Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-22 / 195. szám

4 2005. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Kerék ügyvédje váltana A Kulcsár-ügyben eddig eljáró Fővárosi Főügyész­ség elfogultság miatti kizárását indítványozta Kerék Csaba és védője. Kacziba Antal nyugalma­zott rendőr tábornok sze­rint újra kell gondolni az ügyészi jogosítványokat. Hírösszefoglalónk A Kulcsár-ügyben eddig eljáró Fővárosi Főügyészség elfogult­ság miatti kizárását indítvá­nyozta Kerék Csaba és védője, Ruttner György. Az MTI-hez eljuttatott elfogultsági kifogás szerint az ügy első számú gya­núsítottjának, Kulcsár Attilá­nak az egyik kihallgatásáról készült jegyzőkönyv, illetve a vallomástételről készült és a napokban nyilvánosságra ke­rült videofelvétel között „lé­nyegi, tartalmi eltérések is vannak, melynek oka kivizsgá­lásra szorul”. A beadvány egye­bek mellett hivatkozik arra, hogy az írott jegyzőkönyv nem tartalmazza a kihallgatáson ténylegesen megtörtént ese­ményeket, illetve tévesen tün­teti fel, hogy egyes valóságban elhangzott kijelentések kitől származnak. Például Kulcsár Attila kijelentéseként rögzít az írott jegyzőkönyv számos olyan érdemi kijelentést, amely - a videofelvételből rekonstru­­álhatóan­­ nem is tőle szár­mazott. A beadvány tartalmazza, hogy a „valóságtól eltérő tartal­mú jegyzőkönyv keletkezésé­nek” felelősei között „elsőként merült fel” a kihallgatást vezető és ma már a főügyészség élén álló Ihász Sándor tevékenység­­e. Kerék és védője szerint eb­ben a helyzetben indokolt, hogy az ügyben eddig eljáró Főváros Főügyészség helyett a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján egy másik ügyészség döntsön a vádemelés kérdésé­ben. „Az elfogultsági kifogással nem az eljárás megszüntetése volt a célunk, csak a jogállami büntetőeljárás elemi garanciái­nak biztosítása” - hangsúlyozta Ruttner György, aki elmagya­rázta: „normális esetben” a büntetőeljárásnak számos szű­rője van. Nyomoz a rendőrnyo­mozó, vizsgál a vizsgáló, akik­nek a feletteseinél panaszt is le­het tenni. Az egész nyomozó hatóság munkáját felügyeli tör­vényességi szempontból az ille­tékes ügyészi szerv, a nyomozás lezárultát követően pedig az ügyészség egy másik szervezeti egysége megismerkedik a bizo­nyítékokkal és dönt a vádeme­lésről. A Kulcsár-ügyben azon­ban ez a sok-sok állomás, ahol mindig újra és újra értékelik az addig elvégzett munkát, kima­radt. Kulcsárt a főügyészségen hallgatták ki. Személyesen az az osztályvezető irányította a kihallgatást, aki ma az egész fő­ügyészég vezetője, így végső soron ugyanaz a személy dönt a bizonyítékok beszerzésének törvényességéről és magáról a vádemelésről is, aki azokat a bizonyítékokat beszerezte. Ez pedig Ruttner álláspontja sze­rint ellentétes a jogállami bün­tetőeljárás szellemével. A büntetőeljárási törvény szerint az ügyészségi vezetővel - ez esetben a fővárosi fő­ügyésszel - szembeni elfogult­­sági kifogásról a felettes ügyészi szerv vezetőjének, vagyis Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntést hoznia. Az elfogultsági kifogás elintézésére a törvény nem szab határidőt.­­ A Kulcsár-ügy egyik leg­fontosabb tanulsága, hogy el kell érni: a szakmai viták ne válhassanak politikai csatáro­zások tárgyává - hangsúlyozta lapunk kérdésére Kacziba An­tal nyugalmazott tábornok, az ORFK egykori bűnügyi főigaz­gatója. Ennek viszont feltétele, hogyy a nyomozások terén ma parttalan ügyészi jogosítvá­nyokat újragondolják, és vala­mely más állami szerv számára felügyeleti jogot biztosítsanak. A tábornok lehetségesnek tart­ja például, hogy bővítsék a nyomozási bíró hatásköreit. Ha viszont a változás elmarad, az egész igazságszolgáltatás hi­telét veszti, és teljesen közöm­bös, hogy ez kinek a hibájából következik be - közölte a tá­bornok. Kulcsár Attila ügyvédje, Zámbó Gyula autójában 2004 szeptemberében Csökkent a bizalom az ügyészség iránt Jelentős mértékben csökkent az ügyészség iránti bizalom a Kulcsár Attila vallomásáról készült videofelvételek nyilvá­nosságra hozatala után - ezek­ből a többség szerint a vádha­tóság elfogultságára lehet kö­vetkeztetni. Többek között ez derül ki a Népszabadság és az MTV A szólás Szabadsága cí­mű műsora megbízásából au­gusztus 17-én és 18-án, ÍOOO fő telefonos megkérdezésével ké­szített Medián-felmérésből. Egyre kevésbé lát tisztán a közvélemény a brókerbotrány­ban. Két évvel ezelőtt, a bot­rány kirobbanása után is csak az emberek szűk egyharmada mondta azt, hogy legalább nagyjából el tud igazodni eb­ben az ügyben, mára ez az arány 24 százalékra csökkent. Pedig a legújabb botrányszagú fejleményről, a Kulcsár Attila vallomásáról készült videofel­vételek nyilvánosságra kerülé­séről az emberek kétharmada hallott, sőt 47 százalékuk még látott is belőle részleteket. A konkrét eset megítélése bizo­nyos szempontból egyértelmű: a felvételeket legalább részben ismerők többsége szerint a „barátságos” légkörű kihallga­tásból az ügyészség elfogult­ságára lehet következtetni. A kérdés csak az, hogy mi ennek az indítéka. Azt csak kevesen feltételezik, hogy az ügyészség az ellenzék befolyása alatt áll­na. Az emberek ugyanis alap­jában úgy gondolják, hogy a jogállam intézményei pártatla­nul működnek, vagy ha még­sem, akkor inkább a kormány­­oldal lehet rájuk befolyással. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a felsorolt intézmények közül az ügyész­ségekről mondták a legtöbben azt, hogy az ellenzék érdekeit követi. Az ügy pártpolitikai je­lentőségét erősíti az is, hogy a Medián augusztus eleji orszá­gos felméréséhez képest mos­tanra jelentősen csökkent az ügyészségek iránti bizalom, mégpedig elsősorban a kor­mánypárti szavazók körében. A történtek átláthatatlansága azonban leginkább a lakosság ál­talános elitellenes érzéseit erősí­ti. Az elmúlt két évben folyama­tosan emelkedett és ma már a la­kosság csaknem kétharmadát te­szi ki azoknak az aránya, akik szerint mind a két politikai oldal „benne volt” a brókerügyben, igaz, a kormányoldalt mindvégig valamivel többen említették érintettként, mint az ellenzéket. A nagy többség (60 százalék) nem is Kulcsárt tekinti az ügy igazi főszereplőjének, őt csak ná­la befolyásosabb emberek eszkö­zének tartják, és a többség (48 százalék) szerint a történtek után a bíróságnak nem is kellene fi­gyelembe vennie a vallomását. A közvélemény szemében tovább csökkent annak az esélye, hogy kiderüljön az igazság. Az embe­rek 77 százaléka ezt nem tartja valószínűnek, csak minden hete­dik megkérdezett bizakodó. Medián Munkatársunktól Egyetért-e azzal, hogy az iskolai büfékben ne lehessen a gyerme­kek egészségére káros élelmi­szereket árulni? - ezzel a kér­déssel zárul a kormány hatodik hete tartó SMS-kampánya. Emlékezetes: korábban nagy port kavart az oktatási tárca er­re vonatkozó javaslata. A múlt héten arra a kérdésre vártak választ, hogy büntethető legyen-e, ha egy reklámozó an­nak ellenére bedobja szóró­anyagait valakinek a postaládá­jába, hogy annak tulajdonosa egyértelmű jelzéssel ennek el­lenkezőjét kéri. Összesen 4936 szavazat érkezett SMS-ben és a www.magyarorszag.hu inter­netes címre, s a válaszadók 88 százaléka egyetértett a felvetés­sel. Ugyanakkor a Magyaror­szági Kommunikációs Ügynök­ségek Szövetsége nem ért egyet a postaládákba dobott reklám­anyagok további szabályozásá­val, mivel álláspontja szerint az ingyenes információs anyagok többsége hasznos a fogyasztók­nak. A héten zárul az SMS-kampány 4 NÉPSZABADSÁG Kinek az érdeke az ellenőrzés szigorítása? Éles hangú vita várható a mun­kaadói és a munkavállalói képvi­seletek között az Országos Ér­dekegyeztető Tanács keddi ülé­sén: a szociális partnerek eltérő­en ítélik meg a munka törvény­­könyvének tervezett módosítá­sát és a munkaügyi ellenőrzés szigorításáról benyújtott előter­jesztést. Az utóbbival kapcsolat­ban a munkaadói oldal elsősor­ban azt kifogásolja, hogy a mun­kaügyi bírság összege meghá­romszorozódik, ráadásul ugyan­úgy büntetik a munkaügyi sza­bályokat hanyagságból be nem tartókat, mint a szándékosan vé­tőket. Ezt az álláspontot az MSZOSZ tartja elfogadhatat­lannak. Wittich Tamás elnök la­punknak azt mondta: érthetet­len, hogy miközben a munkálta­tók folyamatosan azt hangsú­lyozzák, a tisztességes vállalko­zásokat képviselik, elutasítják az ellenőrzés szigorítását, pedig az éppen a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét javítaná. Köve­telik, hogy a munkaügyi ellenőr­zési törvényt a munkáltatók til­takozása ellenére is terjessze a kormány a parlament elé. A munka törvénykönyvének módosításához benyújtott szak­­szervezeti javaslatok nagy részét is elutasították a munkáltatók. A kormány ugyan korábban azt ígérte, hogy ebben a vitában a munkavállalók pártjára áll, Wittich szerint ez nem tükröző­dik az előterjesztésből. A szak­­szervezetek azt is várták a kor­mánytól, hogy mögéjük áll a 38 órás munkahét bevezetése ügyé­ben, viszont a miniszterelnök már világossá tette: ebben a cik­lusban erre nincs esély. Támoga­tást reméltek abban is, hogy a munkaközi szünet beépüljön a munkaidőbe, s hogy a munka­ügyi ellenőrzés erősítésével tar­tassa be a kormány a jelenlegi 40 órás munkahetet - sok munka­helyen ugyanis megszegik a tör­vényt, a dolgozók 10-12 órát is munkával töltenek. A kormány támogatja december 24-e mun­kaszüneti nappá nyilvánítását, de ez is felemásra sikeredett, hi­szen félmillió kereskedelmi al­kalmazottnak 14 óráig dolgoznia kellene. Az MSZOSZ most azzal egészítené ki javaslatát, hogy 24-e minden dolgozó számára munkaszünet legyen. Ennek az ügynek a kimenetele legalábbis kétséges, ugyanis a munkaadói oldal gazdasági okokra, vala­mint arra hivatkozva utasítja el, hogy három napig nem lehet be­zárni az üzleteket. KUN J. ERZSÉBET Wittich Tamás Változik a dotációs rendszer A megváltozott munkaképessé­gűeket foglalkoztató cégek dotá­ciós rendszerének átalakításáról szóló előterjesztést szerdán tár­­­gyalja a kormány. A változás lé­nyege, hogy a támogatás valóban az érdekeltek foglalkoztatását szolgálja, és megfelel az uniós versenyszabályoknak - tájékoz­tatta lapunkat a törvényterveze­tet kidolgozó munkaügyi tárca szóvivője. Schranz Edit lényeges szempontnak mondta, hogy a dotációs rendszer kiszűrje azo­kat a munkaadókat, akik a mun­kaerőpiacon kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók kárára, állami pénzből gazda­godnak meg. Előfordult ugyanis, hogy vállalkozók, miközben álla­mi­­ támogatást vettek igénybe, nem fizették meg a dolgozók bé­rét. Az uniós normák szerinti ál­lami támogatás egyébként sem jelenthet indokolatlan előnyt a piacorientált szervezeteknek - hangsúlyozta a szóvivő. Mint ki­fejtette: az állam a dotációval kompenzálja a hátrányt, ami ab­ból adódik, hogy a cég megválto­zott munkaképességűt foglal­koztat, olyan dolgozót, aki nem tud annyit teljesíteni, mintha egészséges lenne. Továbbra is fi­nanszírozza az állam azokat a pluszköltségeket, amelyek a spe­ciális munkaeszközök vásárlásá­val jelentkeznek. A gazdálkodó szervezetek 2007. július 11éig igényelhetik majd a jelenlegi támogatásokat, tehát csaknem két év alatt kell a szervezeteknek átállniuk az új dotációs rendszerre. Nem lesz változás azoknak a cégeknek a támogatásában, amelyeknél a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya eléri a 80 százalékot. Mindazonáltal a leg­jobban az úgynevezett közhasz­nú célszervezetek járnak: a tá­mogatás meghaladhatja a jelen­leg igényelhető összeget. K. J. E. Magyar Rádió: a remény átmeneti, az elnök ideiglenes Átmenetinek tűnt a remény, hogy rövidesen lezárulhat a Ma­gyar Rádió vezetése körüli vita. Szombaton még arról számol­tunk be, hogy a rádiókuratórium szocialista elnöke és fideszes al­­elnöke végre egyetértett valami­ben, és a szeptember 5-ére összehívott nagykuratóriumi ülés eldöntheti, ki ne vezesse az ideiglenesen elnök nélkül ma­radt intézményt. Ez azért lett volna lényeges lépés, mert eddig azon is vita volt, hogy egyáltalán kinek van joga ügyvezetőt kine­vezni. Gellért Kis Gábor, a rádió­kuratórium szocialista elnöke korábban azt nyilatkozta: a ku­ratórium egészének feladata, hogy a rádió vezetésének törvé­nyességét helyreállítsák. (Ezt mondta Szadai Károly fideszes elnökhelyettes is.) Csakhogy Gellért Kis szerint félreértés, hogy ő a nagykuratórium elé akarja vinni az ügyet, az ügyve­zetőről a pártdelegáltakból álló elnökségnek van joga dönteni. Azaz továbbra is patthelyzet van. A kuratóriumi elnökség kor­mánypárti tagjai - nem titkolva, hogy a Kondor Katalin által ügyvezetőnek kinevezett Hollós Jánosra még ideiglenesen sem bíznák az intézményt - koráb­ban tulajdonosi megbízottnak nevezték ki Szíjártó István gaz­dasági igazgatót. Ám Hollós mö­gött áll a nagykuratóriumban ülő civil tagok többsége, mint az egy szavazás során kiderült. Ezt a voksolást az elnök nem tekinti érvényesnek, mert már hama­rabb bezárta az ülést. Csakhogy a jegyzőkönyveket hitelesítő két civil kurátor csatolta az elnök tá­vozása után történteket is a do­kumentumhoz. „Ha elnök úr ezt a csak kiegészítéssel együtt teljes jegyzőkönyvet nem ismeri el hi­telesnek, kötelessége az ügyben az ügyészségen vagy a bíróságon jogorvoslatot keresni” - írta a la­punkhoz eljuttatott levélben a civil kurátorok egyike, Pós Péter. Gellért Kis úgy reagált: az ülést az elnök vezeti, márpedig ő bere­kesztette azt, még a szavazás előtt. HASZÁN ZOLTÁN /

Next