Népszava, 1908. augusztus (36. évfolyam, 183–207. sz.)
1908-08-01 / 183. szám
XXXVI. évfolyam. egy évre fel évre 183. szám. Budapest, 1908. augusztus – szombat. ('-)•' 'M1' AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: . 19.20 kor. I negyed évre. 4.80 kor. . 9.60 „i egy hóra. . . 1.60 v EGYES SZÁK ÁRA 6 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VII., RÁKÓCZI ÚT 32. (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: VH., NYÁR UTCA 1. SZ. (Telefon-szám 82—61.) . elvtársak! ' e,?1 dk0"0?°* • * — part valasutcasi alapjai*©!! Elvtársak! Folyó évi augusztus 3-án, hétfőn este fél 8 órakor Budapest munkássága több nyilvános népgyűlést tart. A siyűlések napirendje: 1. Az általános, titkos választójog. 2. A munkások legközelebbi teendői. A koalíciós kormány az általános, egyenlő, titkos választójoggal még mindig adósunk. A kormány eddigi egész ténykedése: a munkássággal szemben elkövetett gyalázatos jogfosztások sorozata, védekezés a még meg sem született választójog hatása ellen. Ezért adja oda a kormány a kapitalisát kizsákmányolóknak katonáit és csendőreit. Ezért kotyvaszt össze nevetségesnél-nevetségesebb és gyalázatosnál-gyalázatosabb törvényeket a munkálkodó nép ellen. Munkások! A kormány sötét tervei kell, hogy csúf vereséget szenvedjenek a ti elszántságtokon. Agitáljatok már most a hétfői népgyűlések érdekében! Hassatok oda, hogy különösen a fővárosban egyetlen munkás se legyen, akit a közeljövő döntő nagy küzdelmei készületten érjenek! * A gyűléseket a következő helyeken tarjuk: II., Medve-utca 6, „Fácán"-féle vendéglő. V., Visegrádi-utca 11, a Kodrik Mihályféle vendéglő kerthelyiségében. V., Külső Váci-út 86, Krebs János vendéglőjében. VI., Bömb- és Teve-utca sarkán levő „Három nyolcas "-hoz címzett vendéglőben. VI., Szondy-utca 67, a Koncser-féle vendéglő kerthelyiségében. VII., Bethlen-tér 2, a Tassy Lajos-féle vendéglő kerthelyiségében. VII., Szövetség-utca 24, a Dienes-féle vendéglő kerthelyiségében. VIII., Népszínház-utca és Tisza Kálmán-tér sarok, a Piskóti-féle vendéglőben. VIII., Práter- és Futó-utca sarok, a Böhmféle vendéglőben. IX., Ferenc-tér 13, a Császár-féle vendéglőben. IX., Soroksári-út 35, a Spitzer-féle vendéglő kerthelyiségében. X., Martinovics-tér 3. szám alatt levő vendéglő kertjében. Testvéri üdvözlettel A magyarországi szociáldemokrata párt. A „törvényesség" őrültjei. 1. Az alamizsna-törvény megalkotása után nagyon hamar kitűnt, hogy az új törvény csapnivalóan komisz. Elismerte ezt mindenki. A munkáltatók ugyanolyan rossznak tartják a törvényt, mint a munkások. Sőt bizonyos az is, hogy még a törvény megalkotói sem tartják az alamizsna-törvényt szerencsés alkotásnak, mert a parlament fenegyerekei politikai kortescélokat szolgálva a kisiparosok „gyámolításával", (két százalékos hozzájárulás) rögtön a működés kezdetén csődbe kergették az országos munkásbetegsegélyző pénztárt. Az új törvény rossz intézkedései még valahogy elviselhetők volnának, ha ráadásul nem alkották volna meg az úgyneveiéit ?*.ami Ennek az intézménynek az volna a feladata, hogy az országos pénztár fölött a felügyeletet gyakorolja. A hivatal azonban mindjárt a működés kezdetén mindenbe beleütötte az orrát és tőle telhetőleg megnehezítette az országos pénztár működését. Annyira vigyázott a hivatal az országos pénztárra, hogy a saját ügyeiről teljesen megfeledkezett és ezzel százezrekre menő károkat okozott a betegsegélyző pénztáraknak. Valamely törvény hiányait, egyes intézkedéseinek helyességét vagy helytelenségét, a gyakorlati élet mutatja meg. A törvény végrehajtásával megbízott testületek a törvény hiányain átmenetilleg, a törvény olyan irányú interpretációjával segíthetnek, amely lehetővé teszi a törvény egyenes megsértése nélkül az ellentétek áthidalását. Az állami munkásbiztosítási hivatal ennek az ellenkezőjét teszi meg. Ez a hivatal, úgy látszik, dühös és kérlelhetetlen ellensége a kereskedelmi minisztériumnak, mert mindent megtesz, hogy a betegsegélyző pénztárt fölforgassa és annak működését lehetetlenné tegye. Ami a törvényben rossz, azt ez a hivatal még rosszabbá teszi. Az ellentéteket kiélesíti és törvénymagyarázatával arra törekszik, hogy minél előbb feje tetejére állítsa az egész intézményt. Talán így akarja a hivatal beigazolni, hogy Kossuth és Szterényi „szociális alkotása" nem ér semmit. Az állami munkásbiztosítási hivatal minden intézkedését a törvényre hivatkozva teszi. Minden szamárságuk magyarázatául a törvényt idézik, hogy ne őket nevesse ki minden józan gondolkodású ember, hanem a törvény megalkotóit. A távolállók azt hihetnék, hogy az V., Akadémia utca 1 szám alatt a törvényesség bolondjai kerültek össze. De akik a törvényt ismerik, azok csakhamar rájönnek, hogy az alamizsna-törvényre való folytonos hivatkozás csak takarója annak a hatalmi őrjöngésnek, amely az állami munkásbiztosítási hivatal urait elfogta. Be fogjuk bizonyítani, hogy a hivatal nem keresi a törvényességet, hanem sok esetben egyenesen fölrúgja a törvényt. A törvényesség feszegetésével az állami munkásbiztosítási hivatalnak kinevezett társaság magához akarja ragadni az autonómia minden jogát és egyedül akar intézkedni több mint egy millió munkásember legfontosabb ügyeiben. Ki akarják ragadni az önkormányzat kezéből az intézkedés összes jogait, hogy ők néhányan intézkedjenek millió munkás fölött. A betegsegélyezésről alkotott törvénynek az állami munkásbiztosítási hivatalról szóló része elég szerencsétlen alkotás. Az egyes szakaszok gummiszerűen nyújthatók és a hivatal jogai ilyenformán sokféleképp magyarázhatók. Vannak azonban az önkormányzatnak is olyan jogai, amelyek semmiféle interpretációval sem kaparithatók meg. A nemes hivatal hatalmi hóbortjában figyelmen kívül hagyta a törvény ezen intézkedéseit és az új alapszabályok megalkotásánál olyan jogokat ragadott magához, melyek nem illetik meg. Az alamizsna-törvény tárgyalásakor és a törvény indokolásában folyton azt hangoztatták, hogy az önkormányzat jogait a legszélesebb keretben respektálni fogják. A törvény sok dologban meghazudtolja ezt az elvet, az állami munkásbiztosítási hivatal pedig autokratikus gőggel az önkormányzatot teljesen megsemmisíti, illetőleg csak akarja. A közeljövőben meg fogja tanulni, hogy a hatalmi őrjöngést is a kellő keretek közé lehet szorítani. A munkásság, és ezekben a kérsekben a munkáltatók is, egységesen fognak eljárni a hivatal ellen. Az autonómia jogait nem lehet egy tollvonással elrabolni. Vagy tényleges valósággá válik az önkormányzat, vagy pedig állami kezelésbe kerül az új szociális csoda. Az országos pénztár igazgatósága és közgyűlési küldöttei nem fogják eltűrni, hogy bábok gyanánt rángassa őket az állami munkásbiztosítási hivatal. Pokolba az olyan önkormányzattal, amelynek nincs semmi intézkedési joga. Ennél jobb még az állami kezelés is, mert Lapunk mai száma 10 oldal