Népszabadság, 2010. július (68. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-27 / 173. szám

2010. JÚLIUS 27., KEDD • NÉPSZABADSÁG 10 • Gazdaság Ellenőrök lepik el az M6-ost Felülvizsgálat minden koncessziós beruházásnál Felülvizsgálják az M6-os autópályát Dunaújváros és Szekszárd között: a műsza­ki ellenőrök augusztus ele­jétől lepik el a sztrádát. Nyomukban a beruházás szerződését vizsgáló pénz­ügyi és jogi szakértők ha­ladnak majd. Idővel minden koncessziós projektet ellen­őriznek. Munkatársunktól Ismétlés a tudás anyja - rádup­láz az M6-os autópálya beruhá­zásának felülvizsgálatára Fel­legi Tamás. A nemzeti fejlesz­tési miniszter első nekifutás­ra mindazt ellenőrizteti, amit a forgalomba helyezés előtt elv­ben már megvizsgáltak, vagy­is, hogy a sztráda Dunaújvárost Szekszárddal összekötő szaka­sza megfelel-e a műszaki elő­írásoknak. A második körben az autópálya koncessziós szer­ződésének jogi és pénzügyi át­világítására kerítenek sort. Ez utóbbit előreláthatólag egyet­len koncessziós fejlesztés sem kerülheti el hazánkban. A Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium (NFM) közleménye szerint Fellegi az M6-os mű­szaki felülvizsgálatának elvég­zésével a Közlekedésfejlesz­tési Koordinációs Központot (KKK) bízta meg. Az augusz­tusban kezdődő átvilágítás so­rán a projekt kivitelezését, a terveket és a minősítési doku­mentációkat is ellenőrzik. De sor kerül az aszfaltburkolatok és alaprétegek vastagságának, a szalagkorlátok és vadvédő kerí­tések előírás­szerűségének el­lenőrzésére is. A KKK szakértői ezenkívül megvizsgálják a rézsűk, tölté­sek anyagösszetételét, tömörsé­gét, a beszállított építőanyagok, például a föld minőségét - ki­emelt figyelemmel a május vé­gi beomlás környezetére. Emel­lett áttekintik az építési napló­kat, kimutatásokat, a forgalom­ba helyezett főpálya terveknek való megfelelőségét. A műsza­ki ellenőrzéssel párhuzamo­san hamarosan megkezdődik az M6-os koncessziós szerző­dések jogi és pénzügyi átvilágí­tása. A fővárosból Pécsre veze­tő sztráda középső szakaszának vizsgálatával így megindul a PPP-konstrukcióban megvaló­sult autópálya-beruházások tel­jes áttekintése is. A sorban a kö­vetkező előreláthatólag az M5- ös koncessziós szerződése lesz. Az NFM az elmúlt hetekben már szigorította az autópálya­üzemeltetési szerződések tel­jesítésének ellenőrzését, min­den kötelezettség betartását következetesen számon kérik. A PPP-ben érintett további te­rületeken már folyamatban van a felülvizsgálathoz szükséges iratok összegyűjtése. A sport-, oktatási és kulturális létesítmé- nyék teljes dokumentációját a Nemzeti Erőforrás Minisztéri­um, a börtönprojektek papírjait a Belügyminisztérium bevoná­sával vizsgálja meg a fejleszté­si tárca. A cél az állam számára előnytelen, gazdaságtalan válla­lások feltárása, kiszűrése. A vaskos dokumentumok­ban esetleg „elrejtett”, felesle­ges terhet jelentő kötelezettsé­gek sokba kerülhetnek: a PPP- beruházásokhoz kapcsolódó kifizetések ma évi százmilliár­dos nagyságrendben terhelik a büdzsét. Jövőre pedig egyedül a sztrádák után fizetendő ren­delkezésre állási díj meghaladja majd az évi százmilliárdot. „Apróbb” hibákra menet közben derült fény: Tengelicnél az eső elmosta a leállósávot Fotó: Vida Tünde HIRDETÉS Népszabadság-vetítés A Népszabadság 40 db (20 x 2) jegyet sorsol ki olvasói között a Levelek Júliának című film premier előtti, zártkörű bemutatójára. A vetítésre július 29-én délig lehet jelentkezni a jelentkezes@nepszabadsag.hu e-mail címen. HA LENNE EGy MÁSODIK es*. „ ^ Vtalálni az igaz Szerelemre?£ d LEVELEK JÚLIÁNAK L A MOZIKBAN AUGUSZTUS LettersToJul­iet­Movie.com Időpont: 2010. augusztus 2., hétfő 19 óra. Helyszín: Palace MOM Park Kérjük, feltétlenül tüntessék fel elérhetőségüket (telefonszám, postacím)! A nyertesek nevét a július 30-i lapszámunkban tesszük közzé. NÉPSZABADSÁG PPP: pazarlás vagy kitörési lehetőség? Szabó Brigitta A PPP (Public Private Partners­hip) elvileg egy működőképes, jó kezdeményezés, már ha úgy csinálják, hogy az országnak ki­törési pontot jelent, és nem a jö­vő elzálogosítását hozza magá­val a rövid távú érdekek kiszol­gálásával. A módszer az 1980-as években a fejlett országokból in­dult, amikor is a kormányok már képtelenek voltak eleget tenni a rájuk nehezedő társadalmi nyo­másnak, amely erőn felüli köl­tekezést jelentő jobb oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát, szociális ellátást követelt. A fej­lesztéseket, illetve a nagy ellátó­­rendszerek működtetését vagy a szolgáltatások színvonalának csökkentésével vagy az adóbe­vételek növelésével tudták vol­na finanszírozni. Ehelyett rálép­tek egy olyan útra, amikor a fej­lesztésekben a kormányok min­den korábbinál nagyobb mér­tékben támaszkodtak a nonpro­fit és a forprofit szférára, az ott alkalmazott innovatív, költség­hatékony megoldásokra. A PPP tehát a közszféra és a magánszektor olyan együttmű­ködését jelenti, amikor a közfel­adatokért felelős állam a szol­gáltatásai és a beruházásai ter­vezésében, építésében és mű­ködtetésében komplex módon együttműködik a vállalati ol­dallal úgy, hogy a felelősség és a kockázat, ebből kifolyólag pe­dig a döntéshozatal és az ellen­őrzés is megoszlik közöttük. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, az állam és a magán­­szektor együttműködésének komoly makro- és reálgazdasá­gi hozadékai vannak. Beruházá­si hajlandóságot növel például, amikor az állam beszáll példá­ul egy autópálya-építésbe. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy egy PPP-projektet 20-25 éves távlatban lehet igazán ér­tékelni, és erre eddig Magyaror­szágon még nem volt mód, így csak olyan elemzések­re lehet támaszkodni, amelyet például az Állami Számvevő­­szék készített. Az ÁSZ tapasz­talatai vegyesek. Az olyan nagy­­beruházások, mint a Budapest Sportaréna, a Művészetek Palo­tája és az M5-ös autópálya első szakasza esetében az államnak a felkészültség hiánya miatt nem sikerült a konstrukcióban rejlő előnyöket kihasználnia. Az aré­na esetében a magántőke csak a gyors építkezést segítette, de a hatékonyság és a közpénzek ta­karékos felhasználásának szem­pontjait már nem sikerült érvé­nyesíteni. Az M5-öS projektnél a beruházó a keresleti kocká­zatot és az üzemeltetés kocká­zatát is nagy részben az állam­ra hárította. Ezekben az esetek­ben a tanulmány szerint a PPP- konstrukciót szinte csak akkor alkalmazták, ha kényszerhely­zet vagy pénzhiány miatt kellett új megoldást találni. Némileg kedvezőbb képet mutatnak a későbbi projektek, bár sok esetben a költségek nem megalapozottak. Ahogyan azt a lapunknak nyilatkozó szakértők mondták, a leggyakrabban elő­forduló problémák a PPP-fejlesz­­téseknél, hogy nincs meg hozzá­juk a megfelelő tudás, a know­how, ezért a fejlesztések előké­szítettsége gyenge, a kockázat­­elemzés silány. A szabályozási környezet hiányos, a kormány­zati kontroll csekély, a szolgálta­tási díjak emelése kódolt, a kivá­lasztási folyamat elfogult, politi­kailag nem pártatlan. A korrup­ció gyanúja szinte minden fej­lesztés felett ott lebeg, még ak­kor is, ha nem történt meg. Négy variáció egy témára Négy fő típusa van a PPP-nek. Egyik, amikor a magánszféra tervez és épít, a tulajdonos és a finanszírozó az állam, amely működtet is. A másikban a magán­­szektor épít, meghatározott ideig működtet, szolgáltat, az állam ezalatt díjat fizet, a szerződés lejártakor a tulajdonjog vagy pénzért, vagy ingyen az államra száll. A harmadik megoldás: határozott idejű szerződésben a magánszféra tervez, épít, működ­tet és finanszíroz, lejárat után a létesítmény az államé lesz, amely addig szolgáltatási díjat fizet. A negyedik koncessziós megoldás hasonló az előbbihez, csak a privát partner a szolgáltatás díját közvetlenül a felhasználóktól szedi be, az eszközök tulajdonjoga az államnál marad. www.nol.hu Átadták az M31-est Az autósok tegnap kora este vehették birtokukba az Mo-s keleti szektorát az M3-as gö­döllői csomópontjával ös­­­szekötő M31-es betonburko­latú pályáját. Az irányonként két forgalmi sávos, 12,4 kilo­méteres sztráda az első tapasz­talatok szerint jobban sike­rült, mint az Mo-s szintén be­tonból épült keleti szektora, a száguldás legalábbis kevésbé rázós. Ami fontos is, mert az M31-esen autópályához méltón akár 130 kilométeres sebesség­gel is lehet hajtani. A 25 milli­­árdból épült M31-es díjmentes, így a pár kilométerrel hos­­­szabb útra is kész autósok így az új sztrádán és az M0-son ke­resztül akár a virtuális matrica megváltása nélkül is eljuthat­nak a fővárosból Gödöllőre. Az ország északkeleti határai felől az M3-ason érkező és nyugatra tartó vagy az ellenkező irány­ba igyekvő kamionosok ugyan­akkor az új útszakaszon 15 kilo­métert spórolhatnak. Az Álla­mi Autópálya Kezelő Zrt. szak­értői úgy számolnak: a hétfőn kezelésükbe került új gyorsfor­galmi út az Mo-s keleti szekto­rán naponta áthaladó mintegy 50 ezer járműnek a felét viszi majd el - tehermentesítve ez­zel a csonka körgyűrű Árpád­föld és Csömör között áthala­dó szakaszát. (K. Sz. A.) A díjmentes új szakasz Gödöllőnél éri el az M3-ast Fotó: Kurucz Árpád

Next