Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-29 / 228. szám

16 2005. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK HIRDETÉS GAZDASÁG MÉG NEM KERÜLTEK TÖBBSÉGBE A PATIKUSOK A GYÓGYSZERTÁRI TÁRSASÁGOKBAN Nyögvenyelős kényszervétel Mikola István miniszter ugyan már 2001-ben megkísérelte, az akkor megszabott határidőig, 2006 végéig aligha sike­rül a patikusok kezébe adni a gyógyszertárak tu­lajdoni többségét. Eddig egyetlen cég tulajdonosi szerkezetét sem alakítot­ták át a jogszabály köve­telményei szerint. Négy évvel ezelőtt újabb lehető­séget kaptak a patikaprivatizá­ció idején ilyen vagy olyan okok miatt rosszul startoló gyógysze­részek. Egy akkor született jog­szabály szerint ugyanis 2007-től már nem létezhet olyan patikai betéti társaság, amelynek több­ségi tulajdonosa nem gyógysze­rész. A jogalkotó öt év türelmi időt adott arra, hogy a zömében betéti társasági formában mű­ködő vállalkozások üzletrészei­nek döntő hányada a gyógysze­rész birtokába kerüljön. Arról már az eredeti privati­zációkor gondoskodtak, hogy patika-bt. ne működhessen gyógyszerész beltag nélkül, de az akkori szabályok azt lehetővé tették, hogy a befektetett pénz többsége, s így a cégben a döntő szó valamely külső szereplőé le­gyen. Ezen kívánt módosítani a 2001-es Mikola-féle törvény. A kényszereladásra és vételre kötelező törvénnyel kapcsolat­ban már a megszületése pillana­tában alkotmányossági aggályo­kat fogalmaztak meg a piac sze­replői. Sérelmükkel többen is az Alkotmánybírósághoz fordul­tak. A jogszabály megsemmisí­tését kérők egyike a német UTA Pharma, amely svájci, osztrák, lengyel és cseh patikaláncok mellett Magyarországon is mű­ködtet gyógyszertári hálózatot.­­ Alapvető jogok sérülnek - köz­tük a vállalkozáshoz való jog, a tulajdonjog és a jogbiztonság el­ve - azzal, hogy a törvény a be­fektetőt tulajdonrészének fel­adására kötelezi - indokolta lé­pésüket Kinics László, a német patikalánc hazai vezetője. Ám annak ellenére, hogy a beadványt több mint egy éve postázták, és a törvény adta ha­táridő is hamarosan lejár, az Al­kotmánybíróság eddig nem fog­lalkozott a problémával. A kor­mányzat is altatja az ügyet: az ál­lamigazgatás a mai napig nem készített a törvényhez végrehaj­tási utasításokat, így az érintet­tek egyelőre csak találgatnak, hogyan is lehetne eleget tenni a négy évvel ezelőtti parlamenti döntésnek. Az átalakuláshoz szükséges időből lassan kifogy­nak a szereplők, a határidő lejár­ta után viszont elvileg bezárat­hatók a törvénysértő patikák. Tanácstalan Hádáné Komá­romi Ilona, a pesterzsébeti Aranyfüst patika vezetője is, aki maga sem tudja, hogy mitévő le­gyen. Gyógyszertára tulajdonjo­gán a PharmaNova Rt. patika­láncot üzemeltető céggel oszto­zik. Kisebbségi része mellett is elégedett az együttműködéssel, amúgy pedig se pénze, se kedve tulajdonrészét növelni. A gyógyszerészek többsége azonban szívesen kerülne birto­kon belülre. A Magyar Gyógysze­rész Kamara főtitkára,­ Za­lai Károly 1700 körülire becsüli a tulajdonarány-változtatásra „kényszerülő” patikai betéti tár­saságok számát. Szerinte azon­ban nem mindenütt van szükség az üzletrészek átrendezéséhez hi­telre, friss tőkére. A családtagok­ból alakult betéti társaságoknál egy taggyűléssel „papíron” ren­dezhető az ügylet. Más kérdés a külső befektetőkkel dolgozó, a kisebb-nagyobb patikaláncokba szerveződött vállalkozások prob­lémája. Ezeknél - a főtitkár becs­lése szerint - többmilliárdos hi­telre lenne szükségük a patiku­soknak, bár egyelőre ő sem tudta megmondani, hogy mi alapján kalkulálják majd az eladásra ke­rülő üzletrészek értékét. A pia­con a patikák általában 4-5 havi forgalom áráért cserélnek gaz­dát. Ez például egyhavi 20 millió forint forgalmú gyógyszertár esetében 100-120 millió forint. Ha egy beltag például 25 százalé­kos tulajdoni hányaddal rendel­kezik, akkor a tulajdonrésze 50 százalék fölé növeléséért 25-30 milliót kellene fizetnie. Növeli a bizonytalanságot, hogy egyes szakértők szerint a törvény megkerülhető. Előfor­dulhat, hogy a 25 százalékos tu­lajdonrészesedésű gyógyszeré­szek (tőke híján) papíron ugyan többségi tulajdonossá válnak, de a döntési jogokat egy háttérszer­ződésben továbbra is átengedik a befektető kültagoknak. Tény, hogy egyelőre tisztázat­lan, hogy a tulajdonosi kör meg­változtatásához honnan szerez­hetnek tőkét a gyógyszerészek. Lapunknak Kántor Katalin, az Egészségügyi Minisztérium saj­tóosztályának vezetője úgy nyi­latkozott, a költségvetés - külö­nösen az egészségügy jelen hely­zetében - nem tud állami forrást biztosítani a gyógyszerészeknek a további tulajdonszerzéshez. A szóvivő hozzátette: öt év volt ar­ra, hogy a törvény végrehajtásá­ra mindenki felkészüljön. Zalai Károly bizakodó, mint mondta: a kamara eddig több bankkal is tárgyalt, számos hitelkonstruk­ció került szóba, ám a konkrét lépések előtt szerinte is érdemes megvárni az Alkotmánybíróság döntését DANÓ ANNA Kiszolgálás egy pesterzsébeti patikában. Nincs recept a tulajdonszerzésre NÉPSZABADSÁG Bíróság előtt a Parmalat-alapító Hírösszefoglalónk Milánóban megkezdődött a Parmalat tejipari csoport csalás­­sorozattal vádolt egykori veze­tőinek pere. Az alapítót, a cég korábbi elnökét, Calisto Tanzit, több vezetőt, valamint ügyvéde­ket, könyvvizsgálókat azzal vá­dolnak, hogy meghamisították a vállalat eredményeit, ezzel lep­lezvén a cég tetemes adósságát. A Parmalat, amelynek csak­nem harminc országban volt le­ányvállalata, 2003 decemberé­ben ismerte el, hogy közel 14,5 milliárd euró adósságot halmo­zott fel, majd csődöt jelentett. A vizsgálatok szerint évek óta meghamisították a mérlegada­tokat, s a befektetőket félreveze­tő csalássorozatban bankok és auditáló cégek is közreműköd­tek. Azóta a céget átalakították, az új cég is Parmalat néven mű­ködik tovább. Magyarországon a Parmalat Hungária Rt.-nek felszámolás lett a sorsa. A céget nemrég vette meg az Alföldi Tej Kft., amelyet több magyar tejtermelő gazda­ság alapított. A kft. fejlesztéseket tervez a megvásárolt székesfe­hérvári gyárban. Calisto Tanzi a bíróságon ÜZLETI LEHETŐSÉGEK KÍNÁBAN „Felszállás a kínai gyorsra” A konferencia ideje és helyszíne: 2005. október 19., 1152 Budapest, Szentmihályi út 171. (CHINA MART) Konferencia, majd kiutazási lehetőség Kínába, gazdasági jelenlétünk erősítésére. A rendezvény vendége lesz egy héttagú delegáció Kínából, melynek képviselői központi és tartományi szintű gazdaságszervező intézmények vezetői. A budapesti Kínai Nagykövetség ajánlotta a dinamikusan fejlődő JIANGXI tartományt a magyar vállalkozók figyelmébe, melyről előadásokat hallgathatunk meg. A konferencia programja: 09:00 Megnyitó: Szállási Béla, a Bankárok Alapítvány ügyvezetője 09:15 Ms. SHEN Qing, Vice Director, Jiangxi Foreign Investment Promotion Center 11:00 Mr. ZHAO Xiangvang, Division Director, Jiangxi Provincial Department of Foreign Trade and Economic Center 12:00 Ebéd 13:00 Egy sikeres magyar befektetés Kínában 14:00 Mr. HU Fanglan, Deputy Mayor, The Municipal People's Government of Yichun 15:00 Kérdések, válaszok 16:00 Zárás, a kiutazások előkészítése. A konferenciára érkező kínai delegációval külön kérésre lehetőség lesz egyéni tárgyalásra kapcsolatépítés céljából. A kiutazást Kínába a magyar vállalkozókkal november-december hónapra tervezzük a jelentkezések függvényében. Kiutazásunkra kínai partnereink valamennyi vállalkozónak - előzetes igények alapján - a kínai Jiangxi tartományban szakmai találkozókat szerveznek. Jelentkezni és érdeklődni lehet 2005. október 12-ig: Bankárok Alapítvány, 6000 Kecskemét, Petőfi Sándor u. 1. E-mail: bankarok@axelero.hu • Tel.: 76/507-790, 20/9217-533 • Fax: 76/415-484 . Részvételi díj: 25 000 Ft + ÁFA -üj­l )

Next