Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)
1914-12-27 / 361. szám
8 — Mi van a szép nagy ládákban? A magyar közmondás szerint „ajándék marhának nincs adva fogának." Ez azt teszi, hogy amit ajándékba kapunk, azt nem illik bírálgatni. Az is igaz azonban, hogy olyasmit meg nem illik ajándékba küldeni, ami annyira értéktelen, hogy nem állja ki a bírálatot. Ilyen illetlenséget követtek el a kanadaiak, akik nagyon furcsán tettek bizonyságot a menekülő belgák iránti jószívűségükről. Amsterdami pártlapunk, a Het Volk egyik tudósítója Bergen-Op-Zoom -ban megnézte azokat a hatalmas ládákat, számszerint százhetvenötöt, amelyekben a kanadaiak által küldött ruhák érkeztek. Szép nagy ládák ezek, mindegyiken a következő szövegű cédula: — Bátor szövetségeseink, a belgák számára, rokonszenvük kifejezésével Tij-Sottland tartomány lakói. A ládákban csupa teljesen elnyűtt, foltos, rongyos felöltők, nadrágok, blúzok, kabátok, köpönyegek. Cafatokká tépett alsóruhák, mosatlan, lyukas harisnyák. E hitvány, piszkos holminak legnagyobb részét a rongykereskedőnek kell eladni. Valamennyi ládában mindössze csak két jó női ing volt. A kitűnő kanadaiak tehát nem nagyon erőltették meg magukat, de talán azért küldtek olyan sok szép és erős ládát, hogy majd ha nekik kell, jobb holmit kapjanak viszonzásul. De legalább megmutatták, hogy szivök, az van. — Művészestély a török sebesültekért. A török sebesült hősök javára hétfőn, január 4-én, este fél 8 órakor a régi képviselőház nagytermében művészestélyt rendeznek. Az estéken Ij. Sándor Erzsi, Paulay Erzsi és Dienzlné Rácz Ewa, Mihályfi Károly, Mihályi Ferenc és Jenzl Oszkár művészek szerepelnek. Törökország és népe ismertetését Egyesy Géza fogja fölolvasni. A rendezőség öt és három koronában állapította meg az ülések árát. Ezenkívül két- és egykoronás állóhelyek is kaphatók. — Egressy Ákos meghalt. Egressy Ákos, a Nemzeti Színház tagja, Egressy Gábornak, a híres magyar tragikus színésznek egyetlen fia, 82 éves korában végelgyengülésben meghalt. Egressy 1876 óta volt tagja a budapesti Nemíheti Színháznak, amelynek előadásaiban főleg a nyolcvanas évek folyamán Shakespeareszerepekben aratta legnagyobb sikereit. Egressyt a rákoskeresztúri új temető halottasházából vasárnap délután 3 órakor temetik. A főváros tanácsa, az elhunyt érdemeire való tekintettel, díszsírhelyet adományozott neki. — Életuntak. Kolben Károly huszonhárom éves ékszerész Eötvös utca 51. számú lakásán fejbelőtte magát. Meghalt. A törvényszéki orvostani intézetbe vitték. — A Deák-téren J Wirth M. János mérnök egy forgópisztollyal a szájában lőtt és nyomban meghalt. A törvényszéki orvostani intézetbe vitték. Tettének oka ismeretten — A színházak műsora. Vígszínház. Hétfőn: Jó éjt, Muki! Kedden: Igen ? Nem ! Szerdán : Jó éjt, Muki! Csütörtökön délután: Szepi, a főcserkész; este: Kabaréelőadás. Pénteken délután: Tímár Liza; este: Jó éjt, Muki! Szombaton délután: Szepi, a főcserkész; este: Jó éjt, Muki! Vasárnap délután: Kabaréelőadás; este: Jó éjt, Muki! Népopera. Hétfőn: (A bécsi Burgtheater előadása.) Kedden: Katica. Szerdán: XI. filharmóniai hangverseny. Csütörtökön: Katica. Pénteken délután: A vörös ördögök; este: Katica. Szombaton: Katica. Vasárnap délután: A mozitündér; este: Katica. A Magyar Színház. Hétfőn : A kapitányné. Kedden: A mandarin. Szerdán: A kapitányné. Csütörtökön: A kapitányné. Pénteken délután: A kapitányné; este A mandarin. Szombaton: Pollák és Wollák. (Bemutató előadás.) Vasárnap délután: A mandarin; este: Pollák ésWollák. — Napirend: Kaptár, vasárnap, december 27. (Görögorosz, december 14.) A nap két reggel 7 óra 49 perckor,nyugszik délután 4 óra 13 perckor. — A hold két délben VI óra 34 perckor, nyugszik éjjel 4 óra .19 perckor. — A miniszterek nem fogadnak. — Harctéri sebesültők látogatása: a XVI. helyőrségi kórházban délután 1—4-ig; a XVII. helyőrségi kórházban délután 1—3-ig; a Vöröskneszt felügyelete alatt levő kórházakban délután 2—4-ig; a Duna-balparti kórházakban kizáróan a sebesültek hozzátartozói számára délután 1—3-ig. — Múzeumok: Nemzeti múzeum összes tárai 11—12-ig; Tanszermúzeum 9—12-ig; Mezőgazdasági múzeum 19—1-ig; Társadalmi múzeum Mária Valéria-utca 12) 9—12-ig. Gyermektanulmányi múzeum 11—12-ig G« I'ottfl-Hái (Bajza-utca 21), nyitva 111—2 óráig. Belépődíj 40 fillér. — Könyvtárak: Városi nyilvános könyvtár (Gróf Károlyi-utca 8) 10—2-ig és az egyetemi könyvtár délelőtt 9—11 óráig. — Képtárak: A Nemzeti Szalon téli tárlata, nyitva 9—4-ig: belépődij korona. Állandó kiállítás a Könyves Kálmán művészeti szalonjában (Nagymező utca 37 —39), nyitva egérő nap: belépődij nincs. A Szépművészeti múzeum modern magyar képtára, és a gróf Pálhy-féle gyűjtemény, nyitva 10—2-ig. A Képzőművészeti Társulat jótékonycélú karácsonyi vásárja a Fészek-tüvészklubban (Kertész-utca 36). nyitva !)—l-ig és .l—L-ig: belépődij 4« fillér. Iparművészeti karácsonyi vásár az Irmművészeti muz?um»n na, nyitva S—l-ig* belépődíj tüneten. SZÉFSZAVA 1914 december 25. — Halálozás: Sarkadi Ignác, az Országos munkásbetegsegélyző- és balesetbiztosító pénztár igazgatójának felesége szombat este a fővárosban meghalt KÖZGAZDASÁGI SZEMLE * * * A pénzpiac. — A mérlegkészítés és osztalék kérdése. — A konjunktúra. — A gabona piaci világa. — Szén és petróleum. A nemzetközi pénzpiac legnevezetesebb eseménye a héten a német jegybank hivatalos kamatlábának leszállítása 6 százalékról 6 százalékra volt. A hét folyamán külön cikkben foglalkoztunk Németország közgazdasági viszonyainak javulásával. A Reichsbank igazgatósága is azzal indokolja a kamatláb leszállítását, hogy a gazdasági viszonyok a német birodalomban szinte normálisaknak mondhatók, tehát nincs szükség ilyen magas kamatlábra.Természetes, hogy ha a gazdasági élet visszatér a rendes kerékvágásba, ezzel kapcsolatban a hitelviszonyok is megjavulnak és az áruforgalom lebonyolítására nincsen szükség arra az óriási mennyiségű bankjegyre, amely éppen azért került forgalomba, mert a háború kitörésekor minden hitel megszűnt és minden adás-vétel készpénz közvetítésével történt. Ez most megszűnt és a fölöslegessé vált bankjegy kezd vissza 1.özönleni a jegybankba: ez tette lehetővé, hogy a jegybank ilyen szokatlan időben, közvetlen az újévre várható nagyobb pénzszükséglet előtt, leszállíthatta a kamatlábat. Egyébként a pénzpiacon semmi mozgalom nem érezhető, kivéve az államok hadikölcsöneit, amelyeket most bonyolítanak le vagy pedig most kerülnek elő. A külföldi valuták árfolyama még most is teljesen ingadozó. Mivel a nemzetközi pénzpiac és ezzel a pénzátutalások lehetősége megszűnt, előfordul, hogy valamely semleges ország pénze egy másik országban ázsióval bír, míg egy harmadikban, amely nem vásárol tőle árut, a rendes árfolyamon alul lesz. Magyarország pénzügyi köreit főleg a mérlegkészítés és az osztalékfizetés kérdése foglalkoztatta az utóbbi időben. Bizonyos, hogy a pénzintézetek mérlegkészítése az idén szokatlan nehézségekbe ütközik ; a birtokukban levő értékpapírokat a törvény értelmében legföljebb a december 31-iki árfolyamértéken lehet a mérlegbe fölvenni , ámde most tőzsde nincs, az utolsó árfolyamokat július végén jegyezték a tőzsdén és nagy kérdés, hogy várjon a világháború befejezése után a különböző értékpapírok árfolyama milyen lesz. Nem kevesebb bizonytalanságot okoz a künlevőségek helyes értékelése is. A moratórium elfödi a hitelképességben beállott változásokat és így nincs kellő alap arra nézve, hogy vájjon mely követeléseket kell a „jók" és melyeket a kétesek közé fölvenni. Éppen ezért fölmerült az a terv, hogy a részvénytársaságok, főleg a pénzintézetek az idén egyáltalán ne készítsenek mérleget vagy a rendesnél későbbi időben. Sok tanácskozás folyt ebben a kérdésben, amíg végre is abban állapodtak meg, hogy az idén is, mint rendesen, azév végén mérleget készítenek. A mérlegkészítés körül fölmerült nehézségekből következik, hogy az idén a tiszta nyereség megállapítása, is meglehetős ingatag alapon fog nyugodni, ha a mérlegeket a rendes időben el is készítik. Fölmerült tehát az a gondolat, hogy a nyereségnek osztalék alakjában való kifizetésétől az idén álljanak el. Ez a terv főleg a nagytőkések körében talált tetszésre, akik részvénytársasági formában működő vállalataik jövő boldogulását és szilárdságát akarják az osztalék visszatartásával biztosítani. A nagytőkéseknek, az igazgatósági tagoknak a vállalatok zavartalan továbbfejlődése a fontos, nem az idei nyereség, ezzel ,szemben az egyes részvényesek, akik értékpapírjaik osztalékából élnek, követelik a nyereség kifizetését. A két szemben álló nézet között erős összeütközés volt; az a terv is fölmerült, hogy a kormány mondja ki, hogy a részvénytársaságok tiszta nyereségüknek csak a felét fizethetik ki osztalék gyanánt* A kormány még nem határozott, be fog-e avatkozni a kisrészvényesek és nagytőkés igazgatóknak ebbe az összeütközésébe.* Akomjunktúra menetében a hét folyamán semmi újabb változás nem merült föl. A fő vásárló most még mindig a hadsereg, amely óriási tömegekben vásárolja a katonaság számára szükséges dolgokat. A hadseregszállító üzemek ilyenformán jól keresnek , a kereset java része azonban a közvetítők zsebébe jut. A „Magyar Gyáripar", a magyar gyárosok lapja közli a következő esetet: Egy ügynök kapott megrendelést egy fontos hadseregszükségleti cikkre; az ügynök a cikket továbbadta egy gyári cégnek, amelynek éppen csak a cége van meg, az üzeme régóta szünetel; a szünetelő gyár megbízott egy kereskedőt, hogy valamelyik termelőnél rendelje meg a szóbanforgó cikket és a kereskedő ezt egy magyar gyárnál meg is rendelte. A termelő gyár a cikk darabját 1 korona 50 fillérért számította a kereskedőnek, hogy az mennyiért számította a megbízójának és ez megint az ő megbízójának, azt nem tudjuk, de tény, hogy mire a hadügyminisztériumba került a dolog, hát 50 korona volt érte számlázva. A hadügyminisztérium dicséretére legyen mondva, ott egy kicsit sokalták ezt a követelést és igyekeztek utánajárni annak a körülménynek, hogy miként is történhetett ez. Az a termelő pedig, aki a szóbanforgó cikket szállította a kereskedőnek, eddig a legnagyobb erőfeszítések dacára sem tudott közvetlen szállításhoz jutni és ha azt akarja elérni, hogy az illetékes helyen egyáltalán szóba álljanak vele, akkor legalább is hadügyi referensi "ajánlólevéllel kellett megjelennie a minisztériumban. A munkásságnak látszólag kevés köze van ahhoz, hogy ki mennyit keres a hadseregszállításon. Valóban nem közönyös ez számára. Elsősorban minél több közvetítő kezén át történik a szállítás, annál jobban lenyomják az utolsó két, a tényleges termelő által kapott árt, ami természetesen arra indítja azt, hogy a munkabér lenyomásával igyekezzék a profitját biztosítani. Másfelől minél több kézen át megy az áru, annál magasabb árt kénytelen a hadvezetőség fizetni. Mivel pedig a hadikiadásokat végeredményben az ország népe fedözi, természetesen közérdek, hogy a hadsereg lehetőleg olcsó áron szerezze be szükségleteit és ilyenformán a hadikiadások lehetőleg alacsonyak legyenek. * A gabonapiacon a karácsony hete mindig az üzletmenet lanyhaságával járt együtt. Az idén azonban a budapesti tőzsdén teljesen szünetelt az üzlet. A hét folyamán a kormány a zabnak a hatósági árát is megszabta 24 koronában és ezzel megszűnt a tőzsdén a zabüzlet is ; az ármegállapítás napján, amikor a hivatalos lapban már megjelent volt a 24 koronás hatósági ár, még 24 koronáért kelt el a budapesti tőzsdén néhány tétel zab. Az ünnepek elmúltával ismét aktuális lesz a gabona átalakulása és reméljük, hogy a kormány végre rá fog térni az általunk ajánlott helyes útra és az országban meglevő gabonakészletek lefoglalásával biztosítani fogja az ország élelmezését. Ez annál is szükségesebb volna, mert a hatósági árszabás ellenére a kenyér ára most sem olcsóbb egy ffillérrel sem, mint volt, noha most már árpa-, kukorica- és rizslisztet is kevernek bele a pékek.A szén ára az utóbbi héten, nyilván a, szokatlanul meleg időjárás hatása folytán, valamivel leszállt ég szén általában mindenfelé kapható. A rendkívüli enyhe időjárás az ország szénellátásában mutatkozó hiányt erősen redukálta.