Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-22 / 195. szám
4 2005. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Kerék ügyvédje váltana A Kulcsár-ügyben eddig eljáró Fővárosi Főügyészség elfogultság miatti kizárását indítványozta Kerék Csaba és védője. Kacziba Antal nyugalmazott rendőr tábornok szerint újra kell gondolni az ügyészi jogosítványokat. Hírösszefoglalónk A Kulcsár-ügyben eddig eljáró Fővárosi Főügyészség elfogultság miatti kizárását indítványozta Kerék Csaba és védője, Ruttner György. Az MTI-hez eljuttatott elfogultsági kifogás szerint az ügy első számú gyanúsítottjának, Kulcsár Attilának az egyik kihallgatásáról készült jegyzőkönyv, illetve a vallomástételről készült és a napokban nyilvánosságra került videofelvétel között „lényegi, tartalmi eltérések is vannak, melynek oka kivizsgálásra szorul”. A beadvány egyebek mellett hivatkozik arra, hogy az írott jegyzőkönyv nem tartalmazza a kihallgatáson ténylegesen megtörtént eseményeket, illetve tévesen tünteti fel, hogy egyes valóságban elhangzott kijelentések kitől származnak. Például Kulcsár Attila kijelentéseként rögzít az írott jegyzőkönyv számos olyan érdemi kijelentést, amely - a videofelvételből rekonstruálhatóan nem is tőle származott. A beadvány tartalmazza, hogy a „valóságtól eltérő tartalmú jegyzőkönyv keletkezésének” felelősei között „elsőként merült fel” a kihallgatást vezető és ma már a főügyészség élén álló Ihász Sándor tevékenysége. Kerék és védője szerint ebben a helyzetben indokolt, hogy az ügyben eddig eljáró Főváros Főügyészség helyett a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján egy másik ügyészség döntsön a vádemelés kérdésében. „Az elfogultsági kifogással nem az eljárás megszüntetése volt a célunk, csak a jogállami büntetőeljárás elemi garanciáinak biztosítása” - hangsúlyozta Ruttner György, aki elmagyarázta: „normális esetben” a büntetőeljárásnak számos szűrője van. Nyomoz a rendőrnyomozó, vizsgál a vizsgáló, akiknek a feletteseinél panaszt is lehet tenni. Az egész nyomozó hatóság munkáját felügyeli törvényességi szempontból az illetékes ügyészi szerv, a nyomozás lezárultát követően pedig az ügyészség egy másik szervezeti egysége megismerkedik a bizonyítékokkal és dönt a vádemelésről. A Kulcsár-ügyben azonban ez a sok-sok állomás, ahol mindig újra és újra értékelik az addig elvégzett munkát, kimaradt. Kulcsárt a főügyészségen hallgatták ki. Személyesen az az osztályvezető irányította a kihallgatást, aki ma az egész főügyészég vezetője, így végső soron ugyanaz a személy dönt a bizonyítékok beszerzésének törvényességéről és magáról a vádemelésről is, aki azokat a bizonyítékokat beszerezte. Ez pedig Ruttner álláspontja szerint ellentétes a jogállami büntetőeljárás szellemével. A büntetőeljárási törvény szerint az ügyészségi vezetővel - ez esetben a fővárosi főügyésszel - szembeni elfogultsági kifogásról a felettes ügyészi szerv vezetőjének, vagyis Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntést hoznia. Az elfogultsági kifogás elintézésére a törvény nem szab határidőt. A Kulcsár-ügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy el kell érni: a szakmai viták ne válhassanak politikai csatározások tárgyává - hangsúlyozta lapunk kérdésére Kacziba Antal nyugalmazott tábornok, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatója. Ennek viszont feltétele, hogyy a nyomozások terén ma parttalan ügyészi jogosítványokat újragondolják, és valamely más állami szerv számára felügyeleti jogot biztosítsanak. A tábornok lehetségesnek tartja például, hogy bővítsék a nyomozási bíró hatásköreit. Ha viszont a változás elmarad, az egész igazságszolgáltatás hitelét veszti, és teljesen közömbös, hogy ez kinek a hibájából következik be - közölte a tábornok. Kulcsár Attila ügyvédje, Zámbó Gyula autójában 2004 szeptemberében Csökkent a bizalom az ügyészség iránt Jelentős mértékben csökkent az ügyészség iránti bizalom a Kulcsár Attila vallomásáról készült videofelvételek nyilvánosságra hozatala után - ezekből a többség szerint a vádhatóság elfogultságára lehet következtetni. Többek között ez derül ki a Népszabadság és az MTV A szólás Szabadsága című műsora megbízásából augusztus 17-én és 18-án, ÍOOO fő telefonos megkérdezésével készített Medián-felmérésből. Egyre kevésbé lát tisztán a közvélemény a brókerbotrányban. Két évvel ezelőtt, a botrány kirobbanása után is csak az emberek szűk egyharmada mondta azt, hogy legalább nagyjából el tud igazodni ebben az ügyben, mára ez az arány 24 százalékra csökkent. Pedig a legújabb botrányszagú fejleményről, a Kulcsár Attila vallomásáról készült videofelvételek nyilvánosságra kerüléséről az emberek kétharmada hallott, sőt 47 százalékuk még látott is belőle részleteket. A konkrét eset megítélése bizonyos szempontból egyértelmű: a felvételeket legalább részben ismerők többsége szerint a „barátságos” légkörű kihallgatásból az ügyészség elfogultságára lehet következtetni. A kérdés csak az, hogy mi ennek az indítéka. Azt csak kevesen feltételezik, hogy az ügyészség az ellenzék befolyása alatt állna. Az emberek ugyanis alapjában úgy gondolják, hogy a jogállam intézményei pártatlanul működnek, vagy ha mégsem, akkor inkább a kormányoldal lehet rájuk befolyással. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a felsorolt intézmények közül az ügyészségekről mondták a legtöbben azt, hogy az ellenzék érdekeit követi. Az ügy pártpolitikai jelentőségét erősíti az is, hogy a Medián augusztus eleji országos felméréséhez képest mostanra jelentősen csökkent az ügyészségek iránti bizalom, mégpedig elsősorban a kormánypárti szavazók körében. A történtek átláthatatlansága azonban leginkább a lakosság általános elitellenes érzéseit erősíti. Az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett és ma már a lakosság csaknem kétharmadát teszi ki azoknak az aránya, akik szerint mind a két politikai oldal „benne volt” a brókerügyben, igaz, a kormányoldalt mindvégig valamivel többen említették érintettként, mint az ellenzéket. A nagy többség (60 százalék) nem is Kulcsárt tekinti az ügy igazi főszereplőjének, őt csak nála befolyásosabb emberek eszközének tartják, és a többség (48 százalék) szerint a történtek után a bíróságnak nem is kellene figyelembe vennie a vallomását. A közvélemény szemében tovább csökkent annak az esélye, hogy kiderüljön az igazság. Az emberek 77 százaléka ezt nem tartja valószínűnek, csak minden hetedik megkérdezett bizakodó. Medián Munkatársunktól Egyetért-e azzal, hogy az iskolai büfékben ne lehessen a gyermekek egészségére káros élelmiszereket árulni? - ezzel a kérdéssel zárul a kormány hatodik hete tartó SMS-kampánya. Emlékezetes: korábban nagy port kavart az oktatási tárca erre vonatkozó javaslata. A múlt héten arra a kérdésre vártak választ, hogy büntethető legyen-e, ha egy reklámozó annak ellenére bedobja szóróanyagait valakinek a postaládájába, hogy annak tulajdonosa egyértelmű jelzéssel ennek ellenkezőjét kéri. Összesen 4936 szavazat érkezett SMS-ben és a www.magyarorszag.hu internetes címre, s a válaszadók 88 százaléka egyetértett a felvetéssel. Ugyanakkor a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége nem ért egyet a postaládákba dobott reklámanyagok további szabályozásával, mivel álláspontja szerint az ingyenes információs anyagok többsége hasznos a fogyasztóknak. A héten zárul az SMS-kampány 4 NÉPSZABADSÁG Kinek az érdeke az ellenőrzés szigorítása? Éles hangú vita várható a munkaadói és a munkavállalói képviseletek között az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén: a szociális partnerek eltérően ítélik meg a munka törvénykönyvének tervezett módosítását és a munkaügyi ellenőrzés szigorításáról benyújtott előterjesztést. Az utóbbival kapcsolatban a munkaadói oldal elsősorban azt kifogásolja, hogy a munkaügyi bírság összege megháromszorozódik, ráadásul ugyanúgy büntetik a munkaügyi szabályokat hanyagságból be nem tartókat, mint a szándékosan vétőket. Ezt az álláspontot az MSZOSZ tartja elfogadhatatlannak. Wittich Tamás elnök lapunknak azt mondta: érthetetlen, hogy miközben a munkáltatók folyamatosan azt hangsúlyozzák, a tisztességes vállalkozásokat képviselik, elutasítják az ellenőrzés szigorítását, pedig az éppen a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét javítaná. Követelik, hogy a munkaügyi ellenőrzési törvényt a munkáltatók tiltakozása ellenére is terjessze a kormány a parlament elé. A munka törvénykönyvének módosításához benyújtott szakszervezeti javaslatok nagy részét is elutasították a munkáltatók. A kormány ugyan korábban azt ígérte, hogy ebben a vitában a munkavállalók pártjára áll, Wittich szerint ez nem tükröződik az előterjesztésből. A szakszervezetek azt is várták a kormánytól, hogy mögéjük áll a 38 órás munkahét bevezetése ügyében, viszont a miniszterelnök már világossá tette: ebben a ciklusban erre nincs esély. Támogatást reméltek abban is, hogy a munkaközi szünet beépüljön a munkaidőbe, s hogy a munkaügyi ellenőrzés erősítésével tartassa be a kormány a jelenlegi 40 órás munkahetet - sok munkahelyen ugyanis megszegik a törvényt, a dolgozók 10-12 órát is munkával töltenek. A kormány támogatja december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását, de ez is felemásra sikeredett, hiszen félmillió kereskedelmi alkalmazottnak 14 óráig dolgoznia kellene. Az MSZOSZ most azzal egészítené ki javaslatát, hogy 24-e minden dolgozó számára munkaszünet legyen. Ennek az ügynek a kimenetele legalábbis kétséges, ugyanis a munkaadói oldal gazdasági okokra, valamint arra hivatkozva utasítja el, hogy három napig nem lehet bezárni az üzleteket. KUN J. ERZSÉBET Wittich Tamás Változik a dotációs rendszer A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek dotációs rendszerének átalakításáról szóló előterjesztést szerdán tárgyalja a kormány. A változás lényege, hogy a támogatás valóban az érdekeltek foglalkoztatását szolgálja, és megfelel az uniós versenyszabályoknak - tájékoztatta lapunkat a törvénytervezetet kidolgozó munkaügyi tárca szóvivője. Schranz Edit lényeges szempontnak mondta, hogy a dotációs rendszer kiszűrje azokat a munkaadókat, akik a munkaerőpiacon kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók kárára, állami pénzből gazdagodnak meg. Előfordult ugyanis, hogy vállalkozók, miközben állami támogatást vettek igénybe, nem fizették meg a dolgozók bérét. Az uniós normák szerinti állami támogatás egyébként sem jelenthet indokolatlan előnyt a piacorientált szervezeteknek - hangsúlyozta a szóvivő. Mint kifejtette: az állam a dotációval kompenzálja a hátrányt, ami abból adódik, hogy a cég megváltozott munkaképességűt foglalkoztat, olyan dolgozót, aki nem tud annyit teljesíteni, mintha egészséges lenne. Továbbra is finanszírozza az állam azokat a pluszköltségeket, amelyek a speciális munkaeszközök vásárlásával jelentkeznek. A gazdálkodó szervezetek 2007. július 11éig igényelhetik majd a jelenlegi támogatásokat, tehát csaknem két év alatt kell a szervezeteknek átállniuk az új dotációs rendszerre. Nem lesz változás azoknak a cégeknek a támogatásában, amelyeknél a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya eléri a 80 százalékot. Mindazonáltal a legjobban az úgynevezett közhasznú célszervezetek járnak: a támogatás meghaladhatja a jelenleg igényelhető összeget. K. J. E. Magyar Rádió: a remény átmeneti, az elnök ideiglenes Átmenetinek tűnt a remény, hogy rövidesen lezárulhat a Magyar Rádió vezetése körüli vita. Szombaton még arról számoltunk be, hogy a rádiókuratórium szocialista elnöke és fideszes alelnöke végre egyetértett valamiben, és a szeptember 5-ére összehívott nagykuratóriumi ülés eldöntheti, ki ne vezesse az ideiglenesen elnök nélkül maradt intézményt. Ez azért lett volna lényeges lépés, mert eddig azon is vita volt, hogy egyáltalán kinek van joga ügyvezetőt kinevezni. Gellért Kis Gábor, a rádiókuratórium szocialista elnöke korábban azt nyilatkozta: a kuratórium egészének feladata, hogy a rádió vezetésének törvényességét helyreállítsák. (Ezt mondta Szadai Károly fideszes elnökhelyettes is.) Csakhogy Gellért Kis szerint félreértés, hogy ő a nagykuratórium elé akarja vinni az ügyet, az ügyvezetőről a pártdelegáltakból álló elnökségnek van joga dönteni. Azaz továbbra is patthelyzet van. A kuratóriumi elnökség kormánypárti tagjai - nem titkolva, hogy a Kondor Katalin által ügyvezetőnek kinevezett Hollós Jánosra még ideiglenesen sem bíznák az intézményt - korábban tulajdonosi megbízottnak nevezték ki Szíjártó István gazdasági igazgatót. Ám Hollós mögött áll a nagykuratóriumban ülő civil tagok többsége, mint az egy szavazás során kiderült. Ezt a voksolást az elnök nem tekinti érvényesnek, mert már hamarabb bezárta az ülést. Csakhogy a jegyzőkönyveket hitelesítő két civil kurátor csatolta az elnök távozása után történteket is a dokumentumhoz. „Ha elnök úr ezt a csak kiegészítéssel együtt teljes jegyzőkönyvet nem ismeri el hitelesnek, kötelessége az ügyben az ügyészségen vagy a bíróságon jogorvoslatot keresni” - írta a lapunkhoz eljuttatott levélben a civil kurátorok egyike, Pós Péter. Gellért Kis úgy reagált: az ülést az elnök vezeti, márpedig ő berekesztette azt, még a szavazás előtt. HASZÁN ZOLTÁN /