Népszava, 1912. szeptember (40. évfolyam, 207–231. sz.)

1912-09-17 / 220. szám

14 tizenöt nap és különbeni végrehajtás terhe alatt fizetendő: 400 korona, szóval négyszáz korona pénzbüntetéssel sújtom. Végre a lefoglalt kor­bács elkobzását és megsemmisítését a Bbsz. alapján elrendelem. A kiszabott pénzbüntetés az 1901. t.c. 23. §-a szerint felerészben Nagyki­kinda r. t. várost, felerészben az államkincstárt illeti meg. Megokolás: Gy. G. a helybeli kerületi munkás­biztosító­i pénztárnál azon panaszt emelte, hogy terhelt tégla­- és cserépgyárában oly munkára legyen szorítva, amelyet testi gyöngeségénél fogva végezni képtelen és a nehéz munka kö­vetkeztében beteg is lett. Terhelt mindezen kö­rülményt tagadta. Ezzel szemben R. E., S. D., L. D. és M. A. gyári munkások azt vallották, hogy Gy. G. munkatársuk oly nehéz munkára volt szorítva, amelyet végezni testi gyöngeségé­nél fogva nemcsak hogy képes nem volt, de ilyen munkára szerződve sem lett. Tanult vallo­másaival beigazolást nyert azon körülmény is, hogy akkor, midőn panaszos a nehéz munkát végezni nem akarta és nem birta, P. M. terhelt­nek teljhatalmu munkafelügyelője korbácsüté­sekkel szorította a nehéz munkára. Hogy pedig terheltnek mindezekről tudomása volt és kellett hogy legyen, kiviláglik P. M. azon beismerő vallomásából is, hogy a korbács állandóan a gyár helyiségében a szegen függött és igy lehe­tetlen, hogy terheltnek nem tű­nt föl, hogy a korbács a gyárban tartatik és mi célra használ­tatik?! Máskülönben is alkalmazottainak és helyetteseinek a gyárbani ténykedéséért ő fele­lős, így bűnössége kétségtelenül meg van álla­pítva. A megtartott helyszíni vizsgálatban ma­gam is meggyőződtem, hogy az alig 12—14 éves gyári munkások oly munkát végeznek, amelyet testi szervezetük csakis nagy megerőltetéssel bír el. A pénzbüntetés kiszabásánál súlyosbító körül­ménynek vettem, hogy terhelt hasonló kihágás­ért az 1911. évi 1417. kik. számú ítéletemmel már jogerősen elmarasztaltatott és a folyó évben ipari kihágás miatt ellene számtalan följelentés létetett. A pénzbüntetés legmagasabb mértékét azért alkalmaztam, mert így vélem azon ázsiai állapotok megszüntetését elérni, amelyek ter­helt gyárában uralkodnak. Miről sértettet és a nagykikindai kerületi munkásbiztosító pénztárt arról értesítem, hogy jelen ítéletem ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt hivatalomnál benyúj­tandó fölebbezéssel lehet élni. Nagykikinda, 1911. évi december hó 6. napján. (P. H.) Kajtár, s. k. rendőrkapitány. Dippong Józsefé az érdem, hogy megta­lálta a módját a legmagasabb fokig való ki­zsákmányolásnak. Bitang rendszeréért a tő­kések hálásak lehetnek. Az emberséges ér­zésű emberek azonban szeretnék úgy egy negyedórácskára a kezükbe kaparintani azt a korbácsot és cafatossá szaggatni a gyáros úr hátán. Mert ez a legkevesebb, amit ki­érdemelt, most és végre elkezdett hangosan kiabálni, hogy ő az üdvözítő és meg kell halnia, hogy az em­beriséget megváltsa. Ő is bekerült a kórházba, hogy a vallás fölemelő hatása alatt megnyu­godjék. A harmadik áldozat egy öreg asszony volt, aki ugyancsak vasárnap este a Mariahill egyik utcakeresztezésnél ordítozott. Csak egyik lábán volt cipő, haja szétbomlott és hol angolul, hol franciául ordítozott a tömeg felé, hogy ő Jeanne d'Arc. Egy rendőr végre oltalmába vette. . . . Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a­ papok butításainak csak három bolondja van .. . Itt írjuk meg, hogy az eucharisztikus kon­gresszus befejezését tevő körmenet vasárnap folyt le. Csak az isten volt egy kissé kímélet­len, mert zuhogó esőt bocított a híveire. A menetben magyarok is résztvettek. Élükön a jól ismert klerikális mágnások haladtak. tt én vagyok az üdvözítő, vagyok Jeanne d'l&pol* . Az oltári szentség bolondjai. • A bécsi cécó hatása alatt megbolondult egy sereg ember. Az oltári szentségnek sok a bolondja. De akik­ről itt szó lesz, azok a szó betű szerint való ér­telmében megbolondultak. Azt mondják, hogy a vallás fölemelő, megnyugtató. Emellett azonban nem bizonyít az, hogy most Bécsben, ahol a vi­lág minden tájékáról összesereglett hívők résztvételével úgynevezett eucharista kongresz­szust rendeztek, egy sereg, tán jobb sorsra ér­demes ember őrületbe esett. Az egyik Stra­nischak Franciska. Valami kishivatalnoknak a felesége, akinek az Úr akaratából és bölcsesé­géből bizonyára nem sok öröm jutott osztály­részül e „földi vándorlás"-ában. Egészen bizo­nyos, hogy még soha nem jutott olyan jó falat­hoz, mint a legutolsó szegénységet prédikáló csuhás. Pedig azok közé tartozik, azoknak az osztályából való, akiknek dolgozniok kell. Hol­ott éppen a kongresszuson magyarázta egyik csudás, hogy csak az egyék, aki dolgozik. Sze­gény Franciska Stájerországból rándult Bécsbe és ott annyira meghatotta a mindenható bölcs rendelése, hogy örömében hirtelen tombolni kezdett, mire az elmeorvosi klinikára szállí­tották. Ez szombaton este történt. Vasárnap este meg, valószínűen a felvonulás hatása alatt, a 45 éves Hoepperger József bolondult meg. Ol­vasóval a kezében folytonosan imákat mér­ NÉPSZAVA - 1912 szeptember -ftfc. - Primadonna és gazdálkodó szerelmi drámája. mindKetten meghalta«, Nagykanizsán, a város egyik forgalmas ut­cáján agyonlőtte egy fiatalember az ott működő színtársulat primadonnáját és azután saját magát lőtte fejbe. Mind a ketten azonnal meg­haltak. A színésznőt Vörös Esztinek hívják. A gyil­kosság reggel kilenc órakor történt. Vörös Eszti egy kolléganőjének társaságában éppen próbára ment. A Kölcsey­ utcában eléjük ke­rült egy fiatalember, aki már tíz lépésről üd­vözölte őket. Amikor a fiatalember egész kö­zelükbe ért, előrántotta buldoggre­vol­vérét és szó nélkül a leányra lőtt, akinek a golyó a szívébe hatolt. A fiatalember ezután önmaga ellen fordította a fegyvert és halántékon lőtte magát. Összefutott az egész utca, a színháznál próbáló színészek és színésznők riadtan szalad­tak a szerencsétlenség színhelyére, de már ké­sőn. Két ember megfogta a fiatalember és a leány holttestét és bevitték a legközelebbi ud­varba, ahol a holttesteket takarókkal terítették le. A próbáról jövő színészek és színésznők sírva borultak rá a szép szőke leányra, aki lecsukott szemekkel, hideg merevséggel feküdt a földön. A fiatalember szeptember 2­-án jött Nagykanizsára. A „Korona"-szállóban vett la­kást és bejelentő lapját úgy töltötte ki, hogy Joó Istvánnak hívják, gazdálkodó és utolsó tartózkodó helye Rácalmás volt. A fiatalem­ber hátrahagyott levelében őrült szerelmével és féltékenységével magyarázza tettét. Azt ál­lítja, hogy közös elhatározással mentek a ha­lálba. Kéri, hogy egymás mellé temessék őket. Joó István egy éve lakott Rácalmáson. Eb­ben az évben történt, hogy Dunaföldvárra rán­dult át, ahol az ott vendégszereplő Vörös Eszti­ben egy régi ismerősét találta föl. Joó István nős ember volt, de ez után a találkozás után teljesen elhanyagolta családját. Joóné egy na­pon kétségbeesésében férje után ment Duna­földvárra. Az állomáson találkozott a férjével, aki Vörös Eszti társaságában éppen Paksra akart utazni. Joané a pályaudvaron nagy bot­rányt rögtönzött, amelynek az lett a vége, hogy férje ellen beadta a válókeresetet, diáldemokrata kongresszusok határozataihoz csatlakozik és minden országra nézve szabad kezet enged az antimilitarista agitáció formá­ját illetőleg. Abban a kérdésben, hogy mikép­pen akadályozandó meg a háború, a bizottság véleménye két egyenlő csoportra oszlott. Az egyik csoport határozati javaslata rámutat a nemzetközi szociáldemokrata kongresszusok ha­tározataira, amelyet a nemzetek között fölme­rülő vitás kérdések elintézésére a kötelező béke­bíróságok követelik és fölszólítja a skandináv pártokat, hogy fenyegető viszályok esetén azon­nal egységesen működjenek közre és a munkás­osztály minden erejét használják föl a békél­tető bíróságok érvényesítésére. A második cso­port meg akarja állapítani azokat az eszközö­ket, amelyekkel a békebíróságok elismerését kikényszerítsék. Ezek az eszközök részben az általános munkássztrájk, részben pedig a kato­nai sztrájk. A kongresszuson az első csoportot Branting (Svédország) és Bonnewie (Norvégia) képvi­selték. Az általános és a katonai sztrájk eszmé­jének képviselője Bonnewie tartalékos had­nagy, a norvég hadseregben és egyenesen a ka­szárnyából utazott a kongresszusra, hogy ott antimilitarista fölfogásának a katonai sztrájk propagálásával adjon kifejezést. Branting elv­társ hosszú beszédben meggyőzte a kongresszus nagy többségét arról, hogy nagy szavakkal és fenyegetésekkel nem lehet célt érni. Ezért is az első csoport javaslatát fogadták el nagy többséggel és ugyanolyan többséggel vetették el a katonai sztrájkra vonatkozó javaslatot. Ezután folytatták a szakszervezeti taktikára vonatkozó napirendet. Ennél a kérdésnél is két irányzat állott egymással szemben. Bár az egyik csoport, a szindikalisták, csak kevés kül­döttből állt. Amennyiben a kongresszus tanács­kozásaiból kiderült, ezek is a parlamenti akció hívei és így elvetik az anarchista­ szindikaliz­mus taktikáit. De azért elfogadják a szindika­lista harci eszközöket, a szabottagot, de elvetik a szakszervezeti segélyezéseket. A svéd vas- és fémmunkások képviselője, Johannson ellenezte az országos centralizált segélyezést, ellenben híve annak, hogy a segélyezéseket nemzetközi szövetségek útján biztosítsák. Cohen (Berlin) a német felfogást fejtette ki, amely szerint a nemzetközi segélyezéshez csak akkor lehet fo­lyamodni, amikor az országos pénzforrások már kimerültek. A szavazásnál a szindikalisták ja­vaslatát elvetették, míg Johannson azon javas­latát, hogy a kérdést egyelőre függőben hagy­ják, csak 29 szavazatot kapott. A kongresszus azután elfogadta a bizottság javaslatát, amely lényegében megfelel azoknak a felfogá­soknak, amelyek a német szakszervezeti mozga­lomban érvényesülnek. Végül határozatot hoz­tak a bevándorlás kérdésében, amely lényegé­ben a stuttgarti nemzetközi kongresszus hatá­rozatának felel meg. Elhatározták továbbá, hogy a skandináv munkáskongresszusokat ezen­túl csak a szükségnek megfelelő időközökben tartják meg. A szokásos búcsúbeszédek után a kongresszus csütörtökön véget ért. OOP fiÁKTÜGYEK CCO A fővárosi végrehajtó bizottság kedden este 6 órakor ülést tart. A győri előfizetőket értesíti a kiadóhiva­tal, hogy a lapkezeléssel Németh elvtársat bízta meg. A nyugtákat Rudas Sándor elv­társ írja alá és csak ezek a nyugták érvé­nyesek. A skandináv m­unkáskongresszus befejezése. A skandináv munkáskongresszus csütörtöki ta­nácskozásán tárgyalták a katonai és a szakszer­vezeti kérdést. A katonai kérdésben a kiküldött tíztagú bizottság csak az antimilitarista agitá­cióra nézve tudott megállapodásra jutni. Erre nézve egységes határozati javaslatot terjesztet­tek elő. A határozati javaslat a nemzetközi szó­ Szervezkedés, Első kerület. A pártszervezet központjában (Krisztina körút 100. számú vendéglő) szerdán este 8 órakor előadást tartanak. Előadó Weisz Károly elvtárs. — A végrehajtó bizottság tagjai fél 8 órakor jelenjenek m­eg. Harmadik kerület. A pártszervezet tagjai, az összes Nép­szava-előfizetők jelenjenek m­eg szerdán este 8 órakor a Munkás­ Otth­onban, Kiskorona­ utca 82. szám alatt tartandó előadáson. Az előadást Silberstein elvtárs tartja a párt­programról. Negyedik kerület. Szerdán este 8 órakor Buchingerné Ladányi Szeréna elvtársnő tart előadást. Az elvtársak ne­jeikkel és nőismerőseikkel jelenjenek meg. A pártszervezet helyisége a Képiró- és Királyi Pál-utca sarkán levő ven­déglőben van. ötödik kerület. "A második csoportban (Váci-út­­ca, Weinberger-vendéglő) e hó 18-án, szerdán este 8 órakor összejövetel lesz.­­ A negyedik csoportban (helyiség Csáky-utca 14, Novaczky-vendéglő, ide tartozik a Zá­mólya-utca, Lipót-körút, Váci- és Pozsonyi-út által hatá­rolt terület) szerdán este 8 órakor összejövetel lesz a cso­port kiépítése ügyében. Jelenjenek meg a csoport területén lakó Népszava-előfizetők és szervezett munkások. Hatodik kerület. Az első csoport szerdán este 8 órakor az Ó-utca 7. szám alatt levő vendéglőben értekezletet tart.­­ A második csoport szerdán este 8 órakor a Kmetty- és Bajnok-utca sarkán levő Steidl-féle vendéglőben értekez­letet tart, az összes bizalmi férfak okvetlenül jelenjenek meg. — A harmadik csoport szerdán este 8 órakor a t­ób­i­ út 31. szám alatt levő Szabó-féle vendéglőben érte­kezletet tart, az összes bizalmi férfiak okvetlenül je­lenjenek meg. — A negyedik csoport e hó 18-án, szer­dán este 8 órakor a Kartács­ utca 5. szám alatt levő He­rényi-féle vendéglőben értekezletet tart. A csoport terüle­tén lakó összes elvtársak, különösen a bizalmi férfiak je­lenjenek meg.­­ Az ötödik csoport szerdán este 8 óra­kor a Váci-út 117. szám alatt levő Fehér-féle vendéglőben értekezletet tart. A csoport területén lakó összes elvtársak jelenjenek meg.

Next