Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-08 / 287. szám
2 2005. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Indul a munka a Tubesen A kormány tegnap felhatalmazta a honvédelmi tárcát, hogy kezdje el a NATO-lokátor elhelyezését előkészítő munkálatokat a Tubessel kapcsolatban. Batiz András kormányszóvivő közölte: ez azt jelenti, hogy a szaktárca lezárta a Zengőt érintő előkészítő munkálatokat. A kormány a NATO-nak hivatalosan is jelzi a változást. Előzetesen megvizsgálta a tervet a honvédelmi és a környezetvédelmi tárca is, e szerint a Tubes alkalmas a radarberendezés telepítésére. A kormány szerint fontos, hogy a végleges döntést előzzék meg alapos vizsgálatok, és a terveket széles körben vitassák meg. A lokátornak 2007- december 31-ig kell felépülnie. (MTI) Gyásznap Salgótarjánban Az 1956. december 8-án eldördült sortűz áldozataira emlékezve ma gyásznapot tartanak Salgótarjánban. Fekete zászlókat tűznek ki a város épületeire, fáklyás felvonulást és koszorúzást tartanak, az utóbbit a tragédia színhelyén, az egykori vásártéren. A nógrádi megyeszékhelyen 49 éve karhatalmisták nyitottak tüzet az acélgyárból a megyeházára vonuló tüntetőkre. Levéltári források szerint 49 ember halálát okozta a mészárlás, s közel kilencvenen sebesültek meg. A városban délután három órakor kezdődik az önkormányzat és a Politikai Foglyok Országos Szövetségének megemlékezése, este öttől az áldozatok lelki üdvéért istentiszteletet tartanak a református templomban és misét a Szent József-plébániatemplomban, s ezt követően kerül sor a fáklyás felvonulásra. (Tudósítónktól) Kiss Péter a koordinátor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a kormányülésen Kiss Péter kancelláriaminisztert bízta meg a januári nemzetközi holokausztemléknap magyarországi programjainak előkészítésével. Kiss Péter elmondta: az ENSZ november 1-jei határozatával január 27-ét - az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulóját - a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Megbízatása szerint az ebből következő magyar lépéseket készíti elő. Az emléknap magyarországi eseményeivel kapcsolatban megjegyezte: ,Áttörés volt a politikai élet egységes megemlékezése a második világháború végének 60. évfordulóján. Nem zsidó, hanem magyar ügyről van szó”. (MTI) Leváltott bv-sek December 1-jei hatállyal felmentették a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási (bv) Intézet parancsnokát. Tüske János ezredes helyére Schmehl János, a Tolna megyei bv vezetője került. Információink szerint ezzel egy időben Bács-Kiskun megye több börtönének vezetésében is történtek személycserék. Yazbekné Szabó Katalin, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője tudósítónknak elmondta: Tüske Jánost rendelkezési állományba helyezték, szakmai tapasztalataira továbbra is igényt tartanak. Az állampusztai börtön vezetője, Kucsera Pál dandártábornok pedig maga kérte szolgálati viszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. (Tudósítónktól) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Erős viták, gyengülő tévéjelek Hátrányba kerülhetünk a frekvenciaosztozkodáson a szomszéd országokhoz képest Folytatás az 1. oldalról Ez egyszeri beruházást igényel: vásárolni kell egy olyan eszközt, amely az összetömörített jeleket „kicsomagolja”. Az úgynevezett set-top-boxok közül a legegyszerűbb, amely csak a dekódolásra képes, 25 000- 70 000 forintba kerül. Ami már többet tud - interaktív kvízjátékok, csevegés, e-mail, videofelvevő -, annak az ára elérheti a 400 ezer forintot is. A set-top-boxok ára lehet az egyik gátja a digitális televíziózás elterjedésének. Ezt nyugateurópai országokban különböző támogatásokkal igyekeztek pótolni, magyar megoldás erre még nincs. A dekóderek mindenesetre nem fogynak nagy számban, holott Budapesten és a Kabhegy térségében kísérleti jelleggel már elindult a digitális műsorszórás. Ez hárommillió potenciális tévénézőt ér el. Csakhogy a kínálat egyelőre szegényes: a három közszolgálati csatorna. Ez már érinti a váltás másik nagy akadályát: a mostani televíziós csatornák egyelőre nem érdekeltek a piac felborításában. A két országos kereskedelmi televízióé a nézők kétharmada, és a televíziós reklámpiac bevételeinek a háromnegyede. Nem érdekük, hogy megsokszorozzák a saját konkurenciájukat. A kisebb csatornák papíron jól járnak azzal, hogy nemcsak a kábelszolgáltatók juttatnák el műsoraikat a háztartások valamivel több, mint felébe, hanem azokat bárhol lehetne fogni az országban. Csakhogy most éppen abból van bevételük, hogy a műsoraikért fizetnek az azokat továbbító kábelszolgáltatók. Ha országos frekvenciákhoz jutnának, azért viszont nemhogy pénzt nem kapnának, de még nekik kellene érte díjat fizetniük. Minden fontos szereplő tehát a technikai előrelépés ellenérdekeltje. A legnagyobb probléma mégis a szakmai és politikai viták sokasága. Az új technológia bevezetéséhez módosítani kellene a médiatörvényt, amihez kétharmados politikai konszenzusra lenne szükség a parlamentben, ami még kisebb ügyekben sem sikerül. Emiatt az informatikai tárca nem is erőlteti a médiatörvény módosítását, hanem a hírközlési törvényt szabná át, amihez elég a kormánypárti többség. Ez viszont alkotmányossági aggályokat vet fel. Nemcsak az így megkerülendő Fidesz, hanem a szintén kihagyott médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerint is. Ez utóbbi éppen tegnapi ülésén szedte ízekre azt a tervezetet, amelyet a kormány számára készített az informatikai minisztérium. Kovács György elnök szerint valóban fontos a cél, de ennek érdekében sem lehet eltekinteni az alkotmányos szabályoktól. Az ORTT-nek ugyanakkor van saját tervezete, ami viszont kétharmados többséget igényelne. A televíziós műsorszórás elkövetkező ötvén évét meghatározó, a frekvenciákat újraosztó európai konferencia jövő nyáron fejeződik be. Ez komoly vitákkal jár, korántsem mindegy ugyanis, hogy milyen erősségű jelet továbbíthatnak majd a különböző országok, átsugározva esetleg a szomszédos államok területére is. A kialakult vita Magyarországot ebben a vetélkedésben hátrasorolja. Alapfeltétel ugyanis, hogy rendezett szabályozási háttérrel vegyenek részt az országok a konferencián. A szomszédos országok közül jelenleg Ausztria rendelkezik az átállást teljes mértékben szabályozó törvénnyel, de Szlovákia, Szlovénia és Románia is jelentős erőforrásokat fordít a feltételek megteremtésére. A közeljövőben a kormány elé kerülő anyag elismeri: „a jogalkotás elmaradása nagy valószínűséggel azt eredményezné, hogy ezen országok Magyarországgal szemben előnyt élveznének a következő ötven évet meghatározó frekvenciakiosztás során, vagyis Szlovákiában, Szlovéniában vagy Romániában korábban, nagyobb számban és nagyobb lefedettséggel lennének elérhetők a földfelszíni digitális műsorszolgáltatások.” . HASZÁN ZOLTÁN Műsorszórás digitálisan a Széchenyi-hegyen: több csatorna ugyanannyi helyről Szekeres: Nincs kiüresedés Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese egy szerdai televíziós műsorban hangsúlyozta: nem kell tartani az MSZP ideológiai kiüresedésétől, mert mindig vannak újabb és újabb célok. Ezzel nyilvánosan is pont került egy vita végére. A Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában Szekeres ugyanis arra a felvetésre reagált, amely emlékeztette rá, hogy egy november végi tanácskozáson az MSZP ideológiai kiüresedéséről beszélt, s ezért többek között Gyurcsány Ferenc kormányfő is bírálta. Szekeres lapunknak korábban azt mondta: nem ideológiai kiüresedésről, csupán új utak kereséséről van szó. Értékhiányról és az értékkeresés szükségességéről beszélt a sokat idézett konferencián. Az MSZP második embere szerint csökkenteni kell a különbséget a szegények és a gazdagok között, modern magyar gazdaságot kell létrehozni, és Európát olyanná kell formálni, hogy versenyképesebb legyen mint ma, és ebben Magyarország megtalálja az érdekeit ezek a célok. Az MSZP eddig a válságkezeléssel, a rendszerváltozással és az uniós csatlakozással volt elfoglalva, emiatt nem tudott elegendő figyelmet szentelni baloldali identitásának megerősítésére - mondta a kérdésről Földes György, a Politikatörténeti Alapítvány titkára. Gazsó Ferenc, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának elnöke szerint a Szekeres által vázolt irány reális, bár újabb, sőt teljesen más szempontokkal is kiegészíthető lenne. GRÉCZY ZSOLT ■ -» -j. lm: Szekeres -A_|: Wm Imre A szocialisták nem siratják a májust Előnyösebb, ha májusban lesznek a választások - gondolta az MSZP, még szeptemberben. Ám a pártelnöki helyzetelemzés szerint egy esetleges áprilisi voksolás még több reménnyel kecsegteti a szocialistákat. A jelek szerint szeptemberben még időnyerésre játszottak a szocialisták, ám két hónap alatt kiderült - nyilatkozta a Népszabadságnak Hiller István -, hogy az összezárt szocialista párt félelmetes teljesítményre képes. A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy ledolgozta népszerűségi hátrányát, s lépéskényszerbe hozta a Fideszt. A pártelnök szerint a „szocialista nyomás” miatt az ellenzéki párt kénytelen volt felpörgetni kommunikációját. Hiller pártelnöknek meggyőződése, hogy a győzelem V- betűjével dekorált Változás plakátok lanyhább szocialista kampány esetén csak a „kőkemény választási hajrában”, januárban kerültek volna az utcákra. A pártelnök szerint - bár korábban a májusi országgyűlési választásokat preferálták - egy esetleges áprilisi voksoláson többet nyerhetnek a szocialisták. Többek között az intenzív korteshadjárat miatt Hiller István ugyanis áprilisra magasabb részvételi arányt prognosztizál a választásokon, viszont májusra szerinte elfásulnak az emberek. Attól a pártelnök nem tart, hogy a húsvét közeli időpont a Fidesznek kedvezne, mivel úgy látja: az alsó papság esetleges jobbos agitációjának hatását kioltja a nyilvánosság felháborodása. N. B. GY. T. Ház: húszperces ülés Munkatársunktól Mindössze húszperces volt tegnap az Országgyűlés ülése: napirenden a polgárok személyi adatainak védelméről, a katasztrófa elleni védekezésről, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak a szolgálati viszonyáról szóló törvénymódosítások részletes vitája szerepelt. A húsz perc alatt három államtitkári zárszó hangzott el, Juhász Gábor belügyi államtitkár részéről és egy képviselői felszólalás. Miután nem volt más felszólaló, az ülésnapot az elnöklő Deutsch Tamás (Fidesz) berekesztette. A rekordot egy két évvel ezelőtti ülésnap tartja: 2003. december 3-án (szintén szerdán) nyolcperces ülést tartott a T. Ház, akkor a szabad demokrata Wekler Ferenc elnökölt. Homályban „a Bologna” A diákoknak nincs elég információjuk A középiskolák öt százaléka még egyáltalán nem tájékoztatta diákjait a jövőre kezdődő új, bolognai típusú képzési rendszerrel kapcsolatos tudnivalókról, és eddig csak 80 százalékuk tartott a témáról osztályfőnöki órát. Az Oktatási Minisztérium felmérést készített arról, hogy az iskolák milyen mértékben látják el diákjaikat információkkal a néhány héten belül „élesben” is beinduló bolognai folyamatról. Az derült ki, hogy például az intézmények mindössze 40 százaléka tette föl saját honlapjára a szaktárca által 1200 középiskolába kiküldött tájékoztató kiadványt. Magyar Bálint oktatási miniszter ezt tegnapi sajtótájékoztatóján kevésnek nevezte. Mint mondta: az iskoláknak jobban kellene élniük a tájékoztatásnak ezzel a formájával, az osztályfőnököknek pedig tisztázniuk kellene a diákokkal, hogy jövőre hány helyre adják be a felvételi jelentkezési lapjukat, illetve mely tárgyakból tesznek emelt szintű érettségit. Tavaly ugyanis sok diák azért nem jutott be a kiszemelt egyetemre vagy főiskolára, mert nem jelölt meg több intézményt, illetve nem tett emelt szintű érettségit - emlékeztetett a miniszter. Magyar Bálint szerint ott, ahol tavaly a diákok 60-70 százaléka csak emelt szintű érettségivel került be, borítékolni lehet, hogy 2006-ban sem lesz elegendő a középszintű vizsga. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly mindössze 30 ezren tettek emelt szintű vizsgát, de most várhatóan kétszer ennyien vágnak majd neki. A 2006-os felvételi tájékoztató egyébként december 15-én jelenik meg, de a diákok az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján (www.felvi.hu) addig is tájékozódhatnak a 2006-ban induló új szakokról. Szlavisztika: ezen a gyűjtőnéven kell keresniük például a 2006-os felvételi tájékoztatóban azoknak, akik orosz, horvát, szlovén vagy lengyel szakra szeretnének jelentkezni. A régészet vagy a muzeológia sem lesz már önálló szak, csupán egy-egy szakirány a történelem alapszakon belül. Az eddig önálló ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt szakok is az ápolás és betegellátás címszó alatt szerepelnek majd a kék könyvben. A bolognai képzésre való áttérés egyben azt is jelenti, hogy az eddigi több mint 400 egyetemi és főiskolai szak helyett már csak 108 alapszak (bachelor) indul szeptemberben. Ezek közül néhánynál szakirányt is lehet majd választani. Aki például olaszt szeretne majd tanulni, annak a romanisztika alapszakon belül az olasz szakirányra kell majd jelentkeznie. A fentiek csak néhány példa arra, mit jelent „a 2006-os felvételi tájékoztató nyelvére lefordítva” a bolognai folyamat. Vagyis az, hogy jövő szeptembertől már - a művészeti terület kivételével - csak bachelor szakok indulnak. Ezek valamelyikére kell majd jelentkezniük a továbbtanulni vágyóknak, akik a hat, hét vagy nyolc féléves képzés elvégzése után munkába állhatnak, vagy továbbléphetnek a masterfokozatra. VARGA DÓRA