Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-01 / 178. szám
2006. AUGUSZTUS 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Megkapják az onkológiák a pénzüket Lassan, de rendeződik az onkológiai ellátás finanszírozása. Sorra kapják meg a kórházak azokat a pénzeket, amelyek az onkológiai központok kijelölésével megnőtt betegszám miatt hiányoztak költségvetésükből. Kun J. Viktória Van, ahol teljes egészében, másutt egyelőre részben rendezik az onkológiai ellátás helyzetét, s megkapják az intézmények az elmúlt öt hónapban lényegesen nagyobb betegforgalom által termelt veszteségek kompenzációját. Az elmúlt hónapokban a kórházak és a betegszervezetek azonnali segítséget kértek, mert hosszú várólisták alakultak ki a kezelésekre váró rákos betegeknél. Megtörtént, hogy betegeket küldtek el, vagy irányítottak át más intézményekbe. A kellemetlen helyzetet az idézte elő, hogy december óta már csak a kijelölt, és biztosabb gyógyulást ígérő centrumokban lehet daganatos betegeket kezelni. Ezekben a korábbiaknál sokkal több lett a páciens, amit a finanszírozás eddig nem vett figyelembe, és a tavalyi betegforgalom alapján kapták a centrumok is a pénzt. Változott az onkológiai ellátás gyógyszereinek finanszírozása is: megszűnt a külön keret, a legdrágább medicinák árát a kórházaknak kell kigazdálkodniuk. Mi visszamenőleg teljes egészében megkaptuk a pénzünket, rendezte az egészségbiztosító a korábban megszabott korlát fölött kezelt betegek ellátásának költségeit. A miniszter levélben biztosított arról, hogy minden betegem kezelését kifizeti, s kérte, hogy az így kapott pénzeket kizárólag a rákbetegek gyógyítására fordítsuk - nyilatkozta Radnai Zoltán, a Szent István Kórház igazgatója, aki az egyik legnagyobb onkológiai betegellátót, a Szent László Kórházat is vezeti. Másként értékelik a helyzetet a miskolciak, ahol mintegy 35-40 százalékkal több a beteg, mint a központosítás előtt, de a pluszköltségnek még mindig csak töredékét rendezi a biztosító. Poller Imre, az onkológiai osztály vezetője úgy látja, hogy a többlet messze nem fedezi a járulékos kiadásokat. - Mi egyelőre nem látjuk, hogy az átcsoportosítások mellett az onkológiai ellátásra jutó mintegy másfél milliárd forintnyi többlet hol jelentkezik - fogalmazott. Pesszimista Golub Iván, a budapesti Uzsoki Kórház főigazgatója, aki kiszámolta, mit hozott nekik a rendezés, és mennyiben fedezi a pénz az első fél év 883 gyógyszeres kezelésre szoruló új betegének gyógyítási költségeit. Az eddig mintegy ötven százalékban kifizetett onkológiai gyógyszerköltségnek már csak a harminc százaléka marad veszteség, vagyis havonta mintegy 13 millió forint a mínuszunk. Januárig visszamenőleg mintegy száz beteg ellátását fizette ki pluszban a biztosító, de havonta 150 rákbeteget továbbra is anyagi fedezet nélkül gyógyítunk - mondta a vezető, aki úgy tudja: várható, hogy a szakmai kollégium által kiszámolt és indokolt pénzeket megkapják. A szakma, illetve az egészségügyi vezetés szerint a helyzet kialakulásában szerepet játszott az is, hogy a mintegy ötven intézmény közül, ahol van onkológiai ellátás, 19-ben nem a rákbetegek gyógyítására fordították ezt a keretet, hanem az bekerült a nagy kórházi „kalapba”, vagyis más területeken „hasznosult”. Információink szerint a napokban ül össze az a bizottság, amely végleg dönt arról: pontosan hol, hány beteget és hogyan kezelnek, s ennek alapján szakmai feltételezések szerint is mindenütt rendeződnek a finanszírozás ellentmondásai. Istenkeresés a vallási szupermarketban Német László, a katolikus püspöki kar új titkára nyilatkozik Az egyháznak nem az a küldetése, hogy válogasson a pártok között - jelentette ki Német László, a katolikus püspöki kar új titkára, aki mától tölti be hivatalát. Szerinte az egyházért aggódóknak nincs okuk pesszimizmusra: ma sokkal jobb a helyzet, mint a rendszerváltás előtt volt. Czene Gábor A szombathelyi megyés püspöknek kinevezett Veres András helyett a közelmúltban új titkárt és szóvivőt választott a katolikus püspöki kar. Legesélyesebb utódként Németh Lászlót, a Pápai Magyar Intézet rektorát emlegették a bennfentesek, de a jóslat nem vált be. Csak a név hasonló: Német László. Az új püspökkari titkár eddig keveset szerepelt a sajtóban, országos napilapnak például most először nyilatkozik. Igaz, élete java részét nem Magyarországon töltötte. 1956- ban a vajdasági Hódságon született, huszonegy éves korában lépett be az Isteni Ige Társasága missziós szerzetesrendbe, a verbitákhoz. Aztán külföldi állomáshelyek következtek Lengyelországtól a Fülöp-szigetekig, 2004-ben a verbiták magyar rendtartományának vezetője lett. Ezt a posztot a püspöki kar titkáraként is megtartja: a római rendi elöljárók csak így adtak engedélyt a jelöltségre. A magyar püspöki karnak mostantól olyan ember a titkára, aki szerb és horvát állampolgársággal rendelkezik ugyan, de magyarral nem. - Még nem jutottam el odáig, hogy megszerezzem a magyar állampolgárságot. Az itteni törvények olyanok, hogy nem is tudom, lesz-e időm rá - közli Német László. Megválasztásának körülményeiről - állítja - keveset tud. Előzőleg Erdő Péter bíboros hívta fel telefonon, hogy vállalná-e a jelöltséget. A felkérés váratlanul érte, de igent mondott. Két másik jelölt is volt, a püspökök végül egyhangúlag őt támogatták. Nagyjából ennyi... • • Veres András hétfőn búcsúfogadást tartott azok számára, akikkel a katolikus püspöki kar titkáraként szoros munkakapcsolatban állt az utóbbi nyolc évben. A püspöki kar székházában megrendezett összejövetelen Szerdahelyi Csongor, a püspöki kar sajtóirodájának vezetője, Ádám Krisztina, az MTI munkatársa és Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke mondott beszédet. Elődjét, Veres Andrást sok bírálat érte politikai tartalmú megnyilvánulásai miatt, például a választások után, amikor szomorúságát fejezte ki a jobboldal veresége miatt. Német többszöri próbálkozásunkra sem kívánja minősíteni ezeket a nyilatkozatokat, diplomáciai erényeket csillogtatva tér ki a válasz elől: „Jó egyházpolitikai döntésnek tartom, hogy Veres Andrást kinevezték a szombathelyi egyházmegye élére. A tősgyökeres katolikus vidéken a papok és a hívek is nagy örömmel fogadták a fiatal, dinamikus püspök érkezését”. Később, amikor általánosságban esik szó egyház és politika kapcsolatáról, kicsit többet is elárul nézeteiről: „Személyes véleményem szerint az egyháznak az egész társadalommal, ezen belül minden párttal párbeszédet kell folytatnia, de nem szabad beleszólnia a pártpolitikába. Az egyháznak nem az a küldetése, hogy válogasson a pártok között. Egészen másfajta feladata van. A legfontosabb, hogy hű maradjon ahhoz, amiért létrejött: szolidaritást kell vállalnia a rászorulókkal, és hirdetnie Isten országát, a krisztusi örömhírt. Mindenhol és minden körülmények között”. Német László úgy érzi, hogy a gyakori külföldi távollét ellenére jól ismeri a hazai egyház helyzetét. Rendszeresen járt Magyarországra, sok papot és hívet ismer. Közéleti kérdésekben is igyekszik naprakész lenni. Amikor az ezredforduló tájékán több évig Bécsben, a szentszéki képviseletnél dolgozott, munkájának elengedhetetlen része volt a sajtófigyelés. Azóta is tájékozódik az eseményekről, az országos napilapok közül kettőt olvas: a Magyar Nemzetet és a Népszabadságot. Német László nem osztja azok pesszimizmusát, akik szerint a katolikus egyház folyamatosan veszít tekintélyéből és befolyásából. - Sokkal jobb az egyház helyzete, mint a rendszerváltás előtt volt - hangsúlyozza. - Még akkor is, ha látom, hogy jelentős rétegek veszítették el kapcsolatukat az egyházzal, felnőtt egy új generáció, amit nehéz megszólítani. Az is igaz, hogy az egyházhoz való tartozásnak ma nincs akkora értéke, mint régen. Én azonban nagy reményeket fűzök ahhoz, hogy a társadalomban egyre erősebben él Isten és a vallás utáni vágy. Az egész ország olyan, mint egy vallási szupermarket: óriási a kínálat, minden kapható. Lehet, hogy sokan nem az intézményes katolikus egyházat választják. Nyilvánvaló, hogy ennek nem örülök, de a megújuló istenkeresést pozitív jelenségnek tartom. A legrosszabb az lenne, ha Isten nem lenne jelen a társadalomban. Személyes véleményem, hogy az egyháznak nem szabad beleszólnia a pártpolitikába Fotó: Kovács Bence HIRDETÉS FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE A Magyar Posta Zrt. Beszerzési és Ellátási Központ Szegedi Raktározási és Ellátási Csoport SZENTES 1. POSTA TETŐSZIGETELÉSI MUNKÁI TÁRGYÁBAN Ajánlattételi felhívást tesz közzé. Az ajánlatkéréssel kapcsolatos információk a http://www.posta.hu internet címen a „Tenderek, pályázatok" részben, az „Építési beruházások" fejezetben találhatók, vagy érdeklődni lehet a 62/623-263 számú telefonon. A pályázaton csak az vehet részt, aki az ajánlatkérési dokumentációt megvásárolta. Magyar Posta Egy év szünet után új elnök a közrádióban A fiatalokhoz szóló adó lesz a Petőfiből Haszán Zoltán Egy éve befagyasztott állapotot kell felolvasztania a Magyar Rádió ma hivatalba lépő új elnökének, Such Györgynek. Kondor Katalin tavaly augusztusi távozása óta az átmeneti vezetés semmilyen lényeges döntést nem volt jogosult hozni az intézményben. A Magyar Rádiónak nincs például idei üzleti terve, a Kossuth rádiónak és a Petőfinek adófőszerkesztője sincs. Épp a legfelső vezetők kiválasztását tartja a rádióba kívülről érkező Such a legsürgetőbb feladatának, konkrét nevek említése nélkül. Az biztos, hogy Such az interregnum idején a rádiót vezető, még Kondor Katalin által kinevezett két alelnököt, Hollós Jánost és Gőblyös Istvánt lecseréli. Hogy kikre, arról tegnap nem kívánt nyilatkozni. Alelnökként eddig Szayly József, a Petőfi megbízott vezetője és Mészáros László, az Antenna Hungária pénzügyi igazgatója került szóba, de az elnök ezeket a találgatásokat nem kommentálta. A vezetők kiválasztása mellett valóban eltörpülni látszik az, hogy éppen egy éve kellett volna eredményt hirdetni az új székháztenderen, amit elnök nélkül már nem tettek meg. A rádiósokat pedig minden bizonnyal az érdekli a leginkább, hogy milyen mértékű létszámleépítés lesz, mert hogy lesz, az Such eddigi nyilatkozataiból is biztosra vehető. Ehhez szerinte az kell, hogy előbb határozzák meg a közrádió feladatait és a három adó karakterét. Ez a Bartóknál látszik a legkisebb problémának. Az elnök a Kossuthnak a beszélgetős, komoly hírszolgáltató, szolgáltató funkcióját erősítené, a Petőfihez viszont - akárcsak elődei - alapvetően hozzányúlna,, ez az adó szólna a fiatalokhoz. A közrádió törzshallgatói jelenleg ugyanis leginkább az ötven felettiek. Boszorkányüldözést nem ígér, elvárja ugyanakkor a kiegyensúlyozott működést a hírek és az információk terén. „Nem különösebben kívánom a politikai erők szimpátiáját személy szerint keresni” - nyilatkozta a Magyar Rádiónak Such. A közgazdász végzettségű új elnök egyik legfontosabb feladata a gazdasági helyzet stabilizálása lesz. A rádió hó végi bankegyenlege 300-350 millió forint, főként könyveléstechnikai okok miatt azonban a hiánya egymilliárd feletti. Mindenesetre egy augusztus elsejei mérleget készíttetett a gazdasági vezetővel, amit könyvvizsgálóval is jóváhagyat. „A kuratórium véleménye szerint a rádió méretei és alkalmazotti létszáma csökkentendők, gazdálkodási és műszaki rendszerei korszerűsítendőek, állománya leépítendő”. Ezt még 1997-ben írta az Országgyűlésnek a közrádió tulajdonosi testülete. Such sem nagyon készülhet másra.