Népszava, 1912. szeptember (40. évfolyam, 207–231. sz.)
1912-09-17 / 220. szám
14 tizenöt nap és különbeni végrehajtás terhe alatt fizetendő: 400 korona, szóval négyszáz korona pénzbüntetéssel sújtom. Végre a lefoglalt korbács elkobzását és megsemmisítését a Bbsz. alapján elrendelem. A kiszabott pénzbüntetés az 1901. t.c. 23. §-a szerint felerészben Nagykikinda r. t. várost, felerészben az államkincstárt illeti meg. Megokolás: Gy. G. a helybeli kerületi munkásbiztosítói pénztárnál azon panaszt emelte, hogy terhelt tégla- és cserépgyárában oly munkára legyen szorítva, amelyet testi gyöngeségénél fogva végezni képtelen és a nehéz munka következtében beteg is lett. Terhelt mindezen körülményt tagadta. Ezzel szemben R. E., S. D., L. D. és M. A. gyári munkások azt vallották, hogy Gy. G. munkatársuk oly nehéz munkára volt szorítva, amelyet végezni testi gyöngeségénél fogva nemcsak hogy képes nem volt, de ilyen munkára szerződve sem lett. Tanult vallomásaival beigazolást nyert azon körülmény is, hogy akkor, midőn panaszos a nehéz munkát végezni nem akarta és nem birta, P. M. terheltnek teljhatalmu munkafelügyelője korbácsütésekkel szorította a nehéz munkára. Hogy pedig terheltnek mindezekről tudomása volt és kellett hogy legyen, kiviláglik P. M. azon beismerő vallomásából is, hogy a korbács állandóan a gyár helyiségében a szegen függött és igy lehetetlen, hogy terheltnek nem tűnt föl, hogy a korbács a gyárban tartatik és mi célra használtatik?! Máskülönben is alkalmazottainak és helyetteseinek a gyárbani ténykedéséért ő felelős, így bűnössége kétségtelenül meg van állapítva. A megtartott helyszíni vizsgálatban magam is meggyőződtem, hogy az alig 12—14 éves gyári munkások oly munkát végeznek, amelyet testi szervezetük csakis nagy megerőltetéssel bír el. A pénzbüntetés kiszabásánál súlyosbító körülménynek vettem, hogy terhelt hasonló kihágásért az 1911. évi 1417. kik. számú ítéletemmel már jogerősen elmarasztaltatott és a folyó évben ipari kihágás miatt ellene számtalan följelentés létetett. A pénzbüntetés legmagasabb mértékét azért alkalmaztam, mert így vélem azon ázsiai állapotok megszüntetését elérni, amelyek terhelt gyárában uralkodnak. Miről sértettet és a nagykikindai kerületi munkásbiztosító pénztárt arról értesítem, hogy jelen ítéletem ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt hivatalomnál benyújtandó fölebbezéssel lehet élni. Nagykikinda, 1911. évi december hó 6. napján. (P. H.) Kajtár, s. k. rendőrkapitány. Dippong Józsefé az érdem, hogy megtalálta a módját a legmagasabb fokig való kizsákmányolásnak. Bitang rendszeréért a tőkések hálásak lehetnek. Az emberséges érzésű emberek azonban szeretnék úgy egy negyedórácskára a kezükbe kaparintani azt a korbácsot és cafatossá szaggatni a gyáros úr hátán. Mert ez a legkevesebb, amit kiérdemelt, most és végre elkezdett hangosan kiabálni, hogy ő az üdvözítő és meg kell halnia, hogy az emberiséget megváltsa. Ő is bekerült a kórházba, hogy a vallás fölemelő hatása alatt megnyugodjék. A harmadik áldozat egy öreg asszony volt, aki ugyancsak vasárnap este a Mariahill egyik utcakeresztezésnél ordítozott. Csak egyik lábán volt cipő, haja szétbomlott és hol angolul, hol franciául ordítozott a tömeg felé, hogy ő Jeanne d'Arc. Egy rendőr végre oltalmába vette. . . . Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a papok butításainak csak három bolondja van .. . Itt írjuk meg, hogy az eucharisztikus kongresszus befejezését tevő körmenet vasárnap folyt le. Csak az isten volt egy kissé kíméletlen, mert zuhogó esőt bocított a híveire. A menetben magyarok is résztvettek. Élükön a jól ismert klerikális mágnások haladtak. tt én vagyok az üdvözítő, vagyok Jeanne d'l&pol* . Az oltári szentség bolondjai. • A bécsi cécó hatása alatt megbolondult egy sereg ember. Az oltári szentségnek sok a bolondja. De akikről itt szó lesz, azok a szó betű szerint való értelmében megbolondultak. Azt mondják, hogy a vallás fölemelő, megnyugtató. Emellett azonban nem bizonyít az, hogy most Bécsben, ahol a világ minden tájékáról összesereglett hívők résztvételével úgynevezett eucharista kongreszszust rendeztek, egy sereg, tán jobb sorsra érdemes ember őrületbe esett. Az egyik Stranischak Franciska. Valami kishivatalnoknak a felesége, akinek az Úr akaratából és bölcseségéből bizonyára nem sok öröm jutott osztályrészül e „földi vándorlás"-ában. Egészen bizonyos, hogy még soha nem jutott olyan jó falathoz, mint a legutolsó szegénységet prédikáló csuhás. Pedig azok közé tartozik, azoknak az osztályából való, akiknek dolgozniok kell. Holott éppen a kongresszuson magyarázta egyik csudás, hogy csak az egyék, aki dolgozik. Szegény Franciska Stájerországból rándult Bécsbe és ott annyira meghatotta a mindenható bölcs rendelése, hogy örömében hirtelen tombolni kezdett, mire az elmeorvosi klinikára szállították. Ez szombaton este történt. Vasárnap este meg, valószínűen a felvonulás hatása alatt, a 45 éves Hoepperger József bolondult meg. Olvasóval a kezében folytonosan imákat mér NÉPSZAVA - 1912 szeptember -ftfc. - Primadonna és gazdálkodó szerelmi drámája. mindKetten meghalta«, Nagykanizsán, a város egyik forgalmas utcáján agyonlőtte egy fiatalember az ott működő színtársulat primadonnáját és azután saját magát lőtte fejbe. Mind a ketten azonnal meghaltak. A színésznőt Vörös Esztinek hívják. A gyilkosság reggel kilenc órakor történt. Vörös Eszti egy kolléganőjének társaságában éppen próbára ment. A Kölcsey utcában eléjük került egy fiatalember, aki már tíz lépésről üdvözölte őket. Amikor a fiatalember egész közelükbe ért, előrántotta buldoggrevolvérét és szó nélkül a leányra lőtt, akinek a golyó a szívébe hatolt. A fiatalember ezután önmaga ellen fordította a fegyvert és halántékon lőtte magát. Összefutott az egész utca, a színháznál próbáló színészek és színésznők riadtan szaladtak a szerencsétlenség színhelyére, de már későn. Két ember megfogta a fiatalember és a leány holttestét és bevitték a legközelebbi udvarba, ahol a holttesteket takarókkal terítették le. A próbáról jövő színészek és színésznők sírva borultak rá a szép szőke leányra, aki lecsukott szemekkel, hideg merevséggel feküdt a földön. A fiatalember szeptember 2-án jött Nagykanizsára. A „Korona"-szállóban vett lakást és bejelentő lapját úgy töltötte ki, hogy Joó Istvánnak hívják, gazdálkodó és utolsó tartózkodó helye Rácalmás volt. A fiatalember hátrahagyott levelében őrült szerelmével és féltékenységével magyarázza tettét. Azt állítja, hogy közös elhatározással mentek a halálba. Kéri, hogy egymás mellé temessék őket. Joó István egy éve lakott Rácalmáson. Ebben az évben történt, hogy Dunaföldvárra rándult át, ahol az ott vendégszereplő Vörös Esztiben egy régi ismerősét találta föl. Joó István nős ember volt, de ez után a találkozás után teljesen elhanyagolta családját. Joóné egy napon kétségbeesésében férje után ment Dunaföldvárra. Az állomáson találkozott a férjével, aki Vörös Eszti társaságában éppen Paksra akart utazni. Joané a pályaudvaron nagy botrányt rögtönzött, amelynek az lett a vége, hogy férje ellen beadta a válókeresetet, diáldemokrata kongresszusok határozataihoz csatlakozik és minden országra nézve szabad kezet enged az antimilitarista agitáció formáját illetőleg. Abban a kérdésben, hogy miképpen akadályozandó meg a háború, a bizottság véleménye két egyenlő csoportra oszlott. Az egyik csoport határozati javaslata rámutat a nemzetközi szociáldemokrata kongresszusok határozataira, amelyet a nemzetek között fölmerülő vitás kérdések elintézésére a kötelező békebíróságok követelik és fölszólítja a skandináv pártokat, hogy fenyegető viszályok esetén azonnal egységesen működjenek közre és a munkásosztály minden erejét használják föl a békéltető bíróságok érvényesítésére. A második csoport meg akarja állapítani azokat az eszközöket, amelyekkel a békebíróságok elismerését kikényszerítsék. Ezek az eszközök részben az általános munkássztrájk, részben pedig a katonai sztrájk. A kongresszuson az első csoportot Branting (Svédország) és Bonnewie (Norvégia) képviselték. Az általános és a katonai sztrájk eszméjének képviselője Bonnewie tartalékos hadnagy, a norvég hadseregben és egyenesen a kaszárnyából utazott a kongresszusra, hogy ott antimilitarista fölfogásának a katonai sztrájk propagálásával adjon kifejezést. Branting elvtárs hosszú beszédben meggyőzte a kongresszus nagy többségét arról, hogy nagy szavakkal és fenyegetésekkel nem lehet célt érni. Ezért is az első csoport javaslatát fogadták el nagy többséggel és ugyanolyan többséggel vetették el a katonai sztrájkra vonatkozó javaslatot. Ezután folytatták a szakszervezeti taktikára vonatkozó napirendet. Ennél a kérdésnél is két irányzat állott egymással szemben. Bár az egyik csoport, a szindikalisták, csak kevés küldöttből állt. Amennyiben a kongresszus tanácskozásaiból kiderült, ezek is a parlamenti akció hívei és így elvetik az anarchista szindikalizmus taktikáit. De azért elfogadják a szindikalista harci eszközöket, a szabottagot, de elvetik a szakszervezeti segélyezéseket. A svéd vas- és fémmunkások képviselője, Johannson ellenezte az országos centralizált segélyezést, ellenben híve annak, hogy a segélyezéseket nemzetközi szövetségek útján biztosítsák. Cohen (Berlin) a német felfogást fejtette ki, amely szerint a nemzetközi segélyezéshez csak akkor lehet folyamodni, amikor az országos pénzforrások már kimerültek. A szavazásnál a szindikalisták javaslatát elvetették, míg Johannson azon javaslatát, hogy a kérdést egyelőre függőben hagyják, csak 29 szavazatot kapott. A kongresszus azután elfogadta a bizottság javaslatát, amely lényegében megfelel azoknak a felfogásoknak, amelyek a német szakszervezeti mozgalomban érvényesülnek. Végül határozatot hoztak a bevándorlás kérdésében, amely lényegében a stuttgarti nemzetközi kongresszus határozatának felel meg. Elhatározták továbbá, hogy a skandináv munkáskongresszusokat ezentúl csak a szükségnek megfelelő időközökben tartják meg. A szokásos búcsúbeszédek után a kongresszus csütörtökön véget ért. OOP fiÁKTÜGYEK CCO A fővárosi végrehajtó bizottság kedden este 6 órakor ülést tart. A győri előfizetőket értesíti a kiadóhivatal, hogy a lapkezeléssel Németh elvtársat bízta meg. A nyugtákat Rudas Sándor elvtárs írja alá és csak ezek a nyugták érvényesek. A skandináv munkáskongresszus befejezése. A skandináv munkáskongresszus csütörtöki tanácskozásán tárgyalták a katonai és a szakszervezeti kérdést. A katonai kérdésben a kiküldött tíztagú bizottság csak az antimilitarista agitációra nézve tudott megállapodásra jutni. Erre nézve egységes határozati javaslatot terjesztettek elő. A határozati javaslat a nemzetközi szó Szervezkedés, Első kerület. A pártszervezet központjában (Krisztina körút 100. számú vendéglő) szerdán este 8 órakor előadást tartanak. Előadó Weisz Károly elvtárs. — A végrehajtó bizottság tagjai fél 8 órakor jelenjenek meg. Harmadik kerület. A pártszervezet tagjai, az összes Népszava-előfizetők jelenjenek meg szerdán este 8 órakor a Munkás Otthonban, Kiskorona utca 82. szám alatt tartandó előadáson. Az előadást Silberstein elvtárs tartja a pártprogramról. Negyedik kerület. Szerdán este 8 órakor Buchingerné Ladányi Szeréna elvtársnő tart előadást. Az elvtársak nejeikkel és nőismerőseikkel jelenjenek meg. A pártszervezet helyisége a Képiró- és Királyi Pál-utca sarkán levő vendéglőben van. ötödik kerület. "A második csoportban (Váci-útca, Weinberger-vendéglő) e hó 18-án, szerdán este 8 órakor összejövetel lesz. A negyedik csoportban (helyiség Csáky-utca 14, Novaczky-vendéglő, ide tartozik a Zámólya-utca, Lipót-körút, Váci- és Pozsonyi-út által határolt terület) szerdán este 8 órakor összejövetel lesz a csoport kiépítése ügyében. Jelenjenek meg a csoport területén lakó Népszava-előfizetők és szervezett munkások. Hatodik kerület. Az első csoport szerdán este 8 órakor az Ó-utca 7. szám alatt levő vendéglőben értekezletet tart. A második csoport szerdán este 8 órakor a Kmetty- és Bajnok-utca sarkán levő Steidl-féle vendéglőben értekezletet tart, az összes bizalmi férfak okvetlenül jelenjenek meg. — A harmadik csoport szerdán este 8 órakor a tóbi út 31. szám alatt levő Szabó-féle vendéglőben értekezletet tart, az összes bizalmi férfiak okvetlenül jelenjenek meg. — A negyedik csoport e hó 18-án, szerdán este 8 órakor a Kartács utca 5. szám alatt levő Herényi-féle vendéglőben értekezletet tart. A csoport területén lakó összes elvtársak, különösen a bizalmi férfiak jelenjenek meg. Az ötödik csoport szerdán este 8 órakor a Váci-út 117. szám alatt levő Fehér-féle vendéglőben értekezletet tart. A csoport területén lakó összes elvtársak jelenjenek meg.