Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-02 / 182. szám
1914 augusztus 2. NÉPSZAVA Zavargások Új-Szerbiában. (Szaloniki, augusztus 1.) Üszkübi jelentés szerint Új-Szerbia különböző községeiben az utóbbi napokban nagy zavargások volak. Koszovóban a mohamedán hadkötelesek nagy része vonakodik bevonulni, többen közülök a hegyek közé szöktek. Üszküb és Prizrend környékén, ahol a hatóságok szigorú intézkedéseket tettek, nyílt zavargás tört ki. Prile és Köprülü mellett a bolgár lakosság között is nyugtalanság tört ki. Belgrádban nincsenek lapok. (Bukarest, augusztus 1.)Az „Universul" kiküldött tudósítója táviratozza Nisből. Belgrádban már két napja nincsenek lapok, ami egész Szerbiában nagy pánikot és nyugtalanságot idézett elő, mert senki sem tudja, mi az eddigi harcok eredménye. A királyi palota udvarán százával állanak a kocsik és a pályaudvarra szállítják a királyipalota búktorait, s A szerb trónörökös és a sarajevoi merénylet. (Róma, augusztus 1.) A „Corriera Italia" jelentése szerint az osztrák-magyar kormány olyan okiratok birtokába jutott, amelyek kétségtelenül bebizonyítják, hogy Sándor szerb trónörökös is tudott a sarajevoi összeesküvésről. Ezeket az okiratokat az orosz kormánynak is beterjesztették, ahol rendkívül mély benyomást tettek. Az osztrák-magyar kormánynak arra vonatkozólag is vannak bizonnyítékai, hogy Szerbiában egy másik összeesküvést is szőttek, amelynek a célja a montenegrói dinasztia elűzése és Montenegrónak Szerbiávalvaló egyesítése volt. Általános mozgósítás Németországban. Berlinből jelentik a „Magyar Távirati Irodá"-nak (Feladatott Berlinben július .31-én, este 10 óra 15 perckor; Budapestre érkezett augusztus 1-én 6 óra 25 perckor). A „Nordd. Alig. Ztg." írja: Miután a közvetítő akció, amely magának a cárnak óhajára indult meg, az orosz kormány által az orosz hadsereg és haditengerészet általános mozgósításával megzavartatott, a császár kormánya Pétervárott tudatta, hogy a német mozgósítás várható, hogy ha Oroszország 12 óra alatt nem, szünteti be a riadi készülődéselvet és erről határozott nyilatkozatot nem tesz. Egyúttal a francia, kormányhoz kérdést intéztetett németorosz háború esetén való magatartása dolgában. (Berlin, augusztus 1. délután 5 óra 15 perckor. — A „Magyar Távirati Iroda" jelentése.) Vilmos császár elrendelte az egész német haderő mozgósítását. Vilmos császár közvetít? (Róma, augusztus 1.) A „Giornale d'Italie" írja: Vilmos császár személyesen vállalkozott a Pétervár és Bécs között való közvetítésre. • Oroszország provokálta Németországot. (Berlin, augusztus 1.) A „Lokalanzeiger" ismerteti az orosz mozgósítást a német határon és kijelenti, hogy az alatt, amíg a német nagykövet Péterváron a császár parancsára az idegen hatalmak más képviselőivel együtt az orosz kormánynál még egy kísérletet tett a békés megegyezésre, Miklós cár kormánya mindazonáltal képes volt arra, hogy napok óta katonai előkészületeket tegyen a német határon is. Ez nemcsak szakítást jelent a nemzetközi szokásokkal, hanem egyenes kifuvása Németországnak. Oroszország akarja a háborút és egyes egyedül viseli a felelősséget minden továbbiért. Németország készen áll! A Vilmos császár és a cár között folytatott táviratváltásra vonatkozólag a „Lokalanzeiger" közli, hogy a cár táviratában kifejezetten fölkérte Vilmos császárt, hogy vállalja a közvetítés munkáját. A császár megfelelt ennek a kérésnek és a részleges mozgósításról érkező jelentés ellenére folytatta lépéseit. Hála Grey fáradozásainak, aVilmos császár által megkezdett közvetítő akciónak sikerült a legutolsó éjszakán egy olyan formidát találni, amely kilátást nyújtott az eredményre. Ily körülmények között az orosz általános mozgósítást a legélesebb formájú kihívásnak kell tekinteni. Vilmos császár bizalmával orosz részről a legocsmányabb módon visszaéltek. Az orosz koronának ezért a minden lojalitást arcul ütő magatartásáért a felelősség irtózatos súlya a maga teljességében reá nehezedik. (Berlin, augusztus 1. — „Az Est" jelentése.) A német birodalmi kormány álláspontjáról illetékes helyen a következőket közölték: Az orosz nagykövet hivatalosan notifikálta nálunk, hogy az osztrák-magyar monarchia határa mentén négy kormányzóság csapattesteit mozgósította. Ha ez bekövetkezik, akkor az egész világ előtt Oroszországra hárul , ezért a felelősség. Oroszországra, amelyet senki sem támadott meg. Ügyetlen és céltalan kibúvónál nem egyéb, ha Pétervárott azt találják mondani, hogy az orosz mozgósítás csupán az osztrák-magyar monarchia ellen szól. Erre nem is hederítünk. Aki Ausztria-Magyarországot támadja, a német birodalmat is támadja. A birodalmi kancellár a háborúról. (Berlin, augusztus 1.) Szombatra virradó éjszaka 12 órakor sokezer főnyi embertömeg vonult az Unter den Lindenről a Wilhelmstrasseba és a kancellár palotája előtt állott meg. Bethmann-Hollweg birodalmi kancellár a kongresszusi terem ablakából a következőket mondotta : Komoly órában jelentek meg önök, hogy kifejezést adjanak érzelmeiknek. Mi, akik 44 évi békés munkával fölépítettük a birodalmat, továbbra is békében akarunk élni. A császár egész működését a béke föntartásának szentelte. A legutolsó óráig is Európa békéjéért dolgozott és most is ezért fárad. Ha azonban minden fáradozása hiábavaló lenne és ha a kardot kezünkbe kényszerítik, háborúba szállunk jó lelkiismerettel és annak tudatában, hogy nem mi akartuk a háborút. A tömeg ezután énekelve továbbvonult a Friedrichstrassen. Oroszországból visszahívják a német kereskedelmi hajókat. (Pétervár, augusztus 1.) Archangelskből jelentik: A német kereskedelmi hajók távirati utasítást kaptak, hogy indulásra készen álljanak és az első fölszólításra 24 óra alatt hagyják el az orosz vizeket. Németországban föltartóztattak két orosz automobilt. (Berlin, augusztus 1.) Saar-Brückenből jelentik : Óriási föltűnést keltett Saar-Louisban két automobil feltartóztatása. Az automobilok, a soffőrök állítása szerint, Miklós orosz nagyherceg és Orloff herceg tulajdonai. A két soffőrt és kísérőjüket egyelőre őrizet alá helyezték. Az automobilban elrejtve írógépet, összerakható tábori asztalt, székekeket és rajzeszközöket találtak. va Olaszország készülődik. (Róma, augusztus 1.) A király visszaérkezett Földközi-tengeri útjáról Rómába és azonnal fogadta a Salandra miniszterelnököt. Délután San Giuliano külügyminiszter volt a királynál, valamint a vezérkar és a flotta főnökei. A király később újra fogadta a miniszterelnököt és a hadügyminisztert., Az olasz kamarát nem hívják össze. (Róma, augusztus 1.) Olaszországban napról-napra elszántabb a hangulat. A szociáldemokratáknak azt a követelését, hogy a kamarát azonnal hívják össze, az alkotmányhű pártok — a radikálisokat is ideértve — egyhangúlag elutasították. A miniszterelnök fölkérte a kamara elnökségét, adja tudtára a szociáldemokrata pártnak, hogy a kormány saját belátásának tartja fönn azt, hogy mikor fogja a kamarát összehívni. Az olasz sajtó a helyzetről. (Róma, augusztus 2.) A reggeli lapok az osztrák-magyar és szerb konfliktusnál foglalkoznak és egyértelműlessl visszautasítják a tendenciózus francia jelentéseket. A „Popolo Romano", a „Tribuna", a „Giornale d'Italia", a „Corriere della Sera" dicsérő szavakkal emlékeznek meg a monarchia csapatainak hadi szelleméről és megjegyzik, hogy a monarchia és Olaszország szövetségi viszonya épp az utolsó napok során lényegesen megszilárdult. Olaszország minden körülmények között teljesíteni fogja kötelességét. A lapok megállapítják, hogy a helyzet még mindig nem teljesen reménytelen. Luzzatti a békéért. (Róma, augusztus 1.) Luigi Luzzatti, a volt miniszterelnök, nagy feltűnést keltő cikket közöl a „Corriere della Sera"-ban. A liberális államférfl L'ora tragica (A tragikus óra) címmel azt fejtegeti cikkében, hogy Európának meg kell mentenie a békét. — A démoni hatalmak fölszabadulnának azért — írja Luzzatti —, mert Szerbia elutasította Ausztria-Magyarország néhány kívánságát ... A rettenetes eredményt nem igazolná, nem mentené föl a történelem, mert nem lenne arányban az okokkal. Ellenben a négy békítő állam(Angolország, Németország, Franciaország és Itália) aránylag könnyen megállapodást teremthetnének a vita leghevesebb pontjaiban is. Luzzatti végül kifejti cikkében, hogy Oroszország jobb szolgálatot tenne Szerbiának, ha nem üzenne háborút, hanem addig, míg a dokizok munkájukat végzik, mozdulatlanul nézné az egyenetlen párbajt. Mindenesetre jobb lenne szerinte, ha addig a hadakozás is szünetelne, de az európai békére nézve az a fontos, hogy Oroszország ne mozduljon, mielőtt a négy hatalom diplomáciája ki nem mondotta véleményét. ÍSÍ Páris forrong! (Bécs, augusztus 1.) A városban párisi jelentések alapján az a hír terjedt el, hogy Parisban nagyarányú forrongás tört ki, amelyet Jaurès meggyilkolása idézett elő. Egy újabb hír szerint a francia kormány lemond, mert nem akarja vállalni a felelősséget az estleges mozgósítás miatt. A Köztársaság elnöke lemondott? (Páris, augusztus 1.) Párisi magánjelentések szerint Poincaré, a köztársaság elnöke, állásáról leköszönt és Paris utcáin a nacionalista és szocialista pártok között forradalmi harcok törtek ki. Ezt a hírt hivatalosan meg nem erősítették meg. Éjjeli minisztertanács Parisban. (Berlin, augusztus 1.) A „Telegrafen-Union" jelenti Párisból. Pénteken éjjel váratlanul összehívták az Elyse-palotában a minisztertanácsot. Több miniszter fölkeltette Poincaré elnököt, aki már aludt. Több sürgönyt mutattak be neki, amelyek a külügyi hivatalhoz érkeztek. Az éjjeli minisztertanács tárgyáról mi sem ismeretes. Párisban