Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-11 / 289. szám

NÉPSZABADSÁG Magyar-román nyugdíjpaktum csak 2006-tól? A jövő februárban Bukarestben folyta­tódnak a tárgyalások a magyar-román szociális biztonságról, az áttelepülők nyugdíjáról, az egészségügyi ellátások elszámolásáról kötendő egyezményről. Az egészségügyi tárca politikai államtit­kárának reményei szerint 2006-ban lép­het hatályba a megállapodás. Ez a hely­zetkép tehát cáfolja a Fidesz frakcióveze­tőjének, Áder Jánosnak azt a kettős állam­­polgárságról kiírt népszavazás előtti állí­tását, amely szerint aláírásra kész a meg­állapodás, csak a kettős állampolgárság elleni érvelés kedvéért a kormány elha­lasztotta a tárgyalások lezárását a nép­szavazás utáni napokra. A hétfőtől négy napig Budapesten tár­gyaló magyar és román szakértők - a megbeszélésekről kiadott közös közle­mény szerint - az egyezmény tervezeté­nek néhány cikkelyét pontosították. A ja­vaslatot a magyar fél a nyár végén adta át partnerének. Bukarestben szövegezik meg a szerződést, s ez után kerül az egyes nemzeti kormányok, majd parla­mentek elé jóváhagyásra. Az egyezmény lényegéről Vojnik Má­ria államtitkár lapunknak elmondta: - Szeretnénk elérni, hogy román-magyar viszonylatban a nyugdíj-megállapítás és -folyósítás szabályai azonosak legyenek az EU más államaiéval. E szerint a nyug­díjas nyugdíját az az ország folyósítaná, ahol dolgozóként a társadalombiztosítási járulékot befizette, függetlenül attól, hogy idős korában hol él. A Romániával érvényes egyezmény szerint ez nem így van, mert annak az államnak a társada­lombiztosítója fizet, amelyikben a nyug­díjas él. Ez jellemzően Magyarország, ahová sok romániai magyar települ át idős éveire. Várhatóan változik az egészségügyi el­látás elszámolásának mostani gyakorlata is, ma ugyanis Magyarország és Románia viszonylatában annak az országnak a biz­tosítója finanszírozza a sürgősségi ellátás költségeit, ahol a beavatkozást végezték. Az államtitkár megerősítette, hogy ezen­túl sem lehet majd beteget elutasítani, a számlát viszont a kezelt beteg országának biztosítója rendezi, mint ahogy a magyar tb is megfizeti a francia biztosítónak, ha Franciaországban magyar állampolgár sürgősségi ellátást vesz igénybe. Kérdésünkre, hogy a román fél elfo­gadhatónak tartja-e a magyar igényeket, Vojnik Mária úgy reagált: mivel Romá­nia is az Európai Unióba törekszik, alap­vető érdeke az uniós szabályokkal har­monizáló kétoldalú egyezmények létre­jötte. Ezért arra törekszik, hogy a csatla­kozás időpontjáig ez az egyezmény megszülessen.Kun J. Erzsébet RÖVIDEN HÉTFŐN DÖNT AZ AB A DROGTÖRVÉNYRŐL Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvá­nos ülésen hirdet határozatot a bün­tető törvénykönyvnek (Btk.) a kábító­szerrel visszaélésre vonatkozó ren­delkezéseit kifogásoló indítványokról, valamint a miniszterek jogállásáról szóló törvénynek a miniszterelnök le­mondása esetén a 30 napos lemon­dási időt előíró szabályát támadó in­dítványok kapcsán. Több indítványo­zó a kábítószer-fogyasztás büntethe­tőségét támadta, mások éppen a kel­lő szigort hiányolták a Btk. rendelke­zéseiből. A másik ügyben az indítvá­nyozók szerint a lemondott minisz­terelnököt még 30 napig teljes jog­körben hivatalban tartó rendelkezés az alkotmánynak a kormány műkö­dését szabályozó több tételével is el­lentétben áll. (Munkatársunktól) LAKÁSÜGYEK: DEMSZKY LÁNYA UTÁN FENYVESSYÉ Egy rákospalotai panellakásért egy nagyjából ugyanakkora albertfalvai lakást, és - értékkülönbözet címén - 1,7 millió forintot kapott a XI. kerüle­ti önkormányzattól egy helyi MIÉP-es képviselő, Fenyvessy Zoltán lánya - adta hírül az Index internetes hírpor­tál. A dolog pikantériája, hogy a kép­viselő hevesen bírálta Demszky Gá­bor főpolgármester lányának lakás­kérelmét, sőt, egyes információink szerint az egész ügyet ő szivárogtatta ki. Fenyvessy ezt mindenesetre ta­gadja, a lánya ügyletében pedig sem­mi kivetnivalót nem talál. (Munkatár­sunktól) MVSZ: NEM AZ IGEN, ÉS AZ IGEN A NEM A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) azt vélelmezi, hogy mintegy 1200 sza­vazókörben tévesen töltötték ki a jegy­zőkönyvet: az igeneket nemként, a ne­meket igenként regisztrálták. Az OVB pénteken késő éjszakába nyúló ülé­sén úgy döntött, hogy a szövetség csak az eredményt támadhatja meg, ezért annak kihirdetése után a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat. Az OVB összesí­tette a december 5-i ügydöntő nép­szavazáson külföldön leadott vokso­­kat. A hatvankét magyar külképvisele­ten 1995 választót vettek névjegyzék­be, de Brazíliában, Mexikóban és Ke­nyában nem jelentek meg a szavazók. A 1995 szavazásra jogosultból 17­07 voksolt, így külföldön a részvételi arány 85,57 százalékos volt. A kórház­privatizációval kapcsolatos kérdésre a megjelentek 72,5, a kettős állampol­gárságra vonatkozó kérdésre a szava­zók 77,96 százaléka voksolt igennel. (L. K.) JUSZT NEM LÁT OKOT A TÁVOZÁSRA A magyar jogalkalmazás furcsasága, hogy egy szabálytalan vadkárelhárí­tásból miként jutott a történet lopás vétségéig - nyilatkozta Juszt László, akit jogerősen 250 ezer forintra bün­tettek, mert tavaly májusban az álta­la egy vadásztársaságnak bérbe adott területen, vadászati tilalom idején lelőtt egy mezei nyulat és egy őzgidát. Juszt a szabálytalanságot el­ismerte, az ezért kirótt bírságot befi­zette, a lopást azonban vitatja. Sze­rinte azért volt szükség a két vad el­ejtésére, mert a vadásztársaság nem volt hajlandó megvédeni az általa te­lepített csemetéskertet. Ezért lőtt ő, két tanú jelenlétében. Hozzá is elju­tottak azok a vélemények, hogy az ítélet után nem vezetheti A tévé ügy­védje című műsort, ám szerinte ép­pen olyan esetekkel, a törvények és azok alkalmazásának visszásságaival foglalkozik a produkció is, mint ami­lyen ez az ügy. „El kell dönteni, hogy mi a fontosabb, az államilag preferált erdőtelepítés, vagy a vadak védel­me" - fogalmazott Juszt, aki komoly­talannak nevezte azt a­­ tévékurató­rium egyik tagja által is megfogalma­zott­­ felvetést, hogy az ügy miatt ve­gyék le a képernyőről. (Munkatár­sunktól) CSURKA KORMÁNYT DÖNTENE Csurka István, a MIÉP elnöke szerint 2005-ben a nemzeti erőknek meg kell dönteniük a Gyurcsány-kor­mányt. A politikus pénteki, budapes­ti sajtótájékoztatóján közölte, hogy minden nemzeti erőt csatlakozásra kérnek fel ahhoz a közös nyilatko­zathoz, amelyet a MIÉP vezető testü­lete fogadott el, a december 5-i nép­szavazásra reagálva. Csurka állás­pontja szerint nemzeti engedetlen­ségi mozgalomra, országos sztráj­kokra is szükség van a Gyurcsány­­kormánnyal szemben. A MIÉP elnö­ke szerint „a Kárpát-medencei ma­gyarság számára a december 5-i népszavazás a méretkülönbségek beszámításával ugyanazt jelentette, mint az USA társadalma számára 2001. szeptember 11-e. Ahogyan az USA társadalmát egy kilátástalan, el­sősorban Izrael érdekeit szolgáló há­borúba bőszítette bele a CIA és a Moszad által jóváhagyott terrortá­madás, ugyanúgy érte a magyarsá­got a népszavazás vértelen terrortá­madása." Csurka István azt mondta, hogy a népszavazás alakulásáért a Fidesz is felelős, mivel nem vitte az utcára tömegeit. (MTI) A KURATÓRIUM ELNÉZÉST KÉR Czeglédi László, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke pénteken elnézést kért azoktól, aki­ket sértett a közszolgálati médium vasárnapi népszavazási műsora. A testület vezetője „erősnek" nevezte, és nem értett egyet Kuncze Gábor SZDSZ-elnöknek a parlamentben hangoztatott azon véleményével, hogy az MTV közszolgálatiságból megbukott, amiért nem tájékoztatta időben nézőit a referendum ered­ményéről. Ám azt a kuratóriumi el­nökség véleményét összegezve elis­merte, hogy nem volt szerencsés ez a közvetítés. Az MTV vasárnap csak az után kezdte műsorát, hogy befe­jeződött Lagzi Lajcsi szórakoztató műsora. Az eredményeket Frideri­­kusz Sándor műsorában ismertette, amely különösen Hajós András pa­ródiába hajló bejelentkezése miatt kapott bírálatokat. Az MTV belső vizsgálatának végeredményét szer­dán hozzák nyilvánosságra. (Hírösz­­szefoglalónk) Törvény a zsoldosok ellen Az idegenlégióra nem vonatkozna a tilalom Folytatás az 1. OLDALRÓL Egy 1989-es ENSZ-egyez­­ménynek megfelelően emel­ték be a zsoldosokra vonatko­zó tételt. A büntető törvénykönyv módosítása a zsoldba állás tiltása mellett egyértelművé teszi, hogy szövetséges or­szágokba lehet önkénteseket toborozni. Tiltott toborzás miatt nálunk eddig egyetlen esetben, 2003-ban emeltek vádat, mert Pécsett toboroz­tak a francia idegenlégióba. Első fokon felmentették a négy vádlottat, mert a bíró­ság az idegenlégiót szövetsé­ges fegyveres szervnek mi­nősítette. A nyomozást irányító rendőr alezredes korábban úgy nyilatkozott, hogy a honvédelmi tárca szakértői­nek állásfoglalása szerint az idegenlégió nem tekinthető a Magyar Köztársasággal szö­vetséges haderőnek. Másod­fokon sem állapított meg a Pécsi Ítélőtábla bűncselek­ményt, az indoklást azonban módosította. E szerint a vád­lottak tevékenysége nélkü­lözte a társadalomra veszé­lyességet. A lehetőségre egyébként kéttucatnyian je­lentkeztek, közülük két em­bert vittek ki Strasbourgba, de az egészségügyi teszten elbuktak. Az izraeli hadseregnél je­lentkezhettek polgári mun­kára önkéntesek a Szochnut Hajehudit, a világ legna­gyobb zsidó szervezetének programjában. Az egyenru­hába öltöztetett önkéntesek három hetet töltöttek Izrael­ben, egyikük beszámolója szerint azonban nem katonai kiképzésben részesültek. Ehelyett az volt a cél, hogy a jelentkezőkben erősítsék azt az érzést, hogy oda tartoz­hatnak. Haszán Zoltán 1000 forintot az IRAKI népnek az ELLENÁLLÁSHOZ! Külföldi és magyar antiimperialisták felhívása interneten Munkatársainktól Új tervezetet készített az igazságügyi tárca a távol tartás intézményének beve­zetésére - mondta lapunk érdeklődésére Petrétei Sándor miniszter. A családon be­lüli erőszak megakadályozását szolgáló intézkedést azonban nem önálló törvény szabályozná, hanem a szabálysértési tör­vényt egészítenék ki a zaklatás tényállá­sával. E szerint, szabálysértést követne el, aki mást a mindennapi életvitelben szándékosan zavarna, valamilyen tevé­kenységre vagy annak tűrésére kénysze­rítené, és elrendelhetnék a szabálysértő­nek a családtól való távol tartását is. A korábbi megoldási javaslat - amely az intézkedést nem kötötte konkrét tör­vénysértéshez - Petrétei szerint alkot­mánysértő lenne, mert nem határozta meg, milyen esetekben alkalmazható az új intézkedés, emellett lehetőséget te­remtett volna az esetleges visszaélések­re. Egyébként az Alkotmánybíróság kö­vetkezetes gyakorlata szerint a szemé­lyes szabadságot korlátozó kényszerin­tézkedések - és ilyen a távol tartás is - csak kivételesek lehetnek, végső megol­dásként jöhetnek szóba, és törvényi fel­hatalmazáson alapulhatnak. A szabály­sértési és a büntetőeljárási törvény terve­zett módosításával a miniszter szerint megteremthető a megfelelő jogi háttér, a súlyosabb esetekre pedig a Btk. már ma is megfelelő rendelkezéseket tartalmaz. A civil szervezetek szerint ez visszalé­pés a korábbi elképzelésekhez képest, mert feljelentéshez köti a távol tartás el­rendelését, a családtagok pedig általá­ban nem fordulnak a hatóságokhoz. Petrétei szerint viszont a hatósági fellé­pés elképzelhetetlen anélkül, hogy az in­tézkedést ne kössék jogsértéshez és beje­lentéshez. A miniszter emellett hangsú­lyozta, hogy a családon belüli erőszak visszaszorítása nem korlátozódik a távol tartásra, megakadályozása sem elsősor­ban rendőrségi kérdés; más hatóságok­nak és a társadalmi szervezeteknek is fel kell lépniük ellene. Ráadásul a távol tar­tás bevezetésének is vannak feltételei, például biztosítani kell a lakásukból ide­iglenesen eltávolított személyek elhelye­zését. A távol tartással kapcsolatban civil szervezetek is folyamatosan hallatják hangjukat. Az Amnesty International, a Habeas Corpus Munkacsoport és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) képviselői tegnap például több mint hatezer aláírt képeslapot ad­tak át a parlamenti frakciók képviselői­nek. Az aláírók követelik, hogy a távol tartásról megfelelő törvényi szabályo­zás szülessen. A kormány ugyanis nyá­ron visszavonta egy korábbi javaslatát, amelyben részletesen szabályozták vol­na ezt a kérdést. A NANE korábban még az ellen tiltakozott, hogy csak há­rom napra tiltják el otthonról az erősza­koskodó családtagokat (a szervezet leg­alább tíz napot javasolt). A visszavonás óta a civilek azzal vádolják a kormányt, hogy elszabotálja a családon belüli erő­szak visszaszorításáról szóló, tavaly ta­vasszal született országgyűlési határo­zatot, amely idén tavaszig szabott ha­táridőt a kormánynak a törvényterve­zet előkészítésére. Aki zaklat, távol tartják Az IM új tervezetet készít a családon belüli erőszak megakadályozására Hatezer képeslapot adtak át a parlamenti frakciók képviselőinek MAGYARORSZÁG 2004. DECEMBER 11., SZOMBAT Támogatják az iraki ellenállást Fegyveres konfliktusra jelenleg Magyarországon nyíltan nem toboroznak önkénteseket. Az Antiimperialista Koordináció (AK) ugyanakkor magyar nyelvű felhívásokat is közzétett, amelyben az amerikaiakkal szemben iraki ellenállás támoga­tására gyűjt. A szervezet honlapján és szórólapokon található közlemény szerint az antiimperialisták járuljanak hozzá 1000 forinttal a megszállók elleni küzdelemhez. Az AK szervezett élő pajzsot is az amerikai támadás megindításakor több ki­emelten fontos épület védelmére. Az AK-val szoros kapcsola­tot tart a Munkáspárt ifjúsági szervezete, a Baloldali Front. Székely Péter elnök tudomása szerint Magyarországon ilyen pénzgyűjtés nem folyt, csak a felhívás jelent meg az AK hon­lapján. Mint kérdésünkre elmondta: a befolyt pénzt akár fegyverekre is fordíthatják Irakban, hiszen ha valakit fegyver­rel támadnak meg, azzal kell védekeznie. Székely elmondta: a Baloldali Front szoros kapcsolatban áll az AK-val, de meg­tartották önállóságukat is. 7 Emberi jogok, díj nélkül Munkatársunktól December 10. az emberi jogok napja. 1992 óta minden évben ezen a napon ad­ták a Másság Alapítvány által létrehozott újságírói Tolerancia-díjat. Az idén meg­szakadt a sorozat. A RomNet értesülése szerint a három kategóriában odaítélt díj­jal járó 500-500 ezer forintos pénzjutal­mat nem tudja biztosítani az alapítvány, ezért 2004-ben nem lesz Tolerancia-díj. Az elmúlt több mint tíz évben 206 újság­író, szerkesztőség vagy szakmai műhely részesült az elismerésben. Tegnap öt szervezet - az Eötvös Ká­roly Közpolitikai Intézet, a Magyar Hel­sinki Bizottság, a No Camera Csoport, a Társaság a Szabadságjogokért és a Tech­nika az Emberért Alapítván­­­­nyal leve­let írt a kormánynak. Azt szeretnék elér­ni: a kormány lépjen fel az ellen, hogy lét­rejöjjön egy európai szintű adatbázis a személyes adatok tárolására, és utasítsa vissza azt a tervezetet, amelynek alapján az unió minden állampolgárától kötele­zően ujjlenyomatot lehetne venni. Más témában, de az emberi jogok nap­jához kapcsolódva a belügyi tárca is köz­leményt adott ki. A dokumentum hang­súlyozza, hogy a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivata­­la kiemelten fontosnak tartja a nemzetkö­zi emberi jogi okmányokban vállalt köte­lezettségeket, megkülönböztetés nélkül segítséget nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő külföldieknek.

Next