Népszabadság, 2010. május (68. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-03 / 101. szám
Fotó: Szabó Bernadett 2010. MÁJUS 3., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország www.nol.hu Horváth Csaba „jó híre”: díjmentes BKV Szalay Tamás Lajos Az MSZP 2013-ig fokozatosan díjmentessé tenné a tömegközlekedést a fővárosban - jelentette be május elsején, a városligeti MSZP-majálison Horváth Csaba szocialista főpolgármester-jelölt, aki már napokkal a május elsejei dátum előtt óriásplakátokon hirdette: „Van egy jó hírem!”. Ez volt az. Horváth elképzelése és választási programja szerint a BKV ingyenességét a környezetvédelmi zónák fizetőssé tételéből és a parkolási díjakból fedeznék. A terv szerint minden, legalább négy éve budapesti lakcímkártyával rendelkezőnek, valamint a fővárosban tanuló nappali tagozatos diáknak díjmentes lenne a tömegközlekedés. Egyúttal vonzóbbá tennék a kerékpáros- és a gyalogosközlekedést is. A környezetvédelmi, behajtási zónák bevételeiből ötvenmilliárdot remélnek. Horváth Csaba bejelentését a kormány nem kommentálta, a Fidesz szerint „ilyen marhaságot legutóbb Horn Gyula miniszterelnök mondott, aki ingyen repülőjegyet ígért a nyugdíjasoknak”. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület felelőtlennek és szakmailag megalapozatlannak tartja a tervet, a szintén zöldprogrammal és dugódíjjal kampányoló LMP is erősen kritikus a megvalósítást illetően. Horváth Csaba és az MSZP a meghirdetett programhoz aláírásgyűjtésbe kezdett. A szombati majálison felszólalt Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető is, aki beszédében többek között azt mondta: csak olyan politikát tud képviselni, amely a munkavállalók érdekképviseletéről szól. „A mi feladatunk, hogy azok hangját erősítsük fel, akik bérből élnek vagy diákok, nyugdíjasok, hátrányos helyzetűek. Ők építik a sikeres Magyarországot, nem a spekulánsok, a nagytőkések. A MSZP- frakció a következő években nem fog a szakszervezetek, érdekképviseletek megkérdezése nélkül dönteni”, mondta Mesterházy. A szocialista politikus hozzátette: az MSZP vissza fogja szerezni az elvesztett bizalmat, az elmúlt időszak folyamatait azonban ki kell értékelni. Bejelentette, hogy minden baloldali közösségbe elmegy, ahová meghívják, mert kíváncsi „elvtársai és barátai” véleményére a baloldal jövőjét illetően. „Konstruktívnak, keménynek, kritikusnak kell lennünk, s nyitott, demokratikus, nemzeti politikát kell folytatnunk”, fogalmazott Mesterházy Attila. Nagy ára volna az ingyenes pesti tömegközlekedésnek Szakértők szerint felesleges és kivitelezhetetlen az ötlet Kidolgozatlan, felesleges és megvalósíthatatlan a szakértők szerint Horváth Csabának az ingyenes BKV-ról szóló víziója. A „díjmentes” tömegközlekedés megvalósítása évi 70-80 milliárdba kerülne az adófizetőknek. Schmidt Gábor A parkolási díjakból és a dugódíjból várható, évi 50 milliárd forintra becsült bevételből tenné díjmentessé 2013-tól a budapesti tömegközlekedést a fővárosban legalább négy éve lakóknak, valamint a Budapesten nappali tagozaton tanulóknak Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-helyettese. A politikus javaslatát a lapunknak nyilatkozó közlekedési szakértők egyöntetűen kidolgozatlannak, feleslegesnek és megvalósíthatatlannak tartják. Szálka Miklós közlekedésmérnök, korábbi fővárosi képviselő ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapesten nem egy kézben van a fizetőparkolás. Az abból származó bevételek nagy része nem a fővároshoz, hanem a kerületekhez folyik be, ráadásul nem is átlátható módon. További gond, hogy az Alkotmánybíróság korábban alkotmánysértőnek minősítette a fizetőparkolási szabályokat, ha annak jogalapját az új Országgyűlés sürgősen nem rendezi, akkor júliustól Budapesten megszűnik a fizetőparkolás. Szálka szerint a Gorenjekorszakban Bécsben a magyar bevásárlóturistáknak a város ingyenbuszjáratot biztosított a Práternél kialakított P+R parkolótól, vagyis az ingyenes tömegközlekedésre vannak példák, de azok specialitások, az egész rendszert ingyenessé tenni szerinte katasztrofális ötlet. A közlekedésmérnök úgy véli, súlyosan túlbecsülik a dugódíjtól várt bevételeket, ráadásul Londonban a behajtási díj bevezetése előtt hatalmas összegeket költöttek P+R parkolók kialakítására és a tömegközlekedés fejlesztésére. Jelenleg Budapesten nem adottak a feltételek a dugódíj bevezetéséhez - szögezte le. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a dugódíj feltételei jelenleg Budapesten nem adottak, a Horváth Csaba által ettől remélt bevétel nagyságrendje pedig szerintük irreális. A mai budapesti tömegközlekedésnek sem a kapacitása, sem a szolgáltatási színvonala, sem a járműparkja nem alkalmas a dugódíj miatt átülő autósok átvételére. Mint írták, a nyolcmilliós lakosú Londonban évente ugyan 44 milliárd forintnak megfelelő bevételt hoz az egyszeri, nyolcfontos (2400 forintos) dugódíj, Budapesten azonban ennyi pénzt kérni a behajtásért a VEKE szerint irreális. Számításaik szerint alig 8-9 milliárdot hozna évente Budapesten a dugódíj. Ráadásul annak bevezetése - a bevezető utak mentén a kamerás beléptetőkapuk kiépítése, a szükséges apparátus létrehozása - a főváros által megrendelt előzetes szakmai becslések szerint mintegy negyvenmilliárdos beruházást igényelne, ami két év alatt térülne meg. A BKV mintegy 130 milliárdos éves költségvetéséből a tömegközlekedés díjmentessé tételével évente 68 milliárd forint esne ki. (A jegyárakból 51 milliárd a cég bevétele, ehhez jönne még kieső tételként a kedvezményes diák- és nyugdíjasbérletekért nyújtott 17 milliárdos állami támogatás.) E summának a kivonása a BKV azonnali csődjével járna a VEKE szerint. Horváth Csaba elgondolása szerint csak a budapesti lakhellyel rendelkezők kapnák ingyenesen a szolgáltatást. Ez a VEKE szerint azt jelentené, hogy a tömegközlekedésért lényegében senki nem fizetne - hiszen a vidékieknek megérné ideiglenesen átjelentkezniük a fővárosba -, az ellenőrzés és az értékesítés teljes rendszerét azonban továbbra is fenn kellene tartani, például a külföldieknek szóló jegyek értékesítése és ellenőrzése miatt. Ráadásul, a már ma is nagyrészt adóforintokból fenntartott fővárosi tömegközlekedés kizárólag a budapestiek számára történő ingyenessé tétele alkotmányossági aggályokat is felvet. A parkolási bevételek tömegközlekedés-fejlesztésére fordítása csak Budapesten számít új ötletnek, Bécsben évtizedek óta így megy, de Szegeden és Debrecenben is a helyi tömegközlekedési vállalat működteti a fizetőparkolást, és gazdálkodik az abból származó bevételekkel. A felvetés ezen része pártolható, a fővárosi tömegközlekedési rendszer egészének díjmentessé tétele azonban teljesen értelmetlen - mondta lapunknak Serényi János, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos főtanácsadója. Hozzátette, Nyugat-Európában akad példa hasonlóra, de kuriózumként és legfeljebb kisvárosokban, és ott is csak a vasútállomástól vagy a városszéli parkolótól a centrumba vezető járatok ingyenesek. Budapesten hasonló módon, mondjuk a belvárost átszelő 15-ös buszjárat ingyenessé tétele vetődhetne fel. Berényi János szerint a nagyvárosi tömegközlekedés ingyenessé tételére tízhúsz évvel ezelőtt kísérleteztek Nyugat-Európában, például Rómában, de végül mindenütt elvetették, mert hatalmas bevételkieséssel járt volna, érzékelhető utasszám-emelkedést ugyanakkor nem eredményezett. LMP: a kisgyermekes anyák védelmében Konkrét, a kisgyermekes és a terhes anyák jogaiért kiálló szakpolitikai anyagokat akar megfogalmazni a parlamentben az LMP - mondta szombaton, a párt hűvösvölgyi majálisán Szabó Tímea (képünkön). A párt leendő országgyűlési képviselőjének szavai szerint ez a hétvége kiemelten fontos a számukra, mert most van május elseje, illetve anyák napja, és most lép életbe az a rendelkezés is, hogy a kisgyermekes anyák csak két évig jogosultak a gyesre. Szabó Tímea kijelentette, hogy segíteni kell a kisgyermekes nők munkaerőpiacra való visszaállását, de - szavai szerint - ehhez egyéb intézkedéseket is társítani kell. Azzal, hogy az LMP bejutott az Országgyűlésbe, új lehetőségek nyíltak meg a számukra, hogy felléphessenek a kisgyermekes és a terhes anyák jogaiért. Éppen ezért a párt konkrét szakpolitikai javaslatokat fog megfogalmazni. (MTI) Orbán Viktor üzenete: Eddig nem becsülték a munkát Nemzeti ügy, hogy mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni akar - írta május elseje alkalmából Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az MTI-hez eljuttatott köszöntőjében. „Magyarországnak tehetsége van az értelmes, szép és becsületes munkához, tehetsége van a sikerhez. Ezt be is bizonyította az elmúlt hetekben az egész világ számára. Rég nem látott összefogással megdöntöttünk egy rendszert, amely nem becsülte sem a munkát, sem a munkát végző embert. Alapítottunk helyette egy újat: a nemzeti együttműködés rendszerét, amely a munka és a munkát végző emberek megbecsülésére épül” - fogalmazott köszöntőjében a kormányfői poszt várományosa. Hozzátette: „Mi, magyarok történelmünk során többször is megtapasztaltuk, hogy sem az ország, sem polgárainak jövője nem épülhet spekulációra, dologtalanságra vagy semmittevésre. Mi, magyarok tudjuk, hogy az embernek munkából lesznek a javai, sikerei, a munka teremti meg önállóságát és függetlenségét.” Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje végezetül jókívánságait és nagyrabecsülését küldte „minden dolgozó, dolgozni vágyó és munkájával becsületet szerzett nyugdíjas magyar embernek és családjaiknak”. (MTI) Vona Gábor: A Fidesz bele fog bukni A Jobbik elnöke szombaton az Óbudai Hajógyári szigeten, a párt május elsejei rendezvényén azt mondta: a Fidesz bele fog bukni a kormányzásba. Vona Gábor kiemelte, hogy a Jobbik „minden, a nemzet érdekét szolgáló javaslatot” támogatni fog, de a kormánytöbbség legkíméletlenebb ellensége lesz, és akár utcára is szólítja az embereket, ha a Fidesz nem tartja be az ígéreteit. Kifejtette: a Jobbik kezdeményezőként lép föl a trianoni békeszerződés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításában, a kettős állampolgárság megadásában, a magyar termőföld védelme érdekében, mert - idézzük - „Salamonok” Magyarországon ne szerezhessenek földtulajdont. A Jobbik vezetője közölte, hogy a „Szent Korona eszmén alapuló alkotmányosság” életbe léptetésén is dolgozni fognak, valamint az eddigi „talpnyaló külpolitika” helyett a keleti, ázsiai piacok felé nyitást szorgalmazzák. Vona Gábor egy olyan süllyedő hajónak nevezte a „szekularizált, fogyasztásra épülő, erkölcstelen” nyugati kultúrát, amelyen ő nem akar „megdögleni”. Hozzátette: egy magyar őstörténeti intézet felállítása is a céljaik között szerepel, annak tisztába tétele érdekében, hogy honnan is származnak a magyarok. „Én nem vagyok finnugor”, jelentette ki. (Munkatársunktól)