Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-20 / 142. szám
2 2005. JÚNIUS 20., HÉTFŐ röviden Százhetven párt működik Magyarországon Jelenleg 45 421 bejegyzett társadalmi szervezet, ebből 170 párt van Magyarországon. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának nyilvántartása szerint 1185 olyan társadalmi szervezet működik, amely politikai tevékenységet folytat. Tavaly hat ilyen szervezetet jegyeztek be - például a Magyar Autósok és Motorosok Pártját, az Internetes Demokrácia Pártját vagy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Pártját - és ötöt töröltek, idén május végéig kettő bejegyzését regisztrálták, miközben tizenkettő szűnt meg. (MTI) Hiller a nyugdíjasoknál Nagy szükség van ma Magyarországon az idősebb generáció bölcsességére és tapasztalataira - mondta Hiller István az első országos nyugdíjas-találkozón. Az MSZP elnöke szerint bár a politikát a középkorú generáció irányítja, több figyelmet kell fordítani az idősebb emberekre, mert ők olyasmit tudnak, amit a fiatalabb generációk már nem tanultak meg. A politikus az anyagi juttatások fontosságán kívül a nemzedékek békés egymás mellett élését hangsúlyozta a fórum mintegy kétszáz nyugdíjas résztvevője előtt. Mint mondta: a leghatározottabban el kell utasítani a generációk egymással szembeállítására törekvő próbálkozásokat. Bejelentette, hogy a kormány ősszel hozza nyilvánosságra a 100 lépés program nyugdíjakra, a nyugdíjkorhatárra vonatkozó elemeit. (MTI) Rácz nulla toleranciát hirdet a dohányzás ellen A tízéves népegészségügyi program keretében teszt jelleggel megkezdik, majd fokozatosan kiszélesítik a prosztata-, valamint a szájüregszűrő vizsgálatokat - közölte az egészségügyi miniszter. Rácz Jenő, a „Férfiak Egészségének Hete” amerikai-magyar rendezvény záróprogramján Velencén elmondta: az egyik leggyakoribb halálok, a szív- és keringési megbetegedések számának csökkentése érdekében célzott programot indítottak a dohányzás visszaszorítására. Szeptembertől szeretnék elérni, hogy az iskolákban és az egészségügyi intézményekben „nulla tolerancia” legyen, senki ne dohányozhasson. Emellett nehezíteni szeretnék a dohányáruhoz való hozzájutást és annak forgalmazását, továbbá a jövedéki adóhoz is szeretnének „hozzányúlni” - tette hozzá Rácz Jenő. (MTI) Holokausztmegemlékezés Nyíregyházán A zsidó holokauszt 61. évfordulójára emlékeztek vasárnap az egykori gettó területén tavaly avatott emlékmű előtt Nyíregyházán, ahonnan 4700 zsidót hurcoltak el. A zsidó temetőben, ahol a Szabolcs megyéből haláltáborokba küldöttekre emlékeztek, Suchman Tamás, a kancellária politikai államtitkára azt mondta: egy népet akartak kiirtani a holokauszttal, mégis, akik hazajöttek, szívükben szeretettel érkeztek. Frölich Róbert főrabbi ugyanakkor úgy fogalmazott: Izrael népének a mai Magyarországon sincs nyugalom és békesség. (MTI) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Népi baj: nem minden a tőke és a piac Kecskeméti kritika Gyurcsánynak, Hillernek és az SZDSZ-nek A két héttel ezelőtti rendkívüli kongresszuson sokan úgy vélték, hogy elhamvadtak, a most szombati kecskeméti tanácskozáson viszont úgy tűnik, fellángoltak az ideológiai viták az MSZP-n belül. Ennek ellenére szocialista körökben úgy vélik: ezek sokáig nem kötik le a pártot, amelynek a kampányra kell koncentrálni. A nemzeti baloldal ma címmel tartott tanácskozást az MSZP szombaton Kecskeméten. Az összejövetelt az az Alföldi Albert - szocialista képviselő - kezdeményezte, aki egy évtizede a Bokros-csomag baloldali kritikáját adó hajósi találkozó szervezőjeként vált ismertté. A kezdetben zárt, később sajtónyilvánossá vált tanácskozáson a köztársasági elnök-választási fiaskó miatt főleg Gyurcsány Ferenc és Hiller István kapott bírálatot, no és persze az SZDSZ, amelyről az egyik hozzászólónak a melegek és a drog jutott eszébe. Általános vélekedés volt, hogy az MSZP-ből hiányzik a nemzetpolitikai ügyekkel való kellő foglalkozás, többen elégedetlenek voltak a kormány száz lépés programjával, mondván: túl liberális, sőt, neoliberális. (Ezt az állítást a miniszterelnök már a rendkívüli kongresszuson is vitatta.) Elhangzottak olyan vélemények, hogy a tőke korlátozása, a bankadó bevezetése lenne igazán baloldali tett. Nagy figyelmet keltett Gazsó Ferenc, a társadalompolitikai tagozat elnökének felszólalása. Gazsó szerint a baloldali politikai mezőben nem látszik elég erő ahhoz, hogy a hatalmat meg lehessen őrizni. Ennek egyik oka, hogy nem fogalmazza meg az MSZP azokat a baloldali értékeket, amelyek alapján mobilizálni tudná a szavazóbázisát. Már nemcsak a bizonytalan szavazók megszólítása kérdéses, hanem a törzsszavazói bázis is erodálódik. Példaként említette: nem világos, mi a viszonya az MSZP-nek a Magyarországon kialakult újkapitalizmushoz. Nem antikapitalizmusra volna szükség, de azt egyértelműen jelezni kell, hogy az MSZP számára elfogadhatatlan, hogy a tőke érdekei minden más társadalmi érdeket maguk alá gyűrjenek. A másik fontos kérdés a vidéki Magyarország problémája: Gazsó szerint az oktatás, a munkaerőpiac, a mezőgazdaság problémáira, amelyek egy részét az európai uniós csatlakozás tovább élezte, nincs meggyőző válasza a pártnak. Ugyancsak szembe kellene nézni az oktatás teljesítményhiányával. E fontos kérdésekre való meggyőző választ nem helyettesíthetik a száz lépés programjának pontjai. A társadalompolitikai tagozat vezetője azt monda, az MSZP-nek nem kellene sorsát mindenképpen az SZDSZ-szel való koalícióhoz kötni. Inkább olyan stratégiát kellene követni, amely hozhat annyi támogatást, amelynek birtokában egyedül is lehet kormányozni. Máskülönben a kormányzásban egy csekély társadalmi támogatottságú párt akarata érvényesül. Gazsó Ferenc szerint ez eddig is így volt, de a köztársaságielnök-választás tudatosította is. Információink szerint Hiller István ezt megelőzően arról beszélt, hogy 1989-ben a különböző demokratikus áramlatok „forrasztották össze” a szocialista pártot, s ennek fenntartása történelmi cél. Tragikusnak tartaná, ha a modernizációt és a nemzeti érdekek képviseletét megpróbálnák szembe állítani egymással. Szili Katalin szerint 15 éve markánsabb arcéle volt az MSZP-nek, mint ma, ezért haladéktalanul el kell kezdeni a 2006-os választási program megalkotását. Ehhez a liberális, a balliberális, a nemzeti baloldal és a baloldal tagjainak kompromisszumot kell kötnie egymással. Szekeres Imre nem fogadta el a „nemzeti baloldalról és nem nemzeti baloldalról” szóló felosztásokat, és leszögezte: a szocialista párt baloldali és nemzeti. „Legfeljebb nem annyira, mint szeretnénk, de akkor se kérdőjelezzük meg saját identitásunkat” - tette hozzá. Tény, hogy a szombati kecskeméti találkozó ott folytatta, ahol a népi baloldali, s a hozzájuk közel álló platformok legutóbb abbahagyták - azaz mostani mondandójukon sok nyomoz a rendkívüli kongresszuson elhangzott kritika, illetve az SZDSZ-hez való viszony tisztázása. Ugyanakkor lapunknak több szocialista politikus kifejtette: az összejövetel szerintük nem vezet ideológiai vitákhoz. Nem csak a kampány közelsége miatt, hanem azért is, mert az MSZP tagjainak körülbelül kétharmada egyik irányzathoz, egyik párton belül működő platformhoz sem tartozik. NAGY SZILVIA - TANÁCS ISTVÁN Bíráló és megbírált: Hillert még mindig az államfőválasztás miatt kritizálták ■ A mintegy száz résztvevő többsége a Szocialista Platform, a társadalompolitikai tagozat és az egykori reformkörök tagjaiból került ki. Bár a tanácskozást februárban kezdték el szervezni, különös aktualitást adott neki Gyurcsány Ferenc múlt heti interjúja, amelyben úgy fogalmazott: „Baj, hogy a népi baloldali szárny kevésbé befolyásos a társadalmi kapcsolataiban. Nem vagyunk jelen vidéken”. Maga a miniszterelnök az elhúzódó brüsszeli csúcsértekezlet miatt nem lehetett jelen Kecskeméten. Orbán kérésére Szent István-terv Orbán Viktor szerint bajban van az ország, most a szellem embereinek kell segíteni. A maga részéről a Professzorok Batthyány Köre elkészítette a Szent István Tervet. „Bajban van az ország, s a szellem minden emberének segítenie kell, hogy megtaláljuk a kiutat” - mondta Orbán Viktor szombaton, amikor a Professzorok Batthyányi Köre megalakításának tizedik évfordulóján átadták neki a Szent István Tervet. A rendezvényen a Fidesz elnöke az idei évet a rendszerváltás előtti, 1985-1990 közötti időszakhoz hasonlította: „Olyan helyzetbe jutottunk, amikor minden értelmiséginek, a szellem minden emberének szinte éreznie kell a saját bőrén, le kell tudnia venni a levegőből azt a késztetést, hogy most az ország bajban van, szolgálni kell ismét, segíteni kell”. Hozzátette: ha a polgári oldalhoz tartozó szellemi emberek közössége nem bizonyítja a gondolatok, javaslatok, tervek, programok nagyobb életrevalóságát, mint a másik oldalon megfogalmazódott (elnézést kért a kifejezésért) keszekusza zavaros gondolatok, ha ezt nem tudjuk nyilvánvalóvá tenni, akkor nem lesz tartós közéleti, politikai fordulat sem Magyarországon. A Szent István Terv is azt a célt szolgálja, hogy megtaláljuk benne a hosszabb távon követendő utat - tette hozzá a volt miniszterelnök, aki szerint nemzetstratégiai dokumentumról van szó. Szerinte 2006-ban olyan nemzeti kormányra lesz szüksége Magyarországnak, amely a nemzet legjobb, legfelkészültebb erőit foglalja magába. A Szent István Terv szerint megfogalmazódó kormányzati programot ugyanis „szűk pártkormány végrehajtani nem tudja”. A volt miniszterelnök ezek után felhívással fordult a Professzorok Batthyány Köréhez: a Szent István Tervet juttassák el az egyetemi központokba, kezdeményezzenek beszélgetést róla a tanárokkal és a diákokkal. A Szent István Tervet Náray- Szabó Gábor, a szervezet elnöke adta át Orbán Viktornak Pálinkás József, a Kör egyik tagja, a Fidesz kulturális tagozatának az elnöke pedig méltatta. Pálinkás József reméli, hogy a terv a következő évekre iránytűt, zsinórmértéket jelenthet a magyar politika és a közélet számára. A Professzorok Batthyányi Körét 2002. szeptemberében kérte fel Orbán Viktor a Szent István Terv kidolgozására. A kérés akkor váratlanul érte a professzorokat. Pálinkás József úgy reagált rá, hogy ha Orbán Viktor a polgári gondolkodás iránt elkötelezett tudósokat kereste meg, az a Fidesz választási vereségét követően érthető: volt miniszterelnökként nem volt közjogi lehetősége arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémiához forduljon a kérésével. A Professzorok Batthyány Köre 1995 májusában alakult huszonkét, - alapító okiratuk szerint - a polgári Magyarország mellett elkötelezett egyetemi tanár részvételével. Ma az ide tartozó vezető értelmiségiek a Fidesz szellemi holdudvarának meghatározó személyiségei közé tartoznak. Megalakulása után a testület az akkori ellenzéki pártokkal (Fidesz, MDF, MDNP, KDNP) azonos értékeket képviselt, 1997-ben például száz tudós nyilatkozatot adott ki a polgári értékrendről. 2002 őszén a kör egyesületté alakult, s elnökének Pálinkás Józsefet, az Orbán-kormány volt oktatási miniszterét választotta. Amikor ő a Fidesz kulturális tagozatának az elnöke lett Náray-Szabó Gábor váltotta a poszton. CSUHAJ ILDIKÓ A szellem emberéhez szólt a pártelnök „Isten segedelmével, vagy akárhogy” A „Gondolatok a nemzet felemelkedéséről” alcímet viseli a Professzorok Batthyány Köre által elkészített 150 oldalas Szent István-terv. A csaknem félszáz szerző között szerepel Bod Péter Ákos, Botos Katalin, Granasztói György, Jankovics Marcell, Matolcsy György, Mellár Tamás, Mikola István, Náray-Szabó Gábor, Pálinkás József, valamint az Orbán Viktor által létrehozott Nemzeti Konzultációs Testület részéről Hoffmann Rózsa, Tulassay Tivadar. Néhány a fejezetcímek közül: A kívánatos jövő; Élő múlt; Megmaradni; Erőre kapni; Emberibb életet élni; Európai polgárnak lenni. Szó van a tervben a nemzetek Európájáról, „a kukoricán térdeplő nemzet katarzisairól”, az értékekről, a gazdaság helyzetéről, népesedésről, oktatásról, művelődésről, kultúráról, a magyar cigányságról, s az összetartozás-tudatról. Munkánk értékelvű előretekintés, ha úgy tetszik, nemzetstratégiai széttekintés,, jövőkép” - áll az előszóban. A Szent Istvántervet készítő professzorok szerint a „felelősség útját kell megtalálnunk Isten segedelmével, vagy akárhogy”.