Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-22 / 18. szám

NÉPSZABADSÁG A magyar kultúra napja alkalmából szellemi életünk állapotát érté­kelte tegnap a Fidesz kulturális tagozatának elnöke a pesti Centrál kávéházban. Az Orbán-kormányban miniszteri posztot is betöltött Pálinkás József szavai mellett közöljük Vitányi Ivánnak, az Ország­­gyűlés kulturális bizottsága MSZP-s tagjának véleményét is. Pálinkás: „Használható tudás" helyett műveltséget - Kulturális közérzetünk rossz, romló. Az ok a kulturális alapintézmények problé­máiban és a társadalom műveltséghiá­nyában keresendő - kezdte Pálinkás Jó­zsef. Szerinte az iskola ma nem teljesíti nevelési és tudásátadó feladatát. Sokan az anyagi boldogulás „trükkjeire" kikép­ző intézménnyé szeretnék tenni, holott művelt embereket kellene képeznie. Egyes szektorokról, például a felnőttkép­zésről a támogatások kapcsán korrupciós hírek érkeznek. A kormány felsőoktatási tervezete pedig elbukott az Alkotmány­­bíróságon, mégis keresztülvitték, semmi­be véve a kialakult struktúrát. A politikus szerint a kultúra területén sok a látványpolitizálás, ám az utóbbi időben sikerek is születtek. Ezek közé sorolja a nagy-britanniai magyar évadot. A művelődéspolitika egésze azonban lobbiérdekeknek kiszolgáltatott. A pá­lyázati rendszer hibája, hogy a kulturális intézmények alaptámogatását is pályá­zati úton akarja megoldani, ami létbi­zonytalanságot okoz az érintetteknél. Az iskolarendszer gondjainak jele az is, hogy az ismeretátadás egyre nagyobb hányada a médiára hárul. Mind na­gyobb teret kap a törekvés is, hogy a kul­túra értékeit az interneten jelenítsék meg - a jelenlegi kormányzat kiemelt prog­ramja a digitalizáció is. Pálinkás a torzí­tásmentes digitális bemutatást szorgal­mazza, és egészséges egyensúlyt szeret­ne, amelyben változatlanul nagy szerep jut az élő művészetnek. Ehhez azonban erőteljesebben kellene támogatni ezt a szférát. A politikus úgy véli, a kormányoknak lehetőségük van arra, hogy a kultúrafi­nanszírozásról értékrendjük szerint dönt­senek. - Reméljük, nem szorul vissza a kulturális támogatás, de pillanatnyilag nem látjuk azt az erőt, amely ennek na­gyobb teret enged - jegyezte meg. Vára­kozással tekint a Művészetek­ Palotája megnyitása elé. Ezt a várakozást azonban némiképp beárnyékolja számára a Nem­zeti Filharmonikusok elhelyezése körül tapasztalt bizonytalanság. A kulturális befogadással kapcsolatos kérdésünkre Pálinkás József hangsúlyoz­ta, ehhez alapfeltétel, hogy a befogadó­nak legyen identitása. Csak művelt em­berek teremthetnek gazdasági jólétet, ami visszahat a kultúrára is. Ezért úgy véli, nem „használható tudást" kell átadni az embereknek, hanem igazi műveltséget, mert ennek birtokában könnyen elsajátít­ható az előbbi is. Ehhez hozzátette: Magyarországon 1980-tól mind nagyobb teret nyert az „áhítozás" a Nyugat iránt. Elterjedt, ami onnan jön, jobb, mint ami nálunk van. Ez­­­­zel részben visszaszorultak fontos érté­kek, eluralkodott a szórakoztató kultúra. Emiatt hiányolja a kritikát. A művelődés jó példájaként említette viszont a Min­­­­dentudás Egyetemét, ahol garantáltan ér­tékeket közvetítenek, és amelyet más te­rületeken is követni kellene. Kérdésre elismerte: a politika gyakran igyekszik céljainak szolgálatába állítani a kultúrát, amit azonban nem szabad a pártrendezvényekhez kapcsolódó pro­dukciókkal azonosítani. Nem az alkotó politikai hovatartozása, hanem a mű ér­téke számít - mondta. Pálinkás József Két nézőpontból Plusz egy győztes Tegnap a Nemzeti Múzeum Rotundá­­jában kihirdették a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Édes Anyanyelvünk című pályázatának eredményét. A négy témakörből álló Édes Anyanyelvünkön belül az Örök­hagyók életműpályázatra ötvenheten jelentkeztek, és a szakmai zsűri har­minckét kötet kiadását támogatta, ös­­­szesen húszmillió forinttal. A Nyelv és nyelvhasználat a családban kategóriá­ban ötvenkét pályázó közül harminchárman nyertek, közülük ha­tan a határon túlról. A tiszta és közért­hető kommunikációért című témában nyolcan adtak be pályamunkát, és a tár­ca tizenkétmillió forintos támogatását egy fiatal nyelvészekből álló kutatócso­port, az Inter Kultúra, Nyelv és Média Kutatóközpont Kht. kapta. A Katona József-pályázatok két rész­ből álltak: drámaírói alkotói támogatás­ból, amelyre szinopszissal és egy szín­ház ajánlásával jelentkezhettek a szer­zők. A huszonhárom drámaíró benyúj­tott pályázata közül öt kapott pénzdí­jat, fejenként négyszázezer forintot: De­res Péter, Garaczi László, Lackfi János, Jeles András és Kukorelly Endre. A pályázati keretösszeg másik feléért, az úgyneve­zett produkciós támogatásért készre írt színdarabbal indulhattak a szerzőkkel együtt hazai és határon túli befogadó­színházak. A Katona József-pályázato­­kat véleményező zsűri képviselője, a dramaturg Radmi Annamária lapunk­nak elmondta: a produkciós keretből - negyvenkilencmillió forintból - a het­ven benyújtott pályamunka közül hu­szonegy kortárs dráma bemutatását tá­mogatták. Ezt a pénzt az NKÖM útmu­tatása szerint úgy oszthatták szét a nyertesek között, hogy a leendő ősbe­mutatókért több pénz járjon, mint a már játszott darabokért. A nagyszínpadi produkciókra ugyancsak többet adhat­tak, mint a kamaraszínházi előadások­ra, utóbbiak pedig drágábbak a stúdió­­színházi bemutatóknál. A produkciós pályázat meglepetése, hogy az NKÖM által felkért szakmai zsűri január 14-i döntését követően a huszonegy tagú nyertes listára felkerült még két név: Thuróczy Katalin dráma­szerzőé és a Soproni Petőfi Színházé. Az Édes Anyanyelvünk Pályázat NKÖM által kiadott összesítőjéből ki­derül, hogy az utólagos díjazott nagy­színpadi ősbemutatóra - vagyis a hat megítélhető kategória legdrágábbikára - kapott támogatást, 4,7 millió forintot. Hogyan kerülhetett ez a pályázó a nyertesek közé a szakmai grémium ja­vaslata nélkül? - erre Radnai Annamá­ria nem akart reagálni. Miután Hiller István tegnap átadta a zsűri által megítélt díjakat, bejelentet­ték: „a pályázatok nagy számára való tekintettel a nemzeti kulturális örökség minisztere döntése alapján a felsorolt színházak mellett produkciós támoga­tásban részesül: Thuróczy Katalin és a Soproni Petőfi Színház". Hiller István lapunk kérdésére, hogy mi indokolta a színházi szakemberek­ből álló zsűri döntésének utólagos meg­változtatását, azt mondta: javaslatot ka­pott a keret kibővítésére. A javaslatot il­letően Schneider Márta helyettes állam­titkárt ajánlotta nyilatkozatra. Schneider Mártát lapzártánkig nem értük el.Valaczkay Gabriella Thuróczy Katalin átveszi a díjat a minisztertől Vitányi: Fölzárkóztatni a leszakadókat­ ­ A kultúra helyzetének értékelésénél ki­indulópontként vehetjük, hogy a politi­ka, a gazdaság, a kultúra koronként nem fejlődik, változik egyformán - mondja Vi­tányi Iván. A huszadik század harmincas éveiben például a magyar kultúra ugrott élre, elsősorban Bartók Béla munkásságá­val. A kultúra következő fölívelő szaka­sza a hatvanas években kezdődött, s egé­szen a nyolcvanas évekig kritikai, oppo­­zíciós szerepet töltött be a politikával szemben, és gyorsította a társadalmi át­alakulás előkészítését. A rendszerváltás forgószele változá­sokat hozott, hiszen különösen az első időszakban az emberek főként a meg­változott környezetükkel, élethelyze­tükkel voltak elfoglalva. Milliók kerül­tek nehezebb vagy bizonytalan körül­mények közé, százezrek sorsa viszont jobbra fordult. Talán ezzel magyarázha­tó, mondja Vitányi, hogy a politika első­sorban az így kialakuló konfliktusokkal törődött, kisebb figyelmet fordított a kultúra támogatására. Ezzel adós vala­mennyi rendszerváltó kormány. A mű­vészi-kulturális kifejezés szabadsága megnövelte ugyan a művek, például a kiadott könyvek számát, ezek azonban már kevesebb befogadóhoz, olvasóhoz jutottak el. Minden probléma ellenére azt mondhatjuk, véli Vitányi, hogy a magyar kultúra ebben a máig terjedő szakaszban is meg tudta őrizni pozíció­it. Az irodalom régi és új nemzedékei fontos műveket alkottak, amelyek nem­zetközi visszhangot keltettek (lásd Ker­tész Imre Nobel-díját is). A magyar zene­szerzés és előadó-művészet legjobbjai, részben persze külföldön tevékenyked­ve, a világ élvonalához tartoznak. Pezs­gés mutatkozik a magyar filmben. Az MTA kultúrakutató csoportja által vég­zett ismételt kutatások azt mutatják, hogy a kilencvenes évek elejéhez képest bővül, sokszínűbbé válik a hazai közép­rétegek kultúrafogyasztása, miközben változatlanul sokak számára még sze­gényes a táplálék. A szellemi életben, kultúrában mutat­kozó törésvonalakra utaló kérdésünkre Vitányi megjegyzi, ezt részben a politika és a kultúra nemkívánatos szoros kapcso­lata, összefonódása hozza létre. Az előző kormány törekvése volt egyfajta hivata­los ideológia alapján védőbástyát vonni a politika köré a társadalom egyes rétegei­nek kulturális értékrendjéből. „Udvari kultúra" bontakozott ki így­­ a millenniu­­mi szoborállításoktól kezdve olyan intéz­mények kialakításáig, mint a Terror Há­za. Nem általában a hazai kulturális in­tézmények megerősítésére mentek el nagy pénzek. Ebből kell kilépni, szorgal­mazza Vitányi, és olyan politikát teremte­ni, amely védi, támogatja, népszerűsíti és szélesíti az értékes kultúrát; továbbá szé­les rétegek számára - nem csupán a felső középnek - teremt jó lehetőséget a kultu­­rálódásban. Ez hosszú folyamat, amely akkor lehet sikeres, ha megtörténik a tár­sadalom nehéz helyzetben lévő részének, jelenleg is majdnem ötven százalékának fölzárkóztatása. Ő úgy látja, a jelenlegi kormánynak ez a törekvése. Varsányi Gyula Vitányi Iván Művészeti és kultúratámogatói díjak Hiller István kulturális miniszter művészeti és kultúratámogatói díjakat adott át tegnap az Ipar­­művészeti Múzeumban. Pro Cultura Hungarica Emlékplaket­tet kapott Erwin Müller a Gerbeaud-ház mint a magyar épített kultúra része hely­reállításáért, valamint a magyar kortárs képzőművészet népszerűsítéséért az ad­venti kalendáriumok révén. Miniszteri elismerő oklevelet kapott Pólya Pálné és Pólya Pál a túrkevei kábelte­levízió létrehozásában és működtetésé­ben végzett kiemelkedő tevékenységü­kért, Szirtes Katalin és Koppány Endréné „A könyvet házhoz" program megvalósítá­sában végzett önfeláldozó munkájukért. Márai Sándor-díjat kapott Karátson Endre Párizsban élő író, irodalomtörté­nész, Láng Zsolt, erdélyi prózaíró, a ma­rosvásárhelyi Látó című irodalmi folyó­irat szerkesztője, Németh Gábor író, szer­kesztő. A kultúra támogatásáért címet kapta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szkéné Színház sokirányú mű­vészeti tevékenységének évtizedes támo­gatásáért. A kultúra pártfogója címet kapta Gu­lyás Györgyné Mátyás Éva, aki néhai férje, Gulyás György, a békés-tarhosi énekisko­la, a debreceni Kodály Kórus, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny alapítója, zeneművészeti főiskolai tanár-karnagya teljes hagyatékát, a Debreceni Egyetem könyvtárának, ingatlanját pedig az egye­temnek ajándékozta. Bibliotéka Emlékérem-díjat kapott dr. Büky Béláné a Magyar Tudományos Aka­démia könyvtára osztályvezetője, Czinkné Bükkösdi Valéria, kaposvári me­gyei és városi könyvtár osztályvezetője, Haraszti Pálné, az Országgyűlési Könyv­tár osztályvezetője, Háry Péterné, a kecs­keméti Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásiegység-vezetője, Kovács Emil, a devecseri városi könyvtár címzetes igazgatója, Lakatos András, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutató­ja, dr. Müller Róbertné, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár igazgatója, Sipos Márta, az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezető-helyettese, Szentesi Jánosné, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár osztályvezetője, Tőzsér Istvánná, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár osztályvezetője. Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjat kapott a Bányász Képzőművész Kör, a Bihari János Táncegyüttes, a Budai Tánc­klub, a Fapihe Gyermekszínjátszó Csoport, a Magnificat Gyermekkar. Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Dí­jat kapott dr. Buglya Sándor filmművész, Gerenday Endre karnagy, Harsányiné Szöllősi Ágnes mozdulatművész, Koday László képzőművész, Szabó László népzenész, dr. Sződy Szilárd tanár, ren­dező, Várhidi Attila művelődésszerve­ző, tanár. OKTATÁS A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Híradástechnika Intézete 2005. február végén indítja a távközlés-technikai szakmérnöki akkreditált továbbképzési szakot villamosmérnöki végzettségű szakemberek részére, levelező tagozatos formában. A képzés 3 féléves. Bővebb információ a http:/www.kando.hu/hu­/oktatatas/szakuzem/tajekozato.html honlapon, illetve Samu Nagy Istvánná (1) 210-9594-es telefonján. 2005. JANUÁR 22., SZOMBAT Digitális Eszmélet Tegnap nyit a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban (V. Károlyi Mihály utca 16.) az a Jó­zsef Attila-kiállítás, amely idén több ha­zai város - például Szeged, Debrecen, Miskolc, Eger - mellett Erdélybe, a Vajda­ságba, valamint Párizsba, Bécsbe és Ber­linbe is eljut majd. Az Eszmélet című tárlat érdekessége, hogy József Attila költészetét, életútját és tárgyi hagyatékát új technológiák, szink­ronvezérelt digitális videolejátszók, digi­tális hanglejátszók és interaktív multimé­diás programok segítségével mutatja be. D. V. G. HIRDETÉS A Berwin Ruhagyár Rt. igazgatósága (1191 Budapest, Üllői út 206.) tisztelettel meghívja részvényeseit a 2005. február 10-én 12.00 órakor kezdődő RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÉRE. Helyszín: a Berwin Ruhagyár Rt. tárgyalóterme (Bp., Üllői út 206.). Napirendi pontok: 1. Döntés a Berwin Ruhagyár Rt. („társa­ság”) által 2004. október 6-i rendkívüli közgyűlésén elhatározott átalakulási (kivá­lási) eljárás megszüntetéséről a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CLXIV. tör­vény („Gt.”) VII. fejezete alapján. 2. Egyebek: A napirendi pontokhoz szükséges informá­ciók 2005. február 1-jétől állnak a társaság székhelyén rendelkezésre. A szavazati jogok gyakorlásáról a társaság alapító okirata 6.6 (a) és 11.15-11.20 pont­jai, valamint a Gt. 198., 220., 221., 227. és 229. paragrafusai rendelkeznek. A társaság közgyűlésén a részvénykönyvben nyilvántar­tott részvényesek személyazonosságuk hitelt érdemlő igazolása, míg törvényes képviselő­jük, illetve meghatalmazottjuk közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásuk bemutatása és sze­mélyazonosságuk hitelt érdemlő igazolása esetén vehetnek részt. Regisztráció: 11.30-12.00 óra között. A társaság a közgyűlés határozatképtelensé­ge esetén meghiúsult közgyűlést 2005. feb­ruár 17-én 12 órakor azonos helyszínen meg­tartja, amely megismételt közgyűlés a megje­lentek számára tekintet nélkül határozatké­pes az eredeti napirendben szereplő kérdések tekintetében. Regisztráció a megismételt köz­gyűlésre: 11.30-12.00 óra között.

Next