Népszabadság, 2009. június (67. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-23 / 145. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2009. JÚNIUS 23., KEDD Tudomány - Technika • 11 A Google már nem fotózza Budapestet Az adatvédelem fontosabb az ingyenreklámnál Másfél hónapja vezető hír volt a hazai médiában, hogy a Google Street View jóvoltából hamarosan Budapest is „virtuálisan körbejárható” lesz. Pénteken azonban a szoftvercég adatvédelmi aggályok miatt leállította a főváros fotózását. Az eset kapcsán vita indult a technológiai lehetőségek és az elektronikus adatvédelem összeütközéseiről. Hargitai Miklós A Google Street View - a hasonló alkalmazásokkal együtt - tipikus XXI. századi szolgáltatás, amelynek csak a széles sávú internet korában van értelme - ott viszont bizonyos esetekben szinte nélkülözhetetlen. Maga a megoldás műszaki szempontból egyszerű: a szolgáltató fényképsorozatokat készít egy-egy város utcáiról és egyéb közterületeiről, majd a fotókból összeállított panorámaképeket az interneten keresztül hozzáférhetővé és mozgathatóvá teszi, így a számítógép előtt ülő felhasználók virtuálisan, az egér húzogatásával megnézegethetik a kiválasztott helyszíneket. Az online városlátogatás hasznos lehet például egy szálloda kiválasztásánál (tényleg a tengerparton áll-e a hotel), egy városnézés programjának összeállításánál, de akár lakás- vagy irodavásárlás előtt is. Sőt az alkalmazásra rengeteg új szolgáltatás is épülhet, az autós- vagy gyalogosnavigációtól az online étteremkalauzokig (az eddigi tapasztalatok szerint kifejezetten idegenforgalom-fokozó hatású). Az üzletágban a Street View-t kifejlesztő Google a legnagyobb szereplő, de korántsem az egyetlen. Abban viszont egyedülálló az amerikai cég, hogy mindenütt igyekszik betartani az adatvédelmi szabályokat. Magyarországon is előre egyeztettek az adatvédelmi biztossal (már 2008 ősze óta), most mégis egy ombudsmani kifogás miatt függesztették fel a budapesti projektet. Az aggály személyiségi jogi természetű, a panorámaképen megjelenő arcokra és rendszámokra vonatkozik. A biztosi észrevétel nyomán ezeket a Google elhomályosítja ugyan, ám a saját gépein az eredeti változatot is megőrzi, ami a magyar jogszabályok szerint jogosulatlan (törvényi felhatalmazás nélküli) adatkezelésnek minősül. Bár a cég hasonlóan jár el a világon mindenütt, ilyen ok miatt eddig csupán Görögországban és Hamburgban került szembe az adatvédelem helyi őreivel. Az ügy nyomán Budapest (és a többi magyar település) egyelőre fehér folt marad a Google Street View térképén, ám a piaci rés nem marad(t) sokáig kiaknázatlan. Nem mindenkit izgat ugyanis ennyire az ombudsman álláspontja, amire többek között az egész Kelet- Európáról panorámakép-szolgáltatást nyújtó román Nőre esete a bizonyíték: ezen Budapest képei jelenleg is láthatók. Bár az ombudsman észrevétele a hatályos törvények alapján megalapozottnak tűnik, a lapunk által megkérdezett adatvédelmi szakértők szerint itt aligha kerülhet pont az ügy végére. Sürgősen megfontolandó például, hogy az adatvédelmi törvény összhangban van-e a technika pillanatnyi állásával (a webkamerák és a kamerás mobilok korában ez a fajta szigor aligha lesz fenntartható). Ráadásul az sem világos, hogy miért pont a „közhasznú” Street View-val kell példát statuálni, miközben a Google személyes adatok tömkelegét kezeli zavartalanul például a Gmail vagy a Google Docs szolgáltatása révén. Arról nem is beszélve, hogy a versenytársakat - például a román céget - sem háborgatják a magyar adatvédők, ami legalábbis következetlen jogalkalmazásra utal. A Google autójával hazánkban már nem találkozhatunk Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt Klímasokk a kakukkoknál Vészesen megfogyatkozhat a kakukkok állománya a klímaváltozás miatt, és a negatív folyamat már el is kezdődött - derül ki egy „multinacionális” európai vizsgálatból. A jelenség oka, hogy a madár nehezen tud alkalmazkodni a klimatikus változásokhoz, amelyek a gazdamadarakat vonulási és tojásrakási időpontjuk módosítására kényszerítik. A hosszú vándorútról érkező énekesek tojásrakási dátuma nem sokat változott az elmúlt évtizedekben, ezek tehát továbbra is szinkronban vannak a kakukk életciklusával. A közelebbről, például a mediterrán tengerpartról visszatérő fajok viszont előbb költenek, így a tojásait a gazdafészekbe tojó kakukk sokszor „lemarad” az akcióról - derítette ki a témával foglalkozó európai kutatócsoport. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legutóbbi, tíz évvel ezelőtti részletes monitoringjának adatai szerint idehaza mintegy 60 ezer pár kakukk fészkel, azóta az állomány lassan, de biztosan csökken. Mint az MME illetékesétől megtudtuk, a kakukk visszaszorulása egész Európára jellemző, a tempó azonban nem egyforma, Nagy-Britanniában például a madár már a veszélyeztetett fajok közé került. Mivel a kakukk genetikusan is kötődik a gazdamadárhoz (olyan színezetű és méretű tojást tojik, mint az a faj, amelyiknek a fészkében kikelt), nem tud „átállni” egy másik gazdaállatra. Az ornitológusok szerint várható, hogy a magyar kakukkok költése egyre korábbra tolódik. (H. M.) Nehéz igazodnia a kakukknak a korábban érkező énekesmadarakhoz NAPI FELFEDEZŐ Szer prosztatarákra Meglepően eredményesnek tűnik egy új, kísérleti stádiumú gyógyszer az előrehaladott, operálhatatlan prosztatarák kezelésében. A minnesotai Mayo klinika munkatársai két olyan betegnél próbálták ki a készítményt, akiknél túl későn diagnosztizálták a betegséget, és más módszerrel már nem tudtak rajtuk segíteni. A daganat mindkettőjüknél látványosan visszafejlődött. A kísérleti szerben egy speciális antitest serkenti az immunrendszert a rák elleni harcban. (discoverysedge.mayo.edu) Mégsem nő a CCh-szint? Az utóbbi 2,1 millió évben nagyjából állandó volt a légkör szén-dioxid-szintje - állítják amerikai kutatók. Az 1200 000- 500 000 évvel ezelőtti periódus jégkorszakait ezek szerint nem a szén-dioxid-koncentráció időleges csökkenései okozták. A tudósok Afrika partjai előtt tanulmányozták a tengerfenék megkövült planktonját, hogy meghatározhassák a múlt légkörének szén-dioxid-értékeit. A planktonszervezetek kora 2,1 millió évig terjedt, így jóval korábbi adatokat lehetett nyerni a szén-dioxidról, mint eddig a sarki jég fúrásai alapján. (MTI) Európai tévéprognózis A hagyományos katódsugaras televíziókat két éven belül nemcsak az LCD tévék, hanem a plazmás készülékek is legyőzik a piaci versenyben - derül ki az iSuppli elemzőcég előrejelzéséből. Egyébként már jelenleg is tízszeres a különbség az LCD- plazma versenyben az előbbi javára, 2013-ban pedig már harmincszoros lesz az LCD-k túlsúlya. (Népszabadság) Fejlődő e-rendőrállam vagyunk Egy amerikai internetbiztonsági cég kutatása szerint a mindenre kiterjedő elektronikus megfigyelés mára - kínai, orosz, fehérorosz, észak-koreai, brit és amerikai példák tanúsága szerint - sokszor maga a valóság. A Cryptohippie 52 ország helyzetét vizsgálva állított fel globális rangsort arról, hogy az egyes államokban mennyire kiterjedt és előrehaladott az elektronikus rendőrállam kialakítása. Azokat az országokat sorolták az e-rendőrállamok közé, amelyek az elektronikus technológiákat az állampolgáraikra vonatkozó adatgyűjtésre és rendszerezésre használják, az így kapott információkat pedig adott esetben törvényszéki bizonyítékként használják fel ellenük. Az 52 ország által alkotott lista első helyezettje, a világ legfejlettebb elektronikus rendőrállama Kína. Az élmezőnyben végzett Észak-Korea, Fehéroroszország és Oroszország, de ott van a bolyban Anglia és Wales, valamint az USA is. Magyarország a 27. helyen végzett a felmérés szerint, és ezzel a fejlődő rendőrállamok között kapott helyet Kanada, Argentína, India, Olaszország, Spanyolország, Finnország és A Balaton-régió programajánlata idén nyáron is üdítően változatos, legyen szó akár strandolásról, akár kirándulásról, akár gasztronómiai vagy kulturális élményekről! A Népszabadság melléklete segít eligazodni a kínálatban, és hasznos tippekkel szolgál azoknak, akik a Balaton-partra tervezik a nyaralást. ________ A mellékletet keresse a Népszabadság június 29-i számában! NEPSZABADSAG A tájékozottság magabiztossá tesz. JAVASLAT Rekviem egy hőmérőért Tavasz óta az egész EU-ban, így nálunk sem árusítható többé a higanyos hőmérő. Véget ért majd háromszáz éves története. Érzek némi nosztalgiát a higanyos hőmérő iránt. Nyilván, mert gyermekkoromban, ha felkúszott az apró higanyszál, ágyba dugtak, kényeztettek, és legálisan lóghattam az iskolából. Még azt is szerettem, amikor eltört: az egyre apróbb darabokban szanaszét guruló, fürge kis ezüstgolyócskák látványa megfogott. A higany kivonásának azonban igencsak racionális az oka: nagyon mérgező nehézfémről van szó. A fémek közül egyedülálló módon szobahőmérsékleten is párolog, 86 százaléka a tüdőn keresztül felszívódik, de a bőrön át is mérgez. A vesét, a májat, főleg az agyat károsítja. Terhesekből átjut a magzatba, és fejlődési rendellenességet okoz. Mondhatják, hogy a hőmérőben nincs túl sok higany. De igen: a levegő higanytartalmának felső egészségügyi határértéke 0,003 mg/m. Márpedig a hagyományos lázmérők ennek sokszorosát, fél-másfél gramm higanyt tartalmaznak, ami hónapokig a levegőben maradhat. Meg hát megbújhat, párologhat a padló réseiből, a ruhaneműből. Szóval jogos a búcsú. Ám ma is kaphatók a hagyományoshoz a megszólalásig hasonló, higanymentes hőmérők. Nem igazán jók: drágák, lassan mérnek, rosszul leolvashatók, de a miénk... Dr. Nemes János HIRDETÉS