Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-31 / 26. szám

MOBILPIAC Túl a kilencedik millión Hírösszefoglalónk Az elmúlt évben, 2005-ben összességében 593 ezerrel 9,32 millióra nőtt a három mobil­­szolgáltató ügyfeleinek száma - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). 2005 végére Magyarországon a 100 főre ju­tó előfizetések száma 92,4-re nőtt az egy évvel korábbi 86,4- ről és a 2005. november végi 90,7-ről. Tavaly év végén az ügyfél­szám 7,25 százalékkal haladta meg a 12 hónappal korábbit, míg 2004-ben a 12 havi növeke­dés 9,85 százalék volt. Az elmúlt év decemberében a három magyarországi mobil­­szolgáltató ügyfeleinek száma 178 ezerrel nőtt az előző havi­hoz képest, és így 2005-ben is a december hozta a legnagyobb havi ügyfélszám-növekedést. 2005 végére az előfizetői szám alapján a Vodafone piaci részesedése a november végi 21,44 százalékról 21,78 száza­lékra emelkedett, a T-Mobile részesedése 45,09 százalékról 45,00 százalékra, a Pannon GSM részesedése 33,47 száza­lékról 33,22 százalékra csök­kent. 2004 végén a T-Mobile piaci részesedése 46,2 száza­lék, a Pannon GSM-é 33,9, a Vodafone-é 19,9 százalék. A forgalmazásban részt ve­vő, azaz az utolsó három hó­napban hívást vagy SMS-t in­dító, illetve fogadó feltöltéses, valamint az előfizetéses kár­tyák száma decemberben 221 ezerrel 8 millió 724 ezerre bővült. A forgalmazásban részt vevő kártyák száma több mint 601 ezerrel nőtt. A három szolgáltató ügyfe­lei 2005 decemberében 5161 számot hordoztak, vagyis iga­zoltak át telefonszámukkal va­lamely konkurenshez. A lehetőséggel 2005. december végéig összesen 98 912 mobilos élt, ebből 55 016 a múlt évben váltott szolgáltatót. NÉPSZABADSÁG • 2006. JANUÁR 31., KEDD Gazdaság 17 Biztosított alvilági bevételek Három bőrt húznak le egyetlen autóról A legtöbb biztosító a kárté­rítés kifizetése előtt ma­gánnyomozót küld a káro­sultakhoz, hogy megvizs­gáltassa a káresemény kö­rülményeit. A biztosítási csalásra specializálódott bűnszervezetek trükkjeit azonban sokszor ők is csak hónapok munkájával képe­sek leleplezni. Fekete Gy. Attila Elég egy részletet késve befi­zetni, s a biztosító azonnal fel­mondja a szerződést, ám ha az embert kár éri, addig vizsgáló­dik, amíg a képzett jogászok számára is nehezen emészthe­tő „általános szerződési felté­telek” között rá nem talál arra, az adott esetben miért nem kell fizetnie. Sokan látják így a biztosítási szakmát, nem meg­lepő tehát, ha a biztosítók át­verését kevesen tartják szá­mon a fő bűnök között. Rendőrségi forrásaink sze­rint a legutóbbi időkig a bizto­sítók kártérítési gyakorlata is közrejátszott abban, hogy össznépi sporttá vált a biztosí­tási csalás.­­ A legtöbben csak azért írtak fel olyan tárgyakat a kárbejelentő lapra, amelye­ket soha nem birtokoltak, s szereztek be ehhez hamis számlákat, hogy a biztosító legalább annyit fizessen, akko­r a tényleges kár érte őket - mondta egy nyomozó. Hosszú ideig maguk a bizto­sítók is tálcán kínálták a csalás lehetőségét. Csőtörés után csak napokkal jelentkeztek a kárfelmérők, a tulajdonos ad­digra pedig már befejezte a kárelhárítást, sőt, gyakran a felújítást is. Szerződés kötelez­te rá, hogy mindent kövessen el a kár mérséklése érdekében, a biztosítónak így egy szava sem lehetett. Ma már gyorsab­bak a kárfelmérők, és ha a rész­letes kárfelmérésre olykor még ma is napokat kell várni, a tár­saság embere egy digitális ka­merával rögzíti a káreseményt, s így csökkenti a biztosító át­verésének lehetőségét. Ma már nem a háztartási biztosításokkal összefüggő csalások okoznak komoly fej­fájást a biztosítóknak. Önálló iparággá vált a biztosítási csa­lás, ami nem egy esetben szin­te megoldhatatlan feladatok elé állítja a társaságokat és a nevükben eljáró magánnyo­mozó irodákat. Mert azt igen­csak nehéz bebizonyítani vala­kiről, hogy kisebb megszakítá­sokkal csak azért vonul beteg­állományba, hogy felvett köl­­csönének jelentős részét a bankja biztosítójával fizettes­se ki. Csakhogy a bankbiztosí­tásnak éppen az a lényege, hogy ha a hitelfelvevő tartósan munkaképtelenné válik, he­lyette a biztosító fizeti a tör­lesztőrészleteket a banknak. Egy-egy alkalommal azt is meg lehet úszni, ha egy fize­tésképessége határára sodró­dott vállalkozás irodájában tűz üt ki. A megsemmisült áru­készlet és (a legkorszerűbb, frissen beszerzett) gépek, be­rendezések meglétét hamis számlákkal igazoló cégveze­tőkkel szemben a biztosítók nyomozóinak már jobbak az esélyeik, bár - mint azt több, nevének mellőzését kérő ma­gándetektív elmondta - az esetek többségében nem sike­rült olyan bizonyítékokat be­szerezniük, amelyek bíróság előtt is kétséget kizáróan bizo­nyítanák a csalás tényét. Persze annak az ellenkező­jét sem könnyű bizonyítani, ha valaki azt állítja: a repülőút alatt elveszett bőröndjében volt a frissen vásárolt, méreg­drága kamerája, a felesége ék­szerei és több száz dollár érté­kű ajándék, hogy az utazásra magával vitt márkás (és persze vadonatúj) ruhákról már ne is beszéljünk. Az efféle ügyekkel megbízott magánnyomozók­nak azonban az esetek egy ré­szében mégis sikerül elérniük, hogy a károsult módosítsa kár­igényét­­ lefelé. - Többnyire volt rendőrök dolgoznak ezen a pályán, akik éveken keresztül hallgattak ki bűnözőket, s néhány kereszt­kérdés után kiszúrják, ha vala­ki hazudik - mondja egy ma­gándetektív. - Akik a pog­­­gyászbiztosításukon akarnak keresni pár tízezer forintot, többnyire nem bűnözők, egy idő után bele is zavarodnak sa­ját történetükbe, s a végén el­fogadják az ajánlatunkat: mi nem jelentjük fel őket csalá­sért, ők pedig újragondolják, hogy mekkora kár is érte őket. Az utóbbi években a bizto­sítási visszaélések között is önálló üzletággá vált az autó­biztosítási csalás. Az egyszerű esetek közé tartozik, amikor a frissen karambolos autókon még a biztosító kárbecslőinek feltűnése előtt kicserélnek né­hány alkatrészt és karosszéria­­elemet­­ töröttre. A biztosító így lényegesen nagyobb kár után fizet, mint amekkora ténylegesen érte a tulajdonost. Az „elemcserére specializáló­dott csoportok” olykor a tény­legesen keletkezett kár három­ötszörösét is kifizettetik a biz­tosítóval. Napjainkban a lízingcsalás­nak van a legnagyobb divatja. Ezzel a módszerrel ugyanis az erre szakosodott bűnszerveze­tek három bőrt is lehúzhatnak egyetlen autóról. Hajléktala­nokkal vagy lopott személy­igazolványok felhasználásával lízingeltetnek egy autót. Befi­zetnek néhány részletet, majd bejelentik a lopáskárt. A hiva­talosan lopott autóként keres­tetett járművet közben kül­földön értékesíttetik. A bizto­sító fizet a lízingcégnek, az ügyfél pedig zsebre teszi az autó árát. Egyes szervezetek az eladott autót visszalopják, szétszerelik és alkatrészen­ként újra eladják. A rendőrség szerint Magyarországon min­den negyedik-ötödik autólo­pás lízingcsalás. Nagyban azonban a bizto­sítási csalási ipar sem űzhető hatósági segítség nélkül. Nem egy esetben bebizonyosodott, még többnél azonban csak a gyanú merült fel, de nem lehe­tett bizonyítani, hogy a bizto­sítási ügynök, a kárbecslő, a közlekedési balesetnél intéz­kedő rendőr vagy­­ gépjármű­vek esetében­­ az okmányiro­da dolgozói összejátszottak a csalókkal. Arra is volt már pél­da, hogy saját ügynökeik „húz­ták le a biztosítót”: jutalék­­rendszerük gyengeségeit ki­használva halottak és hajlékta­lanok nevében kötöttek élet- és baleset-biztosítást. Befizet­ték az első kéthavi részletet, amivel a legtöbb biztosítónál jogosulttá váltak az egyévi biztosítási díjjal azonos össze­gű jutalékra. A következő részletet természetesen már senki nem fizette be. Az egyik bevált módja a csalásnak a karosszériaelemek cseréje törött alkatrészekre Fotó: Kovalovszky Dániel Hírösszefoglalónk Ismét megerősítette a Malév privatizációja iránti érdeklődé­sét Borisz Abramovics orosz üzletember, aki az AirBridge társaság főrészvényeseként várja a lehetőséget, hogy újból indulhasson, ha tendert írnak ki a légitársaság eladására. Az öt légitársaságot tömörí­tő AirUnion társaság résztulaj­donosa Bécsben nyilatkozott az MTI tudósítójának. „Úgy gondolom, hogy a vá­lasztások után ismét előtérbe kerülnek a gazdasági kritériu­mok, és minden a maga helyére kerül. Mi pedig várjuk a lehető­séget, hogy ismét versenybe szálljunk a Malévért, és arra fo­gunk törekedni, hogy győz­zünk” - mondta. Emlékeztetett: számukra azért érdekes a Ma­lév, mert európai társaság, vala­mint járathálózattal rendelke­zik Oroszországban is. Ugyan­akkor a vállalat nem nagy, és nincs a legjobb pénzügyi hely­zetben. „Mi úgy látjuk, ahogyan számunkra érdekes a Malév, ugyanúgy mi is érdekesek lehe­tünk a Malév számára, hálóza­taink között erős szinergiák vannak. Ez két-három év alatt nyereségessé tehetné a vállala­tot, és a közös járathálózat kiak­názásával a Malév mintegy egy­millió tranzitutast szerezne Oroszország és Délkelet-Ázsia térségéből. Úgy vélem, hogy ez a forma a Malévnak is érdekes” - fejtette ki. Megerősítette, hogy más lé­gitársaságokra is figyelnek, példaként említve a CSA cseh légitársaságot. Elmondta: tud­ják, hogy a cseh társaságnál tervezik az állam tulajdonában lévő részvénycsomag eladását. Az esetleges egyéb magyar­­országi beruházási terveire vo­natkozó kérdésre Abramovics elmondta, hogy egyelőre a Ma­lév megvásárlására koncentrál­nak. Úgy vélte, hogy nagyon jók lennének az esélyeik egy esetleges privatizáció során, mert nincsenek sokan azok, akik a Malév reális fejlesztését is javasolják. Véleménye szerint a Malévot megvásárolni akarók között olyan konkurensek is vannak, akik szeretnék eltüntet­ni a vállalatot a piacról. Emlé­keztetett arra, hogy az első pri­vatizációs pályázaton való rész­vételkor lehetőséget kaptak ar­ra, hogy bizonyítsák: ők ennek a vállalatnak a fejlesztését java­solják. Céljuk mindig is a nem­zeti légitársaság megerősítése és versenyképessé tétele volt, és ez ma is változatlan. A választásokra vár a Malév orosz kérője Borisz Abramovics ismét indulna a magyar légitársaság privatizációjára kiírt tenderen Borisz Abra­movics szerint a választások után ismét „minden a maga helyére kerül’.’. Új időpont még nincs Az AirBridge Rt.-t 2005 ápri­lisában a Malév privatizáció­jára hozták létre. A 20 millió forint jegyzett tőkéjű projekt­társaság 51 százalékban ma­gyar magánszemélyek, 49 százalékban pedig Borisz Abramovics tulajdona. A Ma­lév nemzeti légitársaság stá­tusának megtartásához 51 szá­zalékos magyar tulajdon szükséges. Az AirBridge volt a két ajánlattevő közül az egyik a Malév augusztus 29- én eredménytelenül zárult privatizációs pályázatán. Az eladó, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. akkori közlése szerint az AirBridge egymilliárd forintot ajánlott a Malév 99,95 százaléknyi rész­vényéért, és több ütemben négymilliárd forint tőkeeme­lést is vállalt. Ezen túl egy éven belül 13 milliárd forint banki kölcsönt előtörlesztett volna, és további 19 milliárd forint hitelt, amelyet a Ma­gyar Fejlesztési Bank Rt. nyújtott, 25 év alatt fizette volna vissza az ajánlat sze­rint. Az ÁPV Rt. egyelőre nem jelölt meg időpontot a Malév esetleges újabb privatizációs pályázatának kiírására.

Next