Népszabadság, 2011. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-18 / 41. szám
2011. FEBRUÁR 18., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 8 • világ www.nol.hu A hadsereg ellenőrzi Bahrein fővárosát Jemenben az elnök hívei támadtak a tüntető diákokra, Algériában újabb rendszerellenes tiltakozásra készülnek Hírösszefoglalónk Folytatódott a forrongás az arab világ több pontján. A Perzsa-öböl mentén fekvő Bahreinben a hadsereg tegnap bejelentette, hogy átvette az ellenőrzést a főváros nagy része felett, és betiltotta a tüntetéseket. Erre néhány órával azután került sor, hogy a rendőrség könnygázzal és gumilövedékekkel feloszlatta az El-Manáma főterén táborozó tüntetőket; négy tiltakozó életét vesztette. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter mélységes aggodalmát fejezte ki bahreini kollégájának, amiért a királyság rendőrsége megrohamozta a rendszerellenes tüntetőket. Az ENSZ-főtitkár is az erőszak mielőbbi beszüntetését kérte - írta az MTI. Jemenben az elnök hívei rátámadtak a hatalom ellen tüntető diákokra a szanaai egyetemnél, a hetedik napja tartó rendszerellenes tüntetések színhelyén. A kormánypárti tüntetőket a helyszínre vezényelt rendőrök sem tudták - vagy akarták - megállítani. Az összecsapásokban huszonöt ember megsebesült, ötven tüntetőt letartóztattak. Hírügynökségek arról számoltak be, hogy Adenben és Taizzban is összecsapások voltak, a halálos áldozatok és a sebesültek száma egyre nő. A 32 éve hatalmon lévő Ali Abdullah Szaleh elnök azt ígérte, hogy felújítja a párbeszédet a reformokról. Az ellenzéki vezetője, Muhammad Abdel Malek al-Mutavakil közölte, hogy nem támogatja az utcai erőszakot, és össznemzeti konferenciát javasol a fő politikai erőknek a békés hatalomátadásról. Algériában a kormány ígéretei ellenére megtartják a fővárosában a szombatra tervezett újabb rendszerellenes tüntetést - közölte Fadil Bumala, a Nemzeti Koordináció a Demokráciáért és a Változásért alapítója. Leszögezte, hogy nem elégednek meg a 19 éve érvényben lévő szükségállapot feloldására tett ígérettel, ennél sokkal többet akarnak. A líbiai Al-Kaidában legalább négy ember vesztette életét a tüntetők és a rendfenntartó erők szerdai összecsapásaiban - állítják ellenzéki honlapok. „A belföldi biztonsági erők és a kormánypárti forradalmi bizottságok fegyveres alakulatai éles lőszerrel oszlatták fel a fiatalok békés tüntetését” - olvasható a Libya Watch nevű, londoni központú szervezet közleményében. Az észak-afrikai országot több mint negyven éve irányító Moammer el-Kadhafi szerint Líbiának nincs szüksége arra, hogy nyugati demokráciakoncepciókat importáljon, hiszen van saját modellje. Washington felszólította Tripolit, hogy tegyen lépéseket a líbiai nép akaratának teljesítése érdekében, és reformok megvalósítását sürgette. Sebesült tüntető egy bahreini kórházban Fotó: Reuters - Hamad I Mohammed Seres Attila „Ma éjszaka két iráni hadihajó próbál meg átkelni a csatornán a Földközi-tenger irányába, Szíria elérésének szándékával. Ilyen évek óta nem történt. Sajnálatomra a nemzetközi közösség nem mutat készséget arra, hogy foglalkozzék az ismétlődő iráni provokációkkal” - kongatta meg a vészharangot szerda este Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter. Néhány órán belül Ahmed el-Manahli, a csatorna hajóforgalmáért felelős bizottság tagja cáfolta, hogy iráni hadihajó kelt volna át a csatornán. A hadihajók áthaladását az egyiptomi védelmi minisztériumnak és a külügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia, hozzájuk pedig ilyen áthaladási kérelem nem érkezett. A fenti nyilatkozatpárbaj is jelzi, hogy az egyiptomi konfliktus farvizén komoly aggodalmak fogalmazódtak meg a Szuezi-csatorna vízi útja miatt. Noha a kairói kormány a krízis legforróbb napjaiban is azt bizonygatta, hogy a csatorna teljes kapacitással működik, a válság kirobbanása után azonnal emelkedni kezdett az olajár. Már annak puszta feltételezése is árfelhajtó volt, hogy Kairó esetleg lezárhatja az évente 35 ezer hajó forgalmát bonyolító vízi utat. Egyiptom persze mindent elkövetett, hogy a viharos belpolitikai feszültség ne érintse a világ egyik legnagyobb forgalmat bonyolító hajóútját, amely nem mellesleg az ország egyik legjelentősebb deviza-bevételi forrása. A vízi út használati díja az egyiptomi hazai össztermék (GDP) három százalékát, a folyó bevételeknek pedig nyolc százalékát adja. A 190 kilométeres mesterséges csatorna az öbölből származó kőolaj legfontosabb tranzitútja: a tengeren zajló világkereskedelmi forgalom éves összértékének 7,5 százaléka halad át a Szuezi-csatornán, a világ nyersolajellátásának pedig 4,5 százaléka függ a csatornától. A Földközi-tenger és a Vörös-tenger összekötésének ötlete már a Kr. e. IV. században felmerült: Nekó egyiptomi király tervezte, de megvalósítani nem tudta. Az Egyiptomot leigázó perzsa király, Dareiosz azonban megépítette a csatornát. Ám később ez a vízi út is elhomokosodott, így az ötletet évszázadokkal később újra felvető Ferdinand de Lesseps kairói francia konzulnak elölről kellett kezdenie mindent. A Szuezi-csatornát 1869-ben megnyitották, és azóta is a világ csodái közé sorolják. Veszélyben volt a Szuezi-csatorna? HIRDETÉS az elmúlt egy évi nettó hozam :ALSZISZTÉMA Nyersanyagokba és gyorsan növekvő piacokba történő befektetés - a világ számos részén Kamatadómentesség - Reálszisztéma Tartós Befektetési Számlán Professzionális portfóliókezelés -Jelentős nemzetközi befektetési tapasztalat EALSZISZTEMA MARCO POLO SZÁRMAZTATOTT ABSZOLÚT HOZAM ALAP BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. * Vonatkozási időszak: 2010. február 8.-2011. február 8. A referencia index hozama azonos időszakban: 7,54% (Az Alap elmút öt évi teljesítménye: 2006-ban 3,2%, 2007-ben 6,4%, 2008- ban 7,18%, 2009-ben 4,16%, 2010-ben 30,30%). A hozam az eladási/visszavásárlási jutalékon és kamatadón kívül valamennyi díjat tartalmazza. Az Alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. Az Alap elnevezése és befektetési politikája 2010. február 17-én változott. PSZÁF határozat száma: EN-Il/ÉA-10/2010; Kelte: 2010. január 19. Az Alap az összes devizakitettsége 26%-ának megfelelő fedezeti célú határidős pozícióval rendelkezett 2011. február 8-án. Az Alap kibocsátási és rövidített tájékoztatója letölthető a www.realszisztema.hu honlapról. Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek, és az Alap tájékoztatójának, valamint kezelési szabályzatának megismerését nem helyettesíti. A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. tevékenységi engedély száma: PSZÁF 111/73.008/1998, a Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. tevékenységi engedély száma: PSZÁF III/ 100.022/1994. INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT: Vezető forgalmazó: Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. Budapest, V. Városház u. 1. - Kossuth L. u. 4. www.rbroker.hu Kiskorú ország, nagy gondokkal Koszovó politikai-gazdasági válságban ünnepelte megalakulását Nyilas Gergely Gazdasága szinte nincs, munkanélküliségi rátája 45 százalékos, elismertsége féloldalas, vezetőihez szervkereskedelem gyanúja tapad - a kikiáltásának harmadik évfordulóját ünneplő Koszovó egyelőre inkább koraszülöttnek tűnik. Igaz, úgy tűnik, a héten sikerült legyőzni a belpolitikai válságot, amely miatt az országnak hónapokon át se kormánya, se állandó államfője nem volt. - Hát, most nincs olyan nagy mulatság, mint 2008-ban - jellemezte a helyzetet Agron Bajrami. A pristinai Koha Ditore lapunknak nyilatkozó főszerkesztője szerint a kétmilliós ország elé tornyosuló problémákkal a kormánynak ideje kezdenie valamit, mert eddig pusztán a függetlenség elérésére építette a népszerűségét. Legfőbb külpolitikai adóssága Pristinának, hogy az EU öt tagja (Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus) még mindig nem ismeri el a Szerbiától elszakadt tartomány függetlenségét. Ez fontosabb, mint az elismeréstől elzárkózó Moszkva vagy Peking meggyőzése, amire jelenleg nincs is esély. (Ennek híján azonban elérhetetlen az ENSZ-tagság is.) A decemberre előre hozott - önálló történetének első - parlamenti választását megnyerte ugyan Hashim Thaci kormányfő pártja, ám a Koszovói Demokratikus Párt (PDK) csak mostanra zárta le a koalíciós tárgyalásokat. Partnere a választásokon ötödik Új Koszovó Szövetség (AKR) lesz, amelynek feje, Behgjet Pacolli megkapja a posztjáról szeptemberben leköszönt Fatmir Sejdiu államfői székét. A koalíció azonban a svájci cégei révén milliárdos ingatlanvállalkozóval is ingatag. A 34 fős PDK-frakciónak Pacolliék nyolc mandátumán túl a szerb kisebbségi képviselőkre, valamint a legnagyobb ellenzéki erőtől - a választások előtt a PDK-val nagykoalíciót alkotó - Koszovói Demokratikus Ligától (LDK) elpártolt képviselőkre is szüksége van a többséghez a 120 fős parlamentben. (A szerbek lakta, 50 ezres Észak-Koszovó lényegében nem szavazott. Az ország más részein élő 70 ezer fős szerb kisebbség negyede viszont részt vett a voksoláson.) Kormány híján a közvetlen tárgyalások megkezdése is lehetetlen volt Belgráddal, amely továbbra sem fogadja el az elszakadást. Szerbia kész azonban arra, hogy legalább a koszovói dokumentumok elfogadásáról tárgyaljanak, mivel e nélkül Szerbián keresztül koszovói állampolgárok nem utazhatnak. Bajrami szerint előfeltétele Belgrád és Pristina megegyezésének, hogy az EU mind a 27 tagállama ismerje el Koszovót. Enélkül egyik fél európai integrációja sem lehetséges, akkor pedig nem is hajtanak a megegyezésre. Az országot azonban gazdasági válság is sújtja: a rendkívül fiatal társadalom 45 százaléka munkanélküli, az ország a külföldön dolgozók hazautalásaiból és a nemzetközi támogatásokból él. A dotációkból működő állam a legnagyobb munkaadó. A 220 millió eurós export a tizede az ország importjának. Az egy főre eső GDP 2500 dollár, alig hetede a magyarországi szintnek. Ráadásul a koszovói vezetés nemzetközi megítélése is fontos. Tavaly készült el az Európa Tanács megbízásából a svájci Dick Marty jelentése, amely szerint Thaci a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik vezetőjeként 1998-tól szervkereskedő csoport működtetésében volt érintett. A jelentés 2500 áldozatról beszél. - Nem hiszem, hogy ez a megítélés az akadálya az elismertetés kiszélesítésének Európában. Márpedig ez és a nehéz gazdasági helyzet az igazi probléma, nem pedig a sajtó által felfújt állítólagos szervkereskedelem ügye - mondta Bajrami. Koszovói albán gyermek albán zászlót lenget Kacanik városában Fotó: MTI/EPA - Valdrin Xhemaj