Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-22 / 18. szám
NÉPSZABADSÁG A magyar kultúra napja alkalmából szellemi életünk állapotát értékelte tegnap a Fidesz kulturális tagozatának elnöke a pesti Centrál kávéházban. Az Orbán-kormányban miniszteri posztot is betöltött Pálinkás József szavai mellett közöljük Vitányi Ivánnak, az Országgyűlés kulturális bizottsága MSZP-s tagjának véleményét is. Pálinkás: „Használható tudás" helyett műveltséget - Kulturális közérzetünk rossz, romló. Az ok a kulturális alapintézmények problémáiban és a társadalom műveltséghiányában keresendő - kezdte Pálinkás József. Szerinte az iskola ma nem teljesíti nevelési és tudásátadó feladatát. Sokan az anyagi boldogulás „trükkjeire" kiképző intézménnyé szeretnék tenni, holott művelt embereket kellene képeznie. Egyes szektorokról, például a felnőttképzésről a támogatások kapcsán korrupciós hírek érkeznek. A kormány felsőoktatási tervezete pedig elbukott az Alkotmánybíróságon, mégis keresztülvitték, semmibe véve a kialakult struktúrát. A politikus szerint a kultúra területén sok a látványpolitizálás, ám az utóbbi időben sikerek is születtek. Ezek közé sorolja a nagy-britanniai magyar évadot. A művelődéspolitika egésze azonban lobbiérdekeknek kiszolgáltatott. A pályázati rendszer hibája, hogy a kulturális intézmények alaptámogatását is pályázati úton akarja megoldani, ami létbizonytalanságot okoz az érintetteknél. Az iskolarendszer gondjainak jele az is, hogy az ismeretátadás egyre nagyobb hányada a médiára hárul. Mind nagyobb teret kap a törekvés is, hogy a kultúra értékeit az interneten jelenítsék meg - a jelenlegi kormányzat kiemelt programja a digitalizáció is. Pálinkás a torzításmentes digitális bemutatást szorgalmazza, és egészséges egyensúlyt szeretne, amelyben változatlanul nagy szerep jut az élő művészetnek. Ehhez azonban erőteljesebben kellene támogatni ezt a szférát. A politikus úgy véli, a kormányoknak lehetőségük van arra, hogy a kultúrafinanszírozásról értékrendjük szerint döntsenek. - Reméljük, nem szorul vissza a kulturális támogatás, de pillanatnyilag nem látjuk azt az erőt, amely ennek nagyobb teret enged - jegyezte meg. Várakozással tekint a Művészetek Palotája megnyitása elé. Ezt a várakozást azonban némiképp beárnyékolja számára a Nemzeti Filharmonikusok elhelyezése körül tapasztalt bizonytalanság. A kulturális befogadással kapcsolatos kérdésünkre Pálinkás József hangsúlyozta, ehhez alapfeltétel, hogy a befogadónak legyen identitása. Csak művelt emberek teremthetnek gazdasági jólétet, ami visszahat a kultúrára is. Ezért úgy véli, nem „használható tudást" kell átadni az embereknek, hanem igazi műveltséget, mert ennek birtokában könnyen elsajátítható az előbbi is. Ehhez hozzátette: Magyarországon 1980-tól mind nagyobb teret nyert az „áhítozás" a Nyugat iránt. Elterjedt, ami onnan jön, jobb, mint ami nálunk van. Ezzel részben visszaszorultak fontos értékek, eluralkodott a szórakoztató kultúra. Emiatt hiányolja a kritikát. A művelődés jó példájaként említette viszont a Mindentudás Egyetemét, ahol garantáltan értékeket közvetítenek, és amelyet más területeken is követni kellene. Kérdésre elismerte: a politika gyakran igyekszik céljainak szolgálatába állítani a kultúrát, amit azonban nem szabad a pártrendezvényekhez kapcsolódó produkciókkal azonosítani. Nem az alkotó politikai hovatartozása, hanem a mű értéke számít - mondta. Pálinkás József Két nézőpontból Plusz egy győztes Tegnap a Nemzeti Múzeum Rotundájában kihirdették a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Édes Anyanyelvünk című pályázatának eredményét. A négy témakörből álló Édes Anyanyelvünkön belül az Örökhagyók életműpályázatra ötvenheten jelentkeztek, és a szakmai zsűri harminckét kötet kiadását támogatta, összesen húszmillió forinttal. A Nyelv és nyelvhasználat a családban kategóriában ötvenkét pályázó közül harminchárman nyertek, közülük hatan a határon túlról. A tiszta és közérthető kommunikációért című témában nyolcan adtak be pályamunkát, és a tárca tizenkétmillió forintos támogatását egy fiatal nyelvészekből álló kutatócsoport, az Inter Kultúra, Nyelv és Média Kutatóközpont Kht. kapta. A Katona József-pályázatok két részből álltak: drámaírói alkotói támogatásból, amelyre szinopszissal és egy színház ajánlásával jelentkezhettek a szerzők. A huszonhárom drámaíró benyújtott pályázata közül öt kapott pénzdíjat, fejenként négyszázezer forintot: Deres Péter, Garaczi László, Lackfi János, Jeles András és Kukorelly Endre. A pályázati keretösszeg másik feléért, az úgynevezett produkciós támogatásért készre írt színdarabbal indulhattak a szerzőkkel együtt hazai és határon túli befogadószínházak. A Katona József-pályázatokat véleményező zsűri képviselője, a dramaturg Radmi Annamária lapunknak elmondta: a produkciós keretből - negyvenkilencmillió forintból - a hetven benyújtott pályamunka közül huszonegy kortárs dráma bemutatását támogatták. Ezt a pénzt az NKÖM útmutatása szerint úgy oszthatták szét a nyertesek között, hogy a leendő ősbemutatókért több pénz járjon, mint a már játszott darabokért. A nagyszínpadi produkciókra ugyancsak többet adhattak, mint a kamaraszínházi előadásokra, utóbbiak pedig drágábbak a stúdiószínházi bemutatóknál. A produkciós pályázat meglepetése, hogy az NKÖM által felkért szakmai zsűri január 14-i döntését követően a huszonegy tagú nyertes listára felkerült még két név: Thuróczy Katalin drámaszerzőé és a Soproni Petőfi Színházé. Az Édes Anyanyelvünk Pályázat NKÖM által kiadott összesítőjéből kiderül, hogy az utólagos díjazott nagyszínpadi ősbemutatóra - vagyis a hat megítélhető kategória legdrágábbikára - kapott támogatást, 4,7 millió forintot. Hogyan kerülhetett ez a pályázó a nyertesek közé a szakmai grémium javaslata nélkül? - erre Radnai Annamária nem akart reagálni. Miután Hiller István tegnap átadta a zsűri által megítélt díjakat, bejelentették: „a pályázatok nagy számára való tekintettel a nemzeti kulturális örökség minisztere döntése alapján a felsorolt színházak mellett produkciós támogatásban részesül: Thuróczy Katalin és a Soproni Petőfi Színház". Hiller István lapunk kérdésére, hogy mi indokolta a színházi szakemberekből álló zsűri döntésének utólagos megváltoztatását, azt mondta: javaslatot kapott a keret kibővítésére. A javaslatot illetően Schneider Márta helyettes államtitkárt ajánlotta nyilatkozatra. Schneider Mártát lapzártánkig nem értük el.Valaczkay Gabriella Thuróczy Katalin átveszi a díjat a minisztertől Vitányi: Fölzárkóztatni a leszakadókat A kultúra helyzetének értékelésénél kiindulópontként vehetjük, hogy a politika, a gazdaság, a kultúra koronként nem fejlődik, változik egyformán - mondja Vitányi Iván. A huszadik század harmincas éveiben például a magyar kultúra ugrott élre, elsősorban Bartók Béla munkásságával. A kultúra következő fölívelő szakasza a hatvanas években kezdődött, s egészen a nyolcvanas évekig kritikai, oppozíciós szerepet töltött be a politikával szemben, és gyorsította a társadalmi átalakulás előkészítését. A rendszerváltás forgószele változásokat hozott, hiszen különösen az első időszakban az emberek főként a megváltozott környezetükkel, élethelyzetükkel voltak elfoglalva. Milliók kerültek nehezebb vagy bizonytalan körülmények közé, százezrek sorsa viszont jobbra fordult. Talán ezzel magyarázható, mondja Vitányi, hogy a politika elsősorban az így kialakuló konfliktusokkal törődött, kisebb figyelmet fordított a kultúra támogatására. Ezzel adós valamennyi rendszerváltó kormány. A művészi-kulturális kifejezés szabadsága megnövelte ugyan a művek, például a kiadott könyvek számát, ezek azonban már kevesebb befogadóhoz, olvasóhoz jutottak el. Minden probléma ellenére azt mondhatjuk, véli Vitányi, hogy a magyar kultúra ebben a máig terjedő szakaszban is meg tudta őrizni pozícióit. Az irodalom régi és új nemzedékei fontos műveket alkottak, amelyek nemzetközi visszhangot keltettek (lásd Kertész Imre Nobel-díját is). A magyar zeneszerzés és előadó-művészet legjobbjai, részben persze külföldön tevékenykedve, a világ élvonalához tartoznak. Pezsgés mutatkozik a magyar filmben. Az MTA kultúrakutató csoportja által végzett ismételt kutatások azt mutatják, hogy a kilencvenes évek elejéhez képest bővül, sokszínűbbé válik a hazai középrétegek kultúrafogyasztása, miközben változatlanul sokak számára még szegényes a táplálék. A szellemi életben, kultúrában mutatkozó törésvonalakra utaló kérdésünkre Vitányi megjegyzi, ezt részben a politika és a kultúra nemkívánatos szoros kapcsolata, összefonódása hozza létre. Az előző kormány törekvése volt egyfajta hivatalos ideológia alapján védőbástyát vonni a politika köré a társadalom egyes rétegeinek kulturális értékrendjéből. „Udvari kultúra" bontakozott ki így a millenniumi szoborállításoktól kezdve olyan intézmények kialakításáig, mint a Terror Háza. Nem általában a hazai kulturális intézmények megerősítésére mentek el nagy pénzek. Ebből kell kilépni, szorgalmazza Vitányi, és olyan politikát teremteni, amely védi, támogatja, népszerűsíti és szélesíti az értékes kultúrát; továbbá széles rétegek számára - nem csupán a felső középnek - teremt jó lehetőséget a kulturálódásban. Ez hosszú folyamat, amely akkor lehet sikeres, ha megtörténik a társadalom nehéz helyzetben lévő részének, jelenleg is majdnem ötven százalékának fölzárkóztatása. Ő úgy látja, a jelenlegi kormánynak ez a törekvése. Varsányi Gyula Vitányi Iván Művészeti és kultúratámogatói díjak Hiller István kulturális miniszter művészeti és kultúratámogatói díjakat adott át tegnap az Iparművészeti Múzeumban. Pro Cultura Hungarica Emlékplakettet kapott Erwin Müller a Gerbeaud-ház mint a magyar épített kultúra része helyreállításáért, valamint a magyar kortárs képzőművészet népszerűsítéséért az adventi kalendáriumok révén. Miniszteri elismerő oklevelet kapott Pólya Pálné és Pólya Pál a túrkevei kábeltelevízió létrehozásában és működtetésében végzett kiemelkedő tevékenységükért, Szirtes Katalin és Koppány Endréné „A könyvet házhoz" program megvalósításában végzett önfeláldozó munkájukért. Márai Sándor-díjat kapott Karátson Endre Párizsban élő író, irodalomtörténész, Láng Zsolt, erdélyi prózaíró, a marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat szerkesztője, Németh Gábor író, szerkesztő. A kultúra támogatásáért címet kapta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szkéné Színház sokirányú művészeti tevékenységének évtizedes támogatásáért. A kultúra pártfogója címet kapta Gulyás Györgyné Mátyás Éva, aki néhai férje, Gulyás György, a békés-tarhosi énekiskola, a debreceni Kodály Kórus, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny alapítója, zeneművészeti főiskolai tanár-karnagya teljes hagyatékát, a Debreceni Egyetem könyvtárának, ingatlanját pedig az egyetemnek ajándékozta. Bibliotéka Emlékérem-díjat kapott dr. Büky Béláné a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára osztályvezetője, Czinkné Bükkösdi Valéria, kaposvári megyei és városi könyvtár osztályvezetője, Haraszti Pálné, az Országgyűlési Könyvtár osztályvezetője, Háry Péterné, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásiegység-vezetője, Kovács Emil, a devecseri városi könyvtár címzetes igazgatója, Lakatos András, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, dr. Müller Róbertné, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár igazgatója, Sipos Márta, az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezető-helyettese, Szentesi Jánosné, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár osztályvezetője, Tőzsér Istvánná, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár osztályvezetője. Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjat kapott a Bányász Képzőművész Kör, a Bihari János Táncegyüttes, a Budai Táncklub, a Fapihe Gyermekszínjátszó Csoport, a Magnificat Gyermekkar. Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat kapott dr. Buglya Sándor filmművész, Gerenday Endre karnagy, Harsányiné Szöllősi Ágnes mozdulatművész, Koday László képzőművész, Szabó László népzenész, dr. Sződy Szilárd tanár, rendező, Várhidi Attila művelődésszervező, tanár. OKTATÁS A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Híradástechnika Intézete 2005. február végén indítja a távközlés-technikai szakmérnöki akkreditált továbbképzési szakot villamosmérnöki végzettségű szakemberek részére, levelező tagozatos formában. A képzés 3 féléves. Bővebb információ a http:/www.kando.hu/hu/oktatatas/szakuzem/tajekozato.html honlapon, illetve Samu Nagy Istvánná (1) 210-9594-es telefonján. 2005. JANUÁR 22., SZOMBAT Digitális Eszmélet Tegnap nyit a Petőfi Irodalmi Múzeumban (V. Károlyi Mihály utca 16.) az a József Attila-kiállítás, amely idén több hazai város - például Szeged, Debrecen, Miskolc, Eger - mellett Erdélybe, a Vajdaságba, valamint Párizsba, Bécsbe és Berlinbe is eljut majd. Az Eszmélet című tárlat érdekessége, hogy József Attila költészetét, életútját és tárgyi hagyatékát új technológiák, szinkronvezérelt digitális videolejátszók, digitális hanglejátszók és interaktív multimédiás programok segítségével mutatja be. D. V. G. HIRDETÉS A Berwin Ruhagyár Rt. igazgatósága (1191 Budapest, Üllői út 206.) tisztelettel meghívja részvényeseit a 2005. február 10-én 12.00 órakor kezdődő RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÉRE. Helyszín: a Berwin Ruhagyár Rt. tárgyalóterme (Bp., Üllői út 206.). Napirendi pontok: 1. Döntés a Berwin Ruhagyár Rt. („társaság”) által 2004. október 6-i rendkívüli közgyűlésén elhatározott átalakulási (kiválási) eljárás megszüntetéséről a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CLXIV. törvény („Gt.”) VII. fejezete alapján. 2. Egyebek: A napirendi pontokhoz szükséges információk 2005. február 1-jétől állnak a társaság székhelyén rendelkezésre. A szavazati jogok gyakorlásáról a társaság alapító okirata 6.6 (a) és 11.15-11.20 pontjai, valamint a Gt. 198., 220., 221., 227. és 229. paragrafusai rendelkeznek. A társaság közgyűlésén a részvénykönyvben nyilvántartott részvényesek személyazonosságuk hitelt érdemlő igazolása, míg törvényes képviselőjük, illetve meghatalmazottjuk közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásuk bemutatása és személyazonosságuk hitelt érdemlő igazolása esetén vehetnek részt. Regisztráció: 11.30-12.00 óra között. A társaság a közgyűlés határozatképtelensége esetén meghiúsult közgyűlést 2005. február 17-én 12 órakor azonos helyszínen megtartja, amely megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendben szereplő kérdések tekintetében. Regisztráció a megismételt közgyűlésre: 11.30-12.00 óra között.