Népszabadság, 2010. július (68. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-27 / 173. szám
2010. JÚLIUS 27., KEDD • NÉPSZABADSÁG 10 • Gazdaság Ellenőrök lepik el az M6-ost Felülvizsgálat minden koncessziós beruházásnál Felülvizsgálják az M6-os autópályát Dunaújváros és Szekszárd között: a műszaki ellenőrök augusztus elejétől lepik el a sztrádát. Nyomukban a beruházás szerződését vizsgáló pénzügyi és jogi szakértők haladnak majd. Idővel minden koncessziós projektet ellenőriznek. Munkatársunktól Ismétlés a tudás anyja - rádupláz az M6-os autópálya beruházásának felülvizsgálatára Fellegi Tamás. A nemzeti fejlesztési miniszter első nekifutásra mindazt ellenőrizteti, amit a forgalomba helyezés előtt elvben már megvizsgáltak, vagyis, hogy a sztráda Dunaújvárost Szekszárddal összekötő szakasza megfelel-e a műszaki előírásoknak. A második körben az autópálya koncessziós szerződésének jogi és pénzügyi átvilágítására kerítenek sort. Ez utóbbit előreláthatólag egyetlen koncessziós fejlesztés sem kerülheti el hazánkban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint Fellegi az M6-os műszaki felülvizsgálatának elvégzésével a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot (KKK) bízta meg. Az augusztusban kezdődő átvilágítás során a projekt kivitelezését, a terveket és a minősítési dokumentációkat is ellenőrzik. De sor kerül az aszfaltburkolatok és alaprétegek vastagságának, a szalagkorlátok és vadvédő kerítések előírásszerűségének ellenőrzésére is. A KKK szakértői ezenkívül megvizsgálják a rézsűk, töltések anyagösszetételét, tömörségét, a beszállított építőanyagok, például a föld minőségét - kiemelt figyelemmel a május végi beomlás környezetére. Emellett áttekintik az építési naplókat, kimutatásokat, a forgalomba helyezett főpálya terveknek való megfelelőségét. A műszaki ellenőrzéssel párhuzamosan hamarosan megkezdődik az M6-os koncessziós szerződések jogi és pénzügyi átvilágítása. A fővárosból Pécsre vezető sztráda középső szakaszának vizsgálatával így megindul a PPP-konstrukcióban megvalósult autópálya-beruházások teljes áttekintése is. A sorban a következő előreláthatólag az M5- ös koncessziós szerződése lesz. Az NFM az elmúlt hetekben már szigorította az autópályaüzemeltetési szerződések teljesítésének ellenőrzését, minden kötelezettség betartását következetesen számon kérik. A PPP-ben érintett további területeken már folyamatban van a felülvizsgálathoz szükséges iratok összegyűjtése. A sport-, oktatási és kulturális létesítmé- nyék teljes dokumentációját a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a börtönprojektek papírjait a Belügyminisztérium bevonásával vizsgálja meg a fejlesztési tárca. A cél az állam számára előnytelen, gazdaságtalan vállalások feltárása, kiszűrése. A vaskos dokumentumokban esetleg „elrejtett”, felesleges terhet jelentő kötelezettségek sokba kerülhetnek: a PPP- beruházásokhoz kapcsolódó kifizetések ma évi százmilliárdos nagyságrendben terhelik a büdzsét. Jövőre pedig egyedül a sztrádák után fizetendő rendelkezésre állási díj meghaladja majd az évi százmilliárdot. „Apróbb” hibákra menet közben derült fény: Tengelicnél az eső elmosta a leállósávot Fotó: Vida Tünde HIRDETÉS Népszabadság-vetítés A Népszabadság 40 db (20 x 2) jegyet sorsol ki olvasói között a Levelek Júliának című film premier előtti, zártkörű bemutatójára. A vetítésre július 29-én délig lehet jelentkezni a jelentkezes@nepszabadsag.hu e-mail címen. HA LENNE EGy MÁSODIK es*. „ ^ Vtalálni az igaz Szerelemre?£ d LEVELEK JÚLIÁNAK L A MOZIKBAN AUGUSZTUS LettersToJulietMovie.com Időpont: 2010. augusztus 2., hétfő 19 óra. Helyszín: Palace MOM Park Kérjük, feltétlenül tüntessék fel elérhetőségüket (telefonszám, postacím)! A nyertesek nevét a július 30-i lapszámunkban tesszük közzé. NÉPSZABADSÁG PPP: pazarlás vagy kitörési lehetőség? Szabó Brigitta A PPP (Public Private Partnership) elvileg egy működőképes, jó kezdeményezés, már ha úgy csinálják, hogy az országnak kitörési pontot jelent, és nem a jövő elzálogosítását hozza magával a rövid távú érdekek kiszolgálásával. A módszer az 1980-as években a fejlett országokból indult, amikor is a kormányok már képtelenek voltak eleget tenni a rájuk nehezedő társadalmi nyomásnak, amely erőn felüli költekezést jelentő jobb oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát, szociális ellátást követelt. A fejlesztéseket, illetve a nagy ellátórendszerek működtetését vagy a szolgáltatások színvonalának csökkentésével vagy az adóbevételek növelésével tudták volna finanszírozni. Ehelyett ráléptek egy olyan útra, amikor a fejlesztésekben a kormányok minden korábbinál nagyobb mértékben támaszkodtak a nonprofit és a forprofit szférára, az ott alkalmazott innovatív, költséghatékony megoldásokra. A PPP tehát a közszféra és a magánszektor olyan együttműködését jelenti, amikor a közfeladatokért felelős állam a szolgáltatásai és a beruházásai tervezésében, építésében és működtetésében komplex módon együttműködik a vállalati oldallal úgy, hogy a felelősség és a kockázat, ebből kifolyólag pedig a döntéshozatal és az ellenőrzés is megoszlik közöttük. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, az állam és a magánszektor együttműködésének komoly makro- és reálgazdasági hozadékai vannak. Beruházási hajlandóságot növel például, amikor az állam beszáll például egy autópálya-építésbe. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy egy PPP-projektet 20-25 éves távlatban lehet igazán értékelni, és erre eddig Magyarországon még nem volt mód, így csak olyan elemzésekre lehet támaszkodni, amelyet például az Állami Számvevőszék készített. Az ÁSZ tapasztalatai vegyesek. Az olyan nagyberuházások, mint a Budapest Sportaréna, a Művészetek Palotája és az M5-ös autópálya első szakasza esetében az államnak a felkészültség hiánya miatt nem sikerült a konstrukcióban rejlő előnyöket kihasználnia. Az aréna esetében a magántőke csak a gyors építkezést segítette, de a hatékonyság és a közpénzek takarékos felhasználásának szempontjait már nem sikerült érvényesíteni. Az M5-öS projektnél a beruházó a keresleti kockázatot és az üzemeltetés kockázatát is nagy részben az államra hárította. Ezekben az esetekben a tanulmány szerint a PPP- konstrukciót szinte csak akkor alkalmazták, ha kényszerhelyzet vagy pénzhiány miatt kellett új megoldást találni. Némileg kedvezőbb képet mutatnak a későbbi projektek, bár sok esetben a költségek nem megalapozottak. Ahogyan azt a lapunknak nyilatkozó szakértők mondták, a leggyakrabban előforduló problémák a PPP-fejlesztéseknél, hogy nincs meg hozzájuk a megfelelő tudás, a knowhow, ezért a fejlesztések előkészítettsége gyenge, a kockázatelemzés silány. A szabályozási környezet hiányos, a kormányzati kontroll csekély, a szolgáltatási díjak emelése kódolt, a kiválasztási folyamat elfogult, politikailag nem pártatlan. A korrupció gyanúja szinte minden fejlesztés felett ott lebeg, még akkor is, ha nem történt meg. Négy variáció egy témára Négy fő típusa van a PPP-nek. Egyik, amikor a magánszféra tervez és épít, a tulajdonos és a finanszírozó az állam, amely működtet is. A másikban a magánszektor épít, meghatározott ideig működtet, szolgáltat, az állam ezalatt díjat fizet, a szerződés lejártakor a tulajdonjog vagy pénzért, vagy ingyen az államra száll. A harmadik megoldás: határozott idejű szerződésben a magánszféra tervez, épít, működtet és finanszíroz, lejárat után a létesítmény az államé lesz, amely addig szolgáltatási díjat fizet. A negyedik koncessziós megoldás hasonló az előbbihez, csak a privát partner a szolgáltatás díját közvetlenül a felhasználóktól szedi be, az eszközök tulajdonjoga az államnál marad. www.nol.hu Átadták az M31-est Az autósok tegnap kora este vehették birtokukba az Mo-s keleti szektorát az M3-as gödöllői csomópontjával összekötő M31-es betonburkolatú pályáját. Az irányonként két forgalmi sávos, 12,4 kilométeres sztráda az első tapasztalatok szerint jobban sikerült, mint az Mo-s szintén betonból épült keleti szektora, a száguldás legalábbis kevésbé rázós. Ami fontos is, mert az M31-esen autópályához méltón akár 130 kilométeres sebességgel is lehet hajtani. A 25 milliárdból épült M31-es díjmentes, így a pár kilométerrel hosszabb útra is kész autósok így az új sztrádán és az M0-son keresztül akár a virtuális matrica megváltása nélkül is eljuthatnak a fővárosból Gödöllőre. Az ország északkeleti határai felől az M3-ason érkező és nyugatra tartó vagy az ellenkező irányba igyekvő kamionosok ugyanakkor az új útszakaszon 15 kilométert spórolhatnak. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szakértői úgy számolnak: a hétfőn kezelésükbe került új gyorsforgalmi út az Mo-s keleti szektorán naponta áthaladó mintegy 50 ezer járműnek a felét viszi majd el - tehermentesítve ezzel a csonka körgyűrű Árpádföld és Csömör között áthaladó szakaszát. (K. Sz. A.) A díjmentes új szakasz Gödöllőnél éri el az M3-ast Fotó: Kurucz Árpád