Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)
1915-03-27 / 150. szám
. igen lehet operálni azon a roppant akadályokkal teli vidéken, hét-nyolcszoros török "túlerő ellen. * * ai Dardanellák ostroma* * Megkezdődött az utám adás. (Páris, március 26. — Rómán át.) Az Havas-ügynökség jelenti: A flotta általános támadást intézett a Dardanellák ellen. Reggel tíz óra negyvenöt perckor tíz egységből álló hajóraj lövöldözni kezdte az erődöket és ütegeket. "A török ágyúk hevesen viszonozták a tüzelést. Tizenkét óra huszonöt perckor négy francia páncélos kisebb távolságból tüzet indított az erődökre, amelyek nagy erővel feleltek vissza és gránátaik számos hajót találtak. Hogy az erődök milyen kárt szenvedtek, azt nem lehetett megállapítani. Zsr. w/ hadhei*v — a régi. (Róma, március 26.) A „Giornale d'Italia" jelenti Athénből, hogy a „Queen Elisabeth" fedélzetén a Dardanellák ellen operáló szövetséges flotta új parancsnokának vezetése alatt március 23-án ismét tanácskozás volt, amelyen részt vettek mindazok az admirálisok, akik a Dardanellák aegei szakaszában dolgoznak. Az ezután kezdődő akciónak igen nagy jelentősége van. Úgy látszik, azon terv szerint fogják most már a további ostromot vezetni, amellyel előbb operáltak, tudniillik, hogy indirekt lövetésre a messzevivő nehéz agyukat fogják főleg használni. A szárazföldi akció. (Athén, március 26.) A „Himera" közli: Azok a világgá kürtölt hírek, hogy a szövetségesek 60—70.000 főnyi sereget vontak össze a Dardanellák ellen, célzatosak és túlzottak. Az angolok és a franciák mindössze legföljebb 16—17.000 embert állítottak ki a Dardanellák ellen megkezdendő szárazföldi hadműveletekre. Miután Görögország határozottan elzárkózott az elől, hogy részt vegyen a szövetségesek vállalkozásában, bár Anglia csupán egy hadtestet kivont Görögországtól, most belátható ideig a szövetségesek nem lesznek képesek megfelelő szárazföldi haderőt összpontosítani a Dardanellák ellen. A „Gaulois" nem sUlyedt eí? (Páris, március 26. — Rómán át.) Az Havasügynökség jelenti, hogy a „Gaulois" nem sülyedt el, sérüléseit rövidesen ki fogják javítani. A „Gaulois" a Navíra-sziget mellett horgonyoz és ott folynak a javítás munkálatai. Az „Inflexible" sérülései is túlozva voltak. Tény, hogy több gránát érte a parancsnoki hidat, amelynek szétrobbanása 16 ember halálát és soknak sérülését okozta. Az új akció már vasárnap reggel 9 óra 30 perckor kezdődött meg és azután a közbejött rossz időjárás miatt szünetelt, majd egynapi szünet után ismét folytatódott. Megszállott görög szigetek. (Berlin, március 26.) A „Newyork Herald" párisi kiadása közli a következő londoni táviratot: A szövetséges csapatok megszállották Lemnos, Tenedos, Imbros és Samotrake szigeteket. A szigetek jövendő sorsáról a békekötéskor lesz a döntés. * * M szuezi hadműveletek» * Nagy török támadás előkészületei. (Konstantinápoly, március 26.) Kemal basa proklamációjában koholtaknak mondja azokat az angol részről terjesztgetett híreket, hogy a Szuezi-csatornánál állítólag a törökökre veszteséges harcok voltak. Az angolok csatornamenti állásai ellen intézendő nagy török támadás előkészületei még csak most folynak és meglepetést fognak hozni. A proklamáció nyugalomra int és annak a reménynek ad kifejezést, hogy az örömnap már nincsen távol. Az a nap lesz az, amelyen a török csapatok Kairóba fognak bevonulni NÉPSZAVA 1915 március 27. A Balkánállamcik A magyar hadifoglyok Lmbiában, — Hírek Görögországról. Ujabb jelentések megerősítik és kibővítik azt a már közölt hírünket, hogy Zimony és Belgrád között heves tüzérharc volt, mely azonban nagyobb jelentőséggel nem bírt. Egy német lap révén értesülést kapunk a Szerbiában hadifogságban lévő magyarokról. A tudósítás nagyon megnyugtatóan hangzik és vigasz lesz azok számára, akiknek hozzátartozói szerb hadifogságba jutottak. A szerbek is emberségesen bánnak a hadifoglyokkal és különösen a mozgási szabadság az, amely sorsukat nagyon megkönynyíti. A Balkán államairól újabb jelentős események híre nem érkezett, * * Belgrád és Zimony között. (Szófia, március 26.) Nisi hivatalos jelentés szerint március 16-án tüzérségi harc volt, Belgrád és Zimony között. A szerbek kizárólag nagykaliberű ágyúkkal tüzeltek. Egyidejűleg Orsova mellett is heves tüzelés alá fogták állásainkat. Ada-Kaleh előtt több ott horgonyzó hajó megsérült, egy híd pedig összeomlott. Ugyanaznap estéjén Szendrő felől is folytatott az ellenség ágyutüzelést, sehol sem okozva nagyobb kárt. A hadifoglyok sorsa Szerbiában. (Berlin, március 26.) Nisből jelentik a „Kreuzzeitung"-nak. Minthogy a kitört járványok — kiütéses tifusz, hasi hagymáz, himlő,, skarlát, tüdőbetegségek — következte,ben különféle csapateltolásokat kellett végrehajtani, a hadifoglyokat is a különösen veszélyeztetett internálási helyekről Nisbe szállították. Itt a hadifoglyokat laktanyákban helyezték el; a foglyok engedelmet kaptak arra, hogy a város területén belül munka után járjanak és ezzel néhány párát keressenek. Akadtak vállalkozók is, akik üzemeikben hadifoglyokat foglalkoztatnak. A hadifogságba került legénység ugyanazt az élelmet kapja, mint a szerb katona, de minden étkezés fő alkotórésze száraz kenyér. A tiszteknek megengedték, hogy polgári ruhában járhassanak a városban és hogy vendéglőkben étkezhessenek; ezt az engedelmet kivétel nélkül mindnyájan igénybe veszik. Hogy a Nisben internált magyar és osztrák polgári személyeknek, akiknek nincs pénzük, keresetre alkalmat adjanak, elszállították őket a jastrebati és grelaci erdőségek közelében épített barakkokba, hogy ezekben az erdőkben munkát vállalhassanak. Görögország nem kötötte le magát. (Athén, március 26.) A minisztertanács az utóbbi napokban többször tanácskozott a külügyi helyzetről, különös tekintettel az antanthatalmaknak ama fáradozására, hogy az eddig semleges balkáni államokat a háborúban való aktív résztvételre bírja. Mint a „Hestia" értesül, a görög kormány még egy irányban sem kötötte le magát. Igen fontos körülmény Bulgária magatartása. Valószínűnek látszik, hogy Szerbia ígéretet tett neki az Istip—Kocsana-vonal átengedésére. Mint hírlik, az ántánt-hatalmak azt az ajánlatot tették Bulgáriának, hogy keleti irányban az Énos—Midia-vonalig megnagyobbítják Bulgária területét. Természetes, hogy az ántánt-hatalmak ígéreteinek még eddig sem Bulgária, sem Görögország nem ült föl, annál kevésbé, mert nagyon kétségesnek tartják, hogy Törökország nagy ellenállása miatt módjukban lesz e ígéretüket be is váltani. Az antánt és Görögország. (Bécs, március 25.) Athénból jelentik a „Neue Freie Presse"-nek. A „Hestia" kormánylap a külpolitikai helyzetről és Görögország álláspontjáról a következő, szemlátomást sugalmazott cikket közli: — Görögországot tekintve, semmi olyan újabb fordulat nm történt, amely változást hozna az antant államoknak Görögország irányában elfoglalt magatartásában, vagy pedig arra indíthatná Görögországot, hogy döntsön abban a tekintetben, vájjon engedjen-e az antant részéről reá gyakorolt nyomásnak? Anélkül, hogy Anglia a további diplomáciai lépések elől kitért volna, az erélyes föllépés ezúttal a francia kormány részéről indult ki, amely hivatalos formában a francia köztársaság elnökére történt hivatkozással, a párisi görög követnek tudomására hozta Franciaország álláspontját. Ebben a közlésben csupa, csábító ígéret volt Görögország számára. Kijelentette a francia kormány, hogy még akkor is, ha Görögország a dolgok további fejleményei közepette ezentúl is vonakodni fog kilépni a semlegességéből, az antánt mégis biztosítani fogja a megszállandó területek Görögországot illető részének integritását és meg fogja oltalmazni a görög érdekeket. Nemcsak azért határozta el magát mégis az athéni kormány arra, hogy továbbra is várakozó álláspontra helyezkedik, mert a francia ígéretekben semmi kézzelfogható dolog nem volt, hanem főleg azért, mert meg akarja várni a helyzet tisztázódását és tisztán akarja látni, hogy milyen magatartást fog tanúsítani Bulgária, amely még mindig tetszeleg magának az opportunitás politikájával. Görögország be akarja várni azoknak a tárgyalásoknak a végét, amelyek a kompenzációkról fognak dönteni és be akarja várni a dolgoknak azt a fordulatát, amelyről a francia diplomáciai demarche oly nagy határozottsággal beszél. / M főváros élelmezése. * * *. M pénzügyi bizottságból. — M tanács gyönyörűen dolgozik, a bizottság mindent tudomásul vesz és... még drágább lesz a hus, a zsír, a jég • • *. Pénteken megint ülést tartott a főváros pénzügyi bizottsága és ezen az ülésen Folkusházy Lajos tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője, újra beszámolt a főváros közélelmezési viszonyairól és a tanácsnak e téren tett intézkedéseiről. Poskusházy beszámolóját a Népszava olvasóinak figyelmébe ajánljuk, anélkül, hogy ahhoz bíráló megjegyzéseket fűznénk. Ha nem is mindent, de sokat megtudhatunk belőle a mostani nyomorúságról és arról, hogy mit várhatunk a jövőre, mire kell elkészülnünk ... A pénzügyi bizottság ülésének erről a részéről a következőkben számolunk be.: Kenyérlisztben fölösleg van! (?) Fejtegetései során megállapította Folkusházy tanácsnok, hogy a gabonafölhozatal tekintetében javulás állott be, amennyiben a kormány mindent megtett a nehézségek elhárítására, de a főváros maga is megbízottakat küldött a vidékre az esetleges bajok megszüntetése céljából. Ami a liszt és kenyér kérdését illeti, e tekintetben tudomására hozza a bizottságnak, hogy a pékek jelentése szerint a kenyértisztben fölösleg mutatkozik és a mesterek nem képesek olyan tempóban dolgozni, mint ahogy dolgozhatnának, mert a közönség érdeklődése a kenyér iránt megcsappant. A főzőlisztből a főváros újabban nagyobb menynyiséget bocsátott a közönség rendelkezésére