Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)
1914-09-09 / 220. szám
2 lenül küszöbön álló és a főváros sorsára nézve döntő csatáról kap hírt. Egy német sereg a külső erődöktől alig 20 kilométerre, a Marnetól jobbra, Meaux és Lagny között áll. A franciák utolsó száz emberüket is a csatasorba állították, hogy a németeknek a fővárosba való fenyegetőtet órásét meghiúsítsák. (Meaux — olvasd: Me — a Seine-et-Marne megye egyik járásának — arrondissement — székhelye, a Marne partján; püspöki székhely. Vagy 15.000 lakosa van. Meauxban volt 1870 szeptember 15-19-ike között a porosz király hadszállása. — Lagny — olvasd: Lannyi — a Meaux-i járás egyik nagyobb községe, vagy 6000 lakossal. A legutóbbi porosz-francia háborúban is, a vasútja révén nevezetes szerepe volt. Egyébként Meaux Páris határától talán 35 kilométerre van, kissé északkeletre. Lagny ugyancsak Páris határától keletre van, talán 22 kilométerre. Lagny távolsága Meauxtól talán 18 kilométer lehet, délnyugatra.) A helyzet reménytelen. (Róma, szeptember 8.) A „Stampa" legutóbbi száma hosszabb cikkben foglalkozik Páris elestének kérdésével és fölveti azokat az eshetőségeket, amelyeket Páris elfoglalása maga után vonhat. Az olasz lap azzal kezdi, hogy a francia főváros helyzete teljesen reménytelen. Hiába emelnek a franciák hevenyészett erődítéseket, Párist a németek nem Páris alatt, hanem a Vogézek alatt foglalták el. A német hadviselés — írja a „Stampa" hasonlít egy jó vivó kardcsapásához, amely egyenesen a szívnek irányul. Hiába raknak a mellre szalagokat, ezek a szalagok a csapást nem fogják föltartóztatni. A kard már ott van a mellkason és semmi sem akadályozhatja meg, hogy a szívbe ne hatoljon. A német hadsereg meglepetéses és fölényes ereje tüzérségében van, amely az egyik modern várat a másik után tette semmivé. Ha ezek a modern, páncélozott óriások nem tudtak ellentállni, akkor a csupasz Páris, mellén a szalagokkal, nem fogja bírni föltartóztatni a német csapást. Stesjfeffiiflg® elesett! Negyvenezer francia katona fogságban. Négyszáz ágyú pénte késen. (Berlin,szeptember 8. — „M. T. I.") 11 főhadiszállásról jelentik. Maubeuge vára tegnap kapitulált. Negyvenezer francia katona, köztük négy tábornok, hadifogságba esett. Négyszáz ágyú és egyéb nagymennyiségű hadianyag a németek kezébe került. — Stein, főhadiszállásparancsnok. (Maubeuge — ejtsd: Mobözs —, amint már több izben megírtuk, város és vár Nord francia departementban, a vasút mellett. Élénk ipari és kereskedelmi város, húszezer lakossal. Maubeuge északi Franciaország egyik legjelentékenyebb záróerődje és északon az egyedüli, amelyet a németeknek még be kell venniök. A többi északfranciaországi erődítvény, amint megírtuk, már régen német kézen van. Maubeuge ostroma hosszú hetek óta folyt. Fontos volt a város elfoglalása a németek számára, mert Maubeuge a csomópontja az északi vonatoknak. Hat erődjét nem régen építették újjá. A belgiumi Charteroy — Sarkoz — az ugyancsak belgiumi Namurtól kissé délnyugatnak mintegy 30 kilométerre fekszik a Charleroy—Maubeuge-i vonalon, tehát éppen ott, ahol a németek nagy előnyomulása folyt Páris felé. Charleroytól ugyancsak délnyugatnak 38 kilométernyire van Maubeuge. A már franciaországi Maubeuge a belga határtól 10 kilométerre van nyugatnak. Magától Namurtól a francia határ légvonalban vagy 50 kilométer. :*: Vilmos császár a barbárhadviselésről. Távirat Wilson elnökhel. (Berlin, szeptember 8.) A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung" Vilmos császárnak Wilsonhoz, az Egyesült Államok elnökéhez inté zett következő táviratát közli: Elnök Úr! Kötelességemnek tartom, hogy Önt, mint a humanitás alapelveinek legkiválóbb képviselőjét értesítsem arról, hogy csapataim Longwy francia erőd bevétele után ott ezer és ezer dum-dum lövedéket találtak, amelyet külön e célra állított állami műhelyben készítettek elő. Ugyanilyen lövedéket találtak elesett és megsebesült katonáknál, valamint többek között angol csapatokból származó foglyoknál. Ön tudja, mily borzalmas kínokat és gyötrelmeket okoznak ezek a golyók és hogy alkalmazásukat a nemzetközi jog ismert alapelvei szigorúan tiltják. Ezért ünnepélyes protestációmat önhöz intézem, az ilynemű hadviselés ellen, amely ellenségeink eljárása folytán a legbarbárabbá vált, amelyet a történelem ismer. Ezt a borzalmas fegyvert nemcsak a katonák alkalmazták, hanem a belga kormány nyíltan bátorította és buzdította a polgári lakosságot is e harcra és azt régóta gondosan előkészítette. E guerillaharcokban még nők és papok által is elkövetett kegyetlenkedések, amelyeknek áldozatai sebesült katonák, orvosi személyzet és ápolónők voltak (orvosokat megöltek, tábori kórházak ellen fegyverharcot intéztek), olyanok voltak, hogy tábornokaim végezetül kénytelenek voltak a legszigorúbb eszközöket alkalmazni, hogy a bűnösök megbűnhődjenek és hogy a vérszomjas lakosság gyalázatos öldöklésében, a borzalmak további elkövetésében meggátoltassák és az ilyenektől visszariasztassék. Egyes falvakat, sőt az ősrégi Löven városát is kénytelenek voltunk önvédelemből és csapataink biztonsága érdekében elpusztítani, utóbbit a szép városháza kivételével. A szívem vérzik, amidőn látom, hogy ily intézkedések váltak elkerülhetetlenekké és ha arra a számtalan ártatlan emberre gondolok, akik fészküket, vagyonukat vesztették el ama gonosztevők barbár magatartása következtében. . A franciák dum-dum gólyákat használnak. (Berlin, szeptember 8. — „M. T. I.") A „Berliner Tageblatt" haditudósítója jelenti lapjának a német főhadiszállásról: Montmédy erőd lőszerkamráiban számtalan dum-dum lövedéket találtam. A lövedékek még abban a csomagolásban voltak, amelyben a gyárakból érkeztek, a következő fölírással: „Poudre B. I. Visé 1912." és „Scartouche". Minden csomag teljesen egyforma volt úgy, hogy első tekintetre is látszott rajtuk a gyári munka. Néhány csomagot bizonyíték gyanánt magamhoz vettem. Az összes lövedékek közepét géppel fúrták ki; az így megfúrt golyók bevágása egy centiméter mély és másfél milliméter széles. Az elesett francia katonák és turkok patrontáskáiban szintén találtam ilyen lövedékeket. A táborban óriási a fölháborodás, hogy kultúrnép ily bestiális eszközöket használ föl a háborúban. (Berlin, szeptember 8.) A Wölfl-ügynökség jelenti a nagy főhadiszállásról: Csapataink folytonosan találnak mindenfelé az elfogott franciáknál és angoloknál dum-dum lövegeket, gyári csomagolásban, amint azokat a hadvezetőség a katonaságnak szállíttatta. A genfi konvenciónak ez a tudatos, durva megsértése kultúrnépek részéről nem ítélhető el elég élesen. Franciaország és Anglia eljárása végül is kényszeríteni fogja Németországot, hogy ellenfelei barbár hadviselésére hasonló eszközökkel válaszoljon. (Berlin, szeptember 8.) A külföldi sajtó képviselőinek fogadásánál a vezérkar képviselője megmutatta a francia katonák fegyvereiben talált dum-dum lövedéket, amelyek egy része gépileg volt a lövedék csúcsán 5 milliméter széles és 7 milliméter mély fúrással ellátva, a másik része pedig a csúcson bevágva. Bemutatott azonkívül a sajtó képviselőinek egy dum-dum lövegekkel töltött küldeményt, eredeti csomagolásban. l * Bordeaux-ban. Nagy tüntetések Poincaré és kormánya ellen. (Berlin, szeptember 8. — „Budapesti Tudósító.) A „Genfer Kurier" párisi levelezőjének kerülő úton csak most megérkezett jelentése leírja a francia kormánynak Párisból való elutazását, amely nagy utcai tüntetések köz NÉPLEÁTO 1914 szeptember 9. ben ment végbe. A kormány manifesztumának közzététele után a felháborodott emberek százezrei vonultak az Elysée elé és kő-, záport zúdítottak a palotára; a tömeg azután a Place du Concorde-ra vonult és a kormányépületeket itt is kövekkel dobálta meg. Az Elysée két előkapuja szét van rombolva. A nép kormányellenes tüntetése éjfélutánig eltartott, anélkül, hogya rendőrség el tudta volna fojtani. Éjfél után falragaszokon tudatták a lakossággal, hogy a kormány már hat órával előbb elhagyta Párist. A rendőr,ség, hogy további demonstrációknak elejét vegye, ennek az értesítésnek közlése után valamennyi utcai villanylámpát egy órára eloltotta. A nép dühe rettenetes volt. A rendőrség szinte tétlenül nézte a tüntetők zavarogását, sőt a Place de Rivolin a katonai őrség nyíltan fraternizált a tüntetőkkel. Mindez a múlt hét keddjén történt, holott az Agenca Havas csak két nappal később, csütörtökön délután közölte, hogy a kormány áttette székhelyét Bordeauxba. Franciaország újabb hiteleket szavaz meg. (Genf, szeptember 8. — „Az Est" tudósítójától.) A francia belügyminisztérium, a hadügyminisztérium és a közmunkaügyi minisztérium részére újabb rendkívüli hiteleket szavaztak meg, összesen 022.259.750 frankot. ››c Antwerpen ufos›§› nagif&i. A lakosság a pincékben. (Berlin, szeptember 8.) Hollandián át jön a hire annak, hogy Antiwerpenben a lakosság csak éjjelenként mer kimozdulni, nappal a pincékben húzza meg magát, mert fél a Zeppelinek bombáitól. Éjszaka sötét a város, sehol sem szabad lámpást gyújtani, nehogy a német léghajóknak és repüdőgépeknek cél-pontjuk legyen. Az utcák kihaltak. * A franciák gondoltak a belga határ megsrűlítésére. (Páris, szeptember 8.) Az „Echo de Paris"* közli Maitrot tábornok cikkét. Az ismert katonai iró közli, hogy a vezérkarnak 1911-ben a belga-francia határvidéken tett utazása alkalmával a tisztek nagyobb része energikusan követelte a szükséges bázispontok erős megszállását. Az akkori hadügyminiszter emiatt össze is különbözött Joffre tábornokkal, mert azon a nézeten volt, hogy nem tud új hitelt keresztülvinni az északi erediti menyek modernizálására, min t a tengeren. Megint elsúlyesül egy angol cirkáló. A „Pathfinder" katasztrófája. (London, szeptember 8. —: Rómán át érkezett. „M. T. I.") A Reuter-ügynökség jelenti: A sajtóiroda közli, hogy a Pathfinder nevű kisebb angol cirkáló Anglia keleti partján aknába ütközött és igen gyorsan elsülyedt. Emberéletben nagy volt a veszteség. (Rotterdam, szeptember 8.) A „Rotterdam,sehe Courant" jelenti Termeutenből. A Pathfinder nevü angol cirkálóhajó a Tyne folyó torkolatánál New Castle környékén aknába ütközött és elsülyedt. A cirkálón valószínű,leg igen sok haditengerész volt. (London, szeptember 8. — Berlinen át.) A Pathfinder cirkáló veszteséges halott, 13 seebesült és 231 eltűnt.