Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-08 / 287. szám
4 2005. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Demonstráció az egyházi iskolákért Tiltakozó megmozdulást szerveznek az egyházi iskolákat érintő állami elvonások miatt. A békés demonstrációt szülői közösségek szervezik a jövő hétre Budapestre. (MTI) Civilek akciója a debreceni Nagyerdőért Debreceni civil szervezetek tovább küzdenek a Nagyerdő megmentése érdekében azt követően is, hogy a város közgyűlése a közelmúltban feloldotta a nyulasi terület építési tilalmát, s ott engedélyezte társasházak építését. (MTI) Bővül a madárinfluenza elleni oltóanyag gyártása A gazdasági miniszter feladatává tette a kormány annak az üzleti konstrukciónak a kidolgozását, hogy milyen eszközökkel és források bevonásával bővíthető az oltóanyag-gyártási kapacitás Magyarországon. (MTI) MAGYARORSZÁG Bérmegállapodás a közszférában Április 1-jétől három százalékkal nagyobb lesz az illetményalap Tegnap váratlanul megállapodással zárult a közalkalmazottak és a köztisztviselők jövő évi béremeléséről folyó tárgyalássorozat az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén. A kormány elnyúló vitára számított, az ülésen talán ezért nem volt jelen a munkaügyi miniszter. Az átlagosan 4,8 század A Munkástanácsok elfogadhatatlannak tartja a kormány által megjelölt európai bérfelzárkóztatási cél és az annak elérését szolgáló eszközök közötti ellentmondást. Palkovics Imre elnök szerint a magyarországi bérek nemcsak az európai átlagtól maradnak el jócskán, hanem a magyar gazdaság teljesítményétől is. Tehát ha duplájára emelkednének a bérek, akkor sem érnék el a gazdaság termelékenységi szintjét - állítja a Munkástanácsok vezetője. lékos bruttó keresetnövelést tartalmazó dokumentumot a tárca politikai államtitkára látta el kézjegyével. (Csizmár Gábor „igazoltan” maradt távol, hiszen a kormány ülésén vett részt.) Vélhetően a munkavállalók és az önkormányzatok is elégedettek a kompromisszumos megállapodással. A mintegy 550 ezer közalkalmazott - pedagógusok, az egészségügyben, a szociális és a kulturális területen dolgozók - illetménytáblája április 1-jétől három százalékkal - a tervezett inflációnál tehát nagyobb mértékben - emelkedik. (A kormány javaslata szeptember 1-jétől 4,5 százalékos növelés volt, a szakszervezetek viszont januártól szerették volna emelni a fizetéseket.) Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke lapunknak elmondta: a tárgyalásokon az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a versenyszférára elfogadott minimálbér-döntéseket vették alapul, illetve az ott 2006-ra elfogadott négy-öt százalékos bruttó keresetnövelési ajánlatot, így a közalkalmazotti illetménytábla legkisebb fizetési fokozatában az illetményalap 62 500 forint lesz, annyi, mint a minimálbér. A középfokú szakképzettséget igénylő munkakört ellátók bérminimuma 65 700 forintra emelkedik. A felsőoktatási intézményekben oktatók és a tudományos kutatók legkisebb havi fizetése áprilistól 416 500 forint lesz. A közalkalmazotti pótlékalap is nő jövőre: 3,7 százalékkal, vagyis 19 600 forintra. A mintegy százezer köztisztviselő illetményalapjáról 36 800 forintban állapodtak meg. Az idén ez az összeg még 35 ezer forint. Az egyezség azért hiúsult meg a múlt héten, mert az önkormányzatok arra hivatkozva, hogy nem látnak garanciát a béremelés fedezetére, távol maradtak az ülésről. Most viszont a kormány már vállalta, hogy támogatja az önkormányzatok költségvetésének további növelésére benyújtandó módosító indítványt. KUN J. ERZSÉBET Kreativitással pótolhatják a kórházak a pénzhiányt Már jövőre csődközeli helyzetbe kerülhet mintegy 50-60 kis kórház - áll a GKI Egészségügy-kutató Intézet legfrissebb elemzésében. A betegellátásra 2006-ban intézetenként átlagosan 80-100 millió forinttal költhetnek kevesebbet a kórházigazgatók, mint az idén. Csak az inflációs hatásokkal kalkulálva legalább 15-20 milliárd forinttal jut kisebb összeg jövőre a hazai kórházak működtetésére - állapítja meg a GKI Egészségügy-kutató Intézet nemrég nyilvánosságra hozott felmérése. Lapunknak a cég vezetője, Skultéty László azt mondta: míg a nagyobb kórházak az ellátás színvonalának csökkentésével átvészelhetik a krízist, addig a kisebbek szinte biztosan csődközeli helyzetbe kerülnek. Ezúttal ugyanis a tulajdonosok sem pótolhatják a hiányzó összeget, mert jövőre az önkormányzatok kasszájában is kevesebb lesz 50 milliárd forinttal, mint az idén. A GKI-EKI elemzését a Magyar Kórházszövetség friss felmérése is alátámasztja. Adataik szerint az idén ősz végére a 157 kórházból mindössze harminchétnek volt némi tartaléka, hatvannégynek viszont adóssága. Míg a kormányzat az egyik oldalon a közjó iránt elkötelezett, járulékot fizető állampolgárokra alapozta az egészségügyi kassza egyensúlyát, a másik oldalon a tulajdonosok észszerűbb gazdálkodásában, önként vállalt kapacitásszűkítésében, az orvosok részéről pedig önmérséklő utalványozásban bízik. A terepen dolgozó szakemberek szerint ez a kormányzati várakozás csak több pénzből teljesíthető. Mindenesetre Erős András, a váci városi kórház igazgatója minden napját a gazdasági vezető irodájában kezdi. Mint mondja: be sem tudna lépni addig a saját szobájába, míg ki nem derül, hogy áll aznap az intézményi kassza. Aztán jön az ötletelés arról, hogy milyen költségkímélő technikák léteznek, amit még az intézet nem próbált ki. A lehetséges technikákban lassan fogytán lesznek, de egyelőre nincs baj - állítja Erős András. Piaci szolgáltatásként vállalják például idős emberek ápolását: háromheti ellátás orvosi felügyelettel 42 500 forintba kerül Vácott. Határ menti kórházként januárban két szlovák biztosítóval is szerződnek betegellátásra. Versenyképesek a művesekezelésben, amit a határon túli szolgáltató 117 eurós árával szemben Magyarországon 82 euróért kínálnak. Láthatja, valahogy evickélünk - bizonygatja az igazgató. A beteg nem érezhet meg semmit a kínlódásból, ezért szóba sem jöhetnek a szolgáltatás minőségét rontó ötletek. A siófoki kórház vezetője, Varga Ferenc igazgató szerint - aki egyben a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke is - az intézetek belső tartalékai elfogytak. Ha a pénzszűke valóban olyan mértékű lesz jövőre, mint amit a GKI Egészségügykutató Intézet jósol a felmérés alapján, akkor sok helyen nem marad más, csak a szolgáltatások szűkítése. Ilyen lehet például az ügyelet-összevonás. Ennek hatását a beteg is megérzi, mert amikor bejön a sürgősségi ügyeletre, lehet, hogy várakoznia kell addig, amíg a megfelelő szakorvos otthonról meg nem érkezik. Ehhez a magyar beteg nincs hozzászokva. A pénzszűke mellett ezért a kórházaknak fel kell készülniük a folyamatos kríziskommunikációra is. DANÓ ANNA Kórházak és rendelőintézetek kiadásának megoszlása (2006. százalék) Lupkovics-ügy: elfáradt vezető Az új régióparancsnoktól a korrupció visszaszorítását is elvárják A VPOP vezetője szerint , nincsenek belharcok a vámőrség vezetésében, az észak-alföldi régióparancsnokot a térség vámszerveinek nem kellő hatékonysága miatt menesztették, az utódjától a korrupció visszaszorítását várják. Nagy János vezérőrnagy, a VPOP vezetője tegnap újságírók előtt reagált a Népszabadságban Lupkovics György ezredes, a vámőrség észak-alföldi régióparancsnoka „puccsszerű leváltásáról” közölt írásra. Megerősítette: a múlt kedden parancsnoki értekezleten számoltatta be a VPOP vezetése az ezredest a régióban elrendelt akciók eredményeiről és a jövőre vonatkozó terveiről. „Az ott elhangzottak megerősítették az elhatározást, ami már hosszú ideje érlelődött bennem: a régió vezetését új parancsnokra kell bízni” - fogalmazott Nagy János. Cáfolta ugyanakkor lapunk azon értesülését, hogy már csütörtök éjszaka Debrecenbe utaztak volna a VPOP vezetői, hogy közöljék a döntést az ezredessel. „A péntek reggeli parancsnoki értekezleten közöltük, hogy hétfői hatállyal új vezetőt nevezünk ki a régió élére” - mondta. Arra a kérdésre, hogy miért tiltották meg a kiválasztott utódnak, hogy közvetlen parancsnokával, a rendészeti főigazgatóval közölje, új beosztás ellátására kérte fel az országos parancsnok, Nagy János azt mondta: „Nem a beosztott dolga tájékoztatni a főnökét, ha új feladat ellátására kérik fel. Ezt a döntést én akartam közölni Bencze József főigazgató úrral, és ezt meg is tettem”. Lupkovics menesztésével kapcsolatban megerősítette: nem volt elégedett a régió teljesítményével. Amikor felvetettem, hogy a regionális parancsnokságok közül az észak-alföldi a legeredményesebb a cigaretta- és az üzemanyag-csempészet felderítésében. Nagy János leszögezte: ez kevés egy olyan határszakaszon, ahol tíz belépő gépkocsi közül kilencben csempészárut találnak a vámosok. Az észak-alföldi a legkeményebb régió, itt tíz év alatt elfáradhat egy parancsnok, s már minden igyekezete dacára sem tud az elvárás szerinti teljesítményt nyújtani. Ilyenkor egy felelős vezetőnek váltania kell. Nagy János cáfolta a megyei sajtóban megjelent hírt, amely szerint Lupkovics leváltásának egy névtelen levél lett volna az oka, amelynek írója a parancsnok vezetési módszereit bírálta. „Szinte minden vezetővel kapcsolatban rendszeresen kapok ilyen irományokat, s hacsak nem valami nyilvánvaló blődség áll benne, minden esetben vizsgálatot rendelek el. Lupkovics úr minden eddigi vizsgálatot kiállt” - mondta. A VPOP vezetője nem kívánt részleteket elmondani arról, milyen okok miatt állította fel Lupkovicsot, aki még az Orbánkormány alatt lett központi tiszt. Arra a kérdésre, hogy mit vár el az új régióparancsnoktól, azt felelte: a korrupció visszaszorítását, a hatékonyabb határellenőrzést, a mobil egységek hatékonyságának javítását. Szerinte nem felel meg a valóságnak, hogy a keleti országrészbe nem vezényeltek kellő számú pénzügyőrt, bár azt elismerte, hogy a gyorsabb ügyintézéshez több pénzügyőr kellene. E téren azonban a költségvetés helyzete gátat szab a létszám növelésének. A vámosoknak is van pihenőidejük Nagy János . A vámőrség a számára 2005-re előírt bevételek több mint 90 százalékát már beszedte, s minden jel arra utal, hogy teljesíteni tudják a Pénzügyminisztérium elvárásait. Veres János pénzügyminiszter a napokban dönt, hogy a vámosok a bevételi előirányzat sikeres teljesítése után mekkora prémiumra számíthatnak, s abból mennyit fizetnek ki ebben az évben. Nagy János elmondta: a keleti határon zajló üzemanyag-turizmus visszaszorítására tett lépések hatására jelentősen nőtt a benzinkutak forgalma. Március és október között Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 2,8 millió literről ötmillióra, Hajdú-Biharban ötről 6,2 millióra, Szolnok megyében 4,2-ről 5,2 millió literre nőtt az üzemanyag-eladás. A mobil laborral elvégzett mérések szerint március óta 41 százalékról 2,7 százalékra csökkent a magyar szabványnak nem megfelelő üzemanyagok aránya az autók üzemanyag-tartályaiban. F. GY. A. NÉPSZABADSÁG Támadható lesz a lassú bíró Előfordult, hogy egy közlekedési baleset miatt indított büntetőeljárás befejezéséhez tíz év sem volt elég. A kormány törvénymódosítást kezdeményez, hogy az elhúzódó perek miatt a felek ne csak Strasbourgban, hanem itthon is panaszt tehessenek. A kifogás intézményének bevezetésével venné elejét annak, hogy a bírósági eljárások elhúzódása miatt újabb strasbourgi intőket kapjunk. A jövő hétfőn kerül a parlament elé a törvénymódosítást, amely szerint a peres felek panaszt tehetnek, ha úgy vélik, hogy ügyükben a bíróság valamilyen vélelmezett mulasztása miatt késik a döntés. Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: kifogást a következő magasabb fórumhoz - a megyei bírósághoz, az ítélőtáblához, a Legfelsőbb Bírósághoz - lehet benyújtani. A fél kérheti a mulasztás megállapítását, s azt is, hogy a bíróságot utasítsák határidő kitűzésére, a határozat meghozatalára. A törvénymódosítással az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is egyetért. Az elmúlt tizenhárom évben csaknem három és fél ezren fordultak Magyarországról a strasbourgi bírákhoz. Az állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott, és a kormány számára észrevételezésre megküldött kérelmek közül jelenleg ötvennyolc ügy van folyamatban, többségük az elhúzódó bírósági eljárásokról szól, mert az emberi jogok európai egyezménye előírja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene felhozott vádak megalapozottságáról ésszerű határidőn belül döntés szülessék. Korábban az elhúzódó bírósági procedúrák miatti elmarasztalások tipikusan polgári ügyeket érintettek, az utóbbi időben egyre többen a büntetőeljárás hosszadalmasságát sérelmezik. Néhány esetben már elmarasztaló ítélet is született, mint például a Németh-ügyben: az államnak azért kellett kártérítést fizetnie, mert a csalás miatt indított büntetőeljárás nyolcvannyolc hónapig tartott. A Csanádi-ügyben azt olvasták a fejünkre, hogy egy közúti baleset okozása miatt 1995-ben indult eljárás máig nem fejeződött be. Néhány hete azért kellett kétezer eurót fizetni a Miklósügyben, mert egy csalás miatt folytatott eljárás csaknem hat és fél évig tartott. Most is tíz olyan ügy van a strasbourgi bírák előtt, amelyekben a panaszosok több éven át tartó büntetőeljárásokat kifogásolnak. L. K. Felmentették a minősítő újságírót MTI Jóváhagyta az elsőfokú bíróság döntését, és bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a rágalmazás vádja alól M. Szabó Imre újságírót kedden a másodfokon eljáró Fejér Megyei Bíróság. Az ítélet szerint az újságíró véleményt nyilvánított, amikor tavaly júniusban a hírTV-ben a Demokrata főszerkesztője ügyében hozott ítéletről szólva kijelentette: az ítélethozatalnál azokkal van baj, akik „pártkatonaként” járnak el. A kijelentésért magánvádlóként feljelentette őt a Bencsik András ügyében ítélkező fővárosi bírósági bíró, Cserni János Bencsiket első fokon végrehajtható szabadságvesztésre ítélte Mécs Imre rágalmazása miatt.