Népszabadság, 2009. július (67. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-11 / 161. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2009. JÚLIUS 11., SZOMBAT Gazdaság • 15 Szárnyal a magángépes üzlet Tökölön landolt a világ legnagyobb üzleti légifuvarozó cége, a Netjets Alig tucatnyi üzletember vesz igénybe rendszeresen magánrepülőgépet Magyarországon, de két év múlva akár a négyszeresére is nőhet ez a szám - mondta lapunknak Greame Weston, a Netjets Europe vezérigazgatója. A világ legnagyobb magánrepülőgépeket üzemeltető cége tegnap bázist nyitott Magyarországon, ám nem Ferihegyen, hanem a kisebb és olcsóbb tököli reptéren. Varga G. Gábor - Biztos benne, hogy jó ötlet a válság kellős közepén elindulni egy ilyen üzlettel Magyarországon? - Igen. Hosszú távra tervezünk, és reálisan mérjük fel a piac igényeit. Tudjuk, hogy Magyarországon tíz körül lehet azoknak a száma, akik rendszeresen igénybe vesznek üzleti magánrepülőgép-szolgáltatást, de azt is tudjuk, két éven belül akár meg is négyszereződhet a számuk. Ám ha lassabb a növekedés, az sem baj, a lényeg, hogy jelen legyünk a növekvő piacon. Azt gondolom, a recesszió idején kell jó döntésekkel nyitni az új piacok felé: amikor mindenhol megy a szekér, könnyű együtt menni a többiekkel, de a válságban meghozott jó döntések nagyobb haszonnal kecsegtetnek. - Tíz emberért érdemes idehozni egy hatmillió dolláros repülőgépet? - Mi, ellentétben a konkurenseinkkel, nem állomásoztatunk repülőgépet egyik bázison sem, mert a gépeink repülnek, méghozzá folyamatosan, így meg tudjuk valósítani azt, ami az iparágban még ritka: az ügyfél csak annyit fizet, amennyit repül, s nem számlázzuk ki neki azokat az „üresjáratokat”, amikor iderepülünk, hogy felvegyük, vagy érte megyünk egy külföldi repülőtérre. Így spórol mindenki: az ügyfél kevesebbet fizet a repülésért, a cégnek meg gyorsul az üzletmenete. A befektetés ezért részünkről attól függ, milyen lesz a forgalom. Ráadásul ha sokat járunk ide, akkor sokszor vesszük igénybe helyi partnereink szolgáltatásait. Tavaly, úgy, hogy hivatalosan nem voltunk jelen a magyar piacon, 371 utat teljesítettünk itt. Ez nem kevés, és ennél csak több lesz. - Kikre számítanak utasként? - Jelenleg is vannak helyi üzletemberek és olyanok, akik sokat dolgoznak itt, de máshol van a bázisuk. Terveztünk előre is: megkeressük a száz legnagyobb magyar céget, ismerjük a legnagyobb rendezvényeket, s célzottan keressük meg azokat, akikről úgy gondoljuk: igénylik a szolgáltatásunkat. - Mibe kerül önökkel repülni? - A rendszerhez való csatlakozás egy évre 59 ezer euró, s ez már tizenkét és fél repült órát is tartalmaz - mondjuk három retúrutat Londonba. Csak viszonyításképp: ebből a pénzből szűkösen jön ki egy chartergép kétszeri kibérlése. Ráadásul mi folyamatos rendelkezésre állást biztosítunk, csak tíz órával az út előtt meg kell rendelni a repülőt. - Hogyan hatott a válság az üzletmenetre? - Természetesen vesztettünk ügyfeleket. Voltak, akik csődbe mentek, s nem titkolom: rengeteg kuncsaftunk a bankszektorból nem hosszabbított szerződést. Hogy azért, mert nem volt pénzük, vagy mert úgy gondolták, kommunikációs szempontból jobb nekik így, azt nem firtatnám. De összességében növeltük a megrendelőink számát: tavaly 270-nel, s a jelek szerint idén is így lesz, már 120-szal több partnerünk van. Már jóval túl vagyunk a nyolcezres határon, ebből 1400-1500 kerül ki az európai piacról. - Ezek az apró repülők nem riasztják el a komoly üzletembereket? - Ezek a repülők aprók és könnyűek, de a csúcstechnológiát képviselik. Magasan és gyorsan repülnek, rövid pályáról is képesek felszállni, és minden műszerrel felszereltek. Képesek a legbiztonságosabb repülésre, s magasan képzett pilótákat alkalmazunk. Amikor kivisszük a géphez az utast, a lehető legközelebb állunk meg a kocsival. A bizalom szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy az utas mindig találkozzon, s váltson pár szót a kapitánnyal. - Miért a tököli repülőteret választották bázisul, és nem a Ferihegyit? - Mi oda repülünk, ahol kicsi a forgalom, nincs tolongás és ahol van olyan helyi cég, amely biztosítani tudja a gépek műszaki támogatását. Ez itt adott. Ráadásul a költségek is kisebbek. Másfelől olyan útvonalat biztosítunk az ügyfelünknek, amilyet kér. Mi csak javaslatot teszünk, az utolsó szó mindig a megrendelőé. Greame Weston az utastérben - Hosszú távra terveznek Fotó: Szabó Bernadett Csak az irodai dolgozók maradnak Diósgyőrben Bódisz Attila A felszámolás alatt álló DAM 2004 Kft. dolgozóinak számláira legkésőbb hétfőig megérkezik elmaradt májusi fizetésük. A mintegy 80 millió forintos összeg az állami bérgaranciaalapból származik. Ezzel együtt a felszámoló azt is bejelentette, hogy a megmaradt 704 dolgozótól rövidesen - várhatóan a jövő hét közepén - megválnak. Ágotai József, a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi vezetője tudósítónknak elmondta: a jelenlegi munkavállalók közül csak az a 15-18 dolgozó - javarészt elsősorban irodai, pénzügyi feladatokat, leltározást végző - marad meg a felszámolás idejére, aki a folyamatot segíti majd. A tavaly december óta nem termelő, dolgozói létszámát fokozatosan csökkentő társaság felszámolását júniusban egy érdi kereskedelmi cég kezdeményezte, amely mintegy tízezer eurót követel a kft.-től. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a budapesti székhelyű Ratis Kft.-t jelölte ki a folyamat lebonyolítására. Hétfőn munkásgyűlést tartanak Diósgyőrben. Válságban startol a NetJets Magyarországon is elindítja szolgáltatásait a NetJets, a világ legnagyobb magán-repülőgépes fuvarozója - jelentették be tegnap a tököli repülőtéren tartott sajtótájékoztatón. Annak ellenére, hogy a hivatalos hazai üzletet csak tegnap kezdték, már tavaly is indítottak járatokat hazánkba. - Részben üzleti, részben turisztikai célja volt ezeknek az utazásoknak, s magyar üzletemberekkel is álltunk már kapcsolatban - mondta Vadim Horiszny, a hazai értékesítéssel megbízott igazgató. A légitársaság speciális üzleti modellt alkalmaz. Különböző csomagokban bizonyos számú repült órát lehet vásárolni, ami költségtakarékossá és rugalmassá teszi az utazást. - Egy magánrepülőgép évi 800 óra repülésre alkalmas, egy átlagos üzletember ebből mindössze 160 órát vesz igénybe - mutatott rá Greame Weston vezérigazgató. Egy a NetJets által használt magángép hatmillió dollárba kerül, míg a legkisebb, tizenkét és fél órát tartalmazó csomag 59 ezer euróba kerül. A NetJets magyarországi légibázisa közvetlenül nem jelent új munkahelyeket itthon, ám a takarítást, műszaki karbantartást, az üzemanyagellátást, az utasok szállítását vagy éppen a gépek étellel és itallal való feltöltését magyar alvállalkozók segítségével oldják meg. Ezeknek a cégeknek ugyanolyan színvonalú szolgáltatást kell nyújtaniuk, mint a NetJets bármelyik másik repterén a világon. (V. G. G.) Horniák Balázs Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 200 millió euró alárendelt kölcsöntőkét nyújt az OTP-nek - jelentették be tegnap a pénzintézetek. Az OTP a hitelt piaci feltételek mellett kapja, az összeg lehívásához hat hónap áll rendelkezésre. A kölcsönön felül további 20 millió eurót a bank részvényeinek vásárlására fordít az EBRD, amely így az OTP-ben lévő másfél százalékos részesedését közel két százalékra növeli. A tőkejuttatás segítséget nyújt az OTP- nek abban, hogy mérsékelje a recesszió hatását, erősítse hitelezési aktivitását és ezzel piaci pozícióját. Az összegből a magyarországi tevékenység mellett jut a bank külföldi leányvállalatainak is. A bejelentés nem jelent meglepetést, hiszen a két bank hosszú hónapok óta tárgyalt, s már a kölcsön összege is ismert volt. Ráadásul az EBRD-hitel most már nem volt annyira fontos az OTP- nek, hiszen időközben kapott egy 400 milliárd forintos kölcsönt a magyar államtól is. A tőzsdén is ennek megfelelően kereskedtek tegnap az OTP papírjaival: nyitásra a részvény erősödött valamelyest az előző napi záróárhoz képest, ám ez nem tartott sokáig. Az utóbbi napok tendenciájának megfelelően a papírok gyorsan visszagyengültek, s végül kisebb veszteséggel zárták a napot. Nem az OTP volt azonban az egyetlen magyar bank, amely EBRD-hitelnek örülhetett tegnap. Az Erste százmillió eurós kölcsönt kapott, melyet a kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozására fordíthat. A megállapodás értelmében a legfeljebb 249 alkalmazottat foglalkoztató, évi ötvenmillió eurónál kisebb árbevételű cégek kaphatnak a kölcsönből, esetenként maximum másfél millió eurót. Mindkét kölcsön része volt annak a megállapodásnak, melyet az EBRD, a Világbank és az Európai Beruházási Bank (EIB) kötött a kelet-közép-európai bankok, illetve ezeken keresztül a régió gazdaságainak forráshoz juttatásáról. A nemzetközi pénzintézetek 24,5 milliárd eurót különítettek el erre a célra. Ebből a keretből kapott már korábban is az Erste: az EIB 40 millió eurót adott a hazai kkv-szektor hitelezésére. Az UniCreditnek 50 millió jutott erre a célra az EBRD-től, amely 25 milliót adott a Raiffeisennek is az önkormányzatok energiahatékonyságot növelő beruházásainak finanszírozásához. Londonból turbózzák a magyar bankokat EBRD-pénzből erősítheti hitelezését az OTP és az Erste Pénz- és tőkepiac, 2009. július 10. Budapesti részvényárfolyamok (Legnagyobb forgalmú papírok) Az MNB devizaárfolyamai HIRDETÉS