Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-01 / 280. szám
2 2004. DECEMBER 1., SZERDA VILÁG Basescu csalást emleget Markó Béla szerint az RMDSZ kormányzásra készül A román ellenzéki liberális-demokrata szövetség csalásra hivatkozik, s a választás megismétlését követeli. Az RMDSZ hatszázalékos szavazati részesedésével kormányzati tényező lehet. Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósítónk A centrista ellenzéket vezető Traian Basescu tegnap bejelentette: elektronikus csalások okán a választások érvénytelenítését követeli. A liberális-demokrata elnökjelölt csalással vádolja az országos statisztikai hivatalt, mert olyan szoftvert bocsátott a választási bizottság rendelkezésére, amely lehetővé tette, hogy nagyszámú érvénytelen szavazatot Adrian Nastase és az SZDP javára írjanak. Mint mondta, pártja 160 ezer szavazatra becsüli az elcsalt voksok számát. Megemlítette így azt, hogy a hétfő reggeli adatokhoz képest estére csökkent az érvénytelen szavazatok száma. Basescu követelte: vonják zár alá a számítógépeket, és a szavazatokat nyilvántartó szoftvert független szakemberek ellenőrizzék. - A választások eredményét érvényteleníteni kell, és új választásokat kell kiírni - mondta a politikus. A statisztikai hivatal vezetője szerint viszont a szoftver kizár minden csalási lehetőséget. Miron Mitrea, az SZDP vezető politikusa pedig kijelentette: a választások tisztességesek voltak, ám Basescu nem tud veszíteni. A tegnap esti helyzet szerint az Adrian Nastasét támogató szociáldemokrata-humanista blokk a voksok több mint 36 százalékát, az ellenzéki liberális-demokrata koalíció pedig 31 százalékát kapta. Bukarestben, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőit tömörítő operatív tanács ülését követően Markó Béla tegnap kijelentette, hogy az RMDSZ kész felvállalni a kormányzás felelősségét. A legfrissebb választási részeredményekből ítélve, a szövetség a szavazatok több mint 6 százalékát szerezte meg mind a szenátusi, mind pedig a képviselőházi listákon, és 5 százaléknál több szavazatot gyűjtött össze államelnökjelöltjére. - A romániai magyarság egyértelműen kinyilvánította akaratát az egységes érdekképviselet megőrzésének érdekében - mondta Markó. Utalt arra: az RMDSZ egyelőre nem döntött arról, a szociáldemokrata-humanista vagy pedig a liberális-demokrata erőkkel hozna létre parlamenti többséget, s arról sem, hogy Adrian Nastasét, avagy Traian Basescut támogatja az elnökválasztás második fordulója során. Ehhez meg kell várni a választások végleges eredményét. Hangsúlyozta: nem tartja valószínűnek, hogy az elnökválasztás második fordulója előtt a kormánykoalícióról megállapodás szülessen. Markó egyébként már találkozott Nastaséval, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökével, s a két alakulat közti tárgyalások időpontját a jövő hét elejére tűzték ki. Az RMDSZ elnöke jelezte, körvonalazódik egy találkozó a liberális-demokrata vezetőkkel is. Kérdésre válaszolva Markó azt válaszolta, hogy választások meghamisítására utaló jelzéseket nem kapott, s azokat nem is kívánja kommentálni. A leadott szavazatok csaknem 98 százalékos feldolgozása után a szociáldemokrata-humanista szövetség növelte előnyét, a szenátus 37,16, a képviselőház 36,64 százalékát tudhatta magáénak. A liberális-demokrata összefogás a szenátusnak 31,71, a képviselőháznak pedig 31,26 százalékát szerezte meg. A Nagy- Románia Párt 13,63, illetve 12,93, az RMDSZ pedig 6,26, illetve 6,20 százalékot kapott. Az elnökjelöltek küzdelmében Adrian Nastase 40,97, Traian Basescu 33,86, C. V. Tudor 12,57, Markó Béla 5,14 százaléknál tartott. Voksokat számolnak egy bukaresti szavazókörben Román voksok, brüsszeli kétségek A liberálisok keményebben, a konzervatívok finomabban, de élnek a gyanúperrel a szocialista sikert igazolni látszó romániai választások eredményével kapcsolatban. - Máskülönben Kijev utcáinak narancssárga transzparensei Bukarestben is megjelennek - áll az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának közleményében. Egyúttal sajnálják, hogy „nagyfokú választási csalásra került sor egy EU-tagjelöltnél". Az EP külügyi bizottsága tegnap tárgyalta az EU-tagjelölteket értékelő jelentéseket. Románia ügyében óriási többséggel elfogadták a francia szocialista Pierre Moscovici értékelését, amely elvi lehetőségként fenntartja a 2007-es EU-csatlakozást egy évvel halasztó ún. védzáradékot, de tételesen nem indokolja ennek alkalmazását. Igaz, több módosító indítvány elfogadása után a szöveg „keményedett". Ebben része van a fideszes Gál Kingának is, aki sikerként könyveli el, hogy több javaslatát a szövegbe vették. Ilyen például Románia „megfigyelése" (monitoring) a csatlakozási szerződés jövő tavaszi aláírása után. (Brüsszeli tudósítónktól) NÉPSZABADSÁG Nyugati nyugtató az ukrán ellenzéknek Az ukrán ellenzék már keményebb fellépéssel akarja kikényszeríteni a hatalomváltást. Eközben vezető európai politikusok készülnek Kijevbe, hogy tárgyalásos megoldást találjanak az egyre súlyosbodó válságra. .............................................................. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Viktor Juscsenko elutasította Viktor Janukovics kormányfő ajánlatát, hogy a politikai reform végrehajtása - az államfői hatáskörök csökkentése és a parlament hatáskörének növelése - után Janukovics legyen az államfő, Juscsenko pedig a kormányfő. Az ellenzék jelöltje szerint a választási eredményeket meghamisították, s amíg e kérdést nem tisztázzák, nincs miről beszélni. Az ukrán parlament kedden nem támogatta a határozattervezetet, amelyet az „Ukrajna szuverenitását és területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes tevékenységekről és szakadár nyilatkozatokról" nyújtottak be, s amely előirányozta egyebek között a Janukovics-kormány és a főügyész menesztését is. A határozattervezetet 196- an támogatták, ketten ellenezték a jelen lévő 410 képviselő közül. A hatalompárti frakciók és a kommunisták nem szavaztak. A parlament ugyanakkor első olvasatban elfogadta a hatalompárti frakciók határozattervezetét is, amely előirányozta az elnökválasztás második fordulóját érvénytelennek minősítő, november 27-i parlamenti állásfoglalás felülvizsgálatát is. Volodimir Litvin házelnök ekkor a plenáris ülést berekesztette, azzal, hogy ma folytatják a vitát. A tüntető ellenzékiek ezután kormányépületek blokádjának felújításáról döntöttek. Kedd késő éjjelre újabb parlamenti ülés összehívását követelték, azzal, hogy ellenkező esetben szerdától akár keményebb eszközöket is használhatnak. A helyzetet jól jellemzi: a tüntetők „rohamosztaga", a Pora (Itt az idő) diákszervezet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a politikai ellenzék tárgyalni kezdett az „állami szinten bűntetteket elkövető pártütőkkel", értsd a hatalmon lévő erőkkel. Ma Kijevbe várnak több - közvetítésre vállalkozó - külföldi politikust: Aleksander Kwasniewski lengyel elnököt, Valdas Adamkus litván államfőt, Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, Borisz Grizlovot, az orosz elnök megbízottját. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök Gerhard Schröder német kancellárral közösen kiadott nyilatkozatában gyakorlatilag elismerte az előző szavazás alkalmával elkövetett csalásokat azzal, hogy „szigorúan tiszteletben kell tartani az új választás eredményeit, amelyek az ukrán törvényeken és a nép akaratán alapulnak". Az orosz álláspont változása befolyásolhatta a kelet-ukrajnai régiók vezetőit, akik kedden enyhítették a terület azonnali politikai autonómiájának követelését. Juscsenko hamisított választási szórólapot mutat fel a parlamentben Új rakéták, régi gondok Oroszország a héten sikerrel próbálta ki egy kazahsztáni lőtéren az A-135-ös elnevezésű rakétaelhárító rendszerének modernizált változatát. Nyugati hírszerzési információk szerint a nyolcvanas években kifejlesztett A-135-öst mintegy tíz éve állították hadrendbe Moszkva védelmében. A rendszer két elfogó rakétatípusból, valamint egy többfunkciós radarból áll. A Szergej Ivanov védelmi miniszter által „hibátlannak" minősített kísérletre alig két héttel azt követően került sor, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette, néhány éven belül a világon „páratlan" stratégiai nukleáris rakétákat állítanak hadrendbe. Megfigyelők szerint a költséges rakétaprogramokra elsősorban presztízsszempontból van szüksége Oroszországnak. Jelenleg minimális egy atomháború kitörésének veszélye, ugyanakkor erősen kétséges, hogy a Moszkva köré telepített rendszer hatékony védelmet jelentene. A presztízsfejlesztések azonban visszaüthetnek, hiszen így valószínűleg kevesebb pénz és figyelem jut az orosz hadsereg más fegyvernemeire. Márpedig mint azt a hosszú évek óta húzódó csecsenföldi konfliktus, illetve a szeptemberi beszlani iskolafoglalás is mutatja, az orosz haderő jelen állapotában képtelen megfelelően ellátni feladatát. Sz. Z. POLITIKAI HIRDETÉS Akarja-e, hogy a magyar állam fizesse azok nyugdíját is, akik nem itt szereztek erre jogosultságot? Szeretné-e, ha továbbra is lerobbant kórházakban, elavult műszerekkel, hálapénz fejében folyna a gyógyítás? A felelős döntés: 2x nem Szavazzon SMS-ben a (06-30) 4444-380-as telefonszámon! HIRDETÉS