Népszava, 1909. október (37. évfolyam, 232–258. sz.)
1909-10-01 / 232. szám
10 lem uzsoráját; rászorítja a mezőgazdasági termelést az értékesítés szervezésére, melynek következtében jobb átlagárakat kapnak a gazdák és olcsóbban jut jobb árakhoz a fogyasztóközönség; végül a szervezett, intenzív mezőgazdaság kiváltja az ország forgalmi hálózatának kiépítését, modern vasútpolitikának és modern pénzügyi politikának megalkotását. Nagyszabású alkotások egész sora vár ime megvalósulásra, amelyeknek nem áll útjában Ausztria, de ttjokban áll a magyar birtokarisztokrácia, mely csüggedt tespedésbe lökte ennek az országnak termelő erőit, elvágta a nyugattal összekötő életereit és amely elzárta népünket a nyugati kultúra levegőjétől és az alkotó, cselekvés éltető, vérpezsdítő, idegacélozó, fölemelő munkájától! Életkérdés az országra, a haladásra a birtokarisztokrácia hatalmának megtörése, megtörése az általános titkos választójog által. SZEMLE. BELFÖLD. Növelik a papok hatalmát. A koalíciós kormányzatnak egyik leggyászosabb fejezete szól a papzsákba juttatott pénzeknek nagymérvű meggyarapodásáról. A koalíciós kormányzat egyrészt magára vállalta a felekezeti iskolák tanítóinak fizetését és az egyéb fentartási költségeket, másrészt meg a papság fizetését kongrua formájában fölemelte. Az egyházak kezén van másfélmilliárd értékű ingatlan vagyon, amelyet azért kapott, hogy iskolákat tartson fönn belőle és az alsópapságot eltartsa. Ma mindkét dolgot az állam vállalta magára — de azért az egyház kezéből nem vette vissza az állam az ő tulajdonát képező vagyont. A papok fizetése mind fokozottabb mértékben terheli az államot s most már új állami intézményeket is állítanak föl, amelyeknek az a céljuk, hogy ezen túlnyomóan állami eredetű vagyon kezelését nagy részben a csuhások ellenőrizzék. A nagy hurcolkodás előestéjén nevezteti ki, illetve állítja föl Apponyi az országos kongrua-tanácsot, amelynek feladata a mindkét szertartású katolikus alsóbb világi papság kongruaigényének jövőben való évenkénti megállapítása, valamint a katolikus kongruaszükséglet fedezésére az 1908. évi november hó 24-iki legfelsőbb elhatározás értelmében rendelt, egyházi forrásokból eredő járulékok kezelésének ellenőrzése. Ezen tanácsnak 15 tagja van, akik közül 4-et a püspöki kar küld ki. Tehát az állami költségvetésben fölvett összegek hovafordításáról püspökök fognak határozni. Ez az intézmény, ha a koalíció utolsó alkotása volna, méltóan és stílszerűen fejezné be a csuhások és ezerholdasok kormányának dicstelen életét. Kiket képvisel a Kossuth-párt? E cím alatt a bécsi „Vaterland" ezeket írja: Tekintettel a Kossuth-párt ama követelésére, hogy mint a magyar nép kívánságainak és követeléseinek legitim tolmácsát vegyék figyelembe, legnagyobb mértékben tanulságos leszögezni a magyar választási statisztika adatai alapján a szavazatok számát, amelyek a legutóbbi általános választáson ráestek. Magyarország 19.203.530 lakosa közül csak 1.056.664 embernek, tehát 5 százaléknak van szavazati joga. Ezek közül is legutóbb mindössze 802.168 ember gyakorolta szavazati jogát. Az adott 802.168 szavazat közül pedig a függetlenségi párt jelöltjeire mindent összevéve csupán 301.935 szavazat esett, mialatt a többi 500.233 szavazat az ellenpártok között oszlott meg. Ezek szerint a magyarországi lakosságnak elenyésző kisebbségét képviseli csupán a függetlenségi párt s ennélfogva a Kossuthistáknak éppenséggel semmi joguk nincs magukat a magyar NÉPSZAVA 1909 október 1. országi lakosság hivatott képviselőinek kijátszani. Mint a fenti számok bizonyítják, a túlnyomó többség nem a függetlenségi pártra, hanem az ellenpártokra szavazott. Persze ehhez még azt kell hozzátenni, hogy az ellenpártok éppen olyan kevéssé képviselik a népet, mint "a függetlenségi párt, vagyis, hogy az egész mai magyar parlamentnek együttvéve sincsen joga a nép nevében követeléseket állítani föl. Kulturkép. Tanfelügyelői jelentés nyomán a minap szóvá tettük, hogy Miskolcon ezerszámra van tanköteles korban levő gyermek, aki azonban nem járhat iskolába, mivel Miskolcon nincsen elegendő iskola befogadásukra. Ugyanilyen fajta, de még nagyobb mértékű kulturbotrány híre jön Kecskemétről, ahol 3600 tanköteles korban levő gyermek nem jár iskolába — iskola hiánya miatt. Kecskeméten, a fajmagyarság egyik központjában így gondoskodnak a nemzeti politikai uralom idején a magyar faj kiműveléséről és a magyar hegemónia védelméről. Ha „átkos" bécsiek vagy „magyarellenes" nemzetiségiek kezében lenne a kormány, akkor sem lehetne jobban rongálni a magyarságot és akadályozni a magyarság fejlődését, mint ahogy elvégzi ezt Apponyinak és bandájának kultúrpolitikája. Zsitvay. A koalíciós korszak nem múlhatik el anélkül, hogy egyik legfőbb oszlopát, védelmezőjét, buzgó szolgálataiért meg ne jutalmaznák. Derék öreg barátunkról, Zsitvay Leóról van szó. Ő literálta a legtöbb áldozatot a politikai üldözöttek sorából, ő ütötte rá a jog pecsétjét az agrárfeudális reakció megtorló hajszájára, ő védte meg a sajtó és élőszó fegyvereivel küzdő proletárok és nemzetiségiek támadásai, bírálatai ellen a koalíciós kormányt s a munkáskizsákmányolásból gyarapodó tőkés és földbirtokos osztályt, a népbolonditást hivatásszerűen űző papságot. Elévülhetetlen érdeme továbbá, hogy ama nevezetes békítési jelenetben olyan erkölcsi bizonyítványt állított ki Polónyiról, amilyenről az nem is álmodhatott. Ilyen közhasznú tevékenység után csak megérdemli, hogy kúriai tanácselnök legyen. Az is lesz, buzdító például szolgálva a független magyar bírák számára. Börtönbe dobott proletárok sorvadó testén át, kenyérkeresőiktől megfosztott nők és gyermekek zokogásának kísérete mellett visz az emelkedés útja a magas bírói székek felé. A mérsékelten román, de túlzóan stréber román ügyvédeknek „mérsékelt román párt" alakítási mozgalma igen kevés sikerrel jár. Amint a román nemzetiségi lapok írják, Babes Emil dr., aki a mozgalom tüzénél akarta megfőzni a maga kis levesét, mindenfelé visszautasításban részesül. A „Tribuna" azt írja róla, hogy a román nép árulója, aki a kormány erkölcsi, adminisztratív és pénzbeli segítségével a román népet a magyarosítás jármába akarja hajtani. A „Lupta" a többi között azt írja, hogy Babes pártalakítási kísérlete teljesen kudarcot vallott. Ugy Gaál József főrendiházi tag, valamint az aradi és a lugosi román püspökök, akiket Babes Emil a mérsékelt párt vezéreivé akart megtenni, kijelentették, hogy semmi közük Babes pártalakításához, amelyről csak a hozzájuk beküldött körlevélből értesültek. Több román nemzetiségi párti képviselő kijelentette, hogy a jelenlegi sovén, magyarosító irányzat mellett a román mérsékelt pártnak semmi kilátásai nincsenek, mert Andrássy és Apponyi erőszakos intézkedései az egész román népet a mainemzetiségi irányzat táborába hajtotta. A rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában a bel- és igazságügyminiszterek rendeletet bocsátottak ki a bűnvádi eljárásról szóló 1897. évi és a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi törvényekben foglalt elvek alapján. Minthogy a kihágások legnagyobb része a rendőrhatóságok (főszolgabíró, rendőrkapitány) hatáskörébe tartozik, minthogy kihágások miatt rengeteg sok embert ítélnek el, nagyon fontos, hogy ez ügyekben az eljárás szabályai lehetőleg minden eszközt és módot megadjanak a védelem kellő kifejezésére. Csakhogy ez még nem elég, sőt szomorú tapasztalataink alapján mondhatjuk, nagyon is kevés. Hasztalanul másolják le a törvénykönyvekben és a miniszteri rendeletekben a modern törvényhozások alkotta szabályokat, hasztalanul hirdetik a modern jogelveket, ha ezeknek gyakorlati alkalmazását meghagyják a régi rendszer, a régi intézmények és régi emberek körében. A bíráskodás egyáltalán nem való a közigazgatás k körébe, annál kevésbé a magyar közigazgatáséba. Hiszen a modern jogfejlődés szempontjából tényleg elavult kihágási szabályrendelet mellett is lehetne tisztességesen bíráskodni, ha arravalók lennének a bírák. De amidőn a budapesti magyar királyi államrendőrségnél is állandó gyakorlat, hogy kihágási ügyekben nem hallgatnak ki tanúkat, hanem a rendőrök jelentése alapján ítélik el a vádlottakat, akkor képzelhetjük, mit csinálnak a falusi kiskirályok, a szolgabirák. Az új rendeletnek az az intézkedése, hogy a vádat a közérdek szempontjából a törvényhatóság tiszti ügyésze képviseli és hogy mellette egyes érdekkörök szakképviselője is fölléphet, csak bonyolultabbá, de a kihágással üldözöttek javára kellemesebbé nem teszi az eljárást, mert ezek az új alakok ugyanabból a társadalmi rétegből szorulnak be a kihágási pörbe, mint e pör bírái. S ha meggondoljuk, hogy a kihágásokkal zaklatottak aránytalanul nagy része munkás, szegény ember, ha meggondoljuk, hogy a politikai célokra kihasznált rendőrhatóságok e kihágási hatáskörüket is állandóan fölhasználják politikai üldözésekre, akkor az újabb eljárási rendeletről csak azt mondhatjuk, hogy nem ér az semmit sem, míg a bíráskodást minden vonalon, minden ügyben kormánytól és klikkektől független, a nép által választott bírák nem gyakorolják. Rövid belpolitikai hírek. Kap.cikk pénzügyminiszteri tanácsost pénzügyi államtitkárrá nevezte ki a király. Szilágy vármegye törvényhatósága csütörtökön tartott közgyűlésén Hajduvármegye közönségének a szekularizáció tárgyában küldött átiratára vonatkozólag az állandó választmány javaslatára kimondta, hogy az átiratban érintett kérdések tárgyalását ez alkalommal mellőzik, mert a jelen válságos politikai helyzetben kerülni kell más olyan kérdések szőnyegre hozatalát, melyek előreláthatólag éles ellentéteket idéznének föl. KÜLFÖLD. Belgium. Kegyetlenkedések a Kongoban. A Kongotartományban meghonosított gazságok leküzdésére alakult Congoreform Association titkára, Morell, a londoni „Daily News"-ban részleteket közöl a Kongoban elkövetett kegyetlenkedésekről . Száz és száz férfit, nőt és gyermeket égetnek meg. Nem ritka eset, hogy asszonyokat összekötöznek s azután a belga hivatalnokok revolverekkel lövöldöznek rájuk, mint eleven céltáblákra. A legkisebb kihágásért is megkorbácsolják a benszülötteket. Néha egy-egy benszülöttre száz ostorcsapást mérnek. Egy benszülött főnököt, amiért vonakodott a kiaknázó társaságnak kopást szállítani, közelénél-lábánál fölakasztották s 70 fontot akasztottak a mellére. Egy éjjel és két napig függött igy, amig végre kiszenvedett. Feleségét elevenen eltemették. Egész falvakat fölperzselnek a belga kiaknázó társaság megbízásából. A benszülötteket szegecses korbáccsal verik s mindenféle módon kínozzák a szerencsétleneket. Egy asszonyt egy izben ugy megkötöztek, hogy mozdulni sem tudott s azután nagy hangyákat szórtak rá. Az asszony iszonyú kínok között meghalt. Egy belga egy ízben egy kannibállal megetetett egy kongói benszülöttet. Olaszország. A cár utazása. A polgári sajtólakások hónapok óta foglalkoznak a cárnak Olaszországba tervezett utazásával. Gondosan tudo-