Népszabadság, 2010. július (68. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-28 / 174. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2010. JÚLIUS 28., SZERDA Magyarország • 5 Kagylók temetik az idei Tisza-tavi szezont? Üresen panganak a magánpanziók Abádszalókon Siralmas szezon elé néznek idén a Tisza-tónál: a júniusi árvíz több olyan partszakaszt is elmosott, ahol a szabadvízi strandot nem tudták még megnyitni. Most pedig tömeges kagylópusztulás keseríti az itt nyaralók és a szállásadók életét. Doros Judit Miskolc Orrfacsaró bűz van több helyen, döglött kagylók tucatjait sodorja partra a hullámzás, s az amúgy is vérszegény szezon így lassan a 2000. évi ciánszennyeződés utáni nyárra kezd hasonlítani - így panaszkodott egy miskolci férfi, aki minden évben Abádszalókon tölti a nyarat a családjával. Idén azonban rövidebb lesz a pihenés, mint ahogyan azt tervezték, mert sem csónakázni, sem vízibiciklizni, sem pedig úszni nincs kedvük ilyen körülmények között. Az idegenforgalmi szakemberek csak óvatosan és név nélkül merik kimondani: ebben az évben akár harminc-negyven százalékkal is kevesebb lehet a vendég a Tisza-tónál, mint tavaly ilyenkor. Sosem a nagypénzű, sokat költő emberek jöttek Tiszafüredre, Abádszalókra, Poroszlóra vagy Kiskörére, hanem főként a Borsod, Heves, Hajdú és Szabolcs megyei átlagos keresetű vagy épp kispénzű családok - mondta az egyik Tourinform iroda munkatársa. Az üdülési csekkek megadóztatása, a kora nyári árvíz, majd az azt követő szúnyoginvázió, s a mostani kagylópusztulás azonban még a leghűségesebb vendégeket is elriasztotta. A magánszálláshelyek, a kisebb panziók szinte üresen állnak, akad olyan kiadó ház, ahol az idén még egyetlen éjszakát sem foglalt le vendég. Ebben a térségben kevés az álláslehetőség az iparban vagy a mezőgazdaságban, így sokan abból élnek télen is, amit nyáron a szobák kiadásával keresnek, ezért is érinti fájdalmasan az ittenieket a rossz szezon. Dányi Tibor, az abádszalóki strand és kemping vezetője arról számolt be: idén nyáron mindössze két vagy három olyan család jelentkezett be hozzájuk, akik egy egész hétig maradtak, a legtöbben azonban inkább csütörtöktől vasárnapig foglalják le a faházakat, sátorhelyeket, s csak hétvégéken telnek meg a szálláshelyeik. - Jön, strandol, de a büfében már nem költ pénzt, otthonról hoz inkább szendvicset - a fürdő vezetője szerint ez jellemzi mostanság a Tisza-tavi vendéget. Ballagó László, Abádszalók jegyzője szerint nemcsak az elmúlt napokban tapasztalt kagylópusztulás okozta az idegenforgalom látványos visszaesését, de tény, hogy nem kedvez a térség jó hírének a lassan már évről évre visszatérő jelenség. A víz minőségét ugyan a mérések szerint nem rontja, de cseppet sem gusztusos dolog oszladozó kagylótetemek között úszni - ismerte el Ballagó László. Úgy próbálnak védekezni ez ellen, hogy az abádszalóki strandot hálóval vették körbe, így megakadályozzák, hogy az elpusztult kagylótestek a fürdőzők közé is bekerüljenek. A háló túloldalán pedig rendszeresen összegyűjtik ezt a hulladékot, s a környékbeli dögkutakba szállítják. A nyaralók és a Tisza-tavi szállásadók körében elterjedt a hír, hogy az árvízi védekezés okolható a kagylópusztulásért, annak érdekében ugyanis, hogy ne kerüljön a tóba az áradással járó szemét és uszadék, lezárták a tó öblítőcsatornáit, s így a pangó, oxigénhiányos vízben hamarabb pusztultak el ezek az érzékenyebb fajok. Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnökségének vezetője szerint való igaz, hogy júniusban lezárták az öblítőcsatornákat, ez azonban szerinte nem okolható a járványszerű fertőzésért. Az elmúlt három-négy évben ugyanis visszatérő jelenség a sekélyebb vizű Tisza-tavon a kagylópusztulás, függetlenül attól, hogy volt-e árvíz, s lezárták vagy nyitva tartották az öblítő• Néhány éve a Balatonban is megjelentek az amuri kagylók, amik vélhetően madarak vagy hajók révén kerültek a tóba - mondta Bíró Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Kezdetben csak a Sió környékén éltek, mára azonban elszaporodtak, s a Balaton nyugati medencéjében, Fonyód, sőt Keszthely térségében is felbukkannak ezek a meglehetősen nagynak számító, olykor harminc centiméternél hosszabb kagylók, csatornákat. Két évvel ezelőtt a tó akkori kezelője, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) bevizsgáltatta a kagylómintákat, s kiderült: egy olyan atka okozza a pusztulást, amely az őshonos tiszai kagylókban eleve megtalálható, de azokban nem okoz fertőzést, csak a hatvanas-hetvenes években a haltelepítésekkel a tóba bekerült, úgynevezett amur kagylókban. A pettyes és fehér busa, valamint az amur, mint növényevő halak mesterséges betelepítésével a tó elhínárosodását próbálták megakadályozni néhány évtizede, s ennek „keserű hozadéka” az utóbbi években, főként a forró kánikulai időszakban jelentkező kagylópusztulás. Igaz, ami a fürdővendégeket elűzi, az éppenséggel jó az elhullott tetemekből táplálkozó vízimadaraknak. Ez cseppet sem vigasztalja azokat a Tiszatavi szállásadókat, vendéglősöket, akiknek az elmúlt évtized egyik legrosszabb nyári szezonjával kell most szembenézniük. Az igazgató elmondta: eddig csak egyszer - tavaly a Sióban - tapasztaltak tömeges kagylópusztulást, annak pedig egyelőre semmi jele, hogy az idén is számítani kellene erre. Bíró Péter kitért arra is, hogy az elsősorban mérgezés vagy oxigénhiány miatt bekövetkező tömeges pusztulásnak - azon túl, hogy a felszínre emelkedő, rothadó kagylók bűzösek és ronda látványt nyújtanak - nincs káros hatása a tó élővilágára vagy az emberekre. (B. A.) Tisza-tavi életkép Fotó: Hevesi Tóth János A mézlobbi hálójában Fölhívott egy ismeretlen férfi, s közölte, hogy az újság első oldalára való témája van számomra, azonnal találkozni akar velem. - Pár szóban elmondaná a lényeget? - kérdeztem, mert nem szerettem volna, ha fölösleges köröket futunk. - Nem telefontéma - vágta rá. - Rendben van, hová menjek, hol lakik? Az ismeretlen erre fölnevetett. - Maga amatőr - heherészett. - Csak nem gondolja, hogy elárulom, hol lakom? Ha nem, hát nem, vontam meg a vállamat, úgyhogy bevett szokásom szerint fölajánlottam neki egy semleges helyszínt, egy belvárosi éttermet, s kölcsönösen elmagyaráztuk egymásnak, hogyan fogjuk megismerni a másikat. Az emberem meglehetős pontosan érkezett. - Életbevágóan fontos dologról van szó, ami nagyon sok embert érint Magyarországon - huppant le mellém. - Értem - nyugtáztam önkéntelenül, mire összerezzent, s azt kérdezte: - Mit ért? - Hát, ööö... - nyögtem, ezt csak úgy mondtam. Tudja, olyan társalgásbeli kifejezés gyanánt. Ekkor összehúzta a szemét, s végigmért: - Nyomozgatott utánam? - Dehogy - nevettem föl, hiszen azt sem tudom, hogy kicsoda és mit akar. Erre megnyugodott, még közelebb hajolt, s kibökte: - A mézről van szó. Nagy bajok vannak a magyar mézzel! Majd jelentőségteljesen, de némán méregetett. - Aha, tehát baj van a mézzel - bólintottam további információmorzsákra éhesen, mire megint végigmért, s azt kérdezte: - Honnét tudja? -Mit? - Hogy baj van a mézzel. - De hiszen ön mondta. - De ön megerősítette! Hallott valamit? Kezdtem elveszíteni a türelmemet, de azért viszonylag higgadtan azt válaszoltam: - Én csak jeleztem, hogy figyelek önre. Nyugtáztam, hogy mit mond, érti? Erre rápislantott az asztalon heverő mobilomra. - Aha, tehát nyugtázta - suttogta. - Ezzel azt akarja mondani, hogy fölveszi a beszélgetésünket a telefonjával? - Dehogy veszem - ráztam meg a fejem. - Egyébként is csak a nagy semmit rögzíteném. - Méghogy a nagy semmit? - csattant föl. - Ön szerint az semmi, hogy Magyarországon hamisítják a mézet, s ennek sokezernyi család esik áldozatául? Igyekeztem türelmesen elmagyarázni: - Ha önnek információi vannak nagy tételben történt mézhamisításról, az engem roppant érdekel, ez valóban téma. De ahhoz, hogy meg tudjam írni, előbb információkat kell szereznem. - Na végre, hogy megértette! - kiáltott föl boldogan. - Tehát? - Mit tehát? - néztem rá. - Mi az első lépés? - érdeklődött izgatottan. - Hogyan próbál információt szerezni egy igazi újságíró? - Először is úgy, hogy most önnel beszélgetek. - Velem? - halt el. - De hiszen én nem hamisítok mézet! - De ön mondta, hogy vannak információi, nem? Ön az első számú forrás. Erre megvetően végigmért, s kijelentette: - És még ön nevezi magát újságírónak. Azt akarja, hogy én dolgozzak maga helyett? Én vigyem a vásárra a bőrömet? - De hát akkor miért akart velem találkozni? - kérdeztem, mire sejtelmesen bólogatott: - Hát ez az... Azt hiszi, hogy elsőre kiteregetek mindent? Honnét tudtam, hogy ön nem a titkosszolgálattól van? Ekkor közöltem, hogy végeztünk. De nem lepődött meg. - Tudtam, hogy úgysem meri megírni ezt a bomba sztorit - legyintett gúnyosan. - Biztosan magát is lefizette a mézlobbi! - Hát persze - dünnyögtem, mire rám nézett, s azt kérdezte elkerekedett szemmel: - Te jó Isten! Még el is ismeri?! Kácsor Zsolt : A SOROZAT ELŐZŐ CIKKEI www.nol.hu/ketfejuverek - Mi az első lépés? - érdeklődött izgatottan. - Hogyan próbál információt szerezni egy igazi újságíró? - Először is úgy, hogy most önnel beszélgetek. - Velem? - hűlt el. Mindenki többet akar kihozni a pénzé Az OTP Bonusz devizabetéttel a kedvező kamat nem duma. HIRDETÉS Az OTP Bonusz euró betét kamata évi 3 °/o (EBKM: 3,04%). Új megtakarításokra, 3 hónapra, 3000 EUR és afeletti lekötés valamint 8 hónapos akciós EUR betét együttes elhelyezése esetén. Akciós időszak: 2010. július 29. - augusztus 13. Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek. A tájékoztatás nem teljes körű. A betéti szerződés részletes leírása és minden további információ megtalálható az OTP Bank fiókjaiban és honlapján közzétett vonatkozó üzletszabályzatban és hirdetményben. A 3 hónapos futamidő lejárta után a betét a 3 hónapos, nem akciós lekötés feltételei szerint kamatozik tovább. A nem akciós EBKM: 0,25% a 2010. július 28-án érvényes Hirdetmény szerint. Részletes feltételek: www.otpbank.hu • 06 1/20/30/70 366 6666 • 06 40 366 666 <«J otpbank otp nyári megtakarítási program Megbízunk egymásban