Népszabadság, 2011. június (69. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-11 / 136. szám

Növelné az inflációt, csökkentené a forgalmat a tervezett chipsadó ► Tartalék híján a kereskedelem a fogyasztókra hárítja a többletterheket. ► Árengedményes akciókkal válaszolhatnak az üzletláncok. Gazdaság ^9 Török választások Kellő többséggel alkotmányozna is Erdogan Kétharmad a láthatáron Miklós Gábor Már nem az a kérdés, ki nyeri a vasár­napi török választásokat, hanem, hogy mennyivel? A török és a világsajtóban csak azt latolgatják, mire vezethet a kilenc éve hatalmon lévő Igazságosság és Fejlődés Pártjának (AKP) kéthar­mados győzelme. A tét nem kicsi, hi­szen a 72 milliós ország gazdasága a 18. a világon, az egyik legdinamikusabban fejlődő ország. Egyszerre van Ázsiában és Európában, s az arab tavasz hónap­jai különösen felértékelték. A választások előtti közvélemény­kutatások szerint az AKP legalább a szavazatok negyven százalékára szá­míthat, és ez elég az abszolút több­séghez a medzsliszben. Ha viszont be­jön az egyik közvélemény-kutató által jósolt 49 százalék, úgy - hála a török választási rendszernek - akár a par­lamenti helyek kétharmadát is Re­­cep Tayyip Erdogan miniszterelnök pártja nyeri. Az AKP egyedül alkot­­mányozhat akkor, és átszabhatja a je­lenlegi parlamentáris rendszerű török államot. A kampányban a kormány­párt A cél: 2023! szlogent is használ­ta. Ez a köztársaság megalapításának 100. évfordulójára utal és egyben arra, hogy a párt legalább addig kíván kor­mányozni. Mi a baj ezzel? Miért aggodalmas­kodik a The Wall Street Journal, a The Economist és megannyi más lap is? Hiszen Törökország villámgyorsan lá­balt ki a pénzügyi válságból, és tavaly már 8,9 százalékos GDP-növekedést mutatott fel. Igaz, a költségvetési hiány is majdnem ennyi, de ez nem gátolja a kormányfőt, hogy dinamikus és fu­turisztikus tervekkel csábítsa a válasz­tókat. Szupergyors vasutat, új autópá­lyákat, anatóliai lakótelepeket, repülő­tereket építene Erdogan. Meghirdette, hogy hajózható csatornát létesít a Fe­kete-tenger és a Márvány-tenger közé, könnyítendő a Boszporusz terhelését. Törökországnak a munkanélküliség az egyik legnagyobb társadalmi baja. - Én projektekről beszélek, de miről be­szélnek ők? - mondta a kormányfő az egyik gyűlésén, ellenfeleire utalva. 1. Ha az AKP valóban kétharma­dot kap, az országot elnöki típusú ál­lammá alakítják, és Erdogan megva­lósíthatja álmát, amelyben az anatóliai konzervatív hívő lakosság szellemisége és a liberális nagytőke érdekei megha­tározzák a központi politikai erőteret. 2. A sajtót máris alaposan kordában tartják, több újságíró (ötven-hatvan) van börtönben, mint Kínában, a sajtó­szabadság-listán Irak és Oroszország közé süllyedtek. Erdogan autoriter személyisége nem tűri az ellentmon­dást. A megfélemlítés jele az évek óta húzódó Ergenekon-összeesküvés pe­re. Gyakorlatilag a kormány összes bí­rálója (katonatisztek, jogászok, egye­temi professzorok, újságírók) előbb­­utóbb a vádlottak padjára jut. 3. Ha­talma kezdetén Erdogan gesztusokat tett a 14 millió törökországi kurdnak. Most élesen támadja pártjukat, és köz­ben kurdellenes frazeológiával csábítja a nacionalista párt híveit. Az AKP-t „mérsékelt, iszlám gyöke­rű” pártként jellemzik. A párt a vallá­sos, konzervatív vidéket, közeget kép­viseli a nyugatias területek Európára nyitott lakosságával szemben. Erdo­gan 2002 óta tartó kormányzása feltű­nő gazdasági fejlődést hozott, ám az ut­cán egyre több a fejkendős vagy a teljes alakot elfedő fekete lepelbe burkoló­zó nő. A világpolitikában Törökország felértékelődött, de a nyugati szövetség sokszor tapasztalja, hogy nem számít­hat ugyanúgy Ankarára, mint akár tíz éve. Az AKP az országot a muzulmán világ új vezetőjévé tenné, s ezért már nem egyedül NATO-szövetségesei és az EU szempontjait követné. A kultu­rális fordulat érveket adott azon EU- politikusoknak, akik a törökellenes ér­zelmeket használják politikájukban, és ellenzik a csatlakozást. Az ügy >4 A török kormányfő Erzurumban kampányol fotó: reuters - kayhan ozer Egy geográfus- és egy jogász­hallgató úgy gondolta: belső szabadsága kiteljesítésére az önellátó életformát választja a Káli-medencében. Boldogságuk ma boldogtalan. Hétvége M2 A reptér helyett a MÁV Cargóba szállna be a kormány Részvényvásárlással szerezne befolyást a vasúti árufuvarozási piacon a kormány. Első lépés­ben a MÁV Cargo osztrák tulaj­donban lévő utódjának 20-30 százalékát venné meg. a­ BABAHÁZ FEHÉRVÁRON A megújult fehérvári babamúzeum jóval több, mint játékbabák gyűjteménye: átfogó kor- és művelődéstör­téneti tabló. Ahogy a gyűjtemény gazdája, a tavaly elhunyt Mos­­kovszky Éva fogalma­zott egykor: a régi idők lakáskultúrájának le­nyomata. ->14 FOTÓ: SZABÓ BERNADETT ELFOGYOTT A PÉNZ, ELMARAD A MŰTÉT Magyarország ^7 ÖTÖDIK HASÁB Kiszállás Pótolhatatlan monopólium, ame­lyet magyar kézben kell tartani, ha egy mód van rá, visszaszerez­zük - idézte Orbán Viktor som­más véleményét a reptérügyről a Magyar Hírlap és a Heti Válasz is tegnap, amikor bejelentették: szó nincs állami visszavételről, ellenkezőleg: az állam kiszáll a reptérüzletből. Olcsó poén volna azon élcelőd­ni, hogy lám, Orbán véleménye is változik, ha érdekei úgy diktálják. Annál is inkább, mert racionális döntés született. Rövid távon a reptérüzletrész bevételt nem hoz, viszont értéket képvisel, tehát hasznosítható. Másrészt: a légi közlekedés a világon minden­hol a gazdaság motorja, emberek­nek ad munkát, ám jövőjét meg­határozza a koncepció és a pro­fesszionalizmus, amely mentén a kulcsfontosságú cégei üzemelnek. A hazai reptér és légitársaság sorsával is így van ez, az állami tulajdonos folyamatosan változó koncepciója és a korrupció ko­moly károkat okozott az elmúlt évtizedekben. Jobb, ha az irányí­tást olyanokra bízzák, akik hosszú távon, nem politikai négyévek mentén terveznek. Nem mellesleg a kormány befektetőt keres, hogy a Malév ne égessen el az adófizetők pénzé­ből évi 20-25 milliárdot, ahogy az utóbbi években. Ha a mostani magánosításról szóló döntésben azon felismerés is szerepet ját­szott, miszerint a Malév és a rep­tér ügyét egymással összefüggés­ben érdemes kezelni, az üdvözlen­dő. Már amennyiben a folyamat eredménye egy szolgáltatásaiban és üzletileg is fejlődő repülőtér és légitársaság lesz, melyek az ország lakosainak javára működnek majd. A reptér esetében ennek már látszanak a jelei. (A szerk.) Vélemény Tamás Ervin az MSZP-ben folyó küzdelmeket elemzi A hitvita csak látszólag a fő csapás. Az egyre durvább adok-kapok arról szól: Gyurcsány vagy mi? ->11 9 770133 175067 11136 HIRDETÉS Magyar? Rapszódia? A legendás magyar sorozat digitálisan felújított változata Megjelenik június 10-én A filmsorozatot keresse kéthetente pénteken a nagyobb hírlapárusoknál, valamint a Relay- és Inmedio-üzletekben! További információ: 292-9542 vagy www.nol.hu/dvd LISZT

Next