Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-15 / 195. szám
1914 augusztus 15. HEFSZAVA tak : Bencze —.50, Rotter 1.—, Marosán 1.—, Takács —.40, Marton 1.—, Tóth 1.—, Polgár —.40, Balogh —.40, Katró —.60, Rózsás —.40, Kotrós —.40, Mészáros —.50, Kovács —.50, Ungi —.50, Krizler —.40, Sas 1.—, Kulcsár —.40, Bárok —.50, Szabó —.70, Leicht —.60, Dresován —.60, Visák —.60, Weigand —.50, Bárok —.50, Fanesel —.50, Kamocsay —.40, Erős —.50, Marosán —.50, összesen 16.30. Kleiner József 2.—, Vovszky 4.—. Népszava-könyvkereskedés személyzete : Péterffy 15.—, Boros 3.—, Semjén 5.—, Lisztes 5.—, Fekete 1.—, összesen 29.—. A 349. számú gyűjtőiven adakoztak: Haas Mór 15.—, Schott és Donath 15.—, Müller 1.—, Fésus —.50, Rudas —.10, Miklós —.20, Czinner —.10, Cervenka —.10, Lederer —.30, Hek —.20, Lambuld —.50, Streicher —.50. összesen 33.50. A 47. számú gyüjtőiven adakoztak : dr. Ormos 16.—, Schöner 16.—, Göndör 15.—, N. X. 16.—, Farkas A. 18.—, Kahn 20.—, Széll 3.—, összesen 104.-. Szobrászok szervezete 100.—. Kocsigyártók szervezete 50.—. Mai gyüjtésünk 322.50 Eddigi gyűjtésünk 13.155.08 Összesen 13.477.58 UTOLSÓ HÍREK * * Új Katonai behívások előtt, A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Megbízható helyről értesülünk, hogy a folyó évi újoncoknak és póttartalékosoknak háború esetére tervezett idő előtti behívását, amennyiben eddig még meg nem történt, S—10 nap múlva fogják elrendelni. Ugyanazon időben fog megtörténni a magy. kir. honvédség már behívott, de fölös létszám miatt ismét szabadságolt tartalékosainak, póttartalékosainak, valamint azon népfölkelőknek behívása, akik katonai szolgálatot teljesítettek, mert a fölsoroltaknak nagyobb osztagokba való összevonása a tábori csapatok elvonulása folytán meg van könynyítve. Miután továbbá az aratási munkák k is végükhöz közelednek, egyúttal az ezen célra alkalmazott legénység is katonai szolgálatteljesítésre fog visszahivatni. ^ J^j ^ Orosz hazudozások leleplezése. (Szófia, augusztus k. —. „M. T. I.") Az itteni orosz követség a muszka diplomácia ismeretes eszközeihez folyamodik: ferdít és ha,zudik. Kommünikét tesz közzé, amelyben kijelenti, hogy az utolsó évszázadban Oroszország több háborút folytatott, amely háborúk mindegyike egy-egy Balkán-népet fölszabadított. Ma oly háborúba fog, amelynek célja az összes európai kis államok politikai, erkölcsi és gazdasági fejlődésének biztosítása.Az öszszes civilizált hatalmak és nagy szellemek csatlakoztak Oroszország eme vállalkozásához. A hármas entente arra a célra alakult, hogy a dogmává vált erőszakos hatalom elvét letörje, amelyet a mai germanizmus képvisel. E célt békés eszközökkel akarta elérni. Sajnos hasztalan. A történelem igazságot szolgáltat majd a hármas antant elhatározásának, Németország és Ausztria-Magyarország továbbra is túlozhatják vagy módosíthatják a nap eseményeit. Ez a végeredményben mit se változtat. — Így beszél a hivatalos hazudozás és testvérlapunk, a szófiai Rabotnicseski Vestnik erre a következőket írja: A kommüniké célja, hogy az itteni orosz érzelműek körében azt a hitet keltse, hogy Oroszország valami fölszabadítási missziót teljesít. A kommüniké szemérmetlenül azt állítja, hogy Oroszország ezt a háborút az összes európai kis államok politikai, erkölcsi és gazdasági fölszabadítása érdekében kezdte.A despota Oroszország, amelynek uralma alatt 180 mii,lió orosz, lengyel, finn, török, perzsa, mongol, román és bolgár, szenved, elég szégyentelen volt ahhoz, hogy fölszabadításról beszéljen. A kancsuka, a bitófa és a nyaktiló Oroszországra az erőszakos hatalom ellen akar föllépni. Az orosz feketék cinizmusa utolérhetetlen. Az egész világ igazi megkönnyebbüléssel és elégtétellel üdvözölné a cári Oroszországnak megsemmisítését és a barbár oorsz despotizmusnak elpusztítását még akkor is, ha ez a fölszabadítás oly óriási áldozatokat és vérfürdőket igényel, mint a mostani háború. * # $ A belga Kegyetlenségen. (Hamburg, augusztus 11.) Egy Lüttichnél megsebesült katona a „Hamburger Frenlenblatt"-ban azt írja, hogy a belga lakosság mindenkire, még a Vöröskeresztre is lövöldözött. Már a táborozás alatt, augusztus 4-én megtámadta a lakosság a németeket. A harc után fegyverrel kellett magamnak — úgymond — utat csinálnom a helység kórházáig, mert a lakosság szakadatlanul lövöldözött reánk. Egy faluban egy tiszt italt kért, mire a vendéglős egy pohár bort adott neki. Miközben ivott, a korcsmáros belédöfte a kését. * * % A németek megbosszulják a belga és francia kegyetlenkedéseket. (Berlin, augusztus 14.) A „Nordd. Alig. Zeitung" közli: Német figyelmeztetés Franciaországnak és Belgiumnak. Egy semleges államnak közvetítése folytán a következőket közlik: 1. A francia kormánynak: A német csapatok jelentései arra engednek következtetni, hogy Franciaországban a népjogok ellenére népháborút rendeztek. Sok esetben a lakosság a polgári ruha védelme alatt alattomban német katonákra lövöldöztek. Németország tiltakozik olyan hadviselet ellen, amely a népjoggal ellenkezik. A német csapatokat utasították, hogy a lakosságnak minden ellenséges magatartását a legerélyesebb intézkedésekkel nyomja el. Minden nem katonát, aki fegyvert visel, aki a németek összeköttetéseit megzavarja, távhóhuzatokat elvág, robbantásokat végez, szóval bármelyik irányban jogosulatlanul valami harci cselekményben részt vesz, rögtönítélő bíróságilag agyonlövik. Ha a háború ezáltal különösen rideg jelleget ölt, ezért Németországot nem terheli felelősség. Csakis Franciaország felelős az ilyen módon netán okozandó vérontásért. 2. A belga kormánynak: A belga kormány visszautasította Németország őszinte figyelmeztetését, hogy kímélje meg országát a háború riadalmától és fegyveresen ellentállt a németek bevonulásának, amelyet Németország ellenségeinek intézkedései tettek szükségessé. Dacára az augusztus 8-iki jegyzéknek, amelyben a belga kormány kijelenti, hogy a hadiszokáshoz képest háborút csak egyenruhás katonasággal vezet, a lüttichi harcokban sok ember a polgári ruha védelme alatt vett részt. Lövéseket tettek nemcsak német csapatokra, hanem kegy ellen módon vertek agyon sebesülteket és lőttek orvosokra, akik hivatásukat teljesítették. Antwerpenben a csőcselék barbár módon német tulajdont pusztított el. Gyermekeket és aszszonyokat bestiális módon mészároltak le. Németország elégtételt követel az egész művelt világ előtt ezeknek az ártatlanoknak kiontott véréért és Belgium ama hadviselési módjáért, amely minden civilizációt gúny tárgyává tesz. Ha a háború ezentúl kegyetlenjelleget ölt, ezért Belgium felelős. Hogy a német csapatokat a fölizgatott népszenvedéllyel szemben megvédjék, ezentúl mindenkivel szemben, akin nincs egyenruha és aki nem visel ,valami világosan fölismerhető jelet, amelyről a háborúhoz való jogosultsága fölismerhető, azt mint a népjogon kívül állót fogják tekinteni, ha a harcban rásezt vesz, a német csapatok összeköttetéseit bántalmazza, a táviróvonalakat elvágja, robbantásokat végez, szóval harci cselekményekben jogosulatlanul bármi módonrészt vesz. Az ilyen személyeket mint népjogellenes harcost kezelik és rögtönit élő bíróság útján agyonlövetik. HÍREK. — Tüntetések Budapesten. Pénteken este fővárosszerte nagyarányú tüntetések voltak a háború mellett. A tömeg fáklyákkal és lampionokkal fölszerelve a királyt és a háborút éltetve vonult végig az utcákon és a román, a török és a bolgár konzulátusok előtt hangos ovációt rendezett. Az éljenzések zajára megjelentek az ablakban az ünnepelt országokkonzulai és rövid beszédeket intéztek a tömeghez. A konzulok szavai igen nagy lelkesedést keltettek és a háborús tüntetés a késő esti órákig eltartott. — Tüzek a vidéken. Nagykanizsáról jelentik : Az egyik honvéd gyalogezred Bártapuszta közelében gyakorlatozott. Mialatt a katonák gyakorlatoztak, a mezőn tűz ütött ki , a búzatermés a cséplésnél tüzet fogott és heves lánggal égni kezdett. A gyakorlatozó katonák nyomban a tűz eloltására siettek. Sikerült is a tüzet lokalizálniok és ezzel a termést megmentették. A Fiuméból jelentik: Szerdán éjjel 12 óra után nagy tűzvész pusztított az Óvárosban. A tűznek egy aszszony és két gyermek élete esett áldozatul és három ház elpusztult. A tűz a Pasqualiház padlásán ütött ki és gyorsan elharapózott. A tűzoltók, akik nyomban elősiettek, több ember életét mentették meg, de Klauzer Józsefné ésVincera Miksának tizenhat és négy hónapos gyermekei benn fulladtak az egyik égő házban. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy a tüzet gyújtogatás okozta; a Pasquali-ház két lakóját előzetes letartóztatásba helyezték. A csónakázás veszedelmes. Szerdán délután a Fleischmann Antal-féle Dunakotró Vállalat hét munkása csónakon igyekezett a Dunán lefelé. Az Erzsébethíd alatt posztoló katonaőr fölszólította őket, hogy evezzenek a pesti part felé. A munkások azonban nem hallották a fölszólítást és tovább eveztek. Az őr még egy párszor rájuk kiáltott, hogy álljanak meg, majd mikor a munkások erre sem reagáltak, háromszor rájuk lőtt. A golyók szerencsére a csónak mellett fúródtak a vízbe és nem tettek kárt senkibe. A munkások most már kieveztek a pesti! partra, ahol őrjárat fogadta őket és igazolás után valamennyieket elbocsátották. A főkapi- tányság ebből az esetből kifolyólag is figyel-* mezteti a Dunán csónakázókat és a hidakon át kelőket, hogy a legnagyobb elővigyázatossággá!! viselkedjenek és a katonák fölszólitására nyom-ban engedelmeskedjenek. — Panasz... "i amig az egész ország párti különbség nélkül igyekezik a háborúba vonduló katonák sorsán könnyíteni legalább" azt által, hogy családjuk sorsáról gondoskodik* éppen azok mulasztják ezt el, akiknek ez legfelső sorban lenne kötelességük. Mind sürübben érkeznek hozzánk panaszok a segítés szervezésével megbízott városi hivatalnokok s a kerületi elöljáróságok ellen, hogy, nem viseltetnek kellő jóindulattal a szerencsétlenek iránt, ridegen bánnakvelük", küldözgetik őket ide-oda s segélyt nem adnak. Ma is két panasz érkezett bevonult katonák családjától. Az egyiket egyszerűen minden segítség nélkül elutasították, a másik családot ideoda küldötték, az asszony háromszor is járt a kerületi elöljáróságnál, amíg végre nagy kegyesen 50 fillért adtak neki. Ilyesminek nem szabad megtörténni s ha a polgármester úr meg akarja vizsgálni az ügyet, mi a címeket készséggel rendelkezésére bocsátjuk. — Elkobzott faj. A budapesti királyi ügyészség a „Pesti Futár" címü lap augusztus 15-iki kerettel kiadott lapszámának terjesztését az 1912. évi LXIII. törvénycikk 11. alapján megtiltotta. A rendőrség ez alapon a található példányokat mindenütt lefoglalta. A terjesztési tilalom csakis az augusztus 15-iki kelettel kiadott számra vonatkozik. 9 A NÉPSZAVA KIADÓHIVATALA ÉS KÖNYVKERESKEDÉSE a szombati ünnepnapon délig marad nyitva.