Népszabadság, 2004. október (62. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-18 / 244. szám
VILÁG Anyákba is beleköt a Filozófus Rocco Buttiglione harmadik „erkölcsi elszólását"követte el Pogár Demeter római tudósítónk Az Európai Unió kijelölt igazságügyi biztosa ismét vihart kavart. Rocco Buttiglione most az egyedülálló anyák ürügyén „szólta el" magát. A sajtóban neki tulajdonított kijelentés szerint „a gyermekek, akiknek nincs apjuk, csak anyjuk, olyan anya gyermekei, aki nem nagyon jó". A hazájában Filozófusként emlegetett kereszténydemokrata politológiaprofesszor ezzel „rátriplázott" az európai parlamenti meghallgatáson hangoztatott tirádáira, miszerint a homoszexualitás „bűn", és a család arra való, hogy abban a férfi által oltalmazott nő gyermekeket szüljön. A megnyilatkozásaiban letűnt korok szellemét idéző katolikus politikus Strasbourgban, valamint az európai sajtó jó részében azonnal megkapta a homofób és hímsoviniszta jelzőt, és - az uniós törvényhozás történetében először - leszavazta a biztosi alkalmasságáról dönteni hivatott szakbizottság. Olaszországban csak 1982 óta ismerik el az egyházival egyenértékűnek a polgári esküvőt, s Európában talán itt a legnehezebb elválni. A jobboldali többségű parlament nemrégiben törvényt fogadott el arról, hogy megszigorítják a petesejtbeültetés feltételeit. A saját nemük felé forduló olaszok számát ötmillióra becsülik, ám közülük csak mintegy százezren merik nyíltan is vállalni orientáltságukat. Aligha lehet még egy ország Európában, ahol egy hivatalban lévő kabinetminiszter országa biztosjelöltjének leszavazása után olyan kijelentésre ragadtatta volna magát, hogy „szegény Európa: többségben vannak benne a köcsögök!". Ezt Mirko Tremaglia, az idegenbe szakadt taljánok ügyeiért felelős olaszok hajlott korú minisztere engedte meg magának. Maga Silvio Berlusconi kormányfő megelégedett annyival, hogy sötétségpártinak és fundamentalistának bélyegezte a volt Európa-ügyi miniszterét leszavazó bizottságot. A pápához közel álló Rocco Buttiglione és elvbarátai úgy vélik, hogy a biztosjelölt egy keresztényellenes inkvizíció mártírja és egy baloldali meleg öszszeesküvés áldozata lett. Távozik római hivatalából Buttiglione Orbán Amerikába tart Utazás hivatalos találkozó nélkül lányát is, akivel New York-i átszállással utaznak Ohióba. A programban nem szerepel washingtoni kitérő. Simonyi András magyar nagykövet üdvözölte, hogy ellenzéki politikusok utaznak az Egyesült Államokba. A nagykövetség felajánlotta segítségét a szervezésben, a volt kormányfő irodája azonban erre nem tartott igényt. A volt miniszterelnök nem kért találkozót amerikai politikusokkal vagy más hivatalos személyekkel, és az érdeklődés hiánya kölcsönös volt. Volt olyan befolyásos amerikai magyar szervezet, amely kifejezetten ellenezte a mostani látogatást - részint, mert kimaradt annak előkészítéséből, másrészt, mert a választási kampánycsúcsban gyakorlatilag lehetetlen „hivatalos" programot szervezni a vendégnek. A volt miniszterelnök tiszteletére szombaton fogadást adnak a clevelandi Magyar Múzeumban. A Szent Imre nevét viselő katolikus templomban tartandó megemlékezésre mintegy háromszáz vendéget várnak. A műsort a helyi cserkészek adják. Több amerikai városból szerveznek autóbuszos utazást. Az eseményről az érdeklődők többek között az „Erzsébet hídi csata" és a Lelkiismeret 88 nevű szervezet kapcsán elhíresült Budaházy György mobiltelefonján kaphatnak felvilágosítást. Horváth Gábor washingtoni tudósítónk Nem tölti Magyarországon az október 23-i nemzeti ünnepet Orbán Viktor. A volt miniszterelnök jövő szombaton Clevelandbe utazik, ahol amerikai magyarok előtt mond ünnepi beszédet. A meghívó az Egyesült Magyar Egyletek nevű szervezet. Orbán Viktor magával viszi egyik A FIDESZNEK LESZ KÖZPONTI ÜNNEPSÉGE október 23-án, miközben Orbán Viktor Clevelandban emlékezik meg az 1956-os forradalomról. Október 23-án az Uránia moziban tartanak megemlékezést. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője Orbán amerikai utazásáról lapunknak azt mondta: a volt miniszterelnök most döntött úgy, eleget tesz a korábbi években kapott meghívásoknak. Arra a kérdésre, hogy Orbán azért utazik-e el, mert nem kíván egy október 23-i nagygyűlésen véleményt mondani politikai kérdésekről, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről vagy az MSZP-ről, a szóvivő azt mondta: Orbán Viktor nem „menekül" semmi elől, nem fél véleményt mondani. (Cs. I.) Viharos viszonyok A kilencvenes évek elején Orbán Viktor szoros kapcsolatban állt a budapesti amerikai követséggel, és tekintélyes magyar személyiségek vendégszeretetét élvezve többször is megfordult az Egyesült Államokban. A Fidesz ekkoriban erősen atlantista elveket vallott, és az 1998-as választásokat követően is ennek megfelelő külpolitikát folytatott. Az Orbán-kormány utolsó két évében azonban erősen lehűlt az addig kifogástalan viszony. Ennek fontos oka, hogy az akkori miniszterelnök elmulasztott személyesen reagálni a szeptember 11-i terrortámadás utáni Csurka-nyilatkozatokra, illetve nem védte meg az útszéli támadásoktól Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövetet. Az amerikaiak azt is értetlenül fogadták, hogy a magyar kormány nem teljesítette a haderő fejlesztésére tett ígéreteket, valamint, hogy az F-16-osok helyett a svéd Grippen vadászgépek mellett döntött. 2002 tavaszán a Fehér Ház látványosan visszautasította Orbán ajánlkozását egy hivatalos látogatásra. A Fidesz új keletű Amerika-ellenességének szerepe lehetett abban, hogy Taszáron a Medgyessy-kormány szándékai ellenére végül nem sikerült megtartani az amerikai támaszpontot. A Pentagon számára fontos volt, hogy a fogadó országok politikai elitje egységesen támogassa a tartós katonai jelenlétet. Amerikai részről továbbra is potenciális jövőbeni miniszterelnöknek tartják Orbánt, bár tartanak tőle: hatalomra jutása ártana Közép-Európa stabilitásának. A Fideszben is vannak olyan hangok, például az erősen atlanti elkötelezettségű Németh Zsolté, amelyek szerint javítani kellene a viszonyon, mert tartósan nem lehet ekkora „ellenszélben" politizálni, és a Kárpát-medencei magyar célok érdekében, illetve a NATO-ban és az EU- ban is szükség van amerikai támogatásra. Washingtonban Irakban kapcsolatban az az elv: „aki nincs velünk, az nincs is". Nagyrészt a magyar szállítózászlóalj maradásáról vagy távozásáról döntő parlamenti vita során elfoglalandó jobboldali állásponttól függ, visszatérhet-e Orbán az amerikai külpolitika radarképernyőjére. A hírek szerint a jelenlegi amerikai nagykövet, Bush elnök nagybátyja, George Herbert Walker aktívan dolgozik a kapcsolatok javításán. Nincs könnyű dolga, mert a volt kormányfő továbbra sem ismeri fel, hogy annak idején miatta romlott meg a szépen indult viszony. (H. G.) Nem veszélyes a német szélsőjobb Iszlám ország is lehet az Európai Unió tagja akkor, ha az ottani lakosság elfogadja az állam és az egyház szétválasztását, s toleráns lesz más vallásokkal szemben - erről Roland Koch (képünkön), Hessen tartomány kormányfője beszélt lapunknak. A CDU egyik „erős emberének" tartott 46 éves Koch Budapesten tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, valamint Orbán Viktorral, a Fidesz és Dávid Ibolyával, az MDF elnökével. Részletek a konzervatív politikussal folytatott beszélgetésből. TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EU. A CDU/ CSU-nak nem tett jót Ankara EU-tagsága elleni aláírásgyűjtés ötlete, amit időközben leállítottak. A törökökkel folytatandó tárgyalásokon a teljes jogú tagság mellett meg kell őrizni az általunk szorgalmazott privilegizált partnerség lehetőségét is. SZÉLSŐJOBBOLDAL: Németországban nincs szélsőjobboldali veszély, a belpolitikai vitát nem szabad „reklámfelületként" felkínálni a keleti tartományokban jól szereplő szélsőjobboldali pártoknak. Ezekre azért szavaznak nehéz körülmények között élő emberek, mert így adnak hangot elégedetlenségüknek. Semmilyen formában sem fogadjuk el partnerként a szélsőséges erőket, amelyek egy ciklus után kihullanak a tartományi parlamentekből. REFORMOK. A munkanélküliségi járadék folyósítási idejének és összegének csökkentése fontos lépés, de ettől még teremnek új munkahelyek. Németországban - ahol naponta átlagosan 1500 állás szűnik meg - változatlanul rugalmatlan a munkajogi szabályozás. A legtöbb német gazdaságelemző jövőre csak 1,5 százalékos GDP-növekedést jósol, ami további masszív leépítésekhez fog vezetni. HESSENI BEFEKTETÉSEK. Frankfurt és környéke elsősorban a pénzügyi szolgáltatások területén kínál lehetőségeket arra, hogy magyar vállalatok bekapcsolódhassanak az európai gazdasági vérkeringésbe. Frankfurtban van az Európai Központi Bank, itt működik a világ egyik vezető részvénytőzsdéje. Frankfurt kiváló közlekedési és kommunikációs csomópont, ami sok pénzt ér.Dési András ÁLLÁSPONT 2004. OKTÓBER 18., HÉTFŐ 3 A család demokratizálása Nagy N. PéterAz MSZP hétvégi kongresszusa, mint a munkaerőpiac, kiiktatta az ötvenes-hatvanas generációt. Ami azonban a munka világában gyakran előítéletesség következménye, e politikai döntéssorozatban ítélet volt. Ha nem is minden esetben az elbocsátottakról, de a helyzetről. Az MSZP 15. születésnapjára összehívott kongresszus el is búcsúzott e másfél évtizedtől. Eközben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Hiller Istvánt úgy jellemezte, mint az MSZP első olyan elnökét, aki 1956 után született. Nem világos, hogy a születés és a forradalom éve között milyen korreláció létesíthető, de az biztos, hogy az évszámoknak jelentőségük van. Hiller - már csak 1964-es születése miatt is - a szocialista párt első olyan vezetője, akinek nem volt említésre méltó szerepe a rendszerváltásban. Ez a tény valóban felvehet szimbolikus jelentést is. Jelezheti, hogy véget ért e párt életében egy szakasz, amit meghatározott az elődpárthoz való belső viszonya, de még inkább az, amit mások gondoltak, mondtak, tettek, ha a múlt eltörléséről, döngölésről vagy épp fordítva, érvényesítéséről volt szó. Ebben a tizenöt évben megalapozta a párt egzisztenciáját, hogy nyugodt és tartósan visszafogó erőnek bizonyult egy olyan közegben, amely stratégiailag szabta volna át az emberek közötti összes lényeges viszonyt. (Vagy meg is tette ezt.) A konok árokrendezés, mint társadalomépítési elv ideje azonban lejárt. Pontosabban: kiderült, nemcsak a fellegvárépítéshez, de az árkok feltöltéséhez is anyagra van szükség, amit adott esetben valahonnan el kell venni. A felismerést nem követte olyan kínos helyzet, mint az MDF-ben. Ott az alapító atyából lassan alapító atya lesz, mert már Lezsák Sándor számára is képtelenség, hogy nyíltan vívja utóvédharcait egy elmúlt fórum nevében. De azért az történt a szocialistáknál is, mint ami vele: a rendszerváltók - s velük egy mentalitás - távoztak. Senki nem maradt a párt vezetésében az 1990-es frakcióból, s az első öt év elnökségeiből is csak Szekeres Imre. Új emberek jönnek. Az első lépések irányát tekintve látszólag könnyű helyzetben, de azért az sem véletlen, hogy szinte érintetlen terepre kell lépniük. Ám, ha mennek markánsan baloldaliak (értsd szegénypártiak) lenni, talán már nem fogják visszakézből lekommunistázni őket, és lassan van is már miből adni, elvenni. Az MSZP Hiller által írt új programja e tekintetben csendes, de radikális fordulatot ígért, amikor úgy fogalmazott: el kell érni, hogy a társadalom jobb sorban élő érdekkijárói ne vegyék el azt, ami nem nekik jár. (Ebben a hangnemben szólalt meg miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc is.) Idáig megvolnánk. A Fidesz által kedvezményezett csoportoktól vesznek vissza egy olyan időszakban, amikor a Fidesz éppen balról száll rá a kormányra, nincs tehát jó helyzetben ahhoz, hogy a polgári felsőközéposztályt mentse. A szocialisták utolérhetik magukat. A válságmenedzselő technokrata feladatok után a társadalom bőségesen ad még fel klasszikus baloldali leckéket. Kérdés, hogy mennyi idő marad a megoldásra. A nemzetközi szociáldemokrácia már éppen ezt a „betyáros" újraelosztó politizálást váltaná fel konstruktívabb, szellemesebb stratégiákkal. És nem azért, mert unják, hanem mert más kérdéseket tesz fel az élet. Megint más, hogy a válaszokkal mennyire jutottak. A londoni The Times szombati cikkében például úgy élcelődik a baloldal múlt heti magyarországi nagy konferenciájáról, hogy megoldásai megnyugtathatják a nemzetközi jobboldalt: balról csupa olyasmi érkezik, ami nekik is jó. Külön megemlítik, hogy a vendéglátó magyar baloldal nagy iramban privatizál, míg a konzervatívok népszavazással állítanák le azt, amit normális esetben ők csinálnának. Az MSZP új vezetőségére áll, amit a The Times is megjegyzett a koráramlatról: középkorúak és férfiak. Ez így korrekt manapság - és nemcsak a munkaerőpiacon. Ha azonban nemcsak előznek, de túl is akarnak jutni azon, amiben az elődök is jók voltak, vagyis a jobboldal ellensúlyának szerepén, akkor ehhez csak az első lépést tették meg. Ami ezután következik, sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy megnyerik-e a következő választást, de legalábbis nem veszítik el nagyon. A sorsuk legalább ennyire azon is múlhat, hogy életet adnak-e olyan mondatoknak, mint ami a Hiller által írt programban szerepel: „Az új szociáldemokrácia célja, a család demokratizálása." Ez kíváncsivá teheti azt is, aki talán még a kérdésfelvetést sem érti. Miért Irán az irány? Léderer PálAz amerikai elnökválasztásokhoz közeledve gyanúsan szaporodnak az egyszólamú elemzések az elnök, George W. Bush által - egyébként nem minden ok nélkül - a latorállamok első sorába ültetett Iránról. A harcias szerzők lényegében megrendelést adnak az elnöknek és neokonjainak egy masszív megelőző katonai csapás tárgyában. Én csak azt nem értem, hogy akkor már miért is nem egy sokkal kézenfekvőbb célpontot - tudniillik a pakisztáni nukleáris potenciált - nevezik meg, holott az sokszorosan közvetlenebb veszélyforrást jelenthet a szabad világra, a közös értékekre stb. Oszama bin Laden és az al-Kaida agytrösztje - amerikai hírszerzési források szerint is - csaknem biztosan Pakisztánban vagy, ami még rosszabb, Kasmír területén fészkelte be magát. És ellentétben Iránnal, Oszamáról nem feltételezni kell, hogy leghőbb vágya: nukleáris fegyverhez jutni. Ezt ő maga tette közhírré, még mielőtt Washington lényegében felhagyott volna a felkutatásával. Ráadásul Pakisztán most tesztelte saját gyártmányú, nukleáris töltettel is felszerelhető ballisztikus rakétáját. Szóval akkor miért Irán? Irak kapcsán megtanulhattuk, hogy a tényleges veszélyeket illetően lényegében semmi sem igaz, amit az amerikai elnök és környezete hangoztat. Ezt dokumentálja az az ezeroldalas jelentés is, amelyet az amerikai központi hírszerzés igazgatójának különtanácsadója készített Irak tömegpusztító fegyvereiről, pontosabban azok nem létezéséről. Charles Duelfer egyetlen egy igazi meglepetéssel szolgált. Azzal, hogy nincs meglepetés, Duelfer jelentése fényében nemcsak a virtigli kardcsörtetők, de még az olyan, mérsékeltként beállított galambpótlékok is elvesztik maradék hitelüket, mint például Colin Powell. (Mellékesen most már a magyar illetékesek is elárulhatnák: miért vették készpénznek Bush és csapata szövegét az Irakból kiinduló és a Pasarétet is direkt fenyegető végveszélyről?) Visszakanyarodva Iránhoz akkor most már próbáljuk megfejteni, miért lett pont most ennyire hangos ez a kórus a nem létező perzsa atomarzenál porrázúzásának sürgető szükségességéről? A válasz pofonegyszerű. Az utóbbi napok amerikai történései - a már említett Duelfer-jelentés, Donald Rumsfeld (időközben tagadott) elszólása arról, hogy régi barátja, Szaddám nem állt kapcsolatban az al-Kaidával, továbbá Paul Bremernek, Washington volt bagdadi helytartójának (utóbb szintén „átértelmezett") közlése arról, hogy a kormányzat köreiben süket fülekre talált az iraki főváros bevétele utáni könyörgése: küldjenek több katonát - könnyen alááshatják Bush újraválasztásának esélyeit. Hacsak... Hacsak nem tudnak előrukkolni valami igazán nagy aduval. Irán amúgy is régóta szálka Washington szemében, ráadásul az a fránya „Vén Európa" plusz Putyin még elhalászsza az orrunk elől olajával együtt... Nehogy már megint ENSZ és diplomácia és embargófenyegetés legyen! Csapjunk inkább oda! De legalább mutassunk elszántságot és erőt! Kell a voks nagyon.