZLÁM SZÉLSŐSÉGES és egy rendőr halt meg tegnap a szaúdi biztonsági erők és feltételezett iszlám fegyveresek között kitört tűzpárbajban Rijádban. A rendőrök öt gyanúsítottak üldöztek, és két helikopter támogatásával lezárták a szaúdi főváros egyik körzetét. Most először történt összetűzés azóta, hogy Fahd király június 23-án amnesztiát hirdetett azon iszlám szélsőségeseknek, akik egy hónapon belül megadják magukat. (MTI) Behívó a különleges tartalékosoknak Az amerikai hadsereg közel 5600 olyan tartalékost kíván behívni, akiket eddig csak ritkán küldtek háborúba. Most azonban könynyen változhat a helyzet: a Pentagon arról tájékoztatta a kongreszszust, hogy a behívottak az Irakban és Afganisztánban állomásozó csapatoknál támadt állományhiányt fogják pótolni. A behívott katonák az úgynevezett Egyéni Készenléti Tartalékosok (IRR) részét alkotják. Az IRR abban tér el a hagyományos tartalékosoktól, hogy év közben nem teljesítenek semmilyen katonai szolgálatot, mégis bármikor mozgósítani lehet őket. A hadsereg 118 ezer, az IRR-hoz tartozó katona fölött rendelkezhet. Eddig is majdnem kétezren szolgálnak Irakban az IRR keretein belül, sokuk önkéntesként. A hadsereg most olyanokat keres, akik jártasak valamilyen különleges területen, mint a katonai rendészet vagy műszaki-utász „szakmák". Mint a CNN emlékeztetett rá, legutóbb az 1991-es öbölháború idején kellett mozgósítani 20 ezer katonát az IRA kötelékéből. A mostani behívások azt a benyomást keltik, hogy a Pentagonnak igen csak korlátozott számú katona áll a rendelkezésére a terror elleni háborúban. Washingtonban azt is hangsúlyozzák, hogy a stratégiai tervezők már rég felkészültek erre az eshetőségre. Ezzel együtt kérdés: meddig tudja az USA tartani magát azon elvéhez, hogy az amerikai hadseregnek - a haza védelme mellett - egyszerre két háború megvívásához elegendő haderővel kell rendelkeznie. Irakban nem ez az első kísérlet arra, hogy még több katonát összpontosítsanak a biztonsági helyzet stabilizálására: a hadsereg meghosszabbította az odavezényelt egységek szolgálati idejét, Dél-Koreából 3500 katonát dobnak át át a közép-keleti országba. A Pentagon bejelentése után kétségeinek adott hangot adott Jack Reed, a kongresszus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának republikánus tagja is: az IRA- behívás azt jelenti, hogy a Bushkormányzat rosszul tervezte meg a háborút. Mások attól tartanak, a hadsereg túl kicsi ahhoz, hogy egyszerre több konfliktust kezeljen, a Nemzeti Gárdára és tartalékosokra nehezedő nyomás hoszszú távon gondokat okoz majd a hadseregnek. John Keny, demokrata elnökjelölt „szokatlan lépésnek" nevezte a döntést, amely őt a sorozásra emlékezteti. Jelenleg másfél millióan tartoznak az amerikai fegyveres erőkhöz. A Pentagon szerint 130 ezren szolgálnak Irakban, és további 40 ezer amerikai katona tartózkodik az öbölországokban. Az Irakban bevetett amerikai katonákat nagyszámú szerződéses biztonsági szakember és zsoldos egészíti ki. Afganisztánban több mint tízezren vadásznak az al-Kaida tagjaira. A legnagyobb tengerentúli kontingensek Németődffijfjfóh^ (73 000), Olaszország Japánban (40 00(jjy)|SÍÍw£oreábafíj (40 000) állomátetemre, . fÁ f— Amerikai egység Bagdadban díszszemlére készül „Inkább Afganisztán" A hazai ellenzék a spanyolok példáját követné A magyar politikusok szemében Irak veszélyesebb, mint Afganisztán. Az al-Kaida tagjai, a tálibok és a hadurak - amikor a figyelem inkább az iraki túszejtésekre, fogolykínzásokra, öngyilkos merényletekre összpontosul - már nem tűnnek olyan veszélyesnek, mint egy évvel ezelőtt. Az Afganisztánba vezényelt szolnoki felderítők tehát - akiknek a kabuli repülőtér biztosítása lesz a feladatuk - akár meg is nyugodhatnak. Bár Hamid Karzai afgán államfő nem véletlenül sürgette a NATO-t, a csapatokra azonnal szükség van. A magyar kormány a minap döntött: 125 fős kontingenst küld Afganisztánba. A döntés, mivel NATO-akcióról van szó, nem a parlament, hanem (az egyhangúlag megszavazott alkotmánymódosítás szerint) a kormány jogköre. A háromszáz fős iraki miszszió kiküldéséről az Országgyűlésnek kellett szavaznia. Akkor a politikusok helyben elmondhatták véleményüket, a közös felelősség pedig még a magyar katona halálakor is többé-kevésbé visszatartotta őket a bűnbakkereséstől. Az ellenzékiek Afganisztán esetében is óvatosan fogalmaznak, s a mindenkori kormány felelősségét hangoztatják - viszont a kabinet döntését csak utólag bírálhatják, párbeszédre nincs sok lehetőség. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tavaly azt mondta az afganisztáni háborúról: „szinte az egész világ egyetértett az USA-val abban, hogy joga van a fegyverek használatára, hiszen megtámadták. Abban a háborúban szintén létezett NATO-, és EU-támogatás is. Most Irakkal kapcsolatban azonban az USA-nak nincs felhatalmazása". A fogolykínzások nyilvánosságra kerülése óta a Fidesz a magyar katonák hazahívását szorgalmazza, az MDF pedig a kezdetektől fogva ezt teszi. Simicskó István (Fidesz) szerint a kormánynak inkább a Balkánra, mint Afganisztánra kellene összpontosítania, mert sokkal komolyabb érdekeink fűződnek előbbi térség stabilitáshoz. Különben is, mondta, a spanyolokkal ellentétben - akik Irakból kivonták, Afganisztánban viszont növelni fogják a kontingensüket - a magyar katonák mindkét országban jelen vannak, ami meghaladja az ország teherbíró képességét. - De ebbe nincs beleszólásunk, a katonák létszáma, az őket érő veszélyek mérlegelése a kormány felelőssége - tette hozzá Simicskó. - Irakhoz képest Afganisztán a béke szigete - fogalmazott Karsai Péter (MDF), aki szerint a biztonsági helyzet az egyik fontos különbség a két magyar misszió helyzete között. A másik pedig az, hogy most szövetségesi kötelezettségről van szó, amelynek eleget kell tenni, a kormánynak emiatt nem volt mérlegelési lehetősége. - Ha élvezzük a NATO-tagság előnyeit, akkor a kötelezettségeket is vállalnunk kell. Mi is szorulhatunk még segítségre - érvelt Karsai. Ami a magyar kormány felelősségét illeti, Karsai szerint természetes, hogy a mindenkori kormány rendelkezik a legtöbb információval katonai-biztonságpolitikai ügyekben, tehát a döntés, következésképp pedig a felelősség is a végrehajtó hatalomé. Ezért konszenzus volt a parlamentben azt illetően, hogy a kormány dönthessen a fegyveres erők külföldi (NATO-hadműveleteken belüli) bevetéséről, de arról a parlamentet tájékoztatnia kell. Ezért is fontos, tette hozzá, hogy a kormány mielőbb informálja a parlamentet, „nehogy a konszenzus felboruljon". Csakhogy Keleti György (MSZP), a honvédelmi bizottság elnöke állítja: ő tájékoztatta a képviselőket, s a kormánydöntésről szóló levél a titkárságon hozzáférhető. Kérdés, az ellenzékiek beérik-e ennyi „párbeszéddel". Nyusztay Máté Újra lesz magyar nagykövetség Bagdadban Magyarország várhatólag a ksözeljövőben jelzi a bagdadi ideiglenes korijányllék, hogy újra ügyvivő által vezetett nagykövetséget kíván működtetni az arab országban - mondta lapunknak a Külügyminisztérium közel-keleti ügyekkel foglalkozó főosztályának vezetője. Jungbert Béla hozzátette: Magyarország bagdadi külképviselete 2003 tavasza és augusztus 15. között zárva volt. Ezután nyílt meg a jelenleg működő állandó képviseleti iroda. ) - A szuverén iraki kormány létrejöttével azonban lehetőség nyílt arra, hogy visszatérjünk a korábbi szintű képviselethez - mondta a főosztályvezető. Jungbert hozzátette: erre iraki részről is lehetőség van, de Bagdad egyelőre nem jelezte, hogy újra nagykövetet kíván Budapesten akkreditálni. A budapesti iraki nagykövetség bezárásának hivatalosan technikai és nem politikai indokai voltak, bár a lépés Magyarország bagdadi nagykövetségének bezárását követte. - Úgy tekintjük, hogy Irak nem megszakította, csupán szüneteltette a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal - tette hozzá végül Jungbert Béla. (Munkatársunktól) Körözött válogatott Még tizenegy magas rangú iraki vezető van szabadon abból az ötvenötből, akiket az Egyesült Államok a Szaddám-rezsim legfontosabb embereiként tart számon. Az amerikaiak francia kártyapaklijából ismertté vált vezetők közül csak Szaddám Huszein két fiát - Udajt és Kuszajt - tartják nyilván halottként, a további negyvenkét vezetőt vagy elfogták, vagy feladták magukat. A még keresett személyek közül Izzat Ibrahim al-Duri - atreff király - a legrangosabb, a legbelső kör tagjaként ő volt ugyanis a vezérkarifőnök-helyettes, az egykori Baath párt főtitkárhelyettese. Fontosságát jelzi, hogy a fejére tízmillió dollárt tűztek ki a nyomravezetőnek, míg a többiek egymillió dolláros egységáron üldözhetők tovább. Könnyen lehet azonban, hogy a magas jutalomra már senki sem tarthat igényt: a BBC úgy tudja, hogy al-Durinak agydaganata volt, és időközben meghalt. Keresik még az iraki titkosszolgálat vezetőjét is. A kárabubi Tahir Habusz al- Tikritit - al-Duri után a második legmagasabb rangú keresett személy. A fennmaradók egyik csoportja különböző biztonsági szolgálatok, elnöki testőrség igazgatóiként tevékenykedtek, mint az Iraki Köztársasági Gárda vezetője, Taha al- Ravi, másik részük az ország egy-egy kormányzóságában töltött be pártelnöki posztot. De szabadon van még Szaddám Huszein egyik féltestvére is, a tikriti klán tagja, Sabavi Ibrahim al-Haszan aki az egykori diktátor tanácsadójaként dolgozott. Ám az eltűnéssel kapcsolatos jó tanácsokat, úgy tűnik, megtartotta magának.Ny. G.