Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-02 / 182. szám

1914­ augusztus 2. NÉPSZAVA Zavargások Új-Szerbiában. (Szaloniki, augusztus 1.) Üszkübi jelentés szerint Új-Szerbia különböző községeiben az utóbbi napokban nagy zavargások volak. Koszovóban a mohamedán hadkötelesek nagy része vonakodik bevonulni, többen kö­zülök a hegyek közé szöktek. Üszküb és Priz­rend környékén, ahol a hatóságok szigorú in­tézkedéseket tettek, nyílt zavargás tört ki. Prile és Köprülü mellett a bolgár lakosság között is nyugtalanság tört ki. Belgrádban nincsenek lapok. (Bukarest, augusztus 1.)­­Az „Universul" kiküldött tudósítója táviratozza Nisből. Bel­grádban már két napja nincsenek lapok, ami egész Szerbiában nagy pánikot és nyugtalan­ságot idézett elő, mert senki sem tudja, mi az eddigi harcok eredménye. A királyi palota udvarán százával állanak a kocsik és a pályaudvarra szállítják a királyi­­palota búk­­torait, s A szerb trónörökös és a sarajevoi merénylet. (Róma, augusztus 1.) A „Corriera Italia" jelentése szerint az osztrák-magyar kormány olyan okiratok birtokába jutott, amelyek két­ségtelenül bebizonyítják, hogy Sándor szerb trónörökös is tudott a sarajevoi összeesküvés­ről. Ezeket az okiratokat az orosz kormány­nak is beterjesztették, ahol rendkívül mély benyomást tettek. Az osztrák-magyar kor­mánynak arra vonatkozólag is vannak bizon­­nyítékai, hogy Szerbiában egy másik össze­esküvést is szőttek, amelynek a célja a mon­tenegrói dinasztia elűzése és Montenegrónak Szerbiával­­való egyesítése volt. Általános mozgósítás Németországban. Berlinből jelentik a „Magyar Távirati Irodá"-nak (Feladatott Berlinben július .­31-én, este 10 óra 15 perckor; Budapestre érkezett augusztus 1-én 6 óra 25 perckor). A „Nordd. Alig. Ztg." írja: Miután a köz­vetítő akció, amely magának a cárnak óhajára indult meg, az orosz kormány által az orosz hadsereg és haditengerészet álta­lános mozgósításával megzavartatott, a császár kormánya Pétervárott tudatta, hogy a német mozgósítás várható, hogy ha Oroszország 12 óra alatt nem, szünteti be a ri­a­d­i kész­ü­lőd­és­el­vet és erről határozott nyi­latkozatot nem tesz. Egyúttal a francia, kormányhoz kérdést intéztetett német­orosz háború esetén való magatartása dol­gában. (Berlin, augusztus 1. délután 5 óra 15 perckor. — A „Magyar Távirati Iroda" je­lentése.) Vilmos császár elrendelte az egész német haderő mozgósítását. Vilmos császár közvetít? (Róma, augusztus 1.) A „Giornale d'Italie" írja: Vilmos császár személyesen vállalko­zott a Pétervár és Bécs között való közvetí­tésre. • Oroszország provokálta Németországot. (Berlin, augusztus 1.) A „Lokalanzeiger" ismerteti az orosz mozgósítást a német hatá­ron és kijelenti, hogy az alatt, amíg a német nagykövet Péterváron a császár parancsára az idegen hatalmak más képviselőivel együtt az orosz kormánynál még egy kísérletet tett a békés megegyezésre, Miklós cár kormánya mindazonáltal képes volt arra, hogy napok óta katonai előkészületeket tegyen a német határon is. Ez nemcsak szakítást jelent a nemzetközi szokásokkal, hanem egyenes ki­fu­vása Németországnak. Oroszország akarja a háborút és egyes egyedül viseli a felelőssé­get minden továbbiért. Németország készen áll! A Vilmos császár és a cár között folyta­tott táviratváltásra vonatkozólag a „Lokal­anzeiger" közli, hogy a cár táviratában ki­fejezetten fölkérte Vilmos császárt, hogy vállalja a közvetítés munkáját. A császár megfelelt ennek a kérésnek és a részleges mozgósításról érkező jelentés ellenére foly­tatta lépéseit. Hála Grey fáradozásainak, a­­Vilmos császár által megkezdett közvetítő akciónak sikerült a legutolsó éjszakán egy olyan formidát találni, amely kilátást nyúj­tott az eredményre. Ily körülmények között az orosz általános mozgósítást a legélesebb formájú kihívásnak kell tekinteni. Vilmos császár bizalmával orosz részről a legocsmá­nyabb módon visszaéltek. Az orosz koroná­nak ezért a minden lojalitást arcul ütő ma­gatartásáért a felelősség irtózatos súlya a maga teljességében reá nehezedik. (Berlin, augusztus 1. — „Az Est" jelentése.) A német birodalmi kormány álláspontjáról illetékes helyen a következőket közölték: Az orosz nagykövet hivatalosan notifikálta nálunk, hogy az osztrák-magyar monarchia határa mentén négy kormányzóság csapat­testeit mozgósította. Ha ez bekövetkezik, ak­kor az egész világ előtt Oroszországra hárul , ezért a felelősség. Oroszországra, amelyet senki sem támadott meg. Ügyetlen és célta­lan kibúvónál nem egyéb, ha Pétervárott azt találják mondani, hogy az orosz mozgósítás csupán az osztrák-magyar monarchia ellen szól. Erre nem is hederítünk. Aki Ausztria-Magyarországot támadja, a német birodal­mat is támadja. A birodalmi kancellár a háborúról. (Berlin, augusztus 1.) Szombatra virradó éjszaka 12 órakor sokezer főnyi embertömeg vonult az Unter den Lindenről a Wilh­elm­strasseba és a kancellár palotája előtt állott meg. Bethmann-Hollweg birodalmi kancel­lár a kongresszusi terem ablakából a követ­kezőket mondotta : Komoly órában jelentek meg önök, hogy ki­fejezést adjanak érzelmeiknek. Mi, akik 44 évi békés munkával fölépítettük a birodal­mat, továbbra is békében akarunk élni. A csá­szár egész működését a béke föntartásának szentelte. A legutolsó óráig is Európa békéjé­ért dolgozott és most is ezért fárad. Ha azon­ban minden fáradozása hiábavaló lenne és ha a kardot kezünkbe kényszerítik, háborúba szál­lunk jó lelkiismerettel és annak tudatában, hogy nem mi akartuk a háborút. A tömeg ezután énekelve tovább­­vonult a Friedrichs­trassen. Oroszországból visszahívják a német kereskedelmi hajókat. (Pétervár, augusztus 1.) Archangelskből jelentik: A német kereskedelmi hajók táv­irati utasítást kaptak, hogy indulásra készen álljanak é­s az első fölszólításra 24 óra alatt hagyják el az orosz vizeket. Németországban föltartóztattak két orosz automobilt. (Berlin, augusztus 1.) Saar-Brückenből je­lentik : Óriási föltűnést keltett Saar-Louis­ban két automobil feltartóztatása. Az auto­mobilok, a soffőrök állítása szerint, Miklós orosz nagyherceg és Orloff herceg tulajdo­nai. A két soffőrt és­ kísérőjüket egyelőre őri­zet alá helyezték. Az automobilban elrejtve írógépet, összerakható tábori asztalt, széke­keket és rajzeszközöket találtak. v­a Olaszország készülődik. (Róma, augusztus 1.) A király visszaér­kezett Földközi-tengeri útjáról Rómába és azonnal fogadta a Salandra miniszterelnö­köt. Délután San Giuliano külügyminiszter volt a királynál, valamint a vezérkar és a flotta főnökei. A király később újra fogad­ta a miniszterelnököt és a hadügyminisz­tert., Az olasz kamarát nem hívják össze. (Róma, augusztus 1.) Olaszországban nap­ról-napra elszántabb a hangulat. A szociál­demokratáknak azt a követelését, hogy a kamarát azonnal hívják össze, az alkotmány­hű pártok — a radikálisokat is ideértve — egyhangúlag elutasították. A miniszterelnök fölkérte a kamara elnökségét, adja tudtára a szociáldemokrata pártnak, hogy a kormány saját belátásának tartja fönn az­t, hogy mi­kor fogja a kamarát összehívni. Az olasz sajtó a helyzetről. (Róma, augusztus 2.) A reggeli lapok az osztrák-magyar és szerb konfliktusnál foglal­koznak és eg­yértelműlessl visszautasítják a ten­denciózus francia jelentéseket. A „Popolo Ro­mano", a „Tribuna", a „Giornale d'Italia", a „Corriere della Sera" dicsérő szavakkal emlé­keznek meg a monarchia csapatainak hadi szel­lemér­ől és megjegyzik, hogy a monarchia és Olaszország­ szövetségi viszonya épp az utolsó napok során lényegesen megszilárdult. Olasz­ország minden körülmények között teljesíteni fogja kötelességét. A lapok megállapítják, hogy a helyzet még mindig nem teljesen reménytelen. Luzzatti a békéért. (Róma, augusztus 1.) Luigi Luzzatti, a volt miniszterelnök, nagy feltűnést keltő cikket közöl a „Corriere della Sera"-ban. A liberális állam­férfl L'ora tragica (A tragikus óra) címmel azt fejtegeti cikkében, hogy Európának meg kell mentenie a békét. — A démoni hatalmak fölszabadulnának azért — írja Luzzatti —, mert Szerbia elutasí­totta Ausztria-Magyarország néhány kívánsá­gát ... A rettenetes eredményt nem igazolná, nem mentené föl a történelem, mert nem lenne arányban az okokkal. Ellenben a négy békítő állam­­(Angolország, Németország, Francia­ország és Itália) aránylag könnyen megállapo­dást teremthetnének a vita leghevesebb pont­jaiban is. Luzzatti végül kifejti cikkében, hogy Orosz­ország jobb szolgálatot tenne Szerbiának, ha nem üzenne háborút, hanem addig, míg a do­kizok munkájukat végzik, mozdulatlanul nézné az egyenetlen párbajt. Mindenesetre jobb lenne szerinte, ha addig a hadakozás is szünetelne, de az európai békére nézve az a fontos, hogy Oroszország ne mozduljon, mielőtt a négy ha­talom diplomáciája ki nem mondotta vélemé­nyét. ÍSÍ Páris forrong! (Bécs, augusztus 1.) A városban párisi je­lentések alapján az a hír terjedt el, hogy Pa­risban nagyarányú forrongás tört ki, ame­lyet Jaurès meggyilkolása idézett elő. Egy újabb hír szerint a francia kormány lemond, mert nem akarja vállalni a felelősséget az estleges mozgósítás miatt. A Köztársaság elnöke lemondott? (Páris, augusztus 1.) Párisi magán­jelen­tések szerint Poincaré, a köztársaság el­nöke, állásáról leköszönt és Paris utcáin a nacionalista és szocialista pártok között forradalmi harcok törtek ki. Ezt a hírt hivatalosan meg nem erősítet­ték meg. Éjjeli minisztertanács Parisban. (Berlin, augusztus 1.) A „Telegrafen-Union" jelenti Párisból. Pénteken éjjel vá­ratlanul összehívták az Elyse-palotában a minisztertanácsot. Több miniszter fölkeltette Poincaré elnököt, aki már aludt. Több sür­gönyt mutattak be neki, amelyek a külügyi hivatalhoz érkeztek. Az éjjeli miniszterta­nács tárgyáról mi sem ismeretes. Párisban

Next