Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-31 / 26. szám
MOBILPIAC Túl a kilencedik millión Hírösszefoglalónk Az elmúlt évben, 2005-ben összességében 593 ezerrel 9,32 millióra nőtt a három mobilszolgáltató ügyfeleinek száma - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). 2005 végére Magyarországon a 100 főre jutó előfizetések száma 92,4-re nőtt az egy évvel korábbi 86,4- ről és a 2005. november végi 90,7-ről. Tavaly év végén az ügyfélszám 7,25 százalékkal haladta meg a 12 hónappal korábbit, míg 2004-ben a 12 havi növekedés 9,85 százalék volt. Az elmúlt év decemberében a három magyarországi mobilszolgáltató ügyfeleinek száma 178 ezerrel nőtt az előző havihoz képest, és így 2005-ben is a december hozta a legnagyobb havi ügyfélszám-növekedést. 2005 végére az előfizetői szám alapján a Vodafone piaci részesedése a november végi 21,44 százalékról 21,78 százalékra emelkedett, a T-Mobile részesedése 45,09 százalékról 45,00 százalékra, a Pannon GSM részesedése 33,47 százalékról 33,22 százalékra csökkent. 2004 végén a T-Mobile piaci részesedése 46,2 százalék, a Pannon GSM-é 33,9, a Vodafone-é 19,9 százalék. A forgalmazásban részt vevő, azaz az utolsó három hónapban hívást vagy SMS-t indító, illetve fogadó feltöltéses, valamint az előfizetéses kártyák száma decemberben 221 ezerrel 8 millió 724 ezerre bővült. A forgalmazásban részt vevő kártyák száma több mint 601 ezerrel nőtt. A három szolgáltató ügyfelei 2005 decemberében 5161 számot hordoztak, vagyis igazoltak át telefonszámukkal valamely konkurenshez. A lehetőséggel 2005. december végéig összesen 98 912 mobilos élt, ebből 55 016 a múlt évben váltott szolgáltatót. NÉPSZABADSÁG • 2006. JANUÁR 31., KEDD Gazdaság 17 Biztosított alvilági bevételek Három bőrt húznak le egyetlen autóról A legtöbb biztosító a kártérítés kifizetése előtt magánnyomozót küld a károsultakhoz, hogy megvizsgáltassa a káresemény körülményeit. A biztosítási csalásra specializálódott bűnszervezetek trükkjeit azonban sokszor ők is csak hónapok munkájával képesek leleplezni. Fekete Gy. Attila Elég egy részletet késve befizetni, s a biztosító azonnal felmondja a szerződést, ám ha az embert kár éri, addig vizsgálódik, amíg a képzett jogászok számára is nehezen emészthető „általános szerződési feltételek” között rá nem talál arra, az adott esetben miért nem kell fizetnie. Sokan látják így a biztosítási szakmát, nem meglepő tehát, ha a biztosítók átverését kevesen tartják számon a fő bűnök között. Rendőrségi forrásaink szerint a legutóbbi időkig a biztosítók kártérítési gyakorlata is közrejátszott abban, hogy össznépi sporttá vált a biztosítási csalás. A legtöbben csak azért írtak fel olyan tárgyakat a kárbejelentő lapra, amelyeket soha nem birtokoltak, s szereztek be ehhez hamis számlákat, hogy a biztosító legalább annyit fizessen, akkor a tényleges kár érte őket - mondta egy nyomozó. Hosszú ideig maguk a biztosítók is tálcán kínálták a csalás lehetőségét. Csőtörés után csak napokkal jelentkeztek a kárfelmérők, a tulajdonos addigra pedig már befejezte a kárelhárítást, sőt, gyakran a felújítást is. Szerződés kötelezte rá, hogy mindent kövessen el a kár mérséklése érdekében, a biztosítónak így egy szava sem lehetett. Ma már gyorsabbak a kárfelmérők, és ha a részletes kárfelmérésre olykor még ma is napokat kell várni, a társaság embere egy digitális kamerával rögzíti a káreseményt, s így csökkenti a biztosító átverésének lehetőségét. Ma már nem a háztartási biztosításokkal összefüggő csalások okoznak komoly fejfájást a biztosítóknak. Önálló iparággá vált a biztosítási csalás, ami nem egy esetben szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja a társaságokat és a nevükben eljáró magánnyomozó irodákat. Mert azt igencsak nehéz bebizonyítani valakiről, hogy kisebb megszakításokkal csak azért vonul betegállományba, hogy felvett kölcsönének jelentős részét a bankja biztosítójával fizettesse ki. Csakhogy a bankbiztosításnak éppen az a lényege, hogy ha a hitelfelvevő tartósan munkaképtelenné válik, helyette a biztosító fizeti a törlesztőrészleteket a banknak. Egy-egy alkalommal azt is meg lehet úszni, ha egy fizetésképessége határára sodródott vállalkozás irodájában tűz üt ki. A megsemmisült árukészlet és (a legkorszerűbb, frissen beszerzett) gépek, berendezések meglétét hamis számlákkal igazoló cégvezetőkkel szemben a biztosítók nyomozóinak már jobbak az esélyeik, bár - mint azt több, nevének mellőzését kérő magándetektív elmondta - az esetek többségében nem sikerült olyan bizonyítékokat beszerezniük, amelyek bíróság előtt is kétséget kizáróan bizonyítanák a csalás tényét. Persze annak az ellenkezőjét sem könnyű bizonyítani, ha valaki azt állítja: a repülőút alatt elveszett bőröndjében volt a frissen vásárolt, méregdrága kamerája, a felesége ékszerei és több száz dollár értékű ajándék, hogy az utazásra magával vitt márkás (és persze vadonatúj) ruhákról már ne is beszéljünk. Az efféle ügyekkel megbízott magánnyomozóknak azonban az esetek egy részében mégis sikerül elérniük, hogy a károsult módosítsa kárigényét lefelé. - Többnyire volt rendőrök dolgoznak ezen a pályán, akik éveken keresztül hallgattak ki bűnözőket, s néhány keresztkérdés után kiszúrják, ha valaki hazudik - mondja egy magándetektív. - Akik a poggyászbiztosításukon akarnak keresni pár tízezer forintot, többnyire nem bűnözők, egy idő után bele is zavarodnak saját történetükbe, s a végén elfogadják az ajánlatunkat: mi nem jelentjük fel őket csalásért, ők pedig újragondolják, hogy mekkora kár is érte őket. Az utóbbi években a biztosítási visszaélések között is önálló üzletággá vált az autóbiztosítási csalás. Az egyszerű esetek közé tartozik, amikor a frissen karambolos autókon még a biztosító kárbecslőinek feltűnése előtt kicserélnek néhány alkatrészt és karosszériaelemet töröttre. A biztosító így lényegesen nagyobb kár után fizet, mint amekkora ténylegesen érte a tulajdonost. Az „elemcserére specializálódott csoportok” olykor a ténylegesen keletkezett kár háromötszörösét is kifizettetik a biztosítóval. Napjainkban a lízingcsalásnak van a legnagyobb divatja. Ezzel a módszerrel ugyanis az erre szakosodott bűnszervezetek három bőrt is lehúzhatnak egyetlen autóról. Hajléktalanokkal vagy lopott személyigazolványok felhasználásával lízingeltetnek egy autót. Befizetnek néhány részletet, majd bejelentik a lopáskárt. A hivatalosan lopott autóként kerestetett járművet közben külföldön értékesíttetik. A biztosító fizet a lízingcégnek, az ügyfél pedig zsebre teszi az autó árát. Egyes szervezetek az eladott autót visszalopják, szétszerelik és alkatrészenként újra eladják. A rendőrség szerint Magyarországon minden negyedik-ötödik autólopás lízingcsalás. Nagyban azonban a biztosítási csalási ipar sem űzhető hatósági segítség nélkül. Nem egy esetben bebizonyosodott, még többnél azonban csak a gyanú merült fel, de nem lehetett bizonyítani, hogy a biztosítási ügynök, a kárbecslő, a közlekedési balesetnél intézkedő rendőr vagy gépjárművek esetében az okmányiroda dolgozói összejátszottak a csalókkal. Arra is volt már példa, hogy saját ügynökeik „húzták le a biztosítót”: jutalékrendszerük gyengeségeit kihasználva halottak és hajléktalanok nevében kötöttek élet- és baleset-biztosítást. Befizették az első kéthavi részletet, amivel a legtöbb biztosítónál jogosulttá váltak az egyévi biztosítási díjjal azonos összegű jutalékra. A következő részletet természetesen már senki nem fizette be. Az egyik bevált módja a csalásnak a karosszériaelemek cseréje törött alkatrészekre Fotó: Kovalovszky Dániel Hírösszefoglalónk Ismét megerősítette a Malév privatizációja iránti érdeklődését Borisz Abramovics orosz üzletember, aki az AirBridge társaság főrészvényeseként várja a lehetőséget, hogy újból indulhasson, ha tendert írnak ki a légitársaság eladására. Az öt légitársaságot tömörítő AirUnion társaság résztulajdonosa Bécsben nyilatkozott az MTI tudósítójának. „Úgy gondolom, hogy a választások után ismét előtérbe kerülnek a gazdasági kritériumok, és minden a maga helyére kerül. Mi pedig várjuk a lehetőséget, hogy ismét versenybe szálljunk a Malévért, és arra fogunk törekedni, hogy győzzünk” - mondta. Emlékeztetett: számukra azért érdekes a Malév, mert európai társaság, valamint járathálózattal rendelkezik Oroszországban is. Ugyanakkor a vállalat nem nagy, és nincs a legjobb pénzügyi helyzetben. „Mi úgy látjuk, ahogyan számunkra érdekes a Malév, ugyanúgy mi is érdekesek lehetünk a Malév számára, hálózataink között erős szinergiák vannak. Ez két-három év alatt nyereségessé tehetné a vállalatot, és a közös járathálózat kiaknázásával a Malév mintegy egymillió tranzitutast szerezne Oroszország és Délkelet-Ázsia térségéből. Úgy vélem, hogy ez a forma a Malévnak is érdekes” - fejtette ki. Megerősítette, hogy más légitársaságokra is figyelnek, példaként említve a CSA cseh légitársaságot. Elmondta: tudják, hogy a cseh társaságnál tervezik az állam tulajdonában lévő részvénycsomag eladását. Az esetleges egyéb magyarországi beruházási terveire vonatkozó kérdésre Abramovics elmondta, hogy egyelőre a Malév megvásárlására koncentrálnak. Úgy vélte, hogy nagyon jók lennének az esélyeik egy esetleges privatizáció során, mert nincsenek sokan azok, akik a Malév reális fejlesztését is javasolják. Véleménye szerint a Malévot megvásárolni akarók között olyan konkurensek is vannak, akik szeretnék eltüntetni a vállalatot a piacról. Emlékeztetett arra, hogy az első privatizációs pályázaton való részvételkor lehetőséget kaptak arra, hogy bizonyítsák: ők ennek a vállalatnak a fejlesztését javasolják. Céljuk mindig is a nemzeti légitársaság megerősítése és versenyképessé tétele volt, és ez ma is változatlan. A választásokra vár a Malév orosz kérője Borisz Abramovics ismét indulna a magyar légitársaság privatizációjára kiírt tenderen Borisz Abramovics szerint a választások után ismét „minden a maga helyére kerül’.’. Új időpont még nincs Az AirBridge Rt.-t 2005 áprilisában a Malév privatizációjára hozták létre. A 20 millió forint jegyzett tőkéjű projekttársaság 51 százalékban magyar magánszemélyek, 49 százalékban pedig Borisz Abramovics tulajdona. A Malév nemzeti légitársaság státusának megtartásához 51 százalékos magyar tulajdon szükséges. Az AirBridge volt a két ajánlattevő közül az egyik a Malév augusztus 29- én eredménytelenül zárult privatizációs pályázatán. Az eladó, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. akkori közlése szerint az AirBridge egymilliárd forintot ajánlott a Malév 99,95 százaléknyi részvényéért, és több ütemben négymilliárd forint tőkeemelést is vállalt. Ezen túl egy éven belül 13 milliárd forint banki kölcsönt előtörlesztett volna, és további 19 milliárd forint hitelt, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank Rt. nyújtott, 25 év alatt fizette volna vissza az ajánlat szerint. Az ÁPV Rt. egyelőre nem jelölt meg időpontot a Malév esetleges újabb privatizációs pályázatának kiírására.