Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-11 / 289. szám
NÉPSZABADSÁG Magyar-román nyugdíjpaktum csak 2006-tól? A jövő februárban Bukarestben folytatódnak a tárgyalások a magyar-román szociális biztonságról, az áttelepülők nyugdíjáról, az egészségügyi ellátások elszámolásáról kötendő egyezményről. Az egészségügyi tárca politikai államtitkárának reményei szerint 2006-ban léphet hatályba a megállapodás. Ez a helyzetkép tehát cáfolja a Fidesz frakcióvezetőjének, Áder Jánosnak azt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazás előtti állítását, amely szerint aláírásra kész a megállapodás, csak a kettős állampolgárság elleni érvelés kedvéért a kormány elhalasztotta a tárgyalások lezárását a népszavazás utáni napokra. A hétfőtől négy napig Budapesten tárgyaló magyar és román szakértők - a megbeszélésekről kiadott közös közlemény szerint - az egyezmény tervezetének néhány cikkelyét pontosították. A javaslatot a magyar fél a nyár végén adta át partnerének. Bukarestben szövegezik meg a szerződést, s ez után kerül az egyes nemzeti kormányok, majd parlamentek elé jóváhagyásra. Az egyezmény lényegéről Vojnik Mária államtitkár lapunknak elmondta: - Szeretnénk elérni, hogy román-magyar viszonylatban a nyugdíj-megállapítás és -folyósítás szabályai azonosak legyenek az EU más államaiéval. E szerint a nyugdíjas nyugdíját az az ország folyósítaná, ahol dolgozóként a társadalombiztosítási járulékot befizette, függetlenül attól, hogy idős korában hol él. A Romániával érvényes egyezmény szerint ez nem így van, mert annak az államnak a társadalombiztosítója fizet, amelyikben a nyugdíjas él. Ez jellemzően Magyarország, ahová sok romániai magyar települ át idős éveire. Várhatóan változik az egészségügyi ellátás elszámolásának mostani gyakorlata is, ma ugyanis Magyarország és Románia viszonylatában annak az országnak a biztosítója finanszírozza a sürgősségi ellátás költségeit, ahol a beavatkozást végezték. Az államtitkár megerősítette, hogy ezentúl sem lehet majd beteget elutasítani, a számlát viszont a kezelt beteg országának biztosítója rendezi, mint ahogy a magyar tb is megfizeti a francia biztosítónak, ha Franciaországban magyar állampolgár sürgősségi ellátást vesz igénybe. Kérdésünkre, hogy a román fél elfogadhatónak tartja-e a magyar igényeket, Vojnik Mária úgy reagált: mivel Románia is az Európai Unióba törekszik, alapvető érdeke az uniós szabályokkal harmonizáló kétoldalú egyezmények létrejötte. Ezért arra törekszik, hogy a csatlakozás időpontjáig ez az egyezmény megszülessen.Kun J. Erzsébet RÖVIDEN HÉTFŐN DÖNT AZ AB A DROGTÖRVÉNYRŐL Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvános ülésen hirdet határozatot a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a kábítószerrel visszaélésre vonatkozó rendelkezéseit kifogásoló indítványokról, valamint a miniszterek jogállásáról szóló törvénynek a miniszterelnök lemondása esetén a 30 napos lemondási időt előíró szabályát támadó indítványok kapcsán. Több indítványozó a kábítószer-fogyasztás büntethetőségét támadta, mások éppen a kellő szigort hiányolták a Btk. rendelkezéseiből. A másik ügyben az indítványozók szerint a lemondott miniszterelnököt még 30 napig teljes jogkörben hivatalban tartó rendelkezés az alkotmánynak a kormány működését szabályozó több tételével is ellentétben áll. (Munkatársunktól) LAKÁSÜGYEK: DEMSZKY LÁNYA UTÁN FENYVESSYÉ Egy rákospalotai panellakásért egy nagyjából ugyanakkora albertfalvai lakást, és - értékkülönbözet címén - 1,7 millió forintot kapott a XI. kerületi önkormányzattól egy helyi MIÉP-es képviselő, Fenyvessy Zoltán lánya - adta hírül az Index internetes hírportál. A dolog pikantériája, hogy a képviselő hevesen bírálta Demszky Gábor főpolgármester lányának lakáskérelmét, sőt, egyes információink szerint az egész ügyet ő szivárogtatta ki. Fenyvessy ezt mindenesetre tagadja, a lánya ügyletében pedig semmi kivetnivalót nem talál. (Munkatársunktól) MVSZ: NEM AZ IGEN, ÉS AZ IGEN A NEM A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) azt vélelmezi, hogy mintegy 1200 szavazókörben tévesen töltötték ki a jegyzőkönyvet: az igeneket nemként, a nemeket igenként regisztrálták. Az OVB pénteken késő éjszakába nyúló ülésén úgy döntött, hogy a szövetség csak az eredményt támadhatja meg, ezért annak kihirdetése után a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat. Az OVB összesítette a december 5-i ügydöntő népszavazáson külföldön leadott voksokat. A hatvankét magyar külképviseleten 1995 választót vettek névjegyzékbe, de Brazíliában, Mexikóban és Kenyában nem jelentek meg a szavazók. A 1995 szavazásra jogosultból 1707 voksolt, így külföldön a részvételi arány 85,57 százalékos volt. A kórházprivatizációval kapcsolatos kérdésre a megjelentek 72,5, a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésre a szavazók 77,96 százaléka voksolt igennel. (L. K.) JUSZT NEM LÁT OKOT A TÁVOZÁSRA A magyar jogalkalmazás furcsasága, hogy egy szabálytalan vadkárelhárításból miként jutott a történet lopás vétségéig - nyilatkozta Juszt László, akit jogerősen 250 ezer forintra büntettek, mert tavaly májusban az általa egy vadásztársaságnak bérbe adott területen, vadászati tilalom idején lelőtt egy mezei nyulat és egy őzgidát. Juszt a szabálytalanságot elismerte, az ezért kirótt bírságot befizette, a lopást azonban vitatja. Szerinte azért volt szükség a két vad elejtésére, mert a vadásztársaság nem volt hajlandó megvédeni az általa telepített csemetéskertet. Ezért lőtt ő, két tanú jelenlétében. Hozzá is eljutottak azok a vélemények, hogy az ítélet után nem vezetheti A tévé ügyvédje című műsort, ám szerinte éppen olyan esetekkel, a törvények és azok alkalmazásának visszásságaival foglalkozik a produkció is, mint amilyen ez az ügy. „El kell dönteni, hogy mi a fontosabb, az államilag preferált erdőtelepítés, vagy a vadak védelme" - fogalmazott Juszt, aki komolytalannak nevezte azt a tévékuratórium egyik tagja által is megfogalmazott felvetést, hogy az ügy miatt vegyék le a képernyőről. (Munkatársunktól) CSURKA KORMÁNYT DÖNTENE Csurka István, a MIÉP elnöke szerint 2005-ben a nemzeti erőknek meg kell dönteniük a Gyurcsány-kormányt. A politikus pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy minden nemzeti erőt csatlakozásra kérnek fel ahhoz a közös nyilatkozathoz, amelyet a MIÉP vezető testülete fogadott el, a december 5-i népszavazásra reagálva. Csurka álláspontja szerint nemzeti engedetlenségi mozgalomra, országos sztrájkokra is szükség van a Gyurcsánykormánnyal szemben. A MIÉP elnöke szerint „a Kárpát-medencei magyarság számára a december 5-i népszavazás a méretkülönbségek beszámításával ugyanazt jelentette, mint az USA társadalma számára 2001. szeptember 11-e. Ahogyan az USA társadalmát egy kilátástalan, elsősorban Izrael érdekeit szolgáló háborúba bőszítette bele a CIA és a Moszad által jóváhagyott terrortámadás, ugyanúgy érte a magyarságot a népszavazás vértelen terrortámadása." Csurka István azt mondta, hogy a népszavazás alakulásáért a Fidesz is felelős, mivel nem vitte az utcára tömegeit. (MTI) A KURATÓRIUM ELNÉZÉST KÉR Czeglédi László, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke pénteken elnézést kért azoktól, akiket sértett a közszolgálati médium vasárnapi népszavazási műsora. A testület vezetője „erősnek" nevezte, és nem értett egyet Kuncze Gábor SZDSZ-elnöknek a parlamentben hangoztatott azon véleményével, hogy az MTV közszolgálatiságból megbukott, amiért nem tájékoztatta időben nézőit a referendum eredményéről. Ám azt a kuratóriumi elnökség véleményét összegezve elismerte, hogy nem volt szerencsés ez a közvetítés. Az MTV vasárnap csak az után kezdte műsorát, hogy befejeződött Lagzi Lajcsi szórakoztató műsora. Az eredményeket Friderikusz Sándor műsorában ismertette, amely különösen Hajós András paródiába hajló bejelentkezése miatt kapott bírálatokat. Az MTV belső vizsgálatának végeredményét szerdán hozzák nyilvánosságra. (Híröszszefoglalónk) Törvény a zsoldosok ellen Az idegenlégióra nem vonatkozna a tilalom Folytatás az 1. OLDALRÓL Egy 1989-es ENSZ-egyezménynek megfelelően emelték be a zsoldosokra vonatkozó tételt. A büntető törvénykönyv módosítása a zsoldba állás tiltása mellett egyértelművé teszi, hogy szövetséges országokba lehet önkénteseket toborozni. Tiltott toborzás miatt nálunk eddig egyetlen esetben, 2003-ban emeltek vádat, mert Pécsett toboroztak a francia idegenlégióba. Első fokon felmentették a négy vádlottat, mert a bíróság az idegenlégiót szövetséges fegyveres szervnek minősítette. A nyomozást irányító rendőr alezredes korábban úgy nyilatkozott, hogy a honvédelmi tárca szakértőinek állásfoglalása szerint az idegenlégió nem tekinthető a Magyar Köztársasággal szövetséges haderőnek. Másodfokon sem állapított meg a Pécsi Ítélőtábla bűncselekményt, az indoklást azonban módosította. E szerint a vádlottak tevékenysége nélkülözte a társadalomra veszélyességet. A lehetőségre egyébként kéttucatnyian jelentkeztek, közülük két embert vittek ki Strasbourgba, de az egészségügyi teszten elbuktak. Az izraeli hadseregnél jelentkezhettek polgári munkára önkéntesek a Szochnut Hajehudit, a világ legnagyobb zsidó szervezetének programjában. Az egyenruhába öltöztetett önkéntesek három hetet töltöttek Izraelben, egyikük beszámolója szerint azonban nem katonai kiképzésben részesültek. Ehelyett az volt a cél, hogy a jelentkezőkben erősítsék azt az érzést, hogy oda tartozhatnak. Haszán Zoltán 1000 forintot az IRAKI népnek az ELLENÁLLÁSHOZ! Külföldi és magyar antiimperialisták felhívása interneten Munkatársainktól Új tervezetet készített az igazságügyi tárca a távol tartás intézményének bevezetésére - mondta lapunk érdeklődésére Petrétei Sándor miniszter. A családon belüli erőszak megakadályozását szolgáló intézkedést azonban nem önálló törvény szabályozná, hanem a szabálysértési törvényt egészítenék ki a zaklatás tényállásával. E szerint, szabálysértést követne el, aki mást a mindennapi életvitelben szándékosan zavarna, valamilyen tevékenységre vagy annak tűrésére kényszerítené, és elrendelhetnék a szabálysértőnek a családtól való távol tartását is. A korábbi megoldási javaslat - amely az intézkedést nem kötötte konkrét törvénysértéshez - Petrétei szerint alkotmánysértő lenne, mert nem határozta meg, milyen esetekben alkalmazható az új intézkedés, emellett lehetőséget teremtett volna az esetleges visszaélésekre. Egyébként az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések - és ilyen a távol tartás is - csak kivételesek lehetnek, végső megoldásként jöhetnek szóba, és törvényi felhatalmazáson alapulhatnak. A szabálysértési és a büntetőeljárási törvény tervezett módosításával a miniszter szerint megteremthető a megfelelő jogi háttér, a súlyosabb esetekre pedig a Btk. már ma is megfelelő rendelkezéseket tartalmaz. A civil szervezetek szerint ez visszalépés a korábbi elképzelésekhez képest, mert feljelentéshez köti a távol tartás elrendelését, a családtagok pedig általában nem fordulnak a hatóságokhoz. Petrétei szerint viszont a hatósági fellépés elképzelhetetlen anélkül, hogy az intézkedést ne kössék jogsértéshez és bejelentéshez. A miniszter emellett hangsúlyozta, hogy a családon belüli erőszak visszaszorítása nem korlátozódik a távol tartásra, megakadályozása sem elsősorban rendőrségi kérdés; más hatóságoknak és a társadalmi szervezeteknek is fel kell lépniük ellene. Ráadásul a távol tartás bevezetésének is vannak feltételei, például biztosítani kell a lakásukból ideiglenesen eltávolított személyek elhelyezését. A távol tartással kapcsolatban civil szervezetek is folyamatosan hallatják hangjukat. Az Amnesty International, a Habeas Corpus Munkacsoport és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) képviselői tegnap például több mint hatezer aláírt képeslapot adtak át a parlamenti frakciók képviselőinek. Az aláírók követelik, hogy a távol tartásról megfelelő törvényi szabályozás szülessen. A kormány ugyanis nyáron visszavonta egy korábbi javaslatát, amelyben részletesen szabályozták volna ezt a kérdést. A NANE korábban még az ellen tiltakozott, hogy csak három napra tiltják el otthonról az erőszakoskodó családtagokat (a szervezet legalább tíz napot javasolt). A visszavonás óta a civilek azzal vádolják a kormányt, hogy elszabotálja a családon belüli erőszak visszaszorításáról szóló, tavaly tavasszal született országgyűlési határozatot, amely idén tavaszig szabott határidőt a kormánynak a törvénytervezet előkészítésére. Aki zaklat, távol tartják Az IM új tervezetet készít a családon belüli erőszak megakadályozására Hatezer képeslapot adtak át a parlamenti frakciók képviselőinek MAGYARORSZÁG 2004. DECEMBER 11., SZOMBAT Támogatják az iraki ellenállást Fegyveres konfliktusra jelenleg Magyarországon nyíltan nem toboroznak önkénteseket. Az Antiimperialista Koordináció (AK) ugyanakkor magyar nyelvű felhívásokat is közzétett, amelyben az amerikaiakkal szemben iraki ellenállás támogatására gyűjt. A szervezet honlapján és szórólapokon található közlemény szerint az antiimperialisták járuljanak hozzá 1000 forinttal a megszállók elleni küzdelemhez. Az AK szervezett élő pajzsot is az amerikai támadás megindításakor több kiemelten fontos épület védelmére. Az AK-val szoros kapcsolatot tart a Munkáspárt ifjúsági szervezete, a Baloldali Front. Székely Péter elnök tudomása szerint Magyarországon ilyen pénzgyűjtés nem folyt, csak a felhívás jelent meg az AK honlapján. Mint kérdésünkre elmondta: a befolyt pénzt akár fegyverekre is fordíthatják Irakban, hiszen ha valakit fegyverrel támadnak meg, azzal kell védekeznie. Székely elmondta: a Baloldali Front szoros kapcsolatban áll az AK-val, de megtartották önállóságukat is. 7 Emberi jogok, díj nélkül Munkatársunktól December 10. az emberi jogok napja. 1992 óta minden évben ezen a napon adták a Másság Alapítvány által létrehozott újságírói Tolerancia-díjat. Az idén megszakadt a sorozat. A RomNet értesülése szerint a három kategóriában odaítélt díjjal járó 500-500 ezer forintos pénzjutalmat nem tudja biztosítani az alapítvány, ezért 2004-ben nem lesz Tolerancia-díj. Az elmúlt több mint tíz évben 206 újságíró, szerkesztőség vagy szakmai műhely részesült az elismerésben. Tegnap öt szervezet - az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a No Camera Csoport, a Társaság a Szabadságjogokért és a Technika az Emberért Alapítvánnyal levelet írt a kormánynak. Azt szeretnék elérni: a kormány lépjen fel az ellen, hogy létrejöjjön egy európai szintű adatbázis a személyes adatok tárolására, és utasítsa vissza azt a tervezetet, amelynek alapján az unió minden állampolgárától kötelezően ujjlenyomatot lehetne venni. Más témában, de az emberi jogok napjához kapcsolódva a belügyi tárca is közleményt adott ki. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala kiemelten fontosnak tartja a nemzetközi emberi jogi okmányokban vállalt kötelezettségeket, megkülönböztetés nélkül segítséget nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő külföldieknek.