Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)

1914-12-03 / 315. szám

191­1 december 6. LEPSZAVA Ali (Berlin, december 2. — „M. T. I.") A m­agy főhadiszállás közli december 2-án . Keleti Poroszországban nincsen új­ság. Északi Lengyelországban normálisan tovább folynak a harcok. Déli Lengyelországban ellenséges tá­madásokat visszavertünk. (Péter cár, december 2. — Róm­án át.) A „Messager de L'Armée" jelenti november 29-én . A lodzi csata mág tart. Döntés még nem történt. A front egyes részein, különö­sen Brzezyninél a csata oly hevesen folyik, hogy ennek kimenetele feltétlenül hatással lesz az általános ütközetre, amely most a Visztula és a Varta folyók között a döntés­hez közeledik. Aviatikusaink jelentése sze­rint a németek a centrumban új katonákkal és ágyukkal megerősítéseket hoztak, harcolnak az oroszok. (Hivatalos jelentés. — Kiadták decem­ber 2-án, délben. Érkezett este 6 órakor.) A „Magyar Távirati Iroda" jelenti. Nyugatgalieiai és oroszlengyelor­szági arcvonalunkon általában tegnap is nyugalom volt. A múlt éjjel egy orosz támadást Volbromtól északnyu­gatra visszautasítottunk. A Novora­domsktól nyugatra fekvő területen és Lodznál a harcok kedvezően alakul­nak. Przemysl előtt az oroszok utolsó ki­rohanásunk hatása alatt tétlenül ma­radtak. Több ellenséges repülő ered­ménytelenül dobott le bombát. A Kárpátokban a hadműveletek még nincsenek befejezve. A hír, amely csapatainknak Bel­grádba való bevonulásáról szól, az északi hadszíntéren kimondhatatlan örömet keltett. Höf­er vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese.­­Volbrodi Oroszlengyelország délnyugati ré­szében, Krakó fölött, a galíciai határtól mint­egy 30 kilométerre, Novoradomsk­a Warta köze­lében, Censtochovotól északkeletre és ettől vagy 40 kilométerre, Petrikau alatt és ettől mintegy­­42, a német határtól körülbelül 60 kilométerre fekszik.) Három hét a majd­ 8©,©9© Sogoly. (Berlin, december 2. — „M. T. I.") A nagy főhadiszállás közli december 2-án . A külföldi lapokban elterjedt ama hír, hogy a legutóbb jelentett 40.000 orosz fogoly között van a Kutnonál el­fogott 23.000 orosz is, valótlan. A ke­leti hadsereg a Vlodlavec—Ku­tno— Lodz és Lovic mellett november 11-től december 1-ig lefolyt harcokban több mint 80.000 sebesü­letlen oroszt ejtett foglyul. Az oroszok a Kárpátokban. (Északi harctér, december 2.) A Zemplén vármegyébe betört orosz sereget a mon­archia csapatai a határtól néhány kilo­méternyire szorították vissza. Orosz fog­lyok vallomása szerint a betört orosz sereg gerince a 48. és 49. szibériai divízió, ame­lyek főképen mongol katonákból állanak.­­Romániára, ahol öt napig tanyáztak az oroszok, az elmenekült lakosság kezd visz­szatérni. A monarchia seregei Ssinnába is bevonultak már. Itt volt a küzdelem a leg­hevesebb. Az oroszok háromezer foglyot és sok halottat hagytak hátra. Innen a szá­mszoros értelmében eszeveszetten jutottak el az oroszok. Fejvesztett menekülésük bi­zonyságául az útszéli árkok telve vannak orosz fegyverekkel, töltényekkel, sőt, ami szinte páratlan, a tüzérség menekülés köz­ben a srapnellövedékeket is eldobálta. Ezen környéken is visszatér a lakosság az el­hagyott falvakba. Mezőlaborcnál az osz­trák­-magyar csapatok bekerítettek orosz katonákat, akik csapatjaiktól elmaradtak. (Szinna község Homonnától északkeletre és ettől vagy 20 kilométerre, a Cirókia partján fek­szik.) Jigló, december 2. — „M. T. I.") Báró Wieland Artúr szepesmegyei főispán kijelen­tette, hogy Szepesófalu és Ólubló környé­kéről kapott egybehangzó jelentések szerint ott semmi veszedelem nincs. Az oroszok a határokról visszahúzódnak. Eperjesről és Bártfáról ma délelőtt közölték az alispán­nal, hogy a városok kiürítéséről szóló hírek teljesen alaptalanok. Igló és Lőcse is tele volt ilyen rémhírekkel Sáros megyéről, ezek a hírek azonban minden alap híján valók. Varsóba­n (Berlin, december 1.) Az angol sajtó nagy örömmel állapítja meg, hogy a németek a leghevesebb támadást Lengyelországban fej­tik ki, úgy hogy a téli hónapokban a nyugat­európai harctéren nem következnek be nagy döntő események. Az angolok arról is írnak nyíltan, hogy a németek alkalmasint eljut­nak Varsóba. A „Daily Telegraph" katonai szakértője azt írja, hogy a németeknek leg­főbb céljuk kétségtelenül az, hogy az oro­szokat elűzzék a határról, ezzel aránylag bé­kés állapotot teremtenek a határ mentén és megakadályozzák a határok közelében lakó népességnek Berlin felé való özönlését. Amíg ezt nem biztosítják a németek, addig nem f­ognak hevesebb támadásba bocsátkozni Franciaországban és Belgiumban és nem foglalkoznak a csatornán való átkelés tervé­vel. Hindenburg stratégiájának az a célja, hogy megtörje az orosz centrumot Varsó el­foglalásával, nagyon is világos. Az oroszok beismerik flétrálásukat. • (Kopenhága, december 2.) Az orosz vezér­kar ideérkezett hivatalos jelentése úgy szól, hogy noha a németeknek nem sikerült telje­sen a Visztula balpartján áttörni az orosz harcvonalat és bekeríteni az orosz sereg egy részét, az orosz haderők mégis kénytelenek voltak a kedvezőtlen körülmények között megkezdeni a visszavonulást és igen nagy veszteséget szenvedtek. A küzdelem tovább tart. Százezer orosz katona fogságban* (Róma, december 2.) A császári és királyi osztrák-magyar nagykövetség közli : No­vember 16-ika óta 100.000 sebesületlen katonát fogtak el csapataink és pedig­ 50.000 orosz katonát Plocknál, 23.000 oroszt Kub­ánál, 4000-et Lodznál és Lowienál, 29.000-ret Középlengyelországban. Zsák­mányul ejtettünk továbbá 230 gépfegyvert és 100 ágyút. A november 30-ika óta zsák­mányolt ágyuk és foglyul ejtett orosz kato­nák a jelentésben még nincsenek föltün­tetve. As aStuska a harc4®r@n. (Pétercár, december 2. — Kopenhágán át.) A „Pétervári Távirati Ügynökség" jelenti: A cár december elsején délelőtt a harctérre utazott. * aSsfagytak az orosz kikötők. (Köln, december 2.) A „Kölnische Zeitungé­hoz érkezett stockholmi távirat szerint az északi kikötők már csaknem mind befagy­tak. Tornea, Lulea és Pitea svéd kikötők­ben már beállt a jég. A Bonni öböl orosz ki­kötőiben a jég miatt beszüntették a hajóköz­lekedést, valamint az északi Jeges-tenger kikötői is befagytak. Csak a jövő évi május­ban lesznek ismét szabadok a kikötők. MINDEN CÍMVÁLTOZÁS alkalmával szüksé­ges az előbbi lakcím pontos megadása. Vi­dékre utazó olvasóinknak is csak azon eset­­ben küldhetünk lapot, ha fővárosi lakcímü­ket közlik velünk. A kiadóhivatal. A tél. — Angiia bajai* — Sorozások Franciaországban. A kemény tél megakasztotta Francia­országban a hadjáratot. Az Északi-tenger partjától lefelé mintegy 200 kilométernyi vonalon sáncolta el magát egymással szem­ben a két ellenséges tábor, kivéve azt a te­rületet, amelyet a franciák vízzel elárasz­tottak. Már hetek óta alig jelenthet a nagy vezérkar egyebet apróbb csatározásoknál, amelyeknek döntő jelentőségük nincs. Ugy­látszik nem is gondol egyik fél sem erő­sebb támadásra és így döntés ezen a vona­lon egyelőre nem is várható. Azonban ugy a németek, mint a franciák erősen készülőd­nek a jövő eseményekre. A németek friss csapatokat vittek a harctérre, a franciák pedig új sorozást tartottak, de emellett szor­galmasan szállítják az angol és az exotikus segédcsapatokat is. Angolországban azon­ban lassan megy a toborzás, Ausztrália sem akar több katonát küldeni, a portugál kormánynak alighanem az országban gyű­lik meg a baja és nem sok katonát küldhet, Németország tehát méltán bízhat a végső sikerben. * * A német hivatalos f®­etszés. (Berlin, december 2. — Nagy főhadiszál­lás, december 2. délelőtt.) Nyugaton az el­lenség kisebb előretöréseit visszavertük. Az argonnei erdőségben a württem­bergi 120-as gyalogezred, a császár őfelsége ez­rede, egy erős támaszpontot elfoglalt, mi­közben­­300 főnyi legénységet foglyul ejtett. Rüxaeism Arrasért. (London, december 2.) A „Daily News”-nak jelentik: Ámbár már három hónap óta német gránátok hullanak Arras városára, a legtöbb lakó ott maradt. Tegnap este azonban a mene­külők százai hagyták el Arrast Doullens felé. Különösen csütörtök óta támadják a németek igen hevesen a várost. A város előtt egy kis területen irtózatos harc tombolt. A futóárkok között, amelyek csak 50 méternyi távolságra voltak egymástól, ember ember ellen küzdött. Csütörtökön egész nap szuronyrohamok voltak. Szombaton újból kezdődött a harc a futóárkok körül. Különböző német ezredek vetették ma­gukat a francia hadállásokra. Mindkét oldalon nagy volt a veszteség. Közben a németek ál­landóan ágyúzták Arrast, amelyet valóságos romhalmazzá változtattak. Péntek éjjel a la­kosság hátramaradt része is pánikszerűen me­nekült a városból. A németek támadásra kiéssülnek. (Bécs, december 2.) A „Beichspost" jelenti Bernből. Londidierből jelentik, hogy a néme­tek Utrechtnél nagy csapatokat gyűjtöttek ösz­sze, amelyekhez Belgiumból is érkeztek erősíté­sek. A Somme-folyónál heves csata fog kifej­lődni, amelyhez a franciák is nagy csapatokat vonnak össze. Résientárs jelentés a fr®r deta harctérre!. (Pétervár, december 2.) A „Messager de l'Armée" című pétervári katonai újság a fran­ciaországi főhadiszálláson levő tudósítójának jelentése alapján közli, hogy a flandriai harc­téren nyugalom van. Szélcsönd, amely a nagy viharokat szokta megelőzni. Mindenfelé terjed a hír, hogy a németek itt hatalmas arányú tá­madásba fognak kezdeni rövidesen. A francia harctér centrumában ágyuharcok folynak vál­tozatlan egyformaságban. Itt-ott gyalogsági támadások tarkítják az ágyutüzelést, kivált az Argonneokban. Hasonlóképen csak apróbb, nagy jelentőséggel nem bíró­ csaták folynak

Next