Népszava, 1906. március (34. évfolyam, 51–77. sz.)

1906-03-18 / 66. szám

8 — 3­ljen a vezérlő­bizottság! A Lipót­város külső részén, a Zsilip­ utca 5. számú házá­ban szörnyű eseménynek vált okozójává ma dél­ben a nyomorúság. Ott lakott a feleségével Túri Gáspár napszámos, aki a nyugati pályaudvar egyik raktárában dolgozott. Amíg keresni tudott, addig csak eltengődött valahogy övéivel, de hat héttel ezelőtt elbocsátották s azóta nem tudott munkát k­apni. A kis munk­ásh­ajlékba rettenetes nyomorúság­ költözött be. A férj mindenfelé járt, de hiába. Utóbb már kétségbeesett s végtelenül bántotta, hogy családját nyomorogni látja s nem tud rajta segíteni. Ma délben aztán vad elkese­redésében halálra szánta magát és a feleségét. Revolvert szerzett valahol s hazatérve, kétszer egymásután rálőtt a feleségére. Az asszony, aki a mellén és a karján sebesült meg, rémülten sikoltozva menekült és befutott a szomszédban levő Váci­ út 100. számú házba a házmester lakásába. Ott összeesett. A házmester a mentő­ket hívta hozzá. A sebesült, miközben bekötöz­ték, elmondotta a mentőknek, hogy siessenek a Zsilip­ utcába, mert az ura valószínűleg szintén meglőtte magát. A mentők elmentek, de már késő volt minden: Turi Gáspár szivén lőtte magát s holtan feküdt a szoba padlóján. A munkáspár évekkel ezelőtt Ceglédről került fel ide a fővárosba. A férfi harminchat éves volt, az asszony hat esztendővel fiatalabb. Elpusztította mindkettőjüket a dicsőséges mai — rend! — Pimaszkodás a szabadsajtó ünnepén, írják nekünk. A márciusi szavalatokkal, a véle­ményszabadság dicsőítésére eltrombitált frázisokkal megspékelt idusi ünnepekre jellemző ez az apró história, amely Márm­arosszigeten játszódott le. A diákok március 16-ét játszottak. A testvériség és egyenlőség eszméinek hangoztatásától szinte sike­rültek a fü­lek. Az ünnepélyen megjelent Kalmár Jenő elvtársunk, ottani joghallgató, hogy egy lap részére tudósítást csináljon. A tanár urak észrevették, hogy Kalmár Jenő ott van, rögtön üzenetet küldtek hozzá az iskola­szolga útján, hogy távozzék az ünnepélyről, különben eltávolíttatják. Elvtársunk nem akart botrányt csi­nálni, eltávozott. Aztán miért volt ez? Mert Kalmár Jenő szocialista, mert Kalmár Jenő volt az, aki lel-pU-ta az ottani újságban, hogy a tanárok a pri­vát­ órák­é diával olyan gyalázatosan üzérkedtek, hogy a felsőbb ható­ság fegyelmi vizsgálatot indított ellelük. Hát ez a gyalázatosság a tanári feutaság, a ne­veletlenség, sőt a szem­é­tség netovább­á. Jakob­binyi Péter, ez a csin­­sb­ól reformátussá, vedlett tanár azt mondta úgy i­s, hogy­­ litta diáknak nincs helye a 48- nel'''yen, de ez csak ürügy — és igy is nagyon bv'a ürügy és a véle­ményszabad ág Anne -tinire jellemző ürügy — volna Kali­­ár Jenő kint fisára, de a voltakép­peni ok az, hogy a szgeti tanároknak a privát­órákkal val'j üzérked- ek a Kalmár Jenő tolla alól pattant ki. Mint értessünk, a mármarosszigeti jogászegyesü­let, melyen Kalmár Jenő elvtársunk a tudományos szakosztály elnöke, az ügyet magáévá teszi és a privák elvesztése miatt neveletlenkedő tanárok gy­rintelenkedése miatt elégtételt szerez. — Egy sakkmester haldoklik. Berlinből táviratozzák nekünk. A Laffan-ügynökség lila­­elfiai távirata szerint Pillsbury ismert sakk­mestert szélütés érte s állapota annyira rosszra fordult, hogy minden pillanatban várják a ha­lálát. Pillsbury a legismertebb sakkmesterek egyike, aki számos nemzetközi versenyen aratott győzelmet, bár aránylag fiatalember, mindössze harmincnégy esztendős. — Munkássors. A hiányos óvóintézke­dések alkalmazása gépeknél újabb szeren­csétlenséget okozott. Különösen felháborító az, hogy állami kezelés alatt levő gyárban történt, amely munkásvédő-óvintézkedések alkalmazásával, jó példával elől kell, hogy járjon. A gömörm­egyei Dernán — amint Rozsnyóról írják — tegnap reggel nagy szerencsétlenség történt a vasgyárban. Takács László gépész a lendítő kerék kö­rül forgolódott, miközben a kerék balkezét elkapta és percekig forgatva, a padlóhoz és gerendához verdeste. A gép elállítása után mint alaktalan tömeget húzták ki a szeren­csétlenül járt Takácsot. — Vasúti katasztrófa. New­ Yorkból távira­tozzák . Éjféltájban a Denever-Rio Grande-vasút­vonalon, Portland közelében két személyvonat összeütközött. A vasúti kocsik kigyuladtak, úgy, hogy a legtöbb utas a lángok martaléka lett. Az összeütközésnél negyven ember esett áldo­zatul. Sok ember megsebesült. Tizenöt utas a lángoknak esett martalékul. Az összeütközés egy éles hajlású kanyarulatnál történt, amely egy magas hegy körül vezet, úgy, hogy a vonat­vezető csak akkor pillantotta meg a szembejövő vonatot, amikor alig választotta el 200 méter a két vonatot egymástól. A szétroncsolt kocsik gázrobbanás következtében kigyuladtak. Hír szerint későn jelezték az egyik vonat beérkezé­sét és ez okozta az összeütközést. — A kard. A Margit-híd pesti hídfőjénél teg­nap a közúti villamos vasút 496. számú kocsi­jára menetközben fölszállott Csiky László utász­hadnagy. A kocsi hátsó terében állott a többek közt Szabó Antal belügyminiszteri osztálytaná­csos is, aki figyelmeztette a hadnagyot, hogy menetközben tilos a fölszállás. Erre aztán he­ves szóváltás keletkezett a két ember között. Egyre ingerültebben vitatkoztak s a hadnagy kardot rántott az osztálytanácsosra, akit a jobbkezén, hüvelyujja mellett megvágott. Az ügynek ezzel egyelőre vége lett. Az osztálytaná­csoshoz elhívták a mentőket, akik bekötözték a sebet s hazavitték lakására, a Zsigmond­ utca 55. számú házába. Az esetről nyomban értesí­tették a rendőrséget és a katonai hatóságot. A vizsgálat mind a két részről megindult. — Mi­nek a kard mindez, hadnagyocska oldalán? — Bányászsors, Temesvárról irják, hogy Guttmann testvérek drenkovai szénbányá­jának Coronini tárnájában veszí­tette életét a szénomlás következtében Baldos Szilárd Alexa bányamunkás, kit több órai mentési munka után már csak halva tudták társai a romok alól kihúzni.­­ Kizárt diák. Grossmann József joghall­gatót, aki éppen tegnap állott a büntetőbíróság előtt kilenc rendbeli váltóhamisításért, a vallás-és közoktatásügyi miniszter ma az összes magyar főiskolákból egyszers mindenkorra kizárta. A kizárás az egyetemi tanács, mint fegyelmi ható­ság­ által hozott fegyelmi ítélet kapcsán történt, am­­ely a 22 éves joghallgatóra rábizonyította az indexhamisítást. — Hóviharok Svédországban, Stockholm­ból jelentik. A tegnapi hóvihar Svédország északi részében óriási hótömegeket zúdított az országra. A vihar, mely egy teljes orkán erejével tombolt, úgy a szárazföldön, mint a ten­geren nagy szerencsétlenségeket okozott. Nor­végia déli részében a vihar a vasutakat is több helyen megrongálta. — A Hernád titka. Kassáról írják, hogy egy halász a Hernád folyónak egyik részén ruha­foszlányokat vett észre a vizben. Ráncigálni kezdte a vizén úszkáló ruhát, mire egy emberi kar vetődött a felszínre. A halász erre az egész testet kihúzta s egy női hullát látott, amely már több hét óta lehetett a vizben és egy huszonöt év körüli nő hullája. — Rikkancsok a belügyminiszternél. Az újságárusok egyesületének képviseletében ma dél­előtt Bettelheim Izidor díszelnök, Kiss István elnök és Völgyes dr. titkár fönt járt a belügyminiszté­riumban Kristóffy József miniszternél. A küldött­ség előadta az egyesület kívánságait: az újság­elárusítást engedje meg a miniszter a régi alapon; a kihordókat védje meg a rendőrök oktalan üldö­zésével szemben; támogassa az egyesület küldött­ségének fogadását a királynál, s végül segítse az egyesületet. A miniszter ezt felelte a négy kérésre: az újságelárusítás teljes szabadságát azonnal megadja, amint a nyugalom helyreáll az országban ; a kihor­dók védelmében intézkedni fog, mert őket senkinek sem szabad háborgatni ; a királyi kihallgatáson való fogadás dolgában nem tehet semmit, mert nem gya­korolhat befolyást az udvarnál, de ajánlja, hogy csak menjenek föl, ha azt hiszik, hogy elérhetnek valamit. Az egyesület támogatását megígérte a miniszter, sőt föl is szólítja a vezetőit, hogy mindenesetre tartsák fönn, mert később, ha a régi rend helyreáll, csakis azoknak akar elárusító­ igazolványt adni, akik az egyesületnek tagjai. — Az apai hajthatatlanság. Pécsről je­lentik . Erőszakos módon akarta Péter Mihály rábírni az apját arra, hogy tervezett házassá­gába beleegyezzék. Péter még kiskorú, tehát a beleegyezés nélkül nem léphetett az anyakönyv­vezető elé. Az öreg Péter pedig semmiképpen sem akarta, hogy fia már megnősüljön. Emiatt feszült volt az apa és fia viszonya, úgy, hogy a legény már nem is lakott otthon szülei­nél. Ma délután apjához akart menni, de már az utcán összetalálkoztak. A fiú kérlelte, de az öreg hajthatatlan maradt, amiből heves szóvál­tás támadt, majd a legény ingerültségében bics­káját rántotta elő és azzal három szúrást ejtett apján, kit súlyosan megsérülve szállítottak be a közkórházba. A legényt a rendőrség letar­tóztatta. — Működött a bunkósbot. Aradról jelen­tik, hogy Hódos községben Argyelán Tódor ot­tani földmivest, Pribak Tivadar földmives bu­szából egy bunkósbottal agyonverte. A gyilkost a csendőrök letartóztatták. — Gyilkolt a vasút. Debrecenből jelentik, hogy az államvasutak pályaudvarán végzetes szerencsétlenség történt. Zsupa György, 56 éves vasúti szolga, állomásfőnökének megbízásából a fűtőház felé tartott. Amikor a vágányokra ért, arra robogott egy vonat, amely a szerencsétlen vasúti szolga nyakát a testétől valósággal el­metszette. A szerencsétlenség okául a vasúti szolga süketségét mondják. — Pénzgyártó urak, Kolozsvárról jelentik. A kolozsvári pénzhamisítás ügyében még mindig folyik a vizsgálat. A rendőrség" tegnap Pásztohyn kívül letartóztatta Balla József vármegyei hivatalnokot is, akinek szintén jelentékeny sze­repe van a hamis buszkoronások gyártásában. Baranyay József csaposlegényt, aki a rendőrsé­get nyomra vezette, fogva tartották, mert azt hiszik, többet tud a banda üzelmeiről, mint amennyit bevallott. — Ki a bűnös? Sátoraljaújhelyről jelentik, hogy a közeli Tállyán, báró Maillott kastélyában a pecegödör tisztítása közben egy csecsemő holt­testére bukkantak. A megejtett nyomozás kiderí­tette, hogy a kis leánygyermeknek az édesanyja Slomonnai Mária csinos 20 éves szobaleány, aki a bárónál volt alkalmazva mind a mai napig. Homon­nai először tagadta bűnös szégyenét, de később ő maga is beismerő vallomást tett, mely szerint a kis csecsemőt még karácsonykor ejtette a nevezett helyre. Hogy ki a gyerek apja, azt mély homály fedi, de a körülmények minden valószínűség szerint azt igazolják, hogy e tett igazi bűnöse valami nagyúri bandita lehet. A­mikor a gyorsvonat késik. Bécsből je­lentik: A pátervári gyorsvonat, amelynek reggel hét órakor kellett volna megérkeznie, hat órai késéssel érkezett. A késés okáról aggasztó hírek voltak elterjedve, így a többi közt az, hogy a vonatot felrobbantották. A késés igazi oka azonban az volt, hogy a tehervonat lokomotivja kisiklott s emiatt az összes vonatok vesztegelni voltak kénytelenek. — Mire jó a kereszt? A vasmegyei Rádóc községben ismeretlen tettesek feltörték Kranics József vegyeskereskedő boltját és Ridl Józsefné korcsmáját, honnan több mint 800 korona értékű holmit raboltak el. A betörők előbb a temetőből vittek el két vaskeresztet s ezeket használták fel a betörés keresztü­lviteléhez. — Halálos kíváncsiság. Nápolyból jelen­tik, hogy egy Damisenki nevű orosz tudós a Vezuvnál oly szerencsétlenül járt, hogy belehalt sebeibe. A tudós nem hajolt vezetője "figyelmez­tetésére s egészen a Vezúv torkolatáig ment, amikor egy vulkanikus kődarab esett rá s fején találta. A vezető gyorsan visszarántotta Dami­senkit s vállára kapta, azután levitte az első állomásra, ahonnét a kórházba szállították. Da­mi senki másnap belehalt sebeibe. — Elgázolt aggastyán. A Vörösmarty­ utca 13. számú háza előtt ma délben egy tejeskocsi elgázolta Walbacher Ferenc kádármestert. A hetvennyolc éves aggastyánt, aki súlyos sérülé­seket szenvedett, a mentők bevitték a Rókus­kórházba. — Megfulladt. Szegedről jelentik: Lengyel Mihály lakásán ma reggel halva találták Etel nevű­ 7 hetes csecsemőjét. A kis teremtés az anyja ágyában feküdt és alkalmasint a dum­ától megfulladt. — Orosz éhinség. Szent-Pétervárról jelen­tik, hogy az éhinség által sújtott kormányzósá­gok legnagyobb részéből igen szomorú hírek érkeznek. Több helyen ektifusz, skorbut és más ragályos betegségek pusztítanak. A lakosság rendes élelmiszerek hiányában a leghihetetlenebb élelmiszerekhez folyamodik. Igen nagy a takar­mányhiány és az állatállomány az egész vidéken erősen pusztul. A parasztok, hogy marháikat mégis csak etethessék, kunyhóik szalmafedelét szedik le és ezt a rothadt szalmát használják el az állatok részére eleségül. NÉPSZAVA 1906 március 18.

Next