Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)

1914-09-12 / 223. szám

3914­ szeptember 12. NÉPSZAVA A berlini tőzsde és a háború. (Berlin, szeptember, 11.) Kapcsolatban a nyugaton és keleten, de különösen Kelet­poroszországban kivívott eredményekkel, valamint a verduni sikerek következtében a tőzsde hangulata ma igen bizakodó volt. Hindenburg tábornok eljárása és sikerei jo­gosulttá teszik azt az általános reményt és kívánságot, hogy Keletporo­szország területe mihamarább tisztíttassék meg teljesen az ellenségtől. Külföldi bankjegyek, valamint a magánleszámítolási pénzpiac tételei válto­zatlanok maradtak. * # * A nyuga­ te­ynek a harcok Páris alatt. — Éhínség előtt a francia főváros. gőztösök. — Háború a gyarmatokon. Páris alatt egyre nagyobb arányo­kat öltenek a harcok. 'A németek nagy erővel támadnak, a franciák a kétség­beesés elszántságával védekeznek, sőt ahol lehet, ők maguk lépnek föl táma­dólag.­­A német előnyomulást azonban nem igen lehet föltartóztatni; a német lovasság — egy Rotterdamon ott érke­zett távirat szerint — már bevonult a Szajna mellett — és Páristól mintegy 130 kilométerre. — fekvő Troyes-ba. Az ostrom előtt álló Páris éhínségnek néz elébe. Hasonló siralmas helyzetben van Belgium, az ostendei menekültek borzalmas dolgokat beszélnek az or­szág állapotáról. A tengeren hajók ha­jók után sülyednek el és meg kell álla­pítani, hogy a legtöbb és legsúlyosabb veszteség idáig a hatalmas angol ten­gerészetet érte. Európán túl, a gyar­matokon egyre­­ 'élénkebb mozgolódás tapasztalható és nagyon komoly akció­nak látszik 'Japánnak Csingtau ellen­­ intézett támadása is. * .* A' nyugati harctéren a stratégiai helyzet nagyjában ez. A németek, mint ismeretes, több nagyobb seregre oszolva nyomultak be Franciaország területére. • Egyik seregük, az, amelyik északkelet felől törekszik Páris felé és amelyik előrenyomuló útjában La Fére-t, Laon-t és Reim­s-t elfoglalta, s pár nap előtt, fölvonulása közben, kisebb csapa­tot tett előre Páris irányába. Ez a kisebb német csapat volt az, amelyet a franciák Páristól keletre túlnyomó nagy erővel meg­támadtak. A német csapat Meaux és Mont­mirail között két napig föltartóztatta a tá­madó francia sereget, de amikor a franciák új és jelentékeny megerősítést kaptak, a né­met csapatok rendben visszavonultak, anél­kül, hogy a franciák üldözték volna őket. Ugyanakkor a német trónörökös hadserege a Verdun-től délnyugatra fölállított, meg­erősített francia sereget megtámadta és a Verdun-től délre eső erődítéseket (részben a Marne nyugati és részben a Meuse mindkét partján) erős ostrom alá fogta. A németek­nek ezzel a merész hadmozdulattal nyilván az volt a céljuk, hogy a Marne és Meuse kö­zött fölállított francia hadsereget elvágják a Páris védelmi vonala mentén csoportosí­tott francia seregektől. Más szóval, hogy be­ékeljék magukat a francia sereg keleti és nyugati frontja közé. Ha a németeknek ez a taktikája sikerül, akkor a francia hadse­regnek erre a részére a biztos megsemmisü­lés vár, annál is inkább, mert a trónörökös serege Verdun­től délnyugatra a már emlí­tett ellenséges hadállást heves támadás után elfoglalta. Mindebből nyilvánvaló, hogy a németek Parissal, a Páris védelmére fölállított sereggel minél gyorsabban akar­nak végezni. .* *' * Háború­s franciákkal. * A hadárat hírei. Német lovasság Troyes-ban. (Berlin, szeptember 11.) A „Vossische Zeitung" Rotterdamon át azt a hírt kapta, hogy a német lovasság már bevonult a Szajna mellett fekvő Troyes-be.­­Troyes Paristól mintegy 130 kilométerre délkeletre fekszik, egyenes vonalban délre Reimstől. A fenti jelentés nem mondja meg, hogy a német lovasság bevonulása Troyes-be mikor történt. .Valószínű, hogy a Reimstől délre, a Marne alatt küzdő német seregnek (amely kétnapos csatát vívott a franciákkal), előre törtető lovas csapatairól lehet itt szó. Troyes — a kiejtése: Trou — egyébként az Aube departement fővárosa, püspöki székhely, nagy iparos város, vagy hatvanezer lakosa van. A városnak igen értékes műkincsei vannak. Mint katonai pont igen fontos és eként sok­szor szerepelt már; 1811-ben például Schwar­zenberg hadiműveleteinek egyik főtámasztéka volt. Katonai operációk szempontjából tehát egyformán fontos hely.) Páris alatt csaták dúlnak. (Milano, szeptember 11.) Az olasz lapok tegnap táviratokat kaptak Parisból a fő­város környékén megkezdődött ütközetek­ről. E jelentések szerint a nagy csata javá­ban dúl, rekkenő hőségben harcol a védő­sereg, amelynek harcikedve a képzelhető legjobb. A francia főhadvezetés hivatalos jelentéseket adott ki a francia sereg egyes­­­elentékenyebb sikereiről. A nagy nyilvá­nosság Franciaországban ezekre a hivata­los jelentésekre van utalva, egyébként sem­mit sem tudhat meg azokról az események­ről, ame­lyek most Páris kapui előtt, végbe­mennek. Maga a főváros lázas erőfeszítés­sel készül Páris­­esetleges ostromára. Francia foglyok a német szolgálatban. (Köln, szeptember 11.) A „Kölnische Zei­tung" írja: Montmedynél a francia hadifog­lyokat a németek arra használják, hogy az ottani alagutat szabaddá tegyék, amíg a né­met vasútezred új vonalak építésével fogla­latoskodik. A német vasutak Montmedyig közlekednek. A francia Hadügyminiszter a csapatok magatartásáról. (Genf, szeptember 11.) A francia hadügy­miniszter szeptember 7-én körözvényt bo­csátott ki a parancsnokló tábornokokhoz, amelyben azt a fölszólítást intézi a csapatok­hoz, hogy ne hagyják el magukat, ne csüg­gedjenek el, amint ezt számtalan helyőrség csapatainak magatartásában és fegyelmében észlelték. Minden katonának tudnia kellene, hogy többé nem rendelkezik magával, ha­­nem mindenestül hazájáé. A franciák vesztesége északon. (Kopenhága, szeptember 11.) London­ból jelentik, hogy a „Manchester Guardian" haditudósítója nyolcvanezer emberre be­csüli a franciák veszteségét az­­északi ha­táron. A francia katonák pusztításai. (Frankfurt, szeptember 11.) A „Frankfurter Zeitung" legutóbbi száma egy német katona előadását közli, amely nagyon jellemző a fran­cia hadseregre. A francia hadvezetőség a bel­gákkal egyetértve, tudvalevőleg azt híresz­telte, hogy a német katonaság, amerre átvo­nult, mindenütt pusztítást vitt véghez, falakat égetett föl és úgy viselkedett, mint valamikor a barbár hordák. Ezt alaposan megcáfolja a harctérről visszatért német katona, aki el­mondja, hogy ha a német katonaság valame­lyik községbe vonult, amelyből előzőleg a fran­ciák eltávoztak, ott mindent elpusztítva és föl­dúlva talált. A házakban a bútorok össze vol­tak törve, az élelmiszerek szétszórva hevertek a földön, a ruhaszekrények tárva-nyitva áll­tak és tartalmuk a földre volt szórva. A fran­cia katonák, amikor a németek elöl menekül­tek, minden felszerelésüket eldobták, amelyet azután egyes községekben akartak pótolni, úgy hogy a lakosoktól erőszakkal szerezté­­ be a szükséges holmikat. Egy bajtársa mesélte a most visszatért katonának, hogy sok helyen föl voltak törve a pénzszekrények is, amelyek mellett ott feküdtek a francia lovaskatonák lándzsái, amelyek így elárulták, hogy kik vol­tak a tettesek. Ezzel szemben nyilvánvaló a német csapatok tartózkodása minden rablás­tól és pusztítástól. Ha a franciák saját orszá­gukban pusztítanak és rabolnak, vájjon mit cselekednének idegen földön ! Erne­ssasx-masinirsigent hersag is Zesetti (Meiningen, szeptember 11.) Vilmos császár a szász-meiningeni herceggel táviratban kö­zölte, hogy Ernő szász-meiningeni herceg, a Namur előtt elesett Frigyes szász-meiningeni herceg fia, a szász nagyhercegnő fivére, augusz­tus 20-án Maubeuge előtt elesett, ahol katonai pompával eltemették. Mérve a német katonákról* (Berlin, szeptember 9. — A Vorwärts je­lentése. A római „Tribuna" Hervé Gusztáv egyik cikkéből a következő részleteket közli: Ha vannak a német hadseregben barbá­rok, akik egyenruhájukra gyalázatot hoz­nak, akik nőket és gyermekeket ölnek­ meg, szabad azért azt hinn­iuk, hogy minden német gyilkos és szörnyeteg? Hogy a fran­cia hadsereg bátor, azt tudjuk valameny­nyien. De szükséges-e azt hirdetnünk a nép­nek, hogy a porosz hadsereg gyávák seregé­ből áll! * Franciaországi Páris éhínség előtt. (Berlin, szeptember 11.) Hollardyan át jelentik: A párisi lapok vásárcsarnoki je­lentéseiből kitűnik, hogy a hús- és fő­zelék­fölhozatal nagyon csökken és a francia fő­várost éhinség fenyegeti. A husinség teg­nap válságos ponthoz jutott, ami abból is kitűnik, hogy nagy megrendelést tettek Angliában fagyasztott húsra. Nagy nyug­talanságot okoz az is, hogy nagy a rendőr­hiány s a rend föntartása is egyre nagyobb nehézségekkel jár. Az utóbbi napokban hat apast tartóztattak le. Közöttük egy orosz is volt. (Turin, szeptember 11.) Parisból jelen­tik : A szajnai prefektus tegnapelőtt ren­deletet bocsátott ki, amely szerint szigorú büntetés alá esnek azok, akik a szétosztott kérdőívekbe hamis adatokat írnak arra vo­natkozólag, hogy hány gyermekük van, akit tejjel táplálnak. Továbbá, hogy fával, szénnel avagy petróleummal főznek-e. Egyidejűleg megtiltották és a hadijog sze­rint büntetik a gáznak fűtésre való hasz­nálatát. A költözködő Franciaország. (Köln, szeptember 11.) Egész Franciaország képe olyan most, mint egy roppant nagy köl­tözködés. Szeptember hetedikéig egy millió ember hagyta oda Párist. Ezelőtt Páris lakos­sága 3.400.000 ember­­volt, most valamivel több mint két millió. (Berlin, szeptember 11.) Bordeauxból jelen­tik, hogy a kormány odaérkezése óta a város­ban nagyon élénk élet fejlődött ki; megérke­zett oda a francia főváros diplomáciai kara és igen sok párisi előkelőség. A köztársasági elnök a prefektúrán lakik, Viviani miniszter­elnök a városházán, Millerand hadügyminisz­ter a hadtestparancsn­okságon, Augagneur ten­gerészeti­ miniszter pedig a tengerészeti orvosi akadémián. Az idegen nagykövetségek is Bor­deauxba székelnek, míg a követségek Arcahon­ban. A nagy fraancia újságok közül a „Temps", a „Matin", a „Journal" és a l'Humanité szin­tén átköltöztek Bordeauxba, hasonlóképen a „Daily Mail" párisi kiadása­in. A szeptember 5-ikén tartott minisztertanács megállapította, hogy a lakosság mindenütt nyugodt és bízik a kormányban. Azutáni intézkedéseket tett, hogy a polgári lakosság­ életemmel kellőképen el le­gyen­ látva. • V 3

Next