Népszabadság, 2006. december (64. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-15 / 293. szám
www.nol.hu Két lyukasóra pedagógussztrájk miatt Csaknem félezer iskolában szüntetik be ma két órára a munkát a pedagógusok. Több szülő emiatt később küldi iskolába a gyermekét. Négyszázötven iskola és óvoda szünteti be ma délelőtt két órára a munkát. A figyelmeztető sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezte, így tiltakozva egyebek mellett a pedagógusok számára szeptember óta külön díjazás nélkül elrendelhető heti két óra többletmunka, illetve a közoktatási intézmények támogatásának jövő évi csökkentése ellen. A sztrájkot támogatja többek között - a PDSZ-t is a soraiban tudó - Liga és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A nagyobbik érdekvédő szervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azon-ban nem. A PSZ a közös fellépésben hisz, ha az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság bértárgyalásai nem vezetnének eredményre, a közszféra dolgozói februárban egységesen lépnek sztrájkba. A PSZ ráadásul „felelőtlen akciónak” tartja a PDSZ által szervezett sztrájkot, „amely nem eredményekhez, hanem a munkavállalók elmarasztalásához vezethet”. A szakszervezet információi szerint ugyanis a sztrájkot több helyen politikai megfontolások alapján szervezik. Több fideszes önkormányzat körlevelekben intéz sztrájkfelhívást, miközben a helyi sztrájkbizottságok meg sem alakultak, a még elégséges szolgáltatásokról - vagyis például a diákok felügyeletéről pedig nem is tárgyaltak. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke visszautasítja a vádakat. Leszögezte: szervezetük pártoktól független, az érdekvédelmet nem „színezik”. Ő nem tud arról, hogy bármelyik párt képviselői sztrájkra buzdítottak volna tanárokat. Közölte azt is: azokon a helyeken, ahol munkabeszüntetést terveznek a pedagógusok, tárgyalások folynak a diákok felügyeletéről. Ennek mikéntjéről egyébként a héten komoly vita folyt a szaktárca és a szakszervezet között. A minisztérium szerint a diákokat nem lehet kizárni saját iskolájukból, a PDSZ szerint viszont ha egy fenntartónak több iskolája is van, akkor meg lehet oldani egy intézményben az összes diák felügyeletét. Több szülő inkább nem kísérletezik: ma két órával később viszi gyermekét az iskolába. Kerpen Gábor szerint egy részük azért, mert nem szeretné idegen tanítóra bízni, sokan viszont azért, mert szolidárisak a pedagógusokkal. (V. A. D.) • A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet a PDSZ a Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellen indított - közölte a szaktárca. A PDSZ azért fordult bírósághoz, mert a tárca - arra hivatkozva, hogy nem ő a munkáltató - nem tárgyalt a szakszervezet 2006. július 17-én megalakított sztrájkbizottságával, amely a pedagógusok heti két óra ingyenmunkájáról alkotott jogszabály visszavonását szerette volna elérni. Startol a felvételi verseny Megjelent a 2007-es felvételi tájékoztató, amely már nem tartalmazza, hogy az egyes képzésekre hány támogatott és hány fizetős hallgató kerülhet be. Ez csak a felvételi eljárás után derül ki. Varga Dóra Ma kerül a boltokba a 2007-es felsőoktatási felvételi tájékoztató, a kötet több ponton is eltér a korábbi évek ilyen kiadványaitól. Az egyes intézményeknél az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésekre fölvehetők számát például már nem külön-külön jelöli, hanem együttesen adja meg az adott szakra fölvehetők minimális és maximális létszámát. A Manherz Károly felsőoktatási államtitkár által „vízválasztónak” nevezett jövő évi felvételi eljárás során ugyanis attól függően töltik föl az egyetemek és főiskolák helyeit államilag támogatott és költségtérítéses hallgatókkal, hogy milyen teljesítménnyel és milyen arányban jelentkeztek oda első helyen a diákok. Minél több jó teljesítményű hallgató jelentkezik egy képzésre, annál több lesz ott az államilag támogatott helyek száma. Jövőre kevesebben juthatnak majd be államilag támogatott képzésekre. Az idei 62 ezer helyett csak 56 ezer diák vehető föl ilyen oktatási formára. A csökkentés elsősorban a bölcsész-, a jogi, az agrár-, a gazdasági és a pedagógusképzésekre pályázókat érinti, a műszaki és a természettudományos szakokon viszont valamivel többen tanulhatnak majd állami támogatással. Számukra sem lesznek azonban már teljesen ingyenesek a tanulmányok: a jövőre felvételiző diákoknak már képzési hozzájárulást kell fizetniük, az alapképzésre járóknak csak a harmadik szemesztertől, a mesterképzésre fölvetteknek viszont már az első félévtől. Az előbbi képzési formában a hozzájárulás összege átlagosan évi 105 ezer forint lesz, utóbbinál pedig évi 150 ezer. A pontos összeget azonban egyelőre nem tudni - ezt nem tartalmazza a felvételi tájékozató sem -, az intézmények ugyanis az átlagos összegtől ötven százalékkal fölfelé is, lefelé is eltérhetnek. Az államtitkár szerint „olyan javaslat körvonalazódik a rektorok többségénél”, hogy az első évben a törvényben előírt összeget szedjék be az intézmények. A pontos összeget az egyetemek és a főiskolák - várhatóan a honlapjukon - február 15-ig teszik közzé. E napig kell postára adniuk jelentkezési lapjaikat a felsőfokú alapképzésre jelentkezőknek, a mester- vagy a kiegészítő képzésre jelentkezők ráérnek ezzel március 15-ig. Változás az is, hogy a korábbi A és B jelű lapok helyett elég csupán egyetlen jelentkezési lapot kitölteni. A jelentkezés alapdíja is változik: kilencezer forint lesz, ennek fejében viszont három helyre is lehet jelentkezni, és mindhárom szakot meg lehet jelölni költségtérítéses és államilag finanszírozott formában is. Minden további jelentkezés újabb kétezer forintba kerül. A www.felvi.hu weboldalon keresztül 2007-ben is lehet majd elektronikus úton jelentkezni. A pontszámítás változatlan marad: a felvételi során 120, plusz 24 pontot lehet elérni. A pontokat kétféle módon számolhatják ki: a középiskolában szerzett tanulmányi és érettségi pontokat (maximum 60-60) összesítik és egészítik ki a maximum 24 többletponttal, vagy az érettségi pontok kétszeresét (legfeljebb 120 pont) számítják, a többletpontokkal bővítve. Pontvadászok Fotó: Teknős Miklós NÉPSZABADSÁG • 2006. DECEMBER 15., PÉNTEK Magyarország • 5 Pihentetett kábeltörvényért EU-intő Haszán Zoltán Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul, mivel Magyarország elmulasztotta a kábeltelevíziós szolgáltatások korlátozásának megszüntetését, jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület. A közlemény szerint Magyarország nem tett eleget az EU versenyszabályainak, különösen az elektronikus hírközlésről szóló bizottsági irányelvnek. Ennek értelmében Magyarországnak 2004. május 1-jéig meg kellett volna szüntetnie az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó korlátozásokat. Ez azonban nem történt meg. Hatályban van a médiatörvény rendelkezése, amely szerint a kábeltelevíziós szolgáltatók a lakosság legföljebb egyharmadának nyújthatnak kábeltelevíziós szolgáltatásokat. A médiatörvény betartatásáért felelős Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) mindazonáltal már nem alkalmazza a Brüsszel által kifogásolt korlátozást, Kovács György, az ORTT elnöke szerint ezt a szabályt automatikusan kiiktatták. Szerinte ennek a korlátozásnak egyébként is csak akkor volt értelme, amikor csak kábelen lehetett terjeszteni több tévécsatornát. Akkor biztosította, hogy ne kerüljön egy kézbe ez a lehetőség. Azóta már műholdon és egyéb digitális formában - például az interneten is - lehet műsorokat továbbítani. A magyar parlament megpróbálta a törvényt módosítani, a médiatörvényhez azonban csak kétharmados többséggel lehet hozzányúlni, amit ebben az esetben sem lehetett elérni. HIRDETÉS