Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-21 / 248. szám
20 • 2006. OKTÓBER 21., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra Media HÍREK Alaptőke-emelés az ATV-nél Ismét alaptőkét emel az ATV-t fenntartó cég. A HVG beszámolója szerint a friss pénzt a két fő tulajdonos, a Hit Gyülekezetéhez köthető budapesti Broadcast Projekt Kft., illetve a panamai bejegyzésű Woodham Enterprise Ltd. biztosítja.. Az ATV a jelek szerint sokban van a tulajdonosainak: az üzemeltető részvénytársaság alaptőkéjét az 1998-as alapításától kezdve nyolcadszor emelték, az utóbbi években rendre választási kampányidőszakokban - írja a HVG. Rekord mennyiségű spam Az égbe szökött, és exponenciálisan nő a kéretlen reklámlevelek száma a CleanPort, holland vírusirtásra és spamfilter készítésére specializálódott cég statisztikái szerint. 2006 szeptemberében az összes e-mail 84 százaléka volt spam, és ez rekordmennyiséget jelent. A cég úgy becsli, hogy 2007 végére ez az arány eléri a 90 százalékot. (www.nu.nl) Fél évszázados a Bravo Ötvenedik születésnapját ünnepli a Bravo magazin. A „filmes és televíziós magazinként” induló lapból eddig 2,5 milliárdot adtak el. Magyarországon 14 éve jelent meg a sztármagazin. (Munkatársunktól) A Kék fény legyőzte Freit Többen nézték az MTV bűnügyi magazinjának e heti adását, mint a TV 2-n Frei Tamást, de a Kék fény megelőzte az RTL-en sugárzott Rés a pajzson című amerikai akciófilmet is - adta hírül az MTV. A köztévé készített egy felmérést is arról, hogy szeptember 11. és október 11. között főműsoridőben 130 ezerrel többen nézték az MTV, mint egy éve. Javított még a TV 2, Viasat3 és az m2 is, a nagy vesztes viszont az RTL Klub, negyedmillióval kevesebb nézővel. Esténként egyébként 3,6 millióan ülnek a képernyő előtt, három százalékkal többen, mint egy éve. (Munkatársunktól) BRAVO Di« *»«• F*im vne Fernsehen A Bravo első címlapja Digitiális tévé a kertek alatt A Magyar Televízió 2009-től csak új technológiával lesz nézhető? Bár ennek még semmi jele, de jövőre elindulhat a digitális földfelszíni televíziózás Magyarországon. Egy szakmai konzultációra bocsátott javaslat szerint a Magyar Televízió műsorát például 2009-től a hagyományos technikai felszereltséggel nem is lehet majd fogni. Haszán Zoltán Valami kiderült arról, hogy az állam milyen forgatókönyvet ír a földfelszíni digitális televíziózásra történő átállásról. A Miniszterelnöki Hivatal szakmai konzultációra bocsátott ugyanis egy stratégiai javaslatot. Ez szolgál némi meglepetéssel. De először egy rövid leltár a magyar földfelszíni digitális televíziózás jelenlegi állapotáról. Ami megvan: a szándék az Európai Unió és a magyar állam részéről, hogy a nézőnek jobb legyen, több csatornát kapjon jobb minőségben, és ehhez járuljon még számos extra szolgáltatás, mint a képernyős műsorújság, az adás megállítása és újraindítása, filmletöltések. Mindezt egy antenna segítségével. Ehhez a technikai feltételek is adottak. Ezenfelül vannak még ellenérdekeltek is: lényegében a teljes televíziós piac és a kábeltelevíziósok. Van még szakmai, hatásköri vita is a különböző hatóságok között. És ott vannak még a közömbösek: éppen azok a nézők, akikért ez az egész digitalizáció elindult, csakhogy erről semmit sem tudnak. Ami meglepetés őket érheti: ebben a kaotikusnak tűnő helyzetben jövőre a jelenlegi három (mi, RTL Klub és TV 2) helyett tíz csatorna juthat el a lakásokba digitális jelekbe csomagolva. Ezeknek a kibontásához szinte mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia. Felmérések szerint a magyar háztartásokban villogó készülékek közül csak minden ötödik alkalmas a digitális jelek vételére. A régieket sem kell kidobni, de szükség lesz egy jelátalakítóra. Ennek legolcsóbb változata jelenleg 17100 forint, előrejelzések szerint évente 1-2 ezer forinttal csökkenhet az áruk. Hogy mindezt miért? A kancellária tervei szerint évi 350-500 millió forintot fordítanak majd a digitális televíziózás népszerűsítésére a következő hat évben. A technológiaváltás annyira nincs messze, mert nem úgy történik majd, hogy az EU által szabott 2012-es határidő utolsó napján lekapcsolják a mostani rendszert, és beüzemelik az újat. Az első lépés két frekvenciacsomag jövő évi beindítása, amelyen legalább tíz csatornát továbbítanak majd. A rendszer kapacitása ennél jóval nagyobb, csakhogy ahhoz előbb fel kellene szabadítani azt a három analóg frekvenciát, amit most az m1, az RTL Klub és a TV 2 használ. A javaslat azzal számol, hogy az m1 esetében ezt fokozatosan, akár már 2009-ben is meg lehetne lépni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közszolgálati tévé adását alig több mint két év múlva már csak erre alkalmas tévével vagy jelátalakítóval lehetne fogni. Sőt az m2 műholdas sugárzását is megszüntetnék. Apró probléma, hogy a közszolgálati televíziónál a kiszámíthatatlan finanszírozás miatt eddig egyáltalán nem folyt stratégiai gondolkodás a digitális átállásról - ismeri el a kancellária. Ugyanezt viszont nem lehet megtenni a két országos kereskedelmi tévével. A médiahatóság tavaly nyáron úgy hosszabbította meg a szerződésüket éppen 2012-ig, hogy nem tette érdekeltté őket a digitális váltásban, és nem is írta elő számukra a költségek egy részének átvállalását. Márpedig szépen kérni kevés lesz. Az RTL és a TV 2 köti le a nézők hatvan százalékának figyelmét. Ezt pénzre is váltják: a hirdetési piac nyolcvan százalékát fölözik le. Azt nem is titkolják, hogy nem érdekük ezen - számukra - idilli állapot megszüntetése, utat nyitva új konkurenseknek. De van ezzel még egy probléma: a digitális televíziózás biztosan megbukik, ha éppen a két legnézettebb csatornát nem láthatják az új technológiára pénzt is áldozó nézők. Ezért a mostani tervek szerint az RTL és a TV 2 műsorát is eljuttatják digitálisan a lakásokba, bár azt a két tévé nem is kéri. Most azon megy az agyalás, hogy miként kérhetnének ezért pénzt a csatornáktól. (Egyelőre nincs megoldás.) Azt sem lehet mondani, hogy a több mint ötven magyar nyelvű csatorna ugrásra készen várja a digitális földfelszíni televíziózás elindulását. A kisebb tévék ugyanis a bevételük jelentős részét a kábeltelevízióktól kapják az elkészített műsoraikért. Az új rendszerben viszont nemhogy pénzt kapnának, hanem fizetniük kellene a műsoruk továbbításáért. A mostani szereplők közül a Viasat3 érdeklődik komolyan aziránt, hogy országos kereskedelmi tévé legyen. Az analóg rendszer kikapcsolása Nyugat-Európában Lehet még tehát dolgozni azon, hogy valóban vonzó legyen a digitális földfelszíni televíziózás. Ráadásul egy olyan országban, ahol a lakások kétharmadában valamilyen formában (kábel, műhold, internet) gondoskodtak arról, hogy sok tévécsatornát nézzenek. Szobavagy tetőantennán keresztül csak a háztartások egyharmadában fogják a mostani három csatornát. Fogadjuk el, hogy ők teljesen elégedettek ezzel a kínálattal, netán nem engedhették meg maguknak a beruházást, vagy egyszerűen nem érdekli őket a technológia. Éppen számukra jelentene komoly változást a digitális televíziózás. A tervek szerint a rászorulók akár állami támogatást is kapnának valamilyen formában jelátalakítók vásárlásához. De visszafogottabb becslések szerint 400 ezer háztartásban az utolsó pillanatig így is kivárnak a váltással. Legfeljebb nem lesz közszolgálati csatornájuk. Még nem kezdődött el a digitális jövő Fotó: Kovács Bence Forrás: Analyses Nagy-Britannia 2012 Svédország 2008 Spanyolország 2010 Finnország 2007 Hollandia 2007 Németország 2010 Olaszország 2010 Franciaország 2010 Svájc 2009 Belgium 2012 Ausztria 2010 Norvégia 2010 Portugália 2010 Dánia 2009 Magyarország 2012 Műsort a netről Ahol nincs szükség állami beavatkozásra, ott könnyebben megy a technológiaváltás. Több egy időben futó teszt (Actel, Pántel, Tvnet) után a T-Online november 6-án élesben is elindítja az internet protocol (továbbiakban IPTV) alapú televíziós szolgáltatását. Ez nem ugyanaz, mint amikor egy televízió a honlapján elérhetővé teszi az élő adását. Sőt számítógép sem kell hozzá, csak egy telefonvonal és széles sávú internetkapcsolat (ebben az esetben mindkettő a T-csoporttól). És egyelőre némi szerencse, hogy abban a hat városban (Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Székesfehérvár, Pécs és Zalaegerszeg) lakjunk, ahol az első lépésben elindul a szolgáltatás. Amennyiben a szolgáltató technikusai szerint a kábelhálózat lehetővé teszi, eddigi tévékészülékünkön nézhetjük a műsort, ehhez adnak két jelátalakítót. És amit még kapunk, a teljesség igénye nélkül: a fotelből online elérhető videotéka, elektronikus műsorújság, megállítható, visszapörgethető adás, gyerekzár, kép a képben rendszer és egyetlen gombnyomással üzembe helyezhető műsorfelvevő. Bár a rendszer internetalapú és telefonvonalat igényel, de alkalmas arra, hogy tévézés közben is netezhessünk vagy telefonáljunk. A szolgáltatás nem a legolcsóbb árkategóriába lett sorolva, 3490 forint az alapcsomag, 4990 a családi. Van még egy egyszeri belépési díj, 7450 forint. A T-Online-t a tervek szerint több szolgáltató követi a jövőben. (Munkatársunktól) Milyen módon nézünk tévét a jövőben? (ezer háztartás) — Kábeltévé— Analóg földi Fizetős Ingyenes műhold műhold — Digitális _**► Internetes tévé földfelszíni Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság/ Népszabadság-grafika Román újságírók lázadása Földrengés rázta meg a román médiapiacot miután a Ringier Románia tulajdonába tartozó legnagyobb példányszámú újság, a Libertatea című napilap 83 alkalmazottja közül az első jelentések szerint hetvenen mondtak fel. A felmondások sorozatát elindító Adrian Halpert főszerkesztő szerint a Ringier Romania nem honorálta megfelelően a szerkesztők és az újságírók teljesítményét - jelentette szerdán az MTI. - Nem akarok találgatásokba bocsátkozni a távozások számát illetően, hiszen még folynak a tárgyalások - mondta lapunknak Thomas Landolt, a Ringier Publishing romániai ügyvezető igazgatója, aki egyelőre megközelítőleg sem árulta el, hogy hányan távoznak a laptól. Hangsúlyozta: a tárgyalások a jövő héten lezárulnak, addig is a lap folyamatosan működik, hiszen a távozó munkatársak helyére találnak más újságírókat. (Z. E.) A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu w MUSORAJANLOr Robin Hood legújabb kalandjai. Viasat3., október 22.16:35 Bárkay Tamás komisza f. i Öv i