Népszabadság, 2014. június (72. évfolyam, 128-151. szám)
2014-06-02 / 128. szám
Mérleg A németek és a franciák sem vonnak ki osztalékot az energiacégeikből Profiteső Simicskánál, óriási veszteség az E.ON-nál Marnitz István A mérlegbeadási határidő csak most járt le, de a Népszabadság máris megtalálta 2013 nagy nyertesét és vesztesét a cégvilágban. A szinte összecsengő számok jól mutatják, mi történt négy év alatt a magyar gazdaságban. A Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó társaságok minden korábbinál nagyobb, több mint 22 milliárd forint osztalékot fizettek ki 2014-ben az előző évi nyereségük után a tulajdonosoknak. Tették ezt úgy, hogy már 2012 sem volt éppen gyenge a maga csaknem 17 milliárdos együttes osztalékával. Az egyetlen negatív hír, hogy a Közgép árbevétele 1,1 milliárd forinttal 60,4 milliárdra csökkent, de a legnagyobb érdekeltség még így is lendületesen tudta növelni a profitját. A nagy vesztest nem meglepő módon az energiaszektorban találjuk. Tavalyelőtti, közel négymilliárd forintos vesztesége után a múlt évben már több mint 21 milliárdot bukott az erőműveket, valamint áram- és gázszolgáltatókat üzemeltető E.ON Hungária - derül ki a német hátterű energetikai csoport cégbírósághoz leadott kimutatásából. Osztalékot - korábbi saját, illetve más külföldi energiatársaságok szokásától eltérően - most nem fizet. Lakossági gáz- és áramértékesítő cége - a csoporton belül - viszonylagosan javított, miközben árbevétele, nem függetlenül a rezsicsökkentéstől, 522 milliárdról 485 milliárdra esett, vesztesége 15,5 milliárdról 1,6 milliárdra mérséklődött. Áramszolgáltató cégei ismét hoztak a konyhára: a magyar holding az észak-dunántúlitól 4,1, a középdunántúlitól 3,5, a tiszántúlitól 2,9 milliárd osztalékot kapott. Mint arról korábban beszámoltunk, az E.ON Hungária 2012-ben a négymilliárdos veszteség ellenére 33 milliárdos osztalékot fizetett tartalékaiból tulajdonosának, a német E.ON Energie AG-nak. Ezt csak az energiaipar nagy, 2007-es készlet átértékelése tette lehetővé, aminek következtében a cégeknél százmilliárdos, voltaképp látszólagos tartalékok alakultak ki. Mivel az E.ON Hungáriánál ebből még mindig van 70 milliárd, az E.ON jogilag akár idén is kivonhatott volna hasonló summát. A németek tavaly eladták hazai gáztárolóikat és gáznagykereskedőjüket az állami MVM-nek, gazdaságtalanság miatt bezárták az újonnan épített nyíregyházi és debreceni erőművet, és hírek szerint a gönyűi egységük is szinte áll. Jelenleg tárgyalásokat folytatnak az MVM-mel lakossági szolgáltatójuk, valamint a fogyasztókat ellátó gázhálózat eladásáról. Igaz, az egyeztetések ismereteink szerint holtpontra jutottak. Más-más években, de az utóbbi idők során szinte az összes külföldi energiacsoport élt azzal az üzletileg nem túl elegáns, kormánykörökben is nagy felzúdulást keltő lépéssel, hogy veszteséges cégeikből a látszólagos tartalékok terhére pénzt vontak ki. 2011-ben az Egáz-Dégázt működtető francia GDF Suez vett fel a hatmilliárdos veszteség dacára 11,7 milliárdot. A cég hét végén leadott 2013-as mérlege szerint árbevétele tavaly ötödével, 232 milliárdról 184 milliárdra esett. A tavalyelőtti 1,2 milliárdos veszteséghez képest viszont tavaly csak azért nem zárt pluszban, mert 118 milliós adózás előtti eredménye után 183 millió adót fizetett. Igaz, ebbe nem értendő bele épp értékesítés alatt álló Dunamenti Erőműve tízmilliárdos óriási vesztesége. Osztalékról egyik könyvben sem esik szó. A 2012-ben 75,7, tavaly 35,9 milliárd veszteséggel záró Tigáz olasz tulajdonosa, az ENI korábbi bejelentése alapján szokás szerint eltekint az osztaléktól. A német RWE-EnBW irányítása alatt álló Elmű a nyolcmilliárdra rúgó 2012-es eredmény után tízmilliárdos osztalékot fizetett (vagyis a tartalék is apadt kétmilliárddal), a szintén hozzá tartozó ÉMÁSZ-ból pedig a négymilliárdos tavalyelőtti eredményt teljes egészében felvette. A tőzsdén is forgó két cég korábbi bejelentése alapján az Elmű tavaly harmincmilliárdos veszteséget szenvedett el, mégis 16 milliárdos osztalékot fizetett. Az ÉMÁSZ négymilliárdos plusz mellett kilencmilliárdos osztalékot adott, vagyis a cégtartalékokat is megcsapolta ötmilliárddal. A tavalyi adataival továbbra is adós energiacégek közül a köztulajdonú Fővárosi Gázművek információink szerint a korábbiaknál kevesebb, de még így is többmilliárdos nyereséget ért el, amit a két tulajdonos, a főváros és az állami MVM szokás szerint teljes egészében hazavihet. Az EDF Démász szintén csökkenő, négymilliárd körüli profitot érhetett el; a francia tulajdonos rendszerint a nyereség egy részét vonja ki. Az ügy 4 Eladott E.ON-gáztároló. Negatív mutatók fotó: Reviczky zsolt A Szerencsejáték Zrt. adományával csúcszongorát kap Vásárhely Kérjetek és megadatik: Lázár János városa adományt kért az állami vállalattól, s azt meg is kapta, így aztán a koncerttermek remekét használhatják ezentúl az itt fellépők. ^6 Offshore cégek, végrehajtások a leendő miniszter körül Sokkal izgalmasabb Seszták Miklós üzleti múltja, mint a hivatalos életrajza. A leendő fejlesztési miniszter olyan cégekkel került kapcsolatba, amelyeket a kormány is elmeszelt. ^10 NÉGYES DÖNTŐ, NEGYEDIK HELY A negyedik helyen végzett a Veszprém férfi kézilabdacsapata a BL- ben, miután az elődöntőben a német Kieltől, a bronzéremért játszott mérkőzésen pedig a spanyol Barcelonától szenvedett vereséget a sportág kölni szentélyében rendezett eseményen.^20 FOTÓ: MTI/AP - MARTIN MEISSNE ÖTÖDIK HASÁB Jó tündér A magyar kultúra állami támogatása kezd egy olyan vetélkedőre hasonlítani, amelyben a Maradj talpont! ötvözik Dévényi Tibi bácsi Három kívánságával. Csak éppen nincs közöttük átjárás. Eljátszunk a gondolattal, hogy vajon Lázár János Hódmezővásárhelyéhez hasonlóan a Botka László vezette „vörös” Szeged is kapott volna-e egy Steinway hangversenyzongorát a Szerencsejáték Zrt.-től a város zenei életének fellendítéséhez. Legyünk optimisták: azért nem kapott, mert nem kért. Ahogyan sokan mások sem, ugyanis momentán kisebb bajuk is nagyobb annál, mint hogy van-e világszínvonalú hangversenyzongorájuk. Ha pedig mégis szeretnének ilyet, akkor is inkább másra költenének 30 millió forintot. Nagyvonalúan tekintsünk el attól, hogy Hódmezővásárhelynek éppen egy Steinwayre van-e a legnagyobb szüksége. A város úgy gondolta, igen, és akkor miért ne kísérletezne az állami pénzeket osztó Szerencsejáték Zrt.nél? Mertek nagyot álmodni, az állami cég pedig úgy ítélte meg, hogy a támogatásért kilincselők közül e mértéktartó kívánságnak mindenképp eleget kell tennie. A kishitűek meg néznek bambán, de most már hiába csapnak a homlokukra, ők már lemaradtak a zongorák Lamborghinijéről. Aki nem indul, az nem is nyer. Egy sokszoros közbeszerzésitender-nyertes cég képviselője, amikor arról kérdezték, hogy vajon miért nem indulnak most már vele szemben a versenytársak egy-egy milliárdos állami megbízásért, annyit mondott, hogy ez őt is meglepi, de aki nem tölti ki a lottószelvényt, az ne lepődjön meg, ha nem lesz ötöse. Úgy viszont senki sem szeret lottózni, ha mások előre tudják a számokat, ráadásul még a tárgynyeremény-sorsoláson is elviszik a főnyereményt. (A szerk.) Az utolsó lépés N. Kósa Judit szerint nem az érdekli a Fideszt, mi jó Budapestnek, csak az, hogyan lehet megtartani. ^^11 Az utolsó dobás Ugyanazzal a fejjel is lehet újat gondolni - ajánlja Lakner Zoltán a baloldalnak. ^12 9 770237 377015 14128