Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-28 / 149. szám

4 2005. JÚNIUS 28., KEDD RÖVIDEN Kilépett a félreállított Gyimesi a Fideszből Kilépett a Fidesz parlamenti frakciójából Gyimesi József képviselő. A honatya, aki a Fidesz Vas megyei listájáról került a T. Házba, miután egyéni körzetben veszített, a pártból is távozott, de nyilatkozni nem kívánt. Lapunk úgy tudja, hogy a képviselő „megsértődött”, kiderült ugyanis, hogy a Fidesz nem indítja őt a 2006-os választásokon Szombathelyen, az egyéni körzetben, de listás helyre sem számíthat. A szombathelyi körzetben várhatóan Hende Csaba, a polgári körök koordinátora lesz a Fidesz jelöltje. (Cs. I.) Új polgármester Domaszéken Kispéter Géza 48 éves kertészmérnök, független jelölt nyert Börcsök Lajos korábbi polgármester ellenében Domaszéken a vasárnapi időközi polgármester-választáson. Börcsöknek előzőleg egy jogerős büntetőítélet miatt megszűnt a polgármesteri tisztsége, de mivel nem tiltották el a közügyek gyakorlásától, ismét indulhatott. A 4500 lelkes településen 45 százalékos volt a részvételi arány. Kispéter 860, Börcsök 765 szavazatot kapott. (Szegedi tudósítónktól) Rámpát szereltek a buszra Az esélyegyenlőség jegyében alakítottak át egy BKV-buszt, amelyet a mozgáskorlátozottak is használhatnak. A már forgalomból kivont busz felújítása és a rámpa beépítése 16,5 millió forint volt. Rádai Sándor, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének szakértője szerint a feljárat túl meredek, teljes biztonsággal nem használható, de a kezdeményezést jónak tartja. (MTI) Ismétlés az MSZP cigány tagozatában Meg kell ismételni a márciusban tartott tisztújító közgyűlést az MSZP cigány tagozatában - nyilatkozta lapunknak Kállai Katalin, a párt országos elnökségének roma tagja. Olyanok is szavaztak ugyanis, akik erre nem voltak jogosultak: beléptek ugyan a tagozatba, de nem rendelkeztek azzal a vezetőségi jóváhagyással, ami a részvételüket szabályossá tette volna. Kállai szerint formai hibákról van szó. (Munkatársunktól) Elsejétől jegyáremelés a BKV-nál Július elsejétől 5 százalékkal drágábbak lesznek a BKV-jegyek és -bérletek - erről még tavaly év végén döntött a Fővárosi Közgyűlés. A vonaljegy 160-ról 170, a metrószakaszjegy 115-ről 120, a havibérlet 5950-ről 6250, a tanuló- és nyugdíjasbérlet pedig 2250- ről 2360 forintra változik. A korábban vásárolt jegyek korlátlan ideig felhasználhatók. (Munkatársunktól) MAGYARORSZÁG Gyorstalpaló a Nagy Könyvért Percenként egymillió a regények kampányfilmjeire Felborulhat az olvasást népszerűsítő A Nagy Könyv kampány költségvetése. A Magyar Televízió a program folytatásaként kisfilmeket forgatna a legnépszerűbb 12 közé bejutott regényekről, ám csak szóbeli ígéret van arra, hogy a médiahatóság mindezt utólag finanszírozza. Nem kis tételről van szó: a tucatnyi kampányfilm egyetlen percnyi költsége egymillió forint. Háromszázmillió forint lóg a levegőben. A határidők biztosan csúszni fognak - nyilatkozta lapunknak Sípos Pál, az MTV művelődési főszerkesztője. Ez a legoptimistább forgatókönyv, miután a médiahatóság a múlt héten problémákat talált az egyik pályázatnál. Ennek a 450 milliós keretéből számít - előzetes szóbeli ígéret alapján - 300 millióra a Magyar Televízió A Nagy Könyv program folytatásához. Egyelőre azonban hiába. Az ORTT ugyanis éppen arra hivatkozva nyúlt bele a pályázatba, és váltotta le az azt lebonyolító szervezet vezetőjét, mert külön „gyorstalpalót” tartottak az MTV által kiválasztott tizenkét producernek a formai és tartalmi követelményekről. A beígért támogatástól nem akartak ugyanis formai hibák miatt elesni. A dolog akkor bukott ki, amikor egy - a filmezésben nem, a turizmusban és a növénytermesztésben viszont annál inkább ismert - cég vezetője az utolsó pillanatban azonnali intézkedést kért a pénzosztó hatóság elnökétől, mert ő nem kapott lehetőséget a konzultációra, így szerinte az esélyek nem egyenlők. (A panaszkodó cég egyébként - más okok miatt - nem tudott volna indulni a pályázaton.) Mint kiderült, a panasz kiváló alkalmat adott az ORTT-ben ülő testületi tagok többségének, hogy végre leváltsák a pályázatokat levezénylő Műsor-szolgálati Alap igazgatóját. Ezzel egy időben 11 nappal meghosszabbították a pályázatok beadási határidejét. Az MTV-ben egyelőre várnak. A 300 millió forintot azoknak a kampányfilmeknek az elkészítésére fordítanák, amelyekkel a top 12-be bejutó regényeket népszerűsítenék. Miután 26 perces alkotásokról van szó, és ezekből 12 készül, egy percre egymillió forintos költség jut. Sipos Pál szerint ez átlagos a filmkészítésnél, ráadásul szükség van külföldi forgatásokra, például Gabriel García Márquezről nem lehet a budapesti Állatkertben forgatni. Minőségi követelményeket támaszt A Nagy Könyv ötletgazdája, a BBC is, amely bemutatta a saját műsorába készült kampányfilmeket. Kérdésünkre, hogy miért nem a regényekből készült filmeket mutatják be (nagy többségükből készült ugyanis adaptáció), Sipos azt mondta: mert éppen arra akarják rávenni az embereket, hogy olvassák el a könyveket, ne a tévében nézzék meg. Sipos egyébként maga is furcsa helyzetnek nevezte, hogy ilyen körülmények között jutnak a támogatáshoz. A köztévé amúgy saját költségvetéséből ennyi pénzt nem tud erre a célra fordítani. Sőt pályázni sem tudott, mert köztartozásai miatt ezt nem tehette meg. Ehelyett producereket kért fel, hogy induljanak. Ezzel pedig meghatározta azt is, hogy kik nyerhetnek. A pályázati anyaghoz ugyanis csatolni kell egy nyilatkozatot, hogy az elkészülő művet levetíti a tévé. Az MTV erre a projektre másnak nem adott ilyet, ezzel ugyanakkor felbőszítette a médiatestület néhány tagját, akik nehezen fogadják el, hogy a köztévé diktál ebben a helyzetben. (A pályázati keretből fennmaradó, nem „nagy könyves” 150 millióért Duna TV-s produkciók is harcolhatnak.) HASZÁN ZOLTÁN A Nagy Könyv készítői 300 millió forintra várnak Per a svájci alvószámlák miatt Harminckét éve az államnál van a kifizetésre váró ötvenmillió forint Polgári pert indít egy pécsi egyetemi tanár a magyar állam ellen, mert szerinte az 1997 óta regnáló kormányok egyike sem tett lépéseket azért, hogy kifizessék az úgynevezett svájci alvószámlák tulajdonosainak járó pénzt. Pécsi tudósítónktól A svájci alvóbetétek olyan magyar állampolgárok - illetve örököseik - tulajdonát képezik, akik még a második világháború vége előtt nyitottak Svájcban számlát, ám azokon 1945 után nem volt kimutatható forgalom. Svájc a múlt század hatvanas éveiben készített listát a magyar alvóbetétekről. Magyarország viszont csak 1997-ben kapta meg a lajstromon szereplő 37 nevet. A lista adatai hiányosak voltak, mivel néhány számlatulajdonosról a nevén kívül más lényeges adatot - az anyja nevét, a születési helyet és időt nem lehetett tudni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság megbízásából egy fővárosi ügyvédi iroda gyűjtötte össze a számlatulajdonosok leszármazottjainak névsorát, a vagyonigazgatóság azonban a mai napig nem fizette ki a számlákon lévő összegeket. A kérdés: miért a magyar államnak kell fizetnie? Nos, azért, mert a pénz tulajdonképpen már 1973 óta Magyarországon van. Abban az évben kötötték meg ugyanis a svájci-magyar vagyonjogi megállapodást, amely arról rendelkezett, hogy a háború után Magyarországon államosított svájci javakért hazánk 1,8 millió frank kárpótlást fizet. Ezt a tartozást 325 ezer frankkal csökkentette Svájc, mondván: ennyi pénzt tesz ki a magyar állampolgárok által 1945 előtt a svájci bankokban elhelyezett, és azóta forgalmat nem mutató betétjeinek összege. Ebből következik, hogy a számlák gazdáinak követelését a magyar államnak kell kifizetnie. Ám a jelek szerint erre továbbra sincs esély. Az ügyben érintett pénzügyi és igazságügyi tárcánál egyaránt úgy tájékoztatták lapunkat, hogy az alvószámlák tulajdonosainak követeléseit azért nem lehet kielégíteni, mert hiányzik a pénz kifizetéséről rendelkező jogszabály. Egy nevének mellőzését kérő pécsi egyetemi tanár a napokban megbízást adott ügyvédjének, hogy indítson eljárást a magyar állam ellen azért, hogy megkapja a családja alvószámláján rekedt pénzt. Az oktató hangsúlyozta: az állam halogató magatartása azért sem érthető, mert alig több mint 50 millió forintot kellene kiosztani a 37 számlatulajdonos között - ennyi pénz pedig aligha okozhat problémát a költségvetésnek. Ráadásul ezt az összeget immár 32 éve - a svájci-magyar vagyonjogi egyezmény aláírása óta - tulajdonképpen a magyar állam használja. Szolnoki tudósítónktól Megkezdődött a Vásárhelyitervben kijelölt tiszaroffi árapasztó vésztározó építése: a következő hónapokban a Tiszaroff és Tiszabő közötti tíz kilométeres szakaszon a meglévő töltéseket erősítik, majd egy tizenhárom kilométeres új gátat alakítanak ki. Egy év alatt huszonkét beruházás kezdődik meg a Tisza árterének rendezése és a gátak korszerűsítése jegyében. Persányi Miklós szakminiszter tegnap Tiszaroffon egy dózer nyergébe ült, és jelképesen elkotort néhány köbméternyi földet a gát humuszrétegéből - ezzel kezdődött el a vésztározó-építés első üteme. A Tiszaroff, Tiszagyenda és Tiszabura határán lévő, huszonhárom négyzetkilométeres tározó százmillió köbméter víz befogadására lesz alkalmas. A beruházás első ütemének, vagyis a meglévő gát felújításának költsége eléri az 1,2 milliárd forintot. Az új körgát kialakítására még nem írtak ki közbeszerzési pályázatot. Hamarosan hozzákezdhetnek a Szolnoktól húsz kilométerre lévő, úgynevezett bivalytói töltésvonal áthelyezéséhez is, ami a Tisza-völgy egyik legjelentősebb, négymilliárd forintba kerülő beruházása. Ennek során hat kilométeren új töltésszakaszt építenek ki, és ötszáz hektárral növelik az úgynevezett mentetlen terület nagyságát - ez áradás esetén legalább negyven centiméterrel csökkenti az ár szintjét. A napokban Tószegen is megkezdik egy új töltés építését - itt az első kapavágás holnap lesz. Dózerolt a miniszter NÉPSZABADSÁG A halott nem az állam biztosítottja Folytatás az 1. oldalról Sponer Hajnalka, a Magyar Tüdőátültetettek Országos Egyesületének vezetője szerint csakis joghézag idézhet elő ilyen embertelen helyzetet, ezért a szabályozás módosítását kérik. Az idén már hat beteget transzplantáltak Bécsben, ez a fiú volt a hetedik. Évente mindig van egy-két eset, amikor a műtét valamilyen ok miatt tragédiával végződik. De az méltatlan, hogy ezután az elhunyt „biztosítási” szempontból már nem is létezik - mondja Sponer Hajnalka, aki maga is átesett az operáción, és azóta teljes értékű életet élhet. A bécsi transzplantációs centrummal 2002-ben kötött megállapodást a magyar állam. A szerződés szerint az átültetésre alkalmas tüdőkért cserébe az intézmény viszonylag rövid határidővel operálja a magyar betegeket, így a tüdőátültetésre szoruló magyar pácienseket ma a bécsi Allgemeine Krankenhaus klinikáján operálják. A döntéshozók úgy látják ugyanis: nem lenne kifizetődő egy hazai centrum kialakítása, mert nincs annyi beteg. A hazai várólistán pillanatnyilag négy beteg van, Ausztriában 57-en, a hozzánk hasonló népességű Belgiumban 83-an várnak tüdőátültetésre. A szakemberek szerint vélhetően azért vannak ennyire kevesen a magyar várólistán, mert az orvosok egy része nincs tisztában azzal, hogy a tüdőátültetés után a betegek teljes életet élhetnek, illetve azt sem tudják, miként kerülhetnének fel pácienseik a várólistára. Más orvosok, noha pontosan tisztában vannak mindezzel, a beavatkozást túlságosan drágának tartják, és a költségek szerintük nincsenek arányban a várható eredménnyel. A magyarok átlagos várakozási ideje egyébként a legrövidebb az együttműködő országok betegei közül: 66 nap, míg az osztrákok 105 napot, a németországi betegek másfél évet várnak az életmentő beavatkozásra. Miután a hazai rászorulók rövidebb ideig várakoznak, a túlélési esélyük is a legnagyobb. KUN J. VIKTÓRIA Módosítani lehet a felvételi jelentkezésen Alig két hetük maradt a tovább tanulni vágyó fiataloknak, hogy érettségi-felvételi vizsgájukon nyújtott teljesítményük ismeretében módosítsanak a jelentkezési lapjukon megjelölt intézmények sorrendjén. Erre idén először van lehetőségük. A sorrend azért lényeges, mert a jelentkezők arra az egyetemre vagy főiskolára kerülnek be, ahová elsőként elegendő az elért pontszámuk. A sorrendváltoztatásra július 11-ig van lehetőség - az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) honlapján a www.felvi.hun akár elektronikus úton is. Akinek nincs internet-elérhetősége, telefonon jelezheti az OFI-nak, hogy változtatni kíván a sorrenden. Az iroda ekkor postázza a jelentkezőnek a személyes adatlapját, amelyet az új sorrenddel kell visszaküldeni az OFI-nak. Szintén július 11-ig kell elküldeniük a továbbtanulóknak az érettségi bizonyítvány és a többletpontokat igazoló - a felsőoktatási intézmények által a felvételi tájékoztatóban megjelölt - dokumentumaik másolatát az egyetemeknek és a főiskoláknak. Nem árt odafigyelni: a július 11. nem postára adási, hanem beérkezési határidő. v. A. D.