Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-03 / 78. szám
NÉPSZABADSÁG • 2006. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ Magyarország * 7 A lakatember Portré egy rablógyilkosság áldozatáról Cseri Péter Nézem a két befalazott ablakot, aztán a vastag fémkaput meg a magas kőfalat. Nem látni be az udvarra. Bemenni sem lehet, a rendőrség lezárta a helyszínt. A befalazott ablakok mögött élt Szakonyi Imre, aki néhány héttel ezelőtt rablógyilkosság áldozata lett. - A lakatember érdekli? - kérdez vissza egy arra járó helybeli fiatalember. - Semmit nem tudok róla, csak azt, hogy megölték. Meg azt, hogy mindent lakatokkal zárt le. Nem tudni, miért falazta be az ablakokat. Talán félt, vagy el akarta hitetni, hogy üres a ház. Nem fog találni senkit, aki ismerte volna. A fiatalember nem túlzott. Káptalanfán mindenki csak a fejét rázza, amikor Szakonyi Imréről kérdezem. A Veszprém megyei kisfalu lakói számára a 78 évesen meggyilkolt férfi már régen halott volt. - Ilyen esettel még én sem találkoztam: kikérdeztük a fél falut, mégis alig találtunk néhány embert, aki legalább névről ismerte volna az áldozatot - csóválja a fejét Csík József alezredes, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának vezetője. -Az emberek szinte alig ismerték az öreget, a falut mégis nagyon felkavarta a bűncselekmény. Imre bácsi még soha nem élt ennyire közöttünk, mint most, a halála után. Hogy ki is volt valójában Imre bácsi, és hogyan élt, azt szinte senki sem tudta elmondani. Káptalanfán március közepén meggyilkolták az egyedül élő Szakonyi Imrét. A bűncselekmény után alig egy héttel a rendőrség elfogta azt a négy környékbeli fiatalt, akiket a gyilkosság elkövetésével gyanúsítanak. A letartóztatottak közül hárman részleges beismerő vallomást tettek, kettejük ujjlenyomatát meg is találták a helyszínen. A gyanúsítottak azért támadták meg az áldozatot, mert úgy sejtették, hogy sok pénzt tart a házában. - A bűnözők egy káptalanfai fiatalembertől kapták a tippet, akinek az tűnt fel, hogy Imre bácsi mennyire elzárkózik a külvilágtól - mondja az alezredes. - Szinte ki sem mozdult otthonról, hozzá sem járt senki, az összes kaput, ajtót a zárakon kívül lakatokkal is védte, néhány éve pedig még az utcára néző ablakait is befalazta. A falubeliek azt gondolhatták, az idős embernek rejtegetnivalója van, nyilván nagyon félti az értékeit. Bár az elkövetők feltúrták az egész lakást, és csupán tízezer forintot találtak, mégsem tévedtek. Szakonyi Imre valóban sok pénzt tartott otthon, amelynek a névértéke eléri a négy és fél millió forintot. Ebből azonban csak mintegy másfél millió forintnyi a 2006-ban is minden további nélkül felhasználható összeg, míg a további hárommillió forintnyi pénz és értékpapír ma már valójában semmit sem ér. - Hihetetlen, mi mindent találtunk a helyszíneléskor - mondja Csík József. - Régi, lejárt bankjegyek és fémpénzek tömegét, olyan békekölcsönkötvényeket, amelyeket utoljára a hatvanas években váltottak be. Évtizedeken át vásárolt lottószelvényeit mind megőrizte. Szakonyi Imre évek óta ki sem tette a lábát a faluból, ha kimozdult otthonról, mindössze három helyre indulhatott. Az egyik a temető, ahol a szülei sírját gondozta, a másik a gázcseretelep, a harmadik pedig a vegyesbolt. Van egy hozzá jóval közelebb lévő élelmiszerbolt is, de Szakonyi bácsi mindig a távolabbi üzletbe járt. Egyszer valaki megkérdezte tőle, hogy miért, mire azt mondta: „Ezt szoktam meg.” Imre bácsi hetente csak egyszer jött, mindig csütörtökön és mindig reggel fél hét és hét között - mondja Bakos Vincéné boltvezető. - Soha nem beszélgetett sem velem, sem a többi vásárlóval. Szinte mindig ugyanazokat a dolgokat vette: kenyeret, kiflit, tejet, pörköltaprólékot, leveskockát, esetleg gyümölcsöt. Soha nem költött többet 3000-3500 forintnál. Nagyon pedáns ember volt, módszeresen pakolta meg a táskáit. Ha almát vett, akkor mindig harminchat darabot kért, és a két táskába egyenként számolta le a tizennyolc-tizennyolc darabot. Imre bácsinak ma már csak egyetlen közeli rokona él Káptalanfán. A nyugdíjas asszony azt mondja, pontosan tudni lehet, hogy Szakonyi Imre mikor fordult el a külvilágtól, és miért zárta szép lassan magára az életét. - Nem sikerült a házassága. Elvett egy nála tíz évvel fiatalabb lányt, akit aztán nem tudott megtartani magának - mondja a rokon. - A hatvanas évek végén elvált, és hazaköltözött az édesanyjához. Többé nem érdekelték a nők. A házasságából két lánya született, akik a hetvenes években hozzá akartak költözni, de Imre megtagadta őket. Az egyik lánya nem sokkal később vonat elé ugrott Sümegen. A másik lányával soha többé nem találkozott. Szakonyi Imrének egész életében csak két munkahelye volt, előbb az ajkai timföldgyárban, majd az ajkai hőerőműben dolgozott gépkezelőként. - Azt mesélték róla, hogy már akkoriban is különc volt - mondja Szakonyi Márton káptalanfai polgármester, aki távoli rokonságban áll Imre bácsival. - Az volt az alapelve, hogy nem fogad el többet annál, mint amiért megdolgozott. Soha nem vette át például a munkahelyi jutalmakat. De nem vásárolt buszbérletet sem: azt mondogatta, hogy neki ne tegyenek szívességet a támogatott bérlettel. Évtizedeken át minden reggel megvette a teljes áru buszjegyet Ajkáig, délután meg vissza Káptalanfáig. Ha vonaton utazott, mindig első osztályú jegyet vett, ki tudja, miért. A polgármesternek régebben fájt egy kicsit, de aztán megszokta, hogy Imre bácsi nem fogadja a köszönését. Igaz, másokét sem. Az öreget annyira nem érdekelte a külvilág, hogy amikor az egyik testvére halálakor ki kellett volna töltenie néhány papírt, hogy hozzájusson az öccse örökségéhez, egy lépést sem tett az ügyben. Szakonyi Imre nem ivott alkoholt, nem dohányzott, maga főzött, mosott, tavasztól őszig szinte folyton a kertben dolgozott. Az egyik szomszédja azt mondta róla, negyven évet éltek egymás mellett, ez alatt egy napot sem beszéltek egymással. A gyilkosságot egy vasárnapi napon követték el, majd csütörtök délután a boltos tett bejelentést, mivel Imre bácsi hosszú évek óta először nem jelent meg a szokásos időpontban az üzletben. A polgármester kihívta a rendőröket, ők találták meg a holttestet. Az elsődleges adatok szerint az elkövetők előbb kicsalogatták a házból a férfit, majd rátámadtak és botokkal agyonverték. Utána hiába forgatták fel a lakást, a jól elrejtett pénzt nem találták meg. - Az emberek szinte alig ismerték az öreget, a falut mégis nagyon felkavarta a bűncselekmény - mondja a polgármester. - Imre bácsi még soha nem élt ennyire közöttünk, mint most, a halála után. Szakonyi Imre szép lassan magára zárta az életét A szerző felvétele Mézes tervek a Dobroda völgyében Modern, életképes gazdaság alapjait kívánja megteremteni a Nógrád megyei Dobroda-völgyben egy civil szervezet. A Leader plusz program folytatása itt a hazai méztermelői kultúra felvirágoztatásához járulhat hozzá. Tarnóczi László A Dobroda-völgyi Leader plusz akciócsoport sikeresen vett egy pályázati fordulót, de az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) keretében most nem jutott többletforráshoz. A Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérségi Egyesület elnöke, Lénárt Dezső szerint ennek ellenére több hónapi munkájuk nem volt hiábavaló, mert van kész programjuk, megvannak az együttműködő partnerek, s egy újabb pályázati kiírás esetén már senki sem lesz felkészültebb náluk. A kistérségi vezető egyébként azzal is vigasztalhatta magát, hogy egy másik pályázati rendszerben övék lett a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala által odaítélt „Év projektje” díj, amit házi szociális ellátó- és jelzőrendszerükkel nyertek el. Nógrád északkeleti csücskében egységes, területileg jól körülhatárolható mikrorégiót képeznek a Karancs-hegység völgyében, illetve a Dobroda-patak mentén egymáshoz viszonylag közel, láncszerűen elhelyezkedő települések. A térség gazdasági potenciálja jelenleg igen gyenge, számottevő cég errefelé nem található, ezért is láttak lehetőséget a vidékfejlesztést célzó Leader plusz programban - mondta Kökény Krisztina kistérségi menedzser. Karancsalja önkormányzatának vezetésével, a Dobroda és Ménes-völgyi Mikrotérségi Egyesület gesztorságával így alakult meg akciócsoportjuk, amelynek munkájában részt vett Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Litke, Mihálygerge, Nógrádszakál önkormányzata, valamint az Etes Községért Közalapítvány, a Karancsaljáért Alapítvány, a Karancsföld Aktív Szociálpolitikai Kht. és számos magánszemély. A csoport a helyi vidékfejlesztési terv első lépéseként lajstromba vette a térség erősségeit és gyenge pontjait, valamint a lehetséges kitörési utakat. Ennek alapján határozták meg vidékfejlesztési tervük alappilléreit, a vidék fő termékének, a méznek helyben történő teljes körű feldolgozására építve. A Karancskeszihez tartozó Marakodipusztán élő Fekete Gáspár a méhészetből él. Ő az egyik legnagyobb méztermelő a Karancs völgyében. Százhúsz méhcsaláddal dolgozik - harminc évvel ezelőtt hetven méhcsalád is elég volt a megélhetéshez. Az 59 éves Fekete Gáspár - az édesapjával - már gyerekkorától kezdve méhészkedik. Még tizenöt éves sem volt, amikor már az Alföldre járt pergetni. Azt mondja, amikor az első két színes televíziót a salgótarjáni nagyáruházba hozták, egyiket egy gyárigazgató vitte el, a másikat ők tudták kifizetni. Most megnézi, mennyit tankoljon hatéves személykocsijába, amikor a salgótarjáni piacra indul, s húszéves Barkasára is csak a legszükségesebbeket költi. A kaptárokat szállító teherautóra pedig csak a szezonban kéri el a rendőrségtől a rendszámot. A felvásárló mostanság 510 forintot kínál neki az akácmézért, a vegyes virágmézet 330-ért venné, ám ennyiért pocsékolásnak tartja odaadni. Miklós Zoltán mihálygergei vállalkozó úgy vélekedik, hogy amióta az Európai Unió beengedte a jóval olcsóbb, viszont annál silányabb kínai mézet, azóta a hazai termelésben jelentős visszaesés tapasztalható. További problémaként értékelte, hogy a magyarok mézfogyasztása - a méz számtalan jótékony hatása ellenére - egy főre számítva mindössze 15 deka évente, ami negyede az uniós átlagnak. Egyes tapasztalatok szerint a gyermekeknek a fele még csak nem is ismeri a mézet, soha nem kóstolta azt. Fejlesztési célként fogalmazódott meg a méz különböző módon történő feldolgozása, térségi feldolgozóüzem létesítése és működtetése. Ez megoldást jelenthet az értékesítési problémákra is: egységes megjelenéssel, védjeggyel könnyebben kerülhetnek termékeik az üzlethálózatok polcaira. A programban szerepel a méhészeti eszközpark korszerűsítése, valamint a termékskála bővítése, új technológiai eljárások bevezetésével. A célok közé tartozik a parlagföldek hasznosítása vetésforgóval, méhlegelők telepítésével. A méhészek akkreditált képzésétől kezdve olyan komplex vidékfejlesztési tervet dolgoztak ki, amely magában foglalja a méz teljes útját a méhlegelőtől a fogyasztóig, összefogja a térségi méhészeket, mezőgazdasági vállalkozókat, és bekapcsolja a civil szervezeteket a vidékfejlesztésbe. Ha a dobrodai méz iránt nagyobb figyelmet tudnak kelteni, akkor - szavaikat idézve - a vásárló sem vesz gyanús terméket, és az ő kenyerük sem válik keserűvé. Fekete Gáspár még egy ideig egyedül árulja a mézét Lesz uszodája Oroszlánynak Az év végéig felújítják az oroszlányi uszodát, amelyet csaknem húszévnyi használat után 2000- ben zártak be. A létesítmény épülete és gépészeti berendezései is használhatatlanná váltak. A rekonstrukció forráshiány miatt csak terv maradhatott. Mivel a fedett uszoda mellett két nyitott medence is működött, a bontás sem tűnt optimális megoldásnak. A felújítás érdekében az önkormányzat nyílt végű pénzügyi lízingszerződésre írt ki pályázatot. Az eredményhirdetésre március első felében került sor, s néhány nappal később az önkormányzat alá is írta a szerződést a BA-CA Ingatlanlízing Szolgáltató Zrt.-vel. A megállapodás szerint az uszodát az önkormányzat 133 millió forintért eladta a cégnek, amely saját költségén, az önkormányzat által készített tervek alapján felújítja azt, mintegy 240 millió forintos költséggel. A decemberi átadást követően a város húsz évre visszabérli, majd a futamidő végén maradványértéken megvásárolja az ingatlant. A szerződésben foglaltak szerint a havonta fizetendő lízingdíj mértéke jelenleg mintegy kétmillió-hatszázezer forint. Az áprilisban kezdődő munkák során nemcsak gépészeti, illetve épületfelújítási munkákra kerül sor, de bővülnek a szolgáltatások is, így kondicionáló- és fitnesztermet, kozmetikai szalont is kialakítanak. (V. S.)